Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

1981. október 31. 9EMM FOfiDWereS. 13 Amikor a Rozsnyói (Rožňava) Járási Mezőgazdasági Igazga­tóságon az élvonalbeli szövet­kezetek felöl érdeklődtem, a szilicei (Silica) Vörös Lobogó Efsz nevét az elsők között említették. Fiatal elnö­ke, dolgos tagsága, színvonalas tehe­nészete, és kicsi, de párját ritkító sertéstenyészete van, hangzott a rö­vid Jellemzés. „Étvágygerjesztőnek“ ennyi éppen elég volt. Részletesebb tájékoztatót már Fazekas Arpád ag­rármérnöktől, a közös elnökétől kér­tem. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy az ezerháromszáz hektáros me­zőgazdasági, illetve ötszázhat hektá­ros szántóterületet magáénak tudó Vörös Lobogó Efsz ötszáz méteres tengerszint feletti magasásgban, he­gyi viszonyok közepette gazdálkodik. Mégpedig valóban eredmnéyesen. Felmutatott termelési, értékesítési és ökonómiai eredményei alapján joggal említik az élenjárók egyikeként. Nö­vénytermesztésében a gabona és a bnrgonya dominói, meg természete­sen az állattenyésztési igények kielé­gítését szolgáló takarmánytermesztés. Azonkívül elismert faiskolájuk van, kisebb területen téli káposztát és hajtatott zöldségféléket termelnek, elsősorban az üzemi konyha ellátása céljából. Persze, a megtermelt zöld­ségből a szövetkezet tagjainak, a fa­lunak is jut valami. Az állattenyész­tési ágazat tejtermelésre szakosodott, de negyven darabos kocaállományuk is van. A terjedelmes rétek és lege­lők kihasználását üsző neveléssel, illet­ve juhtenyésztéssel igyekeznek meg­oldani. A GAZDASÁGI FELEMELKEDÉS ÉVEI Annyit már tudunk, hogy élvonal­beli gazdaságban Járunk. De vajon mit jelent a gyakorlatban emlegetett gazdaságnak lenni egy szélsőséges természeti adottságokkal rendelkező járásban? Milyen eredményeket tu­dott felmutatni e szövetkezet a nem­rég lezárult ötéves tervidőszakban? Kérdéseim egyike éppen ezzel volt kapcsolatos. —- A hatodik ötéves tervidőszak számunkra a gazdasági felemelkedés Időszakát jelentette — hangsúlyozta Fazekas Árpád agrármérnök. <— Je­lentős eredménynek számít, hogy végre sikerült színvonalra emelnünk és állandósítanunk a burgonya átlag­hozamát. Hosszú éveken áit nyolc­­kllenc tonna volt e növény átlagho­zama. Az utóbbi években elért tizen­hét- tizennyolc tonnás hozamszint lehetővé tette számunkra a felzárkó­zást. Csupán az összehasonlítás ked­véért említem, hogy a járásunkban legjobbnak tartott burgonyatermelő, a Gemerská Poloma-i Efsz az idén húsz tonna körüli átlagról beszél. Számunkra a jobb agrotechnikai fe­gyelem, valamint az ültetőanyag­ellátásban eszközölt partnerváltás hozta meg a régen óhajtott sikert. A gabonatermesztésben a sajátos adottságaink közepette eszményinek tartott három tonnás átlagot már el­értük és tartani tudjuk. S meggyő­ződésünk, hogy vannak még tarta­lékaink. A kukorica nálunk nem érik be, ezért csak silónak vetjük. Itt legfeljezbb harmincöt tonnás átlagig Feltörni kümmbb, мм negöanasztti tudunk elmenni, ami egyelőre elég­ségesnek bizonyul. Lucernát és ta­karmányrépát termelünk, szenázst (készítünk, malátát és ízesített szal­mát etetünk, s a gépek számára hoz­záférhetetlen — körülbelül százötven hektáros — földterületről társadalmi munkában készítünk be minőségi szénát. így mennyiségi és minőségi szempontból is kellően kiszolgáljuk az állattenyésztést. Ezt az ágazatot tejtermelésre szakosítottuk. Fejleszté­séért sokat tettünk az utóbl években. Csak egy összehasonlítás: hetvenhét­ben csupán 1900, a tervidőszak vé­gén pedig már 2600 literes egyeden­kénti évi tejtermelésről beszéltünk. Évente kétszázötven üszőt nevelünk, ezer juhot tartunk, és a malacneve­lési eredményeinkért sem kell szé­gyenkeznünk. Egy anyajuhtól négy kiló gyapjút és 11,5 kiló sajtot nye­rünk, a sertéstenyésztésben pedig kocánként! átlagban 19,6 darabos malacelválasztást tudunk fölmutatni. Régi, fából épített szálláson tartjuk a kocákat, mégis minimális az elhul­lás. Lehet, hogy éppen ezért? Min­denesetre a gondozó becsületessége is a döntő tényezők között szerepel. A beruházásokról röviden annyit: felújítottuk a gépparkot, üzemi kony­zalékos Jövedelmezőséggel gazdál­kodtunk. CÉL: KITARTANI AZ ÉLVONALBAN Általános gyakorlati tapasztalat, hogy a gyakran merész fejlesztési elképzelések következetes valóravál­­tásával lényegesen könnyebb bekerül­ni, mint kitartani, megmaradni az élvonalban. Vajon miként tervezik e nagy feladatot megoldani a szili­­ceiek? — Legfontosabb feladatunknak a tejtermelés további hatékony fejlesz­tését tartjuk — említette a közös elnöke. — A termelés mennyiségi ős minőségi vonatkozású követelményei­re alapozott, anyagi érdekeltséget szilárdító bérezéssel, a takarmány­termesztés, illetve a felhalmozott készlettel való sáfárkodás szaksze­rűbbé tételével, valaipint a követke­zetes állományfejlesztéssel a múlt­ban jelentős ugrásit sikerült elérnünk a tejtermelésben. Tudjuk, hogy a kö­vetkező lépések nehezebbek lesznek, de megtorpanni semmi esetre sem szeretnénk. A tervidőszakban legke­vesebb kétszáz literes javulást aka­runk elérni. S ami ugyancsak fontos: minőségjavító tennivalóink is akad­nak. Hiszen az idén kilenc hónap alatt a kíitermelt tejnekcsupán hetven százalékát tudtuk az első és a má­sodik minőségi osztályban értékesí-A juhtenyésztés fejlesztése lehetővé teszi a gépek számára hozzáférhetetlen, elfekvő földek legelőkénti kihasználását Fotó: —bor hával és szociális helyiségeikkel ellá­tott irodaházat építettünk, átadtunk egy hat lakásegységből álló, szövet­kezeti lakótömböt, és megkezdtük az ötszáz férőhelyes borjúistálló önsegé­lyes építését. Van három szocialista brigádunk, jól működő építőcsopor­tunk, kisebb fatelepünk, és a közel­múltban — (kilenc tehergépkocsi rendszeres foglalkoztatásával — te­herszállítással is foglalkoztunk. ф Most már mondjnnk valamit az üzemgazdászoknak is. — Százötvenöt állandó dolgozónk, plusz harminc-negyven idénymunká­sunk van. Ilyen ellátottsággal és ter­melési szerkezettel hetvenhatban 6,5 millió, a múlt évben pedig 12,8 mil­lió korona összteljesítményt tudtunk elérni. A tervidőszak végén 12,5 szá­tenl. A tartalékok az embert hozzá­állásban rejlikl A terjedelmes rétek és legelők jobb kihasználása érdeké­ben növeljük a juhállományt és a kooperációs kapcsolatok bővítésével egyre inkább üszőnevelésre szakoso­­dunk. Évente 550—600 vemhes üszőt szeretnénk felnevelni, részben saját állományfejlesztési célra, részben el­adásra. ♦ Kicsit furcsán hangzik, hogy a 2600 literes évi és egyedenkétni tej­termelési szintet fölmutató gazdaság üszőneveléssel akar foglalkozni. Ki garantálja, hogy az ilyen, esetleg a még gyengébb kooperáló társak te­hénállományától származó utódok ké­pesek lesznek előmozdftani a járási szintű fejlesztési elképzelések meg­valósítását?-«ааааавмагат tapasztalatai lyamán is sor került. Az intézkedé­sek értelmében módosították az őszi gabonafélék fajtaösszetételét. Arra az elhatározásra jutottak, hogy a Száva búsafajta termőterületét a minimális­ra csökkentik, mivel e fajta vető­magja nem érte el a megkövetelt mi­nőséget. Ez az intézkedés a fajta­összetételben jelentős — húsz száza­lékos — kiesést jelent. TERBAK ZOL­TÁN, a jmi föagronómusa elmondot­ta, hogy a Szávát a perspektív, nagy­hozamú és korai Baranika fajtával helyettesítik. Továbbra is számolnak a jól bevált hazai nemesítésű Košút­­ka fajtával, ameLyet a vetoterület ti­zenkét százalékán termesztenek. A fajtaválaszték gerincét az elkövetke­zendő időszakban is a hazai nemesí­tésű fajták alkotják, mégpedig az Istra, a Solaris, a Slávia és a Vala fajta. Ezeket a vetőterület hatvan százalékán termesztik. A termelésbe mielőbb be akarják vonni az új fajtajelölteket, amelyeket a járás körülményei között az üzemi kísérletekben kipróbáltak. Elsősorban a Bü—17-es fajtával számolnak. A szovjet búzafajták közül tovább­ra is jelentős — mintegy háromezer hektárnyi — területen termesztik a Jubilejná fajtát .örvendetes, hogy a választék egy új szovjet búzafajtával is bővül: mégpedig a Mironovská 26-os — nagyhozamú, jó alkalmazko­dó képességű fajtával. A szakemberek rámutattak arra, hogy az alacsony és ingadozó ter­méshozamok nem minden esetben voltak az időjárás és a fajtaválaszték függvényei. A hozamok alakulását nagymértékben befolyásolta az előve­­temény is .A járásban e tekintetben is javulást eredményező változások­kal számolnak. Miről is van tulaj­donképpen szó? A járás gazdaságai jelentős területen gabonát gabona után termesztettek. Hogy egy konk­rét példát említsek: az idén betaka­­ritott búza több mint huszonhét száza­léka búza után, tizenkét százaléka pedig tavaszi árpa után volt vetve. Ezekről a területekről a leggyengébb termést takarítottak be. A hüvelye­sek után vetett búza hozama átlag­ban tíz százalékkal nagyobb volt hek­táronként. Ez a kérdés körültekintő agronó­miái munkával a növénytermesztés jelenlegi szerkezete mellett is meg­oldható. Ezt bizonyítja a járás két legjobb gabonatermesztő gazdaságá­nak, a vágfűzési (Vŕbová n/Váhom) és a lakszakállasi (Sokoice) szövet­kezetnek a példája is. Ezekben a gaz­daságokban a gabona után vetett őszi búza területe nem haladta meg a tiz százalékot, s ez a hektározamokban is megmutatkozott. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is gaz­dag termését értek el. A járás mezőgazdászai a talaj táp­anyagellátásának jelentős javulásával számolnak. Ebben nagy segítséget jelent számukra a közelmúltban át­adott, s korszerű technológiával, mű­szerekkel felszerelt agrolaborató­­rium, ahonnan naprakész adatok ér­keznek az agronómusok kezébe. így sokkal magasabb színvonalon irányít­hatják a tápanyagutánpótlást. A növényvédelemben az elmúlt évek tolyamán komoly gondokkal küszködtek a járás gazdaságai. Több probléma ezidáig sem adódott még. Sajnocs a gabonateremsztőknek nem áll rendelkezésükre megfelelő válasz­ték a gabonafélék gyökér- és szár­betegségei elleni vegyszerekből. Remélhetőleg ezek a problémák a felsőbb szervek segítségével megol­dódnak. Hiszen ez is jelentős mérték­ben hozzájárulna a gabonatermesztés további fellendítéséhez. KOLOZS1 ERNŐ — Az alkalmazott haszonkereszte­zésből nyert utódok biológiai képes­sége megfelelő. Más lapra tartozik, hogy gazdasági viszonylatban ezeket az adottságokat egyelőre csak mér­sékelten tudjuk kihasználni. Több példa bizonyítja, hogy a gazdasá­gainkban vásárolt üszőkkel más járá­sokban régen túlhaladták a három­ezer literes fejést átlagot. ф Az említett szakosodási irány­zatnak más összefüggései is vannak. Például a takarmány termesztéssel kapcsolatban. — Természetesen az összefüggése­ket is mérlegeltük. A növénytermesz­tésben továbbra is tartani kívánjuk a gabona- és burgonyatermesztést irány­zatot, de csökkenteni szeretnénk a gabonafélék szántóföldi részesedését. Egyelőre a gabonafélék a szántóföld hatvanegy százalékát veszik igénybe, ami sajátos fettételeink közepette igen nagy teher. A növény-termesztés s2erkEz£fené’k feltétlenül igazodnia kell az állattenyésztés szakosodásá­hoz. Több tömegtakarmányra van szükségünk. A többlet egy hányadát az 1,6 millió korona ráfordítással végzett talajjavítással nyert szántón és réteken, másrészt a gabonaféléik rovására kívánjuk megtermelni. Köz­ben a gabona átlaghozamát harminc­­kéttő-harmtncnégy, a burgonyáét pe­dig kótszáz-kétszázhúsz mázsára ter­vezzük növelni. Az idén — a vető­mag-ellátásban észlelt hiányosságok ellenére — mindent elkövettünk an­nak érdekében, hogy a gabonaprog­ram teljesítésével kapcsolatos elkép­zeléseinket mielőbb megvalósíthas­suk. Határidőn belül, és jól előkészí­tett magágyba vetettük az őszieket, tehát bízunk benne, hogy jövő nyá­ron elmondhatjuk: egy lépéssel me­gint közelebb jutottunk a célhoz. Miért is tagadnám — semmi kedvünk helyet cserélni az utánunk kullogők­­kall Lejegyezte: KÄDEK GÄB0R parÓii országok "termelési tepasžfalätíií Jobb biológiai alap eléréséért A Magyar Mezőgazdaság Idei 30. számában megragadta figyelmemet a „Megkezdődött1 az SPF sertéstenyósz­­tési program“ című írás. Többször elolvastam. Erre nagy szükség is volt, hiszen az írás egy olyan, nagy kockázatot vállalő tevékenység bein­dulásával foglalkozik, amely siker esetén ugrásszerű minőségi javulást eredményezhet a sertéstenyésztésben. MIRŐL IS VAN SZŐ? Már elöljáróban szeretném leszö­gezni, hogy nagy szaktudást és hoz­záértést kívánó tevékenységről van sző. Az említett írás bevezetőjében többek között ez áll: „Az Idén május 21-én a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát SPF-telepén először dördült ei az a lövés, amellyel az első, császár­metszésre kerülő kocát kábították. Ezzel kezdetét vette a specifikus kórokozóktól mentes (SPF-Specíflc Pathogen Free) sertésállomány elő­állítását célzó vállalkozás“. MI A PROGRAM LÉNYEGE? A nagyüzemi mezőgazdasági ter­melési viszonyok között az úgyneve­zett klasszikus sertésbetegségek (or­­bánc, paratífusz, pestis) többsége el­len már hatékonyan tudunk védekez­ni, ezért ezek kártétele lényegesen visszaszorult. Ezzel szemben még számos olyan sertésbetegség fordul elő, amelyek ellen még nem sikerült felvenni a harcot. Ezek a betegségek — kisebb-nagyobb mértékben — szin­te az egész sertésállományban elő­fordulnak, és az esetek többségében rontják a termelést eredményeket, drágítják a hústermelést. A bábolnai SPF-sertések alapvető jellemzője, hogy három, a mezőgaz­dasági nagyüzemekben nagyon is el­terjedt betegségcsoporttél, így az Idült légző- és emésztőszervi bántal­­maktól, valamint a parazitáktól (en­­zootiás tüdőgyulladás, fertőző gyo­mor- és bélgyulladás, torzító orrgyul­ladás stb.) mentesek. Ez arra kész­tette a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát szakembereit, az állattenyész­tési kutatókat, hogy azt a módszert válasszák, melynek során a fertőzési folyamatot radikálisan megszakítják. Ez utóbbira ugyanis akkor kerülhet sor, amikor a koca és a születendő malac közötti kapcsolatot teljes mér­tékben megszüntetik. Ez azonban a célkitűzés eléréséhez nem elegendő, a módszer csak abban az esetben si­keres, ha a felneveléstől egészen a végtermékig megmarad ez a mentes­ség. AZ SPF-PROGRAM GYAKORLATI MEGVALÖSlTÄSA Az SPF- program szervesen kap­csolódik a bábolnai Tetra S hibrid tenyésztéséhez. A nagyszülővonalak legjobb egyedeit számítógépes nyil­vántartás alapján választják ki. A bábolnai SPF-programmal kapcsolat­ban meg kell még jegyezni, hogy ebben a technológiában a kocák új­­ravemhesítésére már nincs lehető­ség! A koca életteljesítményének vé­gén kerül a műtőbe, ahol rendkívül szigorú állategészségügyi követelmé­nyek között a vemhesség 114. napján végzik a császármetszést. A kocát először elkábltják, majd a metszést követően a méhet fertőtle­nítő fürdőn át juttatják a műtőizolá­torba, ahol a malacokat megszabadít­ják a magzatburoktól. Az említett műveletek roppant figyelmet, össz­pontosítást követelnek. Ugyanis ha 70 másodpercen belül nem végzik el az egyes műveleteket, a malacok nemcsak (károsodnak, de el is pusz­tulhatnak. A császármetszést követően az első SP.F-generációt jelentő — úgynevezett primer —- állatokat kéthetes korig az e l'ő ne v "i ő - i n к ub á-to ro kb a n steril tápszerekkel nevelik. Tekintettel ar­ra, hogy a malacok anyatejeit nem kapnak, az alapvető immunitás hiány* zik. A malacok ezt követően az utó­nevelő izolátorokba kerülnek, ahol a takarmányozás mellett már megkez­dődik a természetes környezethez való szoktatás, a megfelelő immun­biológiai rendszer kialakítása. Ha mindez megtörténik, a malaco­kat négyhetes korban — speciális járművön —! szállítják át az SPF- tenyésztelepre. Itt alakúi ki a végle­ges mikroflóra, és lényegében itt térnek át az üzemi technológiára. A módszer előnye abban domborodik ki, hogy a felnevelt tenyészállatok természetesen szaporodnak, s utódaik alkotják a specifikus, kórokozóktól mentes, úgynevezett szekunder, majd ezek utódai az úgynevezett tercier stb. állományt. KÖLTSÉGEK, GAZDA5ÄGOSSÄG Véleményem megegyezik a szerzőé* ve), amikor azt a kérdést teszi fék „Vajon megéri-e a jelentős többlet* költségeket vállalni, s ml a biatoefr ték az SPF-minőség megőrzésére?“ Érthető, hogy a kezdeti szakaszban még nehéz választ adni erre a kér­désre. i Szerintem megért a többlet* költségeket vállalni, mert egy sajá­tos, magasabb biológiai színvonal el­érésére Irányul. Az SPF-programnak van azonban egy hátrányos jellemzője: az átme­neti Időszakban, amely az állomány­­csere végett szükséges, csökken az árutermelés, s Minek következtében a nyereség is. A szakemberek, a kutatók a befek­tetések megtérülését a többlethoza­moktól és a jobb minőségtől várjál^. Tekintettel arra, hogy a kórokozóktól mentes sertések jóval kevesebb ener­giát fordítanak az „egészség fenn­tartására“, a fajlagos takarmányérté­­kesítés javulása a 15—20 százalékot is elérheti. Mindemellett ugyanilyen mértékben nőhet a napi átlagos súLy­­gyarapodás is, így lényegesen gyor­­stíható a rotáció. Összegezés Az elmondottak alapján arra lehet következtetni, hogy az új állomány­ban nincs szükség vakcínázásra, és megszüntethetek a mai gyakorlatban még nagymérvű gyógyszerfelhaszná­lás költségei is. Pozitívumként emel­hető ki az is, hogy az SPF-hízők belső szervei egészségesek, felhasz­nálhatók, így a kobzás mértéke Je­lentősen csökkenthető, s növelhető az árbevétel. Köztudott, hogy a külpiacokon egy­re nagyobb méretekét ölt a verseny. Jelenleg vannak olyan országok, ahol a tenyészállat-forgalmazásban már feltétel az SPF-minőség. Az előzetes számítások szerint az eredményesség 30 százalékos javulá­sa is elképzelhető, aminek óriási népgazdasági jelentősége lehet. Bábolnán úgy tervezik, hogy 19ЭЙ- ben befejezik a saját sertésállomány cseréjét, s 1983-től már a partner­­gazdaságok bekapcsolódása is lehe­tővé válik. A bábolnai SPF-program megvaló­sulása jő példa a tudományos-mű­szaki forradalom vívmányainak a mindennapos gyakorlatban való érvé­nyesítésére, az állattenyésztési kuta­tóknak a jelenlegi korúak megfelelő helytállására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents