Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-31 / 44. szám
.SZABAD FÖüDMOVES 1M. október 12 Aiml az iizemnaplo beszél Az ötezer-négyszáz hektáros Szomotori (Somotor) Magtermesztő Allem! Gazdaságban két napot töltöttem. Sorra jártam a gazdasághoz tartózd tíz község határát, gazdasági udvarait. Vezetőkkel és munkásokkal beszélgettem. Meggyőződtem róla, hogy joggal vették át a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya elismerő oklevelét. A magas fok'd elismerést kemény, kitartó munkával érdemelték ki. Most az állattenyésztés kiváló eredményeiről akarok szót ejteni. Oj szelek fújnak Szomotor állattenyésztésében. Erről már a székházban meggyőződhettem. A főállattenyésztő asztalán egy vaskos üzemnapló fekszik. Ebben napról napra nyomon követhető a négy gazdasági részleg eredménye. Legalább húsz mutatót figyelnek naponta. A rendszeresen vezetett, aprólékos nyilvántartás azonnal jelzi a felmerülő hiányosságokat az esetleges termeléscsökkenést, s rugalmas intézkedésre készteti a vezetőket. A termelési adatok pontos, napi rendszerességgel történő nyilvántartása nemcsak a termelési eredményekről árulkodik. Vall arról a megváltozott szemléletről is, amely az állami gazdaság állattenyésztésében meghonosodott ,vall arról, hogy a mindennapi munka értékelése került a figyelem homlokterébe. Arról is tanúskodik, hogy hatékonnyá, eredményessé vált az ellenőrző tevékenység is, A gazdaság 1963-től magtermesztéssel, 1965-től pedig törzstenyésztéssel is foglalkozik. Évi átlagban gabonából 1600, kukoricából 100—300, hüvelyesekből 200—250, olajosokból 50—100, lucernából, lóheréből és fűfélékből pedig 30—50 tonna vetőmagot értékesít. A törzstenyészet fejlődéséről és helyzetéről Ján Sokol mérnök, a gazdaság főállattenyásztője így vélekedett — Büszke vagyok arra, hogy egyik részese, szervezője voltam és vagyok az 1965-ben céltudatos, tudományosan megalapozott munkával beindított törzstenyészet fejlesztésének. Érdemes ezzel az ágazattal ilyen formában foglalkozni, hiszen gazdaságunk állattenyésztésének évi átlagos termelési értéke megközelíti a harmincmillió koronát. Az idén 1130 tonna h'óat adunk a közellátásnak, tejből a tervezett kétmillió nyolcszázezer litert teljesítjük. Az átlagos évi és egyedenkénti tejbozam 1970-ben megközelítette a háromezer litert, négy ívvel később már 3460 liternél tartottunk. Az idén el akarjuk érni a háromezerhatszáz literes átlagot. A tenyészállatok értékesítésével ezidáig mintegy hnszonnyolcmillió korona bevétett könyvelhetünk el. ♦©♦ A sikeres állattenyésztés egyik titka a kifogástalan növendékállattenyésztés. Ennek legolcsóbb és legmegbízhatóbb módja a saját szaporulat felnevelése és kiválogatása. A selejtezésnél pedig a hasznosság ellenőrzésén alapuló elbírálás a legfontosabb. ■— A beliizemi szakosítást 1977-ben kezdtük. Ezt azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani — vallja ján Sokol elvtárs. — De az üszők számára kedvező tartási és takarmányozási feltételeket biztosítottunk. Az üszőket legkésőbb 18 hónapos korban a tehénállományba sorolhatjuk. Gazdaságunkban 3 ezer 440 szarvasmarhát, ebből 970 tehenet tartunk. Száz tehéntől 98 borjút nevelünk fel. Minden tehénfarmon elletőt és borjúneveldőt létesítettek. A tehenek 16 nappal az ellés előtt az elletőbe kerülnek, hogy hozzászokjanak az új környezethez és kellőképpen előkészíthessék az elléshez, amely higiénikus körülmények között és szakmai felügyelet mellett megy végbe. A borjak leválasztásuk után négyhőnapos korig a borjúneveeldékben tartózkodnak, s hatvan dekás napi súlygyarapodást érnek el, Négyhőnapos körútiban az üszóneveldébe kerülnek, a bifcaborjúk pedig a hizlaldába. A tenyésztői munka minősége határozza meg a fedeztetés sikerét. A legeltetési Idényben a tenyészállatok legelőn tartózkodnak. Fokozott figyelmet fordítanak az üszők fedeztetésére is. A tenyészállat-nevelés köztudottan sok törődéssel, gonddal jár, s csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a tenyésztők megfelelő anyagi ösztönzés formájában elégtételt kapnak munkájukért. Nos, az anyagi ösztönzés a szomotorí gazdaságban nem marad el. Egy üszőborjú felnevelési költsége mindössze nyolcezer koronába kerül és általában tizenöt-tizennyolcezer koronáért értékesítik. Ilyen értékesítési körülmények között kifizetődő az üszőnevelés, s a tenyésztő gazdaságon kívül jól jár a vásárló Is, aki kiváló hasznosságú tenyészállatokhoz Jut. Ал idén nyolcvan előhast üszőt szándékoznak értékesíteni. Azért ilyen keveset, mert növelik a tehénállományukat. Az ötéves tervidőszak végére a tehénállományukat 1250 darabra akarják növelni. A Szomotorí Állami Gazdaságban komoly gondot fordítanak az állattenyésztési beruházásokra. Takarmányszárítőt építettek, amelyet pogécsáző gépsorral szereltek fel. Egy korszerű tehénlstállőt építenek, s szálláshelyeket biztosítanak a legelőkön is, hogy az állatok védve legyenek az időjárás viszontagságaitól. A gazdaság szakemberei, vezetői a termelés továbbfejlesztését az Intenzív takarmánygazdálkodásban látják. Ez az alfája és az ómegája az állattenyésztésnek. Ezen a téren a szomotoriaík szép eredményekkel dicsekedhetnek. Az 590 hektár legelőt és a 310 hektár rétet az utóbbi években feljavították. Mintegy háromszáz hektárnyi öntözhető területet füvesítettek. ötszáz hektáron silókukoricát, 40 hektáron takarmányrépát, s kétszázötven hektáron pedig lóherét és lucernát termesztenek. A távlati céljuk a négyezer literes tejhozam elérésére. Talán egy-két év múltán az üzemnapló Is erről fog vallani. Mint ahogyan a mostani, 3600 liter felé vezető útről beszélt. Mérlegen a háromnegyedévi eredmények ♦©♦ Befejezésül Idézem ján Sokol elvtárs véleményét: м Gazdaságunknak ma több mint hétszáz dolgozója van. Közülük kilencen főiskolát, öten gimnáziumot, tizenheten pedig szakközépiskolát végeztek. Jelenleg közel ötven dolgozónk levelező tanfolyamon folytatja középiskolai tanulmányait. Dolgozóink általános szakmai neveléséről sem feledkezünk meg. Tehát minden feltétel adott, hogy a CSKP XVI. korcgreszsusának határozatait maradéktalanul teljesítsük. A rimaszombati (Rimavská Sobota 1 járás állattenyésztése az elmúlt öt év alatt sokat fejlődött, összességében véve az eredmények pozitívan értékelhetők. De vajon milyen eredményeket mutattak fel a gazdaságok a háromnegyedévi értékeléskor? A tejtermelés eredményeinek elemzése arra utal, hogy több gazdaság nem használta ki kellőképpen az adott lehetőségeket. Erről az üzemek közötti aránytalanságok tanúskodnak. A tej értékesítés! Időtervét a járás átlagában nem sikerült teljesíteni. A tejeladásban a múltévi átlagot sem érték el, holott az Idei terv kétmillió literrel több tej értékesítését irányozta elő. Azonban a járás egy-két gazdaság gában pozitív változások mentek végbe a tejtermelésben. A méhi (Víelince) szövetkezet például a múltban a járás egyik leggyengébb tejtermelő gazdasága volt, ma pedig a legjobbak között tartják számon, nem is alaptalanul. A gazdaságban sikeresen oldották meg a tejtermelésben felmerülő nehézségeket, problémákat, s megtalálták a fejlődéshez vezető utat. Ennek köszönve száznégyezer liter tejet értékesítettek terven felül. Kétségtelenül a járás élenjáró tejtermelő gazdasága a rimajánoei (Rimavské Janovce) szövetkezet, ahol a tej értékesítési időtervét száztizenkét százalékra teljesítették. Elgondolkoztató viszont az a tény, hogy a lemaradozők között mindig ugyanazon gazdaságok szerepelnek. Ilyen például a gömört (Gemer) szövetkezet, ahol az év elejétől több mint 464 ezer liter tej eladásával maradtak adósak, s a tej értékesítési Időtervét csupán nyolcvankét százalékra teljesítették. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a nagybalcgi (Veľký Blh) és a drienöanyi szövetkezetekben, valamint a Tornaijai (Šafárikovo] Állami Gazdaságban. A Bátkai (Batka) Allem! Gazdaság tejtermelésében bizonyos pozitív változások tapasztalhatók. Úgy tűnik, hogy megtalálták a termelés fellendítésének nyitját, s remény van rá, hogy a tej értékesítésében a százhúsz literes lemaradást az év végéig behozzák. A tejtermelés eredményeinek Javítása, főleg a lemaradozó gazdaságokban, szükségessé teszi a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdítását, továbbá az állategészségügyi és higiéniai előírások maradéktalan betartását. A tejtermelésben tapasztalt lemaradáshoz a takarmányozást problémák is jelentős mértékben hozzájárultak. Elsősorban a lemaradozó gazdaságok vezetőinek kell tudaftoeítaniuk, hogy csakis a szükséges takarmánya lap megteremtésével, szakszerű takarmányozással, és a becsülettel végzett munkával emelhetik a tehenészeit színvonalét. pasztaiható különösebb javulás. Ez év első nyolc hónapjában a mezőgazdasági üzemeket két és fél milliós pénzveszteség érte a minőségileg nem megfelelő tej értékesítése miatt. A járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetői megtették a szükséges intézkedéseket a fejő- és hűtőberendezések, a tejtárolók kijavítására, rendszeres karbantartására, a fejés higiéniai követelményeinek betartására, valamint az állattegészségügyi szolgálat munkájának további tökéletesítésére. Ha a foganatosított intézkedések nem hozzák meg a várt eredményt, vagyis a tej minőségének javulását, akkor bírságolják mindazokat a dolgozókat, akik nem tesznek eleget a tej minőségével szemben támasztott: követelményeknek. A Járás gazdaságainak nem sikerült teljesíteni a hűseladá-sl kötelezettségüket sent. A tervet 99 százalékra teljesítették, s 141 tonnával kevesebb húst adtak a közeliét ásnak. A ven, a lénártfalvai (Lenartovce) száznegyven, a nagybalogl pedig harminchét tonnával kevesebb húst értékesített a tervezettnél. A húseladésban a két állami gazdaság is lemaradt, hiszen a bátkai 180, a tornaijai pedig 96 tonna hús értékesítésével maradt adós. A Bátkai Állami Gazdaság esetében a kiesés bizonyos mértékben Indokolt. Ugyanis a füget (Figa) részlegen épülő nagyhizlalda második részét a beruházó több mint héthónapos késéssel adta át. Ennek következtében a termelés csak az éy vége felé indulhat be. A bárányhús értékesítésében a várgedei szövetkezet jár az élen. Ebben a gazdaságban az Intenzív bárányhizlalás jól jövedelmező ágazattá vált. A brojlercsirkék értékesítésében tapasztalt aránytalanságokat több tényező okozta. Az év első két hónapjában a gazdaságok naposcsibével való ellátása akadozott, a ennek ktS» ► Az értékesített tej jő minősége, tisztasága ugyancsak fontos követel- ILLßS BERTALAN mény. Sajnos, ezen a téren sem ta-Az eredményei szarvasmarhatenyésztés fontol előfeltétele az egészségei bnrjúállomány Fotó: Kovács kiesést főleg az idézte elő, hogy a marhahizlalásban nem érték el a megkövetelt vágősúlyt >—, amely csupán 430 és 440 kilogramm között ingadozott. Sertéshúsbői ötszázhatvan tonnával többet értékesítették a tervezettnél. Azonban kilencezer darabbal több hízósertést adtak el, mint tavaly. Több gazdaságban túllépték a tervezett létszámot. A járási mezőgazdasági Igazgatóság illetékes vezetői megtették a szükséges intézkedéseket a sertésállomány két százalékos scökkentése érdekében. A hústermelésben és értékesítésben is jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes gazdaságok között. A hús értékesítésében előirányzott feladatokat a rimaszécsi (Rimavská Seč.), a várgedei (Hodejov), a Ménért (Klenovce) és a kálosai (Káloáa) szövetkezeit példásan teljesítette. Viszont a gömöri szövetkezet negyvetkeztében kevesebb brojlercslrkét értékesítettek az első hónapold ban. A járásban akadtak olyan gazdaságok is, ahol a nyári hónapokban Ideiglenesen kialakított létesítményekben tartották a csirkéket. Több gazdaság kifogásolta a keveréktakarmányok minőségét. A felülvizsgálatok igazolták, hogy a keveréktakam mányok egyharmada érte el csak a megkövetelt minőséget. A tojók tap karmányozása sem volt kedvezőbb Több gazdaságban a tyúk-állomány megbetegedett a rossz minőségű kefveréktakarmánytól. A felmerülő nehézségek ellenére a tojásértékesftésl tervet 102 százalékra teljesítették. A gazdaságoknak az elkövetkezendő időszakban az eddiginél nagyobb gpndot kell fordítani az ellenőrző tevékenységre, mivel ennek lazasága hátrányosan befolyásolta az állattenyésztés szakaszán elént eredményeket, ©ARAI FERENŰ A jövő évi termés megalapozása A terebesi (TrebiSov) Járás gabonatermelői a közelmúltban megtartott értekezleten részletesen elemezték a gabonatermelésben elért eredményeket — figyelembe véve az eltérő termelési feltételeket és termőhelyi adottságokat. A fő céljuk az volt, hogy okulva az elkövetett hibákból, s ezek maradéktalan kiküszöbölésével a jövőben az eddiginél nagyobb hozamokat érjenek el. Hiszen a hozamok növelésére a terebesi járásban adottak a lehetőségek.. Elöljáróban meg kell említenem, hogy a 25 ezer 311 hektáron termesztett gabona aratását augusztus tizedikére befejezték. Az állami alapokba 40 ezer 191 tonna gabonát adtak, s a felvásárlási feladatokat 0,4 százalékkal túlteljesítették. A felvásárolt búzamennyiségnek több mint hatvan százaléka megfelelt a sütőipar minőségi követelményeinek. Viszont a söripari árpának csupán harminc százaléka felelt meg a szabványnak. Nem hallgatható el, hogy a járás gabonatermelőit bírálat érte elégtelen munkájukért. A lényeg az, hogy a járás adottságai között lényegesen gazdagabb termés érhető el, mint amennyit betakarítottak. Igaz, hogy az idei kedvezőtlen időjárási viszonyok jelentősen befolyásolták a hozamok alakulását. De az is igaz, hogy a kedvezőtlen időjárás főként a későn vetett és a sem megfelelően előkészített talajba juttatott gabonát károsította, g leginkább ott, ahol az elővetemény búza volt. Búsát búza után 2600 hektáron vetettek. Erről a Járási gaixmakonfereneiák területről mindössze 2,87 tonnás hektárhozamot ártok el, ami rontotta a járási átlagot. Az egyee búzafajták terméseredményeit elemezve megállapították, hogy a Vala fajtából például 5,52 tonnás hektárhozamot értek el pillangósok után. A Jubilejná 6,6 tonnás átlaggal fizetett hüvelyesek előveteménye után, de hozama 2,9 tonnára csökkent ott, ahol kukorica után vetették. A Mironovszka fajta cukorrépa-elővetemény után 5,2, míg búsa után vetve alig 3 tonnás hektárhozamot adott. A tizenöt búzafajtából a legnagyobb hozamot a Mirela ,a Heia, a Kosúlka, a Solaris és az Isire fajtákból érték el. Tehát nemcsak a fajtán múlik a termés, hanem azon is, hogy miképpen biztosítják a Hagy hozam eléréséhez nélkülözhetetlen technológiai feltételeket! A technológiai feltételek >— a megfelelő elővetemény, a gondosén előkészített magágy, a kiváló minőségű vetőmag, a megfelelő fajta, az optimális időben történő vetés, a bőséges trágyázás stb. i— szorosan egymáshoz kapcsolódó láncolatában fontos helyet foglal el a megfelelő növénysürfiség biztosítása is. Búzából a legjobb termést a boly! (Boľ) szövetkezet érte el, hektáronként 3,85 tonna átlaghozammal. A gászécsi (Sečovce) szövetkezetben 3,64, a céheiben (Cejknv) 3,54, a vojčiceibea 3,52 tonnás átlagtermést értek el. Az állami gazdaságok közül a bodrogszerdaheiyiek (Streda nad Bodrogom) 3,36 tonnát, viszont ■ terebesiek mindössze 2,98 tonnát takarítottak be hektáronként. Abolyl szövetkezet az utóbbi években jó eredményeket ért el a búzatermesztésben, emit a hektárhozamok jelentős növekedése is igazol. A 3,85 tonnás átlagokkal nincsenek megelégedve i— hangsúlyozta LECZO ISTVÁN elnök. A gazdaság idei tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ott, ahol négyzetméterenként elérték a 550 tőszámot a hektáronkénti átlagtermés meghaladta az öt tonnát, míg 450-es növénysürüségnél hektáronként egy tonnával kevesebb termett. Közismert, hogy a megfelelő növénysűrfiséghez jó magágy szükséges, ezért az idén ennek az eddiginél is nagyobb figyelmet szentelnek, hogy ezáltal biztosítsák a bő termés fettételeit, s jövőre öt tonnán felüli hektárhozamot érjenek el. A fenntiekből is kitűnik, hogy hasonló természeti adottságú gazdaságok, ugyanazokból a búzafajtákból különböző eredményeket értek el. Az elgondolkoztató és egyben aggasztó jelenség erre utal, hogy egyes üzemek szakemberei nem sajátították el, vagy nem tartják be a korszerű, belterjes gabonatermesztés technológiáját. A gabonatermesztést minden mezőgazdasági üzemben teljesen gépesítették, így semmiképpen sem lehet — mint például az ipari növények vagy zöldségfélék esetében — a kézi munkaerő hiányával indokolni a gyenge terméshozamokat. A fő ok elsősorban szubjektív tényezőkhez, a és a hozzá nem értésben rejlik. Ezért sürgette IVÁN BOGDÁN YI, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára a hatékony intézkedések érvényesítését. Ennek megfelelően a terebesi járás mezőgazdaságát irányító szervek részletesen kidolgozták a gabonatermesztés fejlesztésére irányuló intézkedéseket, s már az őszi vetés során gondoskodtak ennek az érvényesítéséről. I. B, Hatékony intézkedéseket foganatosítottak A mezőgazdasági szakemberek hazánk valamennyi járásában megkülönböztetett figyelmet szenteltek a gabonatermesztés továbbfejlesztési lehetőségeinek és a gabonaprogram sikeres megvalósításának. A komáromi (Komárno) járás növénytermesztői a járási mezőgazdasági igazgatóság által szervezett értekezleten nemcsak a gabonatermesztés idei eredményeit, hanem a 6. ötéves terv időszakában szerzett tapasztalatokat is elemezték. A levont tanulságok alapján az elkövetkezendő évekre kitűzték a gabonatermesztés irányvonalát. A figyelmet elsősorban a fajtaössztételee, az agrotechnikára, a tápanyagutánpótlásra és a növényvédelemre összpontosították. elfogadott Intézkedések megvár lósttására már az ősziek velőse fa«
