Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-24 / 43. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. OKTOBER 24. * 43. szám * XXXII. évfolyam * Ага 1,— Kcs .........................................................................................................................................................................................................................—^ M i ИЮ« HÁROM OKTÓBER Október minden vonatkozásban escmériyekben bővelkedő hónap. Azt évenként ünnepelt hármas emléknap államunk történelmi fejlődésének döntő szakaszaira emlékeztet, melyek kihatásukban szorosan összefüggnek a mával, van mondanivalójuk a mának, mindenekelőtt a felnövekvő nemzedékeknek. Az önálló csehszlovák állam megalakulása az egykori Osztrák- Magyar Monarchia romjain hosszú történelmi fejlődés, nemzeti küzdelmek eredménye volt, melyre meghatározóan kihatott századunk korszakjelző világeseménye ,az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az a nagy megmozdulás, melyben a munka embereinek közössége mozgalma zászlajára írta a béke, a társadalmi igazságosság és a nemzeti felszabadulás és egyenlőség jelszavát. Az orosz bolsevikek példája forradalmasította a tömegeket a volt monarchiában is. Elnyomott népei nemzeti szabadságuk kivívását és a társadalmi bajok orvoslását várták a háború utáni rendezéstől. Történelemformáló törekvésük azonban akadályokba ütközött. A vezető szerepet játszó burzsoázia felmérte az eshetőségeket, s mindaddig egyeztetni próbálta lépéseit a tömegek mozgalmával, ameddig ez érdekeinek megfelelt. A Nagy Október hatására kirobbant európai forradalmak és megmozdulások világosan sejtették, hogy valami korszakalkotó van kialakulóban, valamilyen teljesen újszerű fejlődés vár az emberiségre. Érződött ez a tömeghangulatban, s a hazai burzsoázia ezt fel is ismerte. Csak ekkor szánta rá magát bátortalan léoésre, hnev véglegesen szakít a monarchiával, eltépi a régi államalakulathoz fűződő kapcsolatait és önálló köztársaságban a szabad nemzeti fejlődés útiára lép úgy, hogy új formában megőrizze osztályérdekeit. Történt ez akkor, amikor a munkásosztály és szövetségesei megkezdték forradalmi hatalmi szerveik létrehozását, hogy kövessék az oroszországi példát. A cseh nemzet mozgalmához martini kiáltványával a szlovák nemzet is csatlakozott, s így Lett 1918. október 28. a Csehszlovák Köztársaság születésnapja. A burzsoázia azonban elárulta az új, önálló csehszlovák állam születésekor kitűzött szociális célokat, s a tömegek forradalmi megmozdulásának eredményeit teljesen kisajátította magának, eldöntve ezzel az új állam jellegét. Csehszlovákia kapitalista rendszerű burzsoá államként fejlődött. A burzsoázia megfosztotta a dolgozókat győzelmük gyümölcsétől. Ez az, amit mélyen tudatosítaniuk kell a mai és a felnövő nemzedékeknek, hogy államunk születésekor a fejlődés útját a bolsevikek szocialista forradalmának fáklyája világftotta be. A másik október 1945-höz kapcsolódik. A bolsevik forradalmárok ntódal hozták el nekünk egy emberöltő múlva a szabadságot, amikor Európa számos országábál kiűzték a fasiszta hódítókat. A felszabadult és megújhodott köztársaságban már kisebb volt a burzsoázia reménye, hogy restauráció* kísérletei sikerülni fognak. Beneü elnök 1945. október 28-án aláírta a krflcsfonotsságú iparágak, bankok és pénzintézetek úllamosításárét szőlő elnöki rendeletet g ezzel megvetette a további nagyszabásá államosítás alaplát, ez pedig a további fejlődés során elvezetett a szocialista gazdaság megteremtéséhez. Ez a másik október tehát azt jelentette, hogv a burzsoázia hatalmának befellegzett, amit aztán 1948 Februárja a dolgozók történelmi győzelmével véglegesített is. Október szelleme a szocialista valóság útjára vezérelte népünket. A munkásosztály kommunista pártja vezetésével a hatalom birtokosa lett. Az új Csehszlovákia is az 6 állama, s mint ilven a szocialista közösség szilárd tagja. Egyek a gondjaink, egyek a sikereink. A szocialista internacionalizmus eszméje hatja át dolgozóink, népünk elhatáorzását, amikor hangoztatják, hogy minden segítséget megadnak lengyel osztálytestvérefknek, akiknek szocialista államát most a belső reakciós és szucialistaellenes erőkkel összefogott imperialisták külső beavatkozásának veszélye fenyegeti, veszélyben vannak szocialista vívmányai. A szocialista Csehszlovákia az internacionalizmus szellemében száll síkra a gyarmati igából kitörni készülő Namíbia, a dél-afrikai fehértelepes rendszertől veszélyeztetett Angola, a megszállás terhét sínylő Palesztinái arabok ügye mellett. Ezek a fennkölt gondolatok a Nagy Október magasztos vezéreszmél, melyeket nemzedékek féltve ápolnak és továbbadnak. A harmadik október már a szocialista áLlam viszonyainak tökéletesítésével függ össze. Ez az államszövetség elvének érvényesítése, melyet a csehszlovák föderációról 1968 októberében elfogadott alkotmánytörvény szentesített. Ez a törvényhozási aktus fontos lépés volt az állam belső viszonyainak rendezésébn, mert a nemzetiségi kérdés eddig legigazságosabb megoldását jelentette. A szlovák nemzet teljes egyenjogúsága alapján, szuverenitását érvényesítve „egyenlő az egyenlővel“ alapon rendezte viszonyát a másik államalkotó nemzettel, a cseh nemzettel. Ennek fontosságát az említett alkotmánytörvény 4. cikkelye is kidomborítja, amikor rámutat: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fontos feladata a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság közötti gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítése, főként a nemzeti jövedelem képzése és felhasználása azonos feltételeinek és lehetőségeinek megteremtésével“. Az idézett alkotmánytürvényt még egy másik is követte, a nemzetiségek helyzetét szabályozó 144. számú alkotmánytörvény. A szövetségi államforma biztosította a két nemzeti köztársaság politikai, jogi és gazdasági egyenjogúságát, továbbá a nemzetiségek jogát anyanyelvűk hivatalos használatára a vegyes lakosságú területeken, anyanyelvű oktatásra, sajtóra és tájékoztatásra való jogukat. Több mint egy évtized igazolta az államszövetség eredményességét, hasznosságát. A hazai történelemben kerszakjelző októberek még valamit jeleznek: nemzedékek váltakozása mellett a szemléletváltást is. Olyan időket élünk, amikor a gyakorlatban ismét igazolódnak e bölcs szavak: régi módon nem lehet élni. A tudományos-műszaki forradalom fokozott érvényesülésének időszaka szükségszerűen megköveteli a gondolkodás, a közügyekhez való hozzáállás, általában az országépítő, gazdasági feladatokkal kapcsolatos gondolkodásmód megváltozását. A szemléletváltozás nemcsak nemzedéki probléma. Napjainkban sürgető korparancs, hiszen az irányítás és tervezés tökéletesítését célzó komplex intézkedések rövidesen megvalósuló általános bevezetése, a törvényhozásban jóváhagyandó hetedik ötéves terv új tetteket, a történelmi októberek szellemében hazafias cselekvést és mindenképpen újszerű gondolkodást és hozzáállást kíván. LÖRINCZ LÄSZLÖ A rozsnyói (Rožňava) járásban az idén mintegy négy tonnával gazdagabb a burgonya hektáronkénti átlaghozama, ami elsősorban a szilárdabb agrotechnikai jegyelemnek köszönhető. Az élvonalbeli roStári Haladás Efsz-ben 18—19 tonnás hozamátlagra számítanak. A betakarítással foglalatoskodó szövetkezeteseknek ottjártunkkor kétszáz diák segített < Kádek Gábor felvétele VERSENYBEN AZ IDŐVEL Őszi örömök és gondok a rozsnyói (Rožňava) járásban A hely! esőket hozó napok után kellemesebbre fordult az időjárás, Így országszerte ismét benépesült a határ. A mezőgazdasági üzemek dolgozói és alkalmi segítőtársaik mindenütt azon fáradoztak, hogy percet és gépet tökéletesen kihasználva, meggyorsítsák az őszt munkák menetét. Az igyekezet váltakozó sikereket hozott. Hogy milyeneket, azt legutóbb a rozsnyói (Rožúava) járásban igyekeztünk felmérni. Falfan Vladimír agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési részlegvezetője örömmel nyugtázta, hogy az üzemek többsége tartani tudja a munkacsúcs kezdetén szerzett előnyt. Az előző években sok-sok problémájuk volt, ezért most a kis sikereket is értékelni tudják. Persze tudatosítják, hogy a sokat emlegetett időelőny csak viszonylagos; a múlt őszi határidőkhöz nem lehet igazodni. / FONTOS FELADAT: A MINŐSÉGI TAKARMÄNYKÉSZLET MEGTEREMTÉSE A határszemlék során meggyőződtünk arról, hogy a termelők a lent, a mákot, és a silókukoricát időben betakarították. Igaz, helyenként láttunk több-kevesebb — közvetlen etetésre meghagyott — silókukoricát, viszont a gazdaságok zömében már feltörték, sőt, néhol be is vetették a felszabadult területeket. Általános tapasztalat, hogy a gazdaságok — a múlt hibáiból okulva — jobban ügyeltek a minőségre. Az állattenyésztők ugyanis gyakran nehezményezték, hogy a növénytermesztés nem tudja, meg nem is igyekszik kellőképpen kiszolgálni az állattenyésztést, minek következtében az ágazat képtelen teljesíteni igényes fejlesztési feladatait. Most az agrokémiai vállalat kebelében szokasftott részleget létesítettek, melynek dolgozói nem csupán a bekészitett takarmányok minőségét ellenőrzik, de jelen vannak a betakarításnál és tartósításnál is, és azonnal figyelmeztetik, jobb munkára ösztönzik a hibát vétőket. A laboratóriumi elemzéseket is végző munkaközösség vezetésével a járás egyik legjobb zootecbnikusát bízták meg, tehát feltételezhető, hogy ezentúl kevesebb okuk lesz a panaszra az őstermelést irányító ágazatvezetőknek. Annyi máris megállapítható, hogy az üzemek télire sok jó minőségű szénát készítettek. Ahol gépekkel nem boldogultak, ott kézzel — a védnökségi vállalatok dolgozóinak és a tömegszervezetek tagjainak segítségével — gyűjtötték a fütermést. Ilymődon tavaly nyolcszáz, az Idén pedig ezerkétszáz hektárról nyertek készletgazdagítő eleséget. A kukoricatermesztésről szintén a takarmánykószlet megteremtésével összefüggésben kell szólnunk. A helyi adottságokból következik, hogy a járásban legfeljebb ötszáz hektáron lehet és érdemes kukoricát vetni. Az idén ezt az optimumot valamivel túllépték, hogy pótolják az őszieknél mutatkozó hiányt. Sötl A központi irányelvek értelmében több mint háromszáz hektár silót is meghagytak szemre. A rendelkezés, sajnos, későn jött, amikor a java silókukoricát már levágták, így a kijelölt területeken szerény lesz a szemtermés. Viszont a takarmányalapbél hiányzik a silókukorica. Következésképpen a kérőt maradéktalanul be kellene gyűjteni. Néhol szedegetik, de csak ímmelámmal. Ez a hozzáállás már csak azért is érthetetlen, mert a tarlókeverékek zöme siralmas látványt nyújt. A másodnövénvek általában rosszul keltek, jelentősen elgyomosodtak, többnyire zöldtrágyának is gyatrák, hát még takarmánynak! TÖBB BURGONYA, NAGYOBB GOND A járás üzemei cukorrépát és napraforgót nem termelnek, viszont elég gondot okoz számukra a közel nyolcszázharminc hektár burgonya termésének betakarítása. Az idén szakszerűbben, nagyobb körültekintéssel dolgoztak, s ennek megfelelően mintegy négy tonnával nagyobb az átlaghozam. A legjobb termelőként emlegetett Gemerská Poloma-i Efsz-ben húsz tonnás átlagról beszélnek. Nagyobb hozam, több gond. A betakarítást előbb a gépeket szaggató, kő-kemény talaj, később a zsákhiány, illetve az akadozó szállítás hátráltatta. A leleményesebbek a gyümölcsészetben meghonosodott palettás tárolási-szállítási eljárás alkalmazásával enyhítettek gondjaikon. Így például a roštárl Haladás Efsz-ben, ahol az idén hetvenöt hektáron tér* mett burgonya. Ottjórtunkkor mint* egy kétszáz diák segített a szövetke* zeteseknek a betakarításban. A fiatalok ügyesen dolgoztak, de déltájban az egyik kíszántó gép kőnek ütkö* zött és meghibásodott, s csupán fél* gőzzel folytatódott a munka. Bősz* szankodott is Jurfi Jozef ágazatvezető, hiszen még huszonöt hektár búr* gonyájuk volt a földben, az ősziek magja pedig a zsákokban várta sorsának beteljesedését. VETÉSBEN — KERÜLETI UTOLSÖK A jmi főagronómusa csöppet sem volt elégedett a határszemle során tapasztaltakkal. Elsősorban a vetés lassú üteme bosszantotta. Nem csoda, hiszen október nyolcadikén, a jövő évi termés megalapozásában, a keletszlovákiai kerület más járásai lényegesen előbbre voltak. Ügy tűnt, az üzemeket ez nem nyugtalanítja. Sok helyütt ugyancsak ráérősen dolgozgattak. Több gazdaságban alaposan megkéstek a magágykészítéssel, és az elvégzett munka minősége is sok kívánnivalót hagyott maga után. Esetenként frissen szántott, rosszul elmunkált, rögös földbe került a mag. Másutt nem vagy helytelenül gyomirtóztak. A Dlhá Ves-i szövetkezetben fejcsóválva néztük az egyik traktoros munkáját. Föl és alá száguldozott a parcellán, mit sem törődve azzal, hogy az erőgép mögött hánykolódó könnyű borona nem porhanyítja, inkább csak csiklandozza a szárazság idején kifordított, hatalmas hantokat, A szövetkezet székházában Leskoviansky Jozef ágazatvezető magyarázkodni próbált: persze, hogy van tárcsájuk, rögtörő hengerük, de ő nem ért rá megnézni, milyen a föld, milyen munkát végez a gép, a traktorosnak meg alighanem mindegy. Mondhatom, sovány magyarázati El(Folytatás a 4. oldalon)
