Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-24 / 43. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. OKTOBER 24. * 43. szám * XXXII. évfolyam * Ага 1,— Kcs .........................................................................................................................................................................................................................—^ M i ИЮ« HÁROM OKTÓBER Október minden vonatkozásban escmériyekben bővelkedő hónap. Azt évenként ünnepelt hármas emléknap államunk történelmi fejlődésének döntő szakaszaira emlékeztet, melyek kihatásukban szorosan össze­függnek a mával, van mondanivalójuk a mának, mindenekelőtt a fel­növekvő nemzedékeknek. Az önálló csehszlovák állam megalakulása az egykori Osztrák- Magyar Monarchia romjain hosszú történelmi fejlődés, nemzeti küzdel­mek eredménye volt, melyre meghatározóan kihatott századunk kor­szakjelző világeseménye ,az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az a nagy megmozdulás, melyben a munka embereinek közössége mozgalma zászlajára írta a béke, a társadalmi igazságosság és a nemzeti felszabadulás és egyenlőség jelszavát. Az orosz bolsevi­kek példája forradalmasította a tömegeket a volt monarchiában is. El­nyomott népei nemzeti szabadságuk kivívását és a társadalmi bajok orvoslását várták a háború utáni rendezéstől. Történelemformáló törek­vésük azonban akadályokba ütközött. A vezető szerepet játszó burzsoá­zia felmérte az eshetőségeket, s mindaddig egyeztetni próbálta lépéseit a tömegek mozgalmával, ameddig ez érdekeinek megfelelt. A Nagy Október hatására kirobbant európai forradalmak és meg­mozdulások világosan sejtették, hogy valami korszakalkotó van kiala­kulóban, valamilyen teljesen újszerű fejlődés vár az emberiségre. Ér­ződött ez a tömeghangulatban, s a hazai burzsoázia ezt fel is ismerte. Csak ekkor szánta rá magát bátortalan léoésre, hnev véglegesen szakít a monarchiával, eltépi a régi államalakulathoz fűződő kapcsolatait és önálló köztársaságban a szabad nemzeti fejlődés útiára lép úgy, hogy új formában megőrizze osztályérdekeit. Történt ez akkor, amikor a mun­kásosztály és szövetségesei megkezdték forradalmi hatalmi szerveik létrehozását, hogy kövessék az oroszországi példát. A cseh nemzet mozgalmához martini kiáltványával a szlovák nemzet is csatlakozott, s így Lett 1918. október 28. a Csehszlovák Köztársaság születésnapja. A burzsoázia azonban elárulta az új, önálló csehszlovák állam szü­letésekor kitűzött szociális célokat, s a tömegek forradalmi megmoz­dulásának eredményeit teljesen kisajátította magának, eldöntve ezzel az új állam jellegét. Csehszlovákia kapitalista rendszerű burzsoá állam­ként fejlődött. A burzsoázia megfosztotta a dolgozókat győzelmük gyü­mölcsétől. Ez az, amit mélyen tudatosítaniuk kell a mai és a felnövő nemzedékeknek, hogy államunk születésekor a fejlődés útját a bolse­vikek szocialista forradalmának fáklyája világftotta be. A másik október 1945-höz kapcsolódik. A bolsevik forradalmárok ntódal hozták el nekünk egy emberöltő múlva a szabadságot, amikor Európa számos országábál kiűzték a fasiszta hódítókat. A felszabadult és megújhodott köztársaságban már kisebb volt a burzsoázia reménye, hogy restauráció* kísérletei sikerülni fognak. Beneü elnök 1945. októ­ber 28-án aláírta a krflcsfonotsságú iparágak, bankok és pénzintézetek úllamosításárét szőlő elnöki rendeletet g ezzel megvetette a további nagyszabásá államosítás alaplát, ez pedig a további fejlődés során el­vezetett a szocialista gazdaság megteremtéséhez. Ez a másik október tehát azt jelentette, hogv a burzsoázia hatalmának befellegzett, amit aztán 1948 Februárja a dolgozók történelmi győzelmével véglegesített is. Október szelleme a szocialista valóság útjára vezérelte népünket. A munkásosztály kommunista pártja vezetésével a hatalom birtokosa lett. Az új Csehszlovákia is az 6 állama, s mint ilven a szocialista közösség szilárd tagja. Egyek a gondjaink, egyek a sikereink. A szocialista in­ternacionalizmus eszméje hatja át dolgozóink, népünk elhatáorzását, amikor hangoztatják, hogy minden segítséget megadnak lengyel osz­­tálytestvérefknek, akiknek szocialista államát most a belső reakciós és szucialistaellenes erőkkel összefogott imperialisták külső beavatkozá­sának veszélye fenyegeti, veszélyben vannak szocialista vívmányai. A szocialista Csehszlovákia az internacionalizmus szellemében száll síkra a gyarmati igából kitörni készülő Namíbia, a dél-afrikai fehértelepes rendszertől veszélyeztetett Angola, a megszállás terhét sínylő Palesz­tinái arabok ügye mellett. Ezek a fennkölt gondolatok a Nagy Októ­ber magasztos vezéreszmél, melyeket nemzedékek féltve ápolnak és továbbadnak. A harmadik október már a szocialista áLlam viszonyainak tökélete­sítésével függ össze. Ez az államszövetség elvének érvényesítése, me­lyet a csehszlovák föderációról 1968 októberében elfogadott alkotmány­törvény szentesített. Ez a törvényhozási aktus fontos lépés volt az állam belső viszonyainak rendezésébn, mert a nemzetiségi kérdés ed­dig legigazságosabb megoldását jelentette. A szlovák nemzet teljes egyenjogúsága alapján, szuverenitását érvényesítve „egyenlő az egyen­lővel“ alapon rendezte viszonyát a másik államalkotó nemzettel, a cseh nemzettel. Ennek fontosságát az említett alkotmánytörvény 4. cikkelye is kidomborítja, amikor rámutat: „A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság fontos feladata a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szo­cialista Köztársaság közötti gazdasági és szociális különbségek ki­egyenlítése, főként a nemzeti jövedelem képzése és felhasználása azo­nos feltételeinek és lehetőségeinek megteremtésével“. Az idézett alkotmánytürvényt még egy másik is követte, a nemzeti­ségek helyzetét szabályozó 144. számú alkotmánytörvény. A szövetségi államforma biztosította a két nemzeti köztársaság politikai, jogi és gazdasági egyenjogúságát, továbbá a nemzetiségek jogát anyanyelvűk hivatalos használatára a vegyes lakosságú területeken, anyanyelvű ok­tatásra, sajtóra és tájékoztatásra való jogukat. Több mint egy évtized igazolta az államszövetség eredményességét, hasznosságát. A hazai történelemben kerszakjelző októberek még vala­mit jeleznek: nemzedékek váltakozása mellett a szemléletváltást is. Olyan időket élünk, amikor a gyakorlatban ismét igazolódnak e bölcs szavak: régi módon nem lehet élni. A tudományos-műszaki forradalom fokozott érvényesülésének időszaka szükségszerűen megköveteli a gon­dolkodás, a közügyekhez való hozzáállás, általában az országépítő, gazdasági feladatokkal kapcsolatos gondolkodásmód megváltozását. A szemléletváltozás nemcsak nemzedéki probléma. Napjainkban sür­gető korparancs, hiszen az irányítás és tervezés tökéletesítését célzó komplex intézkedések rövidesen megvalósuló általános bevezetése, a törvényhozásban jóváhagyandó hetedik ötéves terv új tetteket, a tör­ténelmi októberek szellemében hazafias cselekvést és mindenképpen újszerű gondolkodást és hozzáállást kíván. LÖRINCZ LÄSZLÖ A rozsnyói (Rožňava) járásban az idén mintegy négy tonnával gazdagabb a burgonya hektáronkénti átlagho­zama, ami elsősorban a szilárdabb agrotechnikai jegyelemnek köszönhető. Az élvonalbeli roStári Haladás Efsz-ben 18—19 tonnás hozamátlagra számítanak. A betakarítással foglalatoskodó szövetkezeteseknek ottjár­­tunkkor kétszáz diák segített < Kádek Gábor felvétele VERSENYBEN AZ IDŐVEL Őszi örömök és gondok a rozsnyói (Rožňava) járásban A hely! esőket hozó napok után kellemesebbre fordult az időjárás, Így országszerte ismét benépesült a határ. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói és alkalmi segítőtársaik min­denütt azon fáradoztak, hogy percet és gépet tökéletesen kihasználva, meggyorsítsák az őszt munkák mene­tét. Az igyekezet váltakozó sikereket hozott. Hogy milyeneket, azt leg­utóbb a rozsnyói (Rožúava) járásban igyekeztünk felmérni. Falfan Vladi­mír agrármérnök, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság növénytermesztési részlegvezetője örömmel nyugtázta, hogy az üzemek többsége tartani tud­ja a munkacsúcs kezdetén szerzett előnyt. Az előző években sok-sok problémájuk volt, ezért most a kis sikereket is értékelni tudják. Persze tudatosítják, hogy a sokat emlegetett időelőny csak viszonylagos; a múlt őszi határidőkhöz nem lehet iga­zodni. / FONTOS FELADAT: A MINŐSÉGI TAKARMÄNYKÉSZLET MEGTEREMTÉSE A határszemlék során meggyőződ­tünk arról, hogy a termelők a lent, a mákot, és a silókukoricát időben betakarították. Igaz, helyenként lát­tunk több-kevesebb — közvetlen ete­tésre meghagyott — silókukoricát, viszont a gazdaságok zömében már feltörték, sőt, néhol be is vetették a felszabadult területeket. Általános tapasztalat, hogy a gazdaságok — a múlt hibáiból okulva — jobban ügyel­tek a minőségre. Az állattenyésztők ugyanis gyakran nehezményezték, hogy a növénytermesztés nem tudja, meg nem is igyekszik kellőképpen kiszolgálni az állattenyésztést, minek következtében az ágazat képtelen teljesíteni igényes fejlesztési felada­tait. Most az agrokémiai vállalat ke­belében szokasftott részleget létesí­tettek, melynek dolgozói nem csupán a bekészitett takarmányok minőségét ellenőrzik, de jelen vannak a beta­karításnál és tartósításnál is, és a­­zonnal figyelmeztetik, jobb munkára ösztönzik a hibát vétőket. A labora­tóriumi elemzéseket is végző munka­­közösség vezetésével a járás egyik legjobb zootecbnikusát bízták meg, tehát feltételezhető, hogy ezentúl ke­vesebb okuk lesz a panaszra az ős­termelést irányító ágazatvezetőknek. Annyi máris megállapítható, hogy az üzemek télire sok jó minőségű szénát készítettek. Ahol gépekkel nem bol­dogultak, ott kézzel — a védnökségi vállalatok dolgozóinak és a tömeg­­szervezetek tagjainak segítségével — gyűjtötték a fütermést. Ilymődon ta­valy nyolcszáz, az Idén pedig ezer­kétszáz hektárról nyertek készletgaz­­dagítő eleséget. A kukoricatermesztésről szintén a takarmánykószlet megteremtésével összefüggésben kell szólnunk. A he­lyi adottságokból következik, hogy a járásban legfeljebb ötszáz hektáron lehet és érdemes kukoricát vetni. Az idén ezt az optimumot valamivel túl­lépték, hogy pótolják az őszieknél mutatkozó hiányt. Sötl A központi irányelvek értelmében több mint há­romszáz hektár silót is meghagytak szemre. A rendelkezés, sajnos, későn jött, amikor a java silókukoricát már levágták, így a kijelölt területeken szerény lesz a szemtermés. Viszont a takarmányalapbél hiányzik a silóku­korica. Következésképpen a kérőt maradéktalanul be kellene gyűjteni. Néhol szedegetik, de csak ímmel­­ámmal. Ez a hozzáállás már csak azért is érthetetlen, mert a tarló­keverékek zöme siralmas látványt nyújt. A másodnövénvek általában rosszul keltek, jelentősen elgyomo­sodtak, többnyire zöldtrágyának is gyatrák, hát még takarmánynak! TÖBB BURGONYA, NAGYOBB GOND A járás üzemei cukorrépát és nap­raforgót nem termelnek, viszont elég gondot okoz számukra a közel nyolc­­százharminc hektár burgonya termé­sének betakarítása. Az idén szaksze­rűbben, nagyobb körültekintéssel dol­goztak, s ennek megfelelően mint­egy négy tonnával nagyobb az átlag­hozam. A legjobb termelőként emle­getett Gemerská Poloma-i Efsz-ben húsz tonnás átlagról beszélnek. Na­gyobb hozam, több gond. A betaka­rítást előbb a gépeket szaggató, kő-­­kemény talaj, később a zsákhiány, illetve az akadozó szállítás hátrál­­tatta. A leleményesebbek a gyümöl­­csészetben meghonosodott palettás tárolási-szállítási eljárás alkalmazá­sával enyhítettek gondjaikon. Így például a roštárl Haladás Efsz-ben, ahol az idén hetvenöt hektáron tér* mett burgonya. Ottjórtunkkor mint* egy kétszáz diák segített a szövetke* zeteseknek a betakarításban. A fiata­lok ügyesen dolgoztak, de déltájban az egyik kíszántó gép kőnek ütkö* zött és meghibásodott, s csupán fél* gőzzel folytatódott a munka. Bősz* szankodott is Jurfi Jozef ágazatveze­tő, hiszen még huszonöt hektár búr* gonyájuk volt a földben, az ősziek magja pedig a zsákokban várta sor­sának beteljesedését. VETÉSBEN — KERÜLETI UTOLSÖK A jmi főagronómusa csöppet sem volt elégedett a határszemle során tapasztaltakkal. Elsősorban a vetés lassú üteme bosszantotta. Nem csoda, hiszen október nyolcadikén, a jövő évi termés megalapozásában, a kelet­szlovákiai kerület más járásai lénye­gesen előbbre voltak. Ügy tűnt, az üzemeket ez nem nyugtalanítja. Sok helyütt ugyancsak ráérősen dolgozgat­tak. Több gazdaságban alaposan megkéstek a magágykészítéssel, és az elvégzett munka minősége is sok kí­vánnivalót hagyott maga után. Ese­tenként frissen szántott, rosszul el­munkált, rögös földbe került a mag. Másutt nem vagy helytelenül gyomir­tóztak. A Dlhá Ves-i szövetkezetben fejcsóválva néztük az egyik traktoros munkáját. Föl és alá száguldozott a parcellán, mit sem törődve azzal, hogy az erőgép mögött hánykolódó könnyű borona nem porhanyítja, in­kább csak csiklandozza a szárazság idején kifordított, hatalmas hantokat, A szövetkezet székházában Lesko­­viansky Jozef ágazatvezető magyaráz­kodni próbált: persze, hogy van tár­csájuk, rögtörő hengerük, de ő nem ért rá megnézni, milyen a föld, mi­lyen munkát végez a gép, a trakto­rosnak meg alighanem mindegy. Mondhatom, sovány magyarázati El­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents