Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

1981. október 17.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

Minőségvizsgálat (ilterezés közben. Bálról: Fekete László, Milan Toldi és Varga Pál látható

Szőlőtermesztésével egyre Ismertebbé válik a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás. Az elmúlt évtizedekben több olyan jóminöségű borfajta került Innen a fogyasztók asztalára, amelyhez a Nagykürtöst Borászati Üzem biztosította az alapanyagot. Ilyen az Ipeľské tajomstvo, a Modrokamenský krištál, most pedig a Novohradské dievča indult „hédítőútra“. (De a hírnév megszerzésében jelentős szerepet tölt be a lu'kanyényel (Nenince) Vörös Lobogó Efsz borászata is, ahonnan az igen keresett „Kékfrankos“ kerül a fogyasztók elé.)

—Á—

Hogy a nagykürtös! járásban termett szőlőből készült bor „teret követel“ magának, szinte természetes, hiszen a XII. század óta termesztenek ezen a vidéken szőlőt. A mezőgazdaság szocializálása után nagyüzemi szinten is megkezdődött a termelés, majd szükségszerűen felépült a járási székhelyen a borászati üzem, mely az itt termett szőlőt dolgozza fel. Annak agronőmusával Milan Toldi mérnökkel beszélgettem.

— Jelenleg járásunk területén 1975 hektár a termőszőlő, ebből 1283 van nagyüzemi tulajdonban. A legtöbb szőlőültetvénye a lukanyényei közösnek van, (230 hektár), de száz hektáron felüli a területe az lpolybalogi (Balog nad Ipľom), a D. Plachtince-i és az ipolynyékt (Vinica) szövetkezetnek is. A járás szőlőterülete a tervek szerint 1985-ben eléri majd a 2100 hektárt.

— Itt a szüret. Hogyan készült fel a borászati üzem a

termés fogadásra, feldolgozására?

— Az év folyamán ellenőriztük és felújítottuk az üzem berendezéseit. Naponta 30 vagon szőlőt tudunk átvenni és feldolgozni, de erre még Jó termés esetén sem kerül sor, mivel a termelők nem tudják ezt a mennyiséget leszedni naponta.

— Az idei év gyenge termést adott, bizonyára ez meglátszik majd a tervteljesítésen is?

— Ami a termést illeti, már csak a minőségben reménykedhetünk. A tervünk 7105 tonnát irányoz elő, de a termelőktől csak 5707 tonna „ajánlatot“ kaptunk. Ám az augusztus végi termésbecslés nyomán ugyancsak szomorú eredményt 'kaptunk: a várt mennyiségnek mindössze 40 százalékára lehet csak számítani, vagyis üzemünkbe mintegy 2260 tonna szőlőt várhatunk. A járás területén az átlaghektárhozam nem éri el a két tonnát, amire a régi szőlősgazdák sem emlékeznek. Ügy néz ki, hogy az idei év józanságra fog nevelni.

— Minek tulajdonítható ez a rendkívül gyenge termés?

— Több tényező hatására alakult így. Kezdődött a* tavalyi kedvezőtlen ősszel, amikor a korán érkezett fagy miatt a szőlővessző nem tudott beérni, majd a januári 20—21 fokos hideg tovább fokozta a gondot. A tavaszi fagyok is beleszóltak, meg az augusztusi jégverés is elvitt belőle. Nem csoda, ha egyes üzemekben 1,1 tonnás hektárhozam várható csak, de a zsélyi (Želovce) szövetkezetben még az egy

tonnának is jócskán híja lesz.

— Honnát szerzik be a hiányzó mennyiséget?

— A magántermelőktől igyekszünk felvásárolni a hiányzó mennyiség egy részét. Különösen Ipolynyékről várunk segítséget, ahol a kistermelők is nagyüzemi szinten termelik a nemes szőlőfajtákat. Eddig 11 tonnára kötöttünk ott szerződést, de többre nincs is kilátás a járásban.

— Milyen szőlőfajták vannak a környéken?

— Van néhány megkedvelt és erre a vidékre jellegzetes szőlőfajta: Olaszrizling, Zöldveltelíni, Fehérburgundi, Peszeki leányka stb. Jó eredményeket érnek el a termelők a Szentlőríncivel és a Kékfrankossal is.

— Befejezésül néhány szót a borászati üzem jövőjéről.

— Jelenleg 720 vagon a' befogadóképessége üzemünknek. Tervben van a további bővítés, a III. fejlesztési szakasz megkezdése. Az itt feldolgozott szőlőből készült bort a Kassal (Košice) Borászati Üzem palackozza, hozza forgalomba, de hordósborral mi látjuk el a zvolení RaJ-t, a juhásztanyákat, valamint járásunk Jednota bóltjait. Idén már a žiari járásból is kaptunk megrendelést. Ez főleg annak köszönhető, hogy járásunk szőlőtermelői minőségi fajtákat termelnek. A szőlőműveléshez való vonzódásuk természetes, hiszen őseik sok-sok évszázadon át művelték a napsütötte hegyoldalak szőlősorait.

BÖJTÖS JÁNOS

!

i

♦

!

i

Í

»

♦

s

♦

!

♦

i

í

i

♦

I

*

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

ACSKP Központi Bízott- na nemzeti vállalat Igazga- szerződésünk. A tervek síksága 1975. évi októ- tóhelyettesét kértem meg, rint 10 ezer 679 tonna zöldbéri plénumának ha- hogy mondjon véleményt az séget kellett volna felvásétározata előirányozta, hogy idei zöldségfelvásárlásról. rolnunk. A tervet azonban teljes egészében hazai tér- — Primőr áruból a kis- alig 70 százalékra teljesítmelésből kell biztosítani a termelők jóvoltából teljesí- jük. Nem teljesítettük borlakosság zöldségellátását és tettük a felvásrlási tervet, sóból, vöröshagymából ée a konzervgyártás nyers- Teljesítettük a gyümölcsfel- gyökérzöldségből, anyagszükségletét. Határo- vásárlás tervét is. El kell

zatában követelményként mondanom, hogy étitökből, TERVEK ÉS TEENDŐK tűzte ki, hogy a helyi szer- zöldbabból karalábéból és

vek keressenek megoldást salátauborkáből olykor nagy A járási mezőgazdasági annak érdekében, hogy kö- volt a kínálat. Problémánk Igazgatóság főagronómusáríiltekintő szervezési intéz- volt az értékesítéssel. Vi- val, Koleszár Pál agrármérkedésekkel, szakosítással és szont lemaradások voltak a nőkkel is elbeszélgetem. Főösszpontosítással — társulá- vöröshagyma, a fokhagyma leg az elkövetkező évek tersok létesítésével — elégít- és a káposzta felvásárlásé- vei és teendői kerültek na* sék ki a lakosság igényeit, val. A nagyüzemi zöldség- pirendre.

A közérdekű témával eddig, termesztésben példát mutat — Korábban kidolgoztuk sajnos, csak úgy foglaikoz- a nagykaposi (Veiké Kapu- a járás zöldségtermesztése tunk, hogy a zöldségter- šany), a csicseri (Čičarov- fejlesztésének az 1980—* mesztés évek óta adósa ce), az abarai (Oborín) és 1990-es évékre szóló tervedinamikusan fejlődő mező- a cékei (Cejkov) szövetke- zetét. Ezt folyamatosan vagazdaságunknak. Vágjunk hát a téma kellős közepébe, lássuk, van-e remény rá, hogy végre megoldódjék a zöldségellátás örökzöld problémája.

— Van rá remény, hogy vidékünkön megoldjuk a zöldségellátásrt — vallja Marczi Gyula, a Zöldségtermesztési Társulás igazgatója. — Azzal kell kezdenem, hogy néhány éve a tőketerebesi (Trebišov) járásban is megalakult a nagyüzemi kertészeti társulás. Más szó-A zöldségtermesztés problémái

val bekövetkezett a fordulat, amely új alapokra helyezte ezt az ágazatot is. Persze jól tudtuk, sokáig tart és eléggé összetett tennivalókat jelent a beindulás. A társulás rendeltetése, tehát a lakosság és a piac igényeinek kielégítése, továbbá a feldolgozásra kerülő termékek biztosítása. Elmondhatom, hogy a nagyüzemi szakosítást sikerült megoldanunk, ami már nagy előrelépést jelent. Az utóbbi időben járásunkban a zöldségfélék közül legnagyobb területen a salátauborkát termesztik, mintegy 15 százalékban, a paradicsom, a káposzta, a konzervuborka, a paprika és borsó a zöldség vetésterületének csupán 10 százalékát teszi ki. A többi zöldségfajtát még enné! is kisebb területen termesztik. Ezek persze távolról sem fedezik a fogyasztók Igényeit. Ez főleg a fokhagymára, a vöröshagymára, a karfiolra, a gyökérzöldségfélékre és a dinnyére vonatkozik.

A terebesi járás egy lakosra számítva évente csaknem 120 kilogramm zöldséget termeszt, ami lehetővé teszi más járások részére is az ellátást. A zöldség 'két harmadát a Zelenina veszi át, egyharmadát pedig a konzervgyár vásárolja fel.

AZ IGAZGATÓHELYETTES

VÉLEMÉNYE

Dóczy Árpádot, a Zelentzet, valamint a királyhelmecl (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság. Az említett gazdaságoktól mindenkor kiváló minőségű árut kapunk. Felvásárlási tervünket 83,7 százalékra teljesítjük.

LÁTOGATÁS

A FRUCONÄBAN

Ellátogattunk a konzervgyárba is, hogy MoLnár István igazgatótól megtudjunk egyet, s mást.

— Noha az utóbbi időben javult az adás-vételi kapcsolatunk a termelőkkel, még midig bőven akadnak problémák — állítja az igazgató.

— Milyen problémákról

van szó?

— A termelő gazdaságok nem tartják be a szerződött vetésterületet. Így a tervezettnél kevesebb árut kapunk. Minden évben újra visszatérő probléma az áru minősége is. A mezőgazdasági üzemekben nem osztályozzák az árut. A felvásárolt konzervuborkának például alig egytizede felelt meg az első minőségi osztály követelményeinek.

— Mit mutat az áruátvétel eddigi mérlege?

— Azzal kezdem, hogy az idén a terebesi járás gazdaságaival 430 hektárnyi zöldségtermesztésre kötöttünk szerződést, a michalovcei és a vranovi járásokkal együtt 769 hektár zöldségre volt

lósítjuk meg. Az egye* évekre és zöldségfélékre külőn-külön határoztuk meg a termesztési feladatot. A mezőgazdaságban tapasztalható nagy munkaerő-nehézségek megkövetelik a spe^ ciális gépek és komplex gépsorok beszerzési gondjainak megoldását Bírálóén kell említenünk a vegyszerellátást és néhány esetben a vető- és az ültetőanyagok nem megfelelő minőségét.

— Milyen a helyzet a fóliasátras zöldségtermesztésben?

— A terv szerint 1990-ig a fóliasátras területnek járásunkban el kell érnie a 38 hektárt. Az üvegházi termelés fellendítésére Nagy* kapóson tettek Intézkedéseket, ahol főleg primőrárut és virágot fognak termelni,

— A nagyobb feladatok teljesítése jól képzett szakembereket kíván, megköveteli továbbá a termesztés, a forgalmazás és a feldolgozás következetes, jó szervezését.

— Ez igaz. Komoly feladat ezer hektáron zöldséget termelni. Az utóbbi években sikerült megoldani több problémát, így például az összpontosítást és a szakosítást. Ez lehetővé teszt a korszerű gépek és feldolgozó módszerek hatékony kihasználását. Jő példának számít a Királyhelmeci Állami Gazdaság zöldségkertészete.

Illés Bertalan

Segítik a mezőgazdaságot

A

pártplénumok nem egyszer hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban pontosítani kell a gép- és traktorállomások mezőgazdasági termelésünk fellendítésében betöltött szerepét, vagyis azt a feladatkört, amiért társadalmunk létrehozta őket.

Azt Is megkövetelték, hogy a gépállomások a részükre meghatározott mezőgazdasági termelési jellegű munkafeLadatok mellett erőteljesebben kapcsolódjanak be a mezőgazdasági üzemek gépeinek a javításába, az állattenyésztés termelésének gépesítésébe, nagy kapacitású gépsorok kialakításába, valamint némely gépek kis sorozatban történő gyártásába. Megállapították ugyanis, hogy nem mindegyik gépállomás kapcsolódik be teljes kapacitással a mezőgazdasági mun'kafeladatok segítésébe, hanem ipari vállalatoknak is dolgozik.

■ Milyen a helyzet e téren az érsekújvári (Nové Zámky) gépállomáson, mennyiben segítik a mezőgazdasági üzemeket az őszi munkálatok rugalmas végzésében? — kérdeztem Ľudovít Augustin mérnök igazgatóhelyettest.

— Először is, hadd mondjam el, hogy járásunkban a gépállomás három központra tagozódik. Az igazgatóság újvárban, egyik központunk Suranyban, a másik meg Párkányban (Štúrovo) van. Ez egyrészt jó, mert az erő- és munkagépekkel nem kell bejárnunk az egész járást, másrészt pedig rossz, mert két központunk

messzire van az igazgatóságtól, s ez bonyolítja az irányítást.

— Gépállomásunk feladatkörét nem magunk, hanem a felettes szervünk, vagyis a vezérigazgatóság határozza meg. Így más szervezetek részére Is dolgozunk. Arra törekedünk, hogy ez ne menjen a főtevékenységünk rovására, tehát egyre több munkát vállalunk a mezőgazdaságban. Segítettünk például a lucernamag begyűjtésében, traktoraink és tehergépkocsiaink pedig a cukorrépát, a kukoricát és a többi terményt szállítják.

■ Milyen problémáik adódnak az őszi munkák során?

— Probléma akad bőven. Ezek közül a legnagyobb az erő- és a munkagépek üzembentartásához szükséges pótalkatrészek hiánya. Ha tehát most az ósz folyamán gépeink meghibásodás nélkül kibírják a nagy munkatempót, akkor sikeresen teljesíthetjük a partnerekkel kötött szerződésben vállalt feladatokat. Ha azonban valamelyik gépünk meghibásodna, azt le kellene állítanunk, mert kijavításához nincsenek pótalkatrészek. Erőgépeink szinte mind felújított pótalkatrésszel üzemelnek, s ezek sajnos könnyebben meghibásodhatnak, mint az újak. Tehát nem rajtunk múlik, hogy a vállalt feladatokat maradéktalanul teljesítsük.

■ Hol tartanak a szocialista versenymozgalomban?

— Vezérigazgatóságunk az őszi mezőgazdasági munkák sikeres lefolyása céljából versenyt hirdetett. Ebbe bekapcsolódott Szlovákia minden gépállomása. A versengés nekünk nem volt újdonság, hiszen minden évben igyekezünk eleget tenni a célkitűzéseknek, ami nagyon szép eredményeket hoz a tervek megvalósításában. A múlt évben például a jól megszervezett szocialista versenynek köszönhetően jelentősen túlteljesítettük a tervet. Az előirányzott 360 hektár helyett 568 hektárról gyűjtöttük be saját gépeinkkel a napraforgót. Így gépállomásunk mezőgazdasági termelési jellegű feladatát 117 százalékra teljesítettük. Segítjük partnereinket a terménybegyűjtésben. A kukoricát például 850, a napraforgót pedig 700 hektárról gyűjtjük be.

Ugyanakkor 25 ezer tonna istállótré* gyét is kihordunk, 150 ezer tonnát pedig robbantásos módszerrel terítünk el szántás előtt a földeken* Ezen a szakaszon négy munkacsoportunk dolgozik szép sikerrel a járásban. A csepfolyős DAM műtrágyát 4800 hektáron dolgozzuk be a talajba.

■ Ebben az évben is törekednek a szerződésben vállalt (eladatok túlteljesítésére?

Természetesen. Ehhez azonban nem elegendő a puszta akarat. Ha az idő kedvezni fog, és a gépek is úgy üzemelnek majd, ahogyan mi is szeretnénk, akkor semmi akadálya annak, hogy több munkát vállaljunk, mint amennyinek az elvégzésére szerződést kötöttünk. Ml ugyanis arra törekedünk, hogy partnereink kedvében járjunk. Gépállomásunkon kiváló képességű emberek dolgoznak. Sok éves tapasztalattal rendelkeznek. Mindenki a lehető legjobb minőségű munka végzésére törekedik.

■ Más téren hogyan segítik a mezőgazdaságot?

— A meghibásodott aggregátumok átadása után kijavítottakat adunk partnerünknek. Köztük említhetem például az első futóművet, a hajtóművet stb. Évi átlagban az aggregátumcserével mintegy kilenc milliós forgalmat bonyolítunk le.

HOKSZA ISTVÁN

■Ml

■ммммнннмммммнмммам

<*