Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-17 / 42. szám
I Л szocialista verseny minden formájában egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a szovjet munkamódszerek. A munka kollektívák körében terjed Baszov szovjet újító biztonságos és balesetmentes munkát célzó módszere. Vizsgáljuk a szcsokíní mozgalom tapasztalatait, fejlesztjük a szaratovl hibamentes munka rendszerét, érvényesítjük a termékek minősége Iránti komplex gondoskodás lvoví rendszerének elemeit. A minőségi követelmények a mezőgazdaságban azonos ütemben nőnek, mint a népgazdaság többi ágazatában. Ezeket a követelményeket a mezőgazdasági és élelmezésügyi reszort szakaszán a CSKP KB 13. plenáris ülése is hangsúlyozta. A reszort dolgozói erre a követelményre úgy válaszoltak, hogy megindították! a „Példás minőségi üzem“ címért folyó munkaversenyt, amelyet az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeket vizsgáló Állami Minőségi Felügyelőséggel együttműködve szerveztek meg. A versenyt kizárólag a mezőgazdasági termelés minőségi tényezőire irányították és jelenleg főként a tej, komló, tojás és takarmánykeverékek termelése szakaszán érvényesítik. Elsősorban az azonos termelési Irányzatú és hasonló termelési viszonyok között dolgozó kollektíváik között terjed. A verseny komplex értelmezésén és a társvállalatok részvételén alapuló szocialista versenyek közé tartozik bizonyos termékek termelése szakaszán az élenjáró vállalatok felhívására folyó vállalatközi verseny. Ide tartozik elsősorban a HavlíCküv Brod-1 járás mezőgazdasági üzemeinek a burgonyatermelés színvonalának emelésére irányuló felhívása, a gabonaprogram nagy terméshozamé szovjet búzafajták termesztése útján való megoldását célzó tuchorazi felhívás, a tömegtakarmányok termelési feladatainak progresszív megoldásába irányuló ruchnovi felhívás a „jampoli—prostéjovi mozgalom“, amelynek célja a hektáronkénti 5 tonna cukortermés elérése, Szlovákiában a „hatvanasok“ mozgalma. A verseny a helyt termelési ée gazdasági viszonyoknak megfelelő szabályok saarint folyik, és résztvevőinek közös célja a végtermék kifogástalan minősége. A verseny értékelésének alapvető kritériuma a következő időszakban a termékek mennyisége mellett, a költségráfordítás és a minőség. A szocialista verseny fontos formál közé tartozik a SZISZ által indított és az ifjúság újító- és feltaláló mozgalmát támogató Zenit, az „Egy szem se vesszen kárba“ és az „Ifjúsági fényszóró“. A mezőgazdaság sajátos feltételei között fontos szerepet játszanak az ifjúsági szocialista brigádok.- A Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Központi Bizottsága a SZISZ КВ-val együtt a fiatal dolgozók számára versenyt hirdetett a Vörös szegfűért. Célja az Ifjú dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatása, azok szervezetit bekapcsolódása a termelésbe és tevékeny részvétele a falu társadalmi és politikai életében. A SZOCIALISTA VERSENY EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A mezőgazdasági és élelmezésügyi reszortban szocialista Verseny folyik a kormány és más központi szervek által adományozott vörös vöndorzászlé elnyeréséért. Ezeknek a versenyeknek a kritériumait a 7. ötéves tervidőszakra úgy módosítják, hogy az eddiginél hatékonyabban járuljanak hozzá a mezőgazadsági termelés belterjesítéséhez. Az exportfeladatok teljesítéséért folyó verseny keretében fontos évfordulók és eseményeik alkalmával a győzteseknek a versenyt kihirdető szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa elismerő oklevelet adományoz. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott elismerő oklevelet „A Szocialista Munika Üzeme“ címért folyó versenyben az vállalat kapja, amely a tüzelőanyag- 6s energiatakarékosság terén a legjobb eredményeket éri el. A 7. ötéves tervidőszak új feltételei és feladatai alapján az alábbi versenyeket szervezik egységes kritériumok szerint: A gabonatermelés belterjesitéséért folyó versenyt a „hatvanasok“ mozgalmának tapasztalatai alapján szervezik. A természeti és ökológiai viszonyok figyelembevételével differenciált kritériumokat dolgoznak ki a mezőgazdasági nagyüzemek számára. A takarmánynövények termesztésének belterjesitéséért folyó Verseny a legújabb termelési, betakarítást és tartósítási módszerek kihasználásával a termelés növelését célozza. A verseny az évelő takarmánynövények termelésének belterjesítésére, .valamint a rétek és legelők szénatermésének jobb minőségű és kisebb költségráfordítással járó betakarítására irányul. A maximális cukortermelésre irányúié versenyt a jampoli—i prostéjovi mozgalom keretében differenciáltan szervezik. A mezőgazdasági nagyüzemeket a termelési feltételek szerint három kategóriába sorolják és tekintetbe veszik a cukorrépa előirányzott hektárhozamainak elérését. Erre a versenyre kapcsolódik a cukorgyárak versenye Is. • A gyümölcs- és zöldségtermelés szakaszán folyó verseny a kijelölt gyümölcs- és zöldségfélék (télialma, földieper, eltevésl uborka és fokhagyma) tervezett termőterületéről elért legnagyobb árubevételért folyik, és a legjobb minőségi osztályokba besorolt termékek mennyiségének növelését célozza. Ebbe a versenybe a szakosított mezőgazdasági nagyüzemek, a konzerv- és szeszgyárak vezérigazagtősága, a hűtőipari vállalatok, esetleg a ZELENINA vezérigazgatósága Is bekapcsolódik. A marhahús termelésében és felvásárlásában folyó verseny célja az áruforgalmazás tervének teljesítése és túlszárnyalása. Meghatározó jellegű mutató az egy állatra eső napi átlagos súlygyarapodás növelése és az abraktakarmányfogyasztás csökkentése. Kiegészítő mutató a gazdasági állatok elhullásának csökkentése. A nagy kapacitású üzemekben a szocialista verseny feltételei és eredményei számára igényesebb kritériumokat szabnak meg. A beruházási építkezés szakaszán a verseny a tervfeladatok teljesítésére, az építkezés határidejének betartására, a kapacitások minél előbbi Uzembehelyezésére és az előirányzott költségvetés csökkentésére irányul. Az Irányítás középső fokán szervezik meg a gabona, a burgonya, a cukorrépa és a len gépesített betakarításában folyó versenyt, a gépek idény utáni kezelését és tárolását szorgalmazó versenyt, valamint a növénytermesztés és állattenyésztés legfontosabb feladataira irányuló versenyt Az élelmiszeriparban a versenyt elsősorban a termékek minőségének javítására összpontosítják. Vállalati szinten a figyelmet a hosszú és a rövid távú egyéni és kollektiv munkafelajánlásokon kívül az országos méretű versenyek terjesztésére és elmélyítésére fordítják. Többek között ide tartozik a munkakollektivák és szervezetek nemzetközi versenye Is, amely a KGST-államok politikai és gazdasági céljainak intenzív biztosítására, a szocialista országokba irányuló szállítmányok időbeni és minőségi átadására, a tudományos-műszaki együttműködésre, a Szovjetunió és a többi szocialista ország dolgozóival való internacionalista kapcsolatok kiépítésére és elmélyítésére Irányuk A LEGJOBB MUNKAKOLLEKTIVÁK ÉS EGYÉNEK ÉRTÉKELÉSE A dolgozók kezdeményezésének alapvető fejlesztési feltétele a szocialista verseny anyagi serkentésének célszerű növelése. Erre a célra nagyobb Összegeket fordítunk, s elsősorban a szocialista verseny leghatékonyabb formáit részesítjük előnyben. A dolgozóik személyes anyagi érdekeltségének növelésére és a kezdeményezés fejlesztésére ki kell használni a bérezést formák fejlesztését is, valamint a szociális és kulturális alap pénzeszközeit, amelyekből az egyének vagy kollektívák érdemelnek elismeréseként az üdültetés vagy tanulmányt (kirándulások költségeinek egy részét vagy azok egészét fedezzük. A szocialista verseny eredményeinek erkölcsi és anyagi értékelése rendszerében a jövőben érvényesíteni fogjuk a szervezeteknek, munkakollektíváknak és egyéneknek adományozott állami kitüntetéseket. Ide tartoznak a jó munkaeredményekért, az aktív politikai és közéleti tevékenységért adományozott ágazati kitüntetések, a fontos évfordulóik és a dolgozóik nyugdíjazása alkalmával a sokévi érdemleges munkáért, a szocialista munkaversenybe való bekapcsolódásért, a politikát és közéleti tevékenységéért adományozott kitüntetések. Az Érdemes Üjitó és Érdemes Feltaláló elmet az újítók és feltalálók legjobbjainak — az arany- vagy ezüstjelvóny viselésének jogával — a kormány adományozza. Az erkölcsi elismerés többi formáit az irányítás egyes fokozatain a szocialista verseny szakigazgatási vagy vállalati szabályainak keretében érvényesítik. ZÄRSZÖ A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az elmúlt évek során nagyon jő eredményeket ért el az élelmiszerellátás biztosításában. Ez mindkét ágazat dolgozóinak érdeme. Ennek ellenére még sok olyan probléma és hiányosság van, amelyek kiküszöbölése nélkül nem teljesíthetjük a 7. ötéves terv igényes feladatait. Ezért fontos feladatunknak tekintjük, hogy a dolgozóik kezdeményezését az egyes üzemek gazdasági eredményei közötti indokolatlan különbségek kiküszöbölésére összpontosítsuk, mindenekelőtt azokban az üzemekben, amelyek azonos vagy összehasonlítható termelési és gazdasági feltételek között gazdálkodnak. Figyelmünket a termelés belterjesítésére, az egy kilogramm súlygyarapodás elérésére felhasznált abraktakarmány-mennyiség, a gazdasági állatok elhullást veszteségének és a költségráfordítások csökkentésére, valamint a belső takarmánytartalékok kihasználásának szintjére, tehát a hatékonyság fokozására kell összpontosítanunk. A központi irányító szervek számtalan utasítást adtak ki a szocialista munkaverseny és a munkaikezdemónyezés hatékony formáinak biztosítására. Most tehát a füldművesszövelkezetek, üzemek és szervezetek vezetőségén múlik, hogy a dolgozók nevelésének minden formáját, azok anyagi és erkölcsi motiválását, valamint a társadalmi szervek együttműködését is egybevetve a munkakezdeményezést a népgazdasági terv meghatározó jellegű feladatainak teljesítésére, s ezzel egyidejűleg a szocialista mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlesésére . Haladó tapasztalatok iskolája I. TANANYAG A szocialista kezdeményezés - mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésünk fejlesztésének forrása A CSKP XVI. kongresszusának programja a mezőgazdasági termelés jelentős fejlesztését és hatékonyságának lényeges növelését irányozta elő. E cél elérése szükségessé teszi az irányítómunka különböző formáinak további fejlesztését és tökéletesítését, a termelés hatékonyságának a tudományos-műszaki vívmányok következetesebb érvényesítése útján való eredményesebb növelését, a tartalékok feltárását, a munkatermelékenység növelését és a termékminőség javítását. Ezeket az igényes feladatokat nem lehet teljesíteni a dolgozóknak a termelés irányításába való bekapcsolódása, kezdeményezőkészségük érvényesítése nélkül a szocialista munkaverseny bármilyen formájában. A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM HELYZETE ÉS FELADATAI A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóknak az önellátottság elérésére irányuló törekvése a növénytermesztés olyan fokú fejlesztésére összpontosuljon, hogy fedezni tudja az állattenyésztés szükségleteit, a takarmányfelhasználás hatékonyságának és az állatok hasznosságának növelése mellett. Csehszlovákia az egy főre eső átlagos évi (85 ikg) hús-, .(277 liter) tej- és tejtermék-, valamint (315 db) tojásfogyasztással a gazdaságilag fejlett európai államok élvonalába tartozik. __ Ezt a magas fogyasztási szintet, amint azt a CSKP XVI. kongresszusa is megerősítette, továbbra Is tartani akarjuk, az élelmiszerek minőségét, szerkezetét és tartósságát az észszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően kívánjuk növelni. Ez csaik akkor válik lehetségessé, ha a tervfeladatok teljesítése érdekében új termelési módszereket érvényesítünk. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedések fokozatos érvényesítése a mezőgazdasági termelés belterjesítésének fontos eszköze. Ezek az intézkedéseik az irányítás egyes fokozatai közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiből, a tervezés egyre növekvő jelentőségéből, az összpontosítás, szakosítás és együttműködés színvonalából indulnak ki. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedések érvényesítése és az adásvételi kapcsolatok fejlesztésétől és a partnerek közötti felelősségteljes viszonyulástól is függ. Nagy fontosságot tulajdonítunk a termelési-gazdasági egységek önálló gazdasági elszámolási rendszerén alapuló irányítás kiszélesítésének és az anyagi érdekeltség tökéletesített rendszere bevezetésének. Az önellátottság fokozására Irányúié igyekezet a 7. ötéves tervidőszakban a termelési feladatok 10 százalékos növekedésében jut kifejezésre, ennek keretében a növénytermelés 14—18 százalékos növekedésével számolunk. Ezzel a célkitűzéssel összhangban továbbra Is meghatározó jellegű a gabonaprogram megvalósítása. A célkitűzések értelmében évi 11 millió tonna átlagos gabonaterméssel számolunk, ami azt jelenti, bogy a termésmenynyiséget a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 9 százalékkal kell növelnünk. Az állattenyésztés fejlesztése elsősorban a hazai takarmányforrásokra épít. Ezért hangsúlyozzuk annyira a szarvasmarhatenyésztés elsődleges fejlesztésének, valamint a takarmánynövények termelésének és hasznosításának fontosságát, A takarmánynövények termelését a 7. ötéves tervidőszakban 13-« 14 százalékkal kell növelnünk. Nagy erőfeszítést követel a növénytermelés többi ágazatának, elsősorban az ipari növények termelésének növelése is. Sürgősen fel költ számolni a cukorrépa és a burgonya termesztésében tapasztalható pangást, gondoskodni kell az óla- ' josnövények termelésének növeléséről és a komlótermelés színvonalának emeléséről. Napjaink követelménye a zöldség- és gyümölcstermelés gyorsabb ütemű fejlesztése és a termés teljes mértékű hasznosítása, beleértve a kistermelőik által kínált termést is. A növénytermelés fejlesztést programja teljesítésének alapvető feltételét elsősorban a termőföld kihasználásában és termőerejének fokozásában kell látnunk. A mezőgazdasági földterület iránti gondoskodást, annak bővítését és védelmét a gazdasági, szakszervezeti és egyéb szervek közös feladatának tekintjük. Az önellátottság növelésének, főként az abraktakarmányok behozatala csökkentésének kell alárendelnünk az állattenyésztés termelési szerkezetét is. A szarvasmarha-tenyésztés belterjesítése elsősorban a genetika és a biokémia területén követel gyorsabb ütemű haladást. A mezőgazdasági termelés szükségleteit a fejlesztést iránynak megfelelő beruházásokkal, gépekkel és berendezésekkel, vegyszerekkel stb. kell kielégítenünk. A beruházásokat elsősorban a talaj termőerejének fokozására, a takarmánytermelési program teljesítésére, a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésére valamint a veszteségek csökkentésére kell összpontosítanunk. A mezőgazdasági termelés sikere ma már nemcsak a mezőgazdasági dolgozóktól és a természeti feltételektől függ, hanem egyre Inkább a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásának, valamint a mezőgazdaság gépesítését és kemizálását segítő ipari berendezések leszállításának a függvénye. A mezőgazdasági termelés iparosítása a munkás-paraszt szövetség további megszilárdulásának a kifejezője. Adva vannak a lehetőségek arra, hogy a mezőgazdaság megkapja a szükséges gépeket és pótalkatrészeket, amelyek hiánya az utóbbi időben jogos bírálatot váltott ki. Ugyanakkor azt is tudatosítanunk keit, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket ki kell használni, gondoskodnunk kell megfelelő ápolásukról és karbantartásukról. A mezőgazdasági termelés fontos belterjesítő tényezőjeként szereplő Ipari trágyák, növényvédő szerek ellátásában is javulás várható. Az Intézkedések komplex érvényesítése csaik a termelés szubjektív tényezőinek aktív bekapcsolódásával lehetséges. A szocializmus építése során szerzett eddigi tapasztalataink szerint minél fejlettebb a szacialista társadalom, annál sürgetőbbé válik, hogy a dolgozók széles rétegei tudatosan rósat
