Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

Szerződésszegés, oh...!

elnöknél Q Gyarapodó taglétszám ф Szerződéses áru ф Tudásgyarapítás — többféle módon

ф Háztűznézőben az alapon — 17 féle

Valkár Elek bátyát, a tornáéi (Trnovec nad Váhom) kertbarát-szervezet elnökét otthonában kerestük fel. Neje szalactt hátra, a kertbe érte, ahol ásogatott. Amint előkerült, menten azt hajtogatta, hogy ugyancsak igyekezett e hajlongó, derékfájdító munkával, mert 'hiszen az újfajta, fehér hagyma ültetésével máris megkésett egy kicsit.

— Nos, mit termel az elnök?

Kérdésemre a házigazda sommásan, tömören válaszol:

— Többféle zöldséget, meg gyümölcsöt, szőlőt. Az utóbbiakat főleg kedvtelésből, úgy is mondhatnám, hogy kísérletképpen.

Elsorjázza az egyes fajtákat, ezek összetétele is fennen bizonyítja: nem a mindenáron való jövedelemre törekvés a hajtóerő.

— Az előbb hagymáról tett említést. És fokhagymát is termeszt?

— Épp ez az, ami nem megy. Fertőzött a talaj.

— Hogyhogy fertőzött? — csodálkozom a hallottakon, és tovább bogozom a csomót.

— A községben több háztáji kertből küldtünk talajmintát a laboratóriumba. Onnét azt a választ kaptuk: várjunk a fokhagymatermesztéssel legalább öt évig.

— Most már értem: fokhagymaundora van a talajnak.

— Úgy valahogy ... Mert fokhagymát termesztett itt boldog, boldogtalan. Ügyszólván mindenki. S a talaj megunta ezt.

Ezt követően a kertbarátszervezet „vizeire evezünk“.

Megtudom, hogy 12 évvel ezelőtt 70 taggal alakult a szervezet. Jobbára olyan emberekből, akik el sem tudják képzelni az életüket, mindennapjaikat kertészkedés — zöldség- és gyümölcstermesztés — nélkül.

— Ügy gondoltuk az idő tájt, hogy szervezetten, közösen, többre visszük, mint egymástól elszigetelten ... — magyarázza Elek bátyó.

Nos, az azóta eltelt tucatnyi esztendő eredményei is bizonyítják: érdemes volt a szervezkedés útjára lépniük, szervezeti életet élniük, közösen meghányni-vetni gondjaikat és problémáikat, rendszeresen gyarapítani szaktudásukat, enyhíteni a beszerzési és áruértékesítési gondokon.

Mindezeket alátámasztja az is, hogy a kertbarát-szervezet taglétszáma évről évre gyarapodott, s jelenleg elért a 240 főt.

— A tudásgyarapításnak milyen formáit érvényesítik, hogy a tagok minél több szakismeretre tehessenek szert, s könynyebben boldogulhassanak?

f— Közkedveltek a szakelőadások, amelyekre jobbára a téli időszakban kerül sor. Szakelőadókról szövetségünk járási bizottsága gondoskodik, annak megfelelően, milyen témakör érdekli a tagjainkat. Ezen kívül tanulmányutakat szervezünk évente: például voltunk Vešky u Kroméfížiben, ahol a virágkertészetet tanulmányoztuk, továbbá Lednicére is 90-en ellátogattunk, ahol tagjaink megismerkedhettek a trópusi éghajlatú növényekkel, az üvegházi termesztéssel; sok látnivalót nyújtott számunkra a Flóra '81 virág-, díszcserje- és kertimag-kiállítás; a magyarországi Kapuváron 45-en megfordultunk, ahol ugyancsak gyarapíthattuk szakismereteinket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tudásgyarapításnak más lehetőségeit nem használjuk ki: újságpt járatnak tagjaink.

i— Milyen újságot?

— Hát a Roľnícke novinyt. De mivel a tagok mindegyike nem beszéli-érti a szlovák nyelvet, legközelebb meghányjukvetjük a dolgot, először vezetőségi, majd taggyűlésen, hogy a Szabad Földműves mezőgazdasági hetilapra fizessenek elő magyarajkú tagjaink. Ez a szaklap ugyancsak sok hasznos ismerettel gyarpíthatja — rendszeresen — tudásukat, amit közvetlenül felhasználhatnak a zöldség- és gyümölcstermesztés szakaszán.

Afölött is elgondolkozhatnának, nem lenne-e helyénvaló a tanulmányutak még céltudatosabb kiválasztása, megszervezése és lebonyolítása, hogy azok még több felhasználható ismeretet nyújtsanak. No meg

az sem ártana, ha személyi, avagy írásos kapcsolatot teremtenének valamely járás legjobb kertbarát-szervezetével, ahol jóval előbbre járnak a szervezett szakismeretgyarapítást illetően, mint például az érsekújvári (Nové Zámky) járásbeli Udvardon (Dvory nad Žitavou). Itt például alig várják, hogy megjelenjék valami, őket érdeklő szakkönyv-újdonság, és azonnal felmérik, hány tag óhajtja megrendelését, s megkeresik a módját, hogyan juthatnának hozzá a legrövidebb időn belül.

Majd kisvártatva az árutermelési és értékesítési szerződések kötésének fontosságával hozakodom elő, mivel ez lényegesen befolyásolhatja a kertbarát-szervezet boldogulását és előbbrejutását.

— Higgye el —hangsúlyozza Valkár Elek, az elnök —, részünkről minden lehetőt elkövetünk, hogy a szerződésből eredő kötelezettségeinknek eleget tehessünk. S eleget is teszünkl Csakhogy a másik szerződő fél — az áruátvevő — úgy gondolja, monopolhelyzeténél fogva, hogy reá ez a kötelezettség kevésbé vonatkozik. Tavaly például 17 féle árura kötöttünk szerződést: újhagymára, korai retekre, tavaszi salátára, uborkára, zöldpaprikára, cseresznyepaprikára, paradicsomra, áttelelő kelre, konzervbabra stb. Nagyon jól tudjuk, hogy a szerződési fegyelem fontos eszköze a tervszerű zöldség-gyümölcstermesztésnek, az áruértékesítésnek, s részben a termelési biztonságérzetnek. Am mit sem ér az egész, ha az egyik fél, történetesen a ZELENINA felíif

Ne feledjük: a kiállításokon való részvétel szintén jó alkalom az ismeretgyarapításra, tapasztalataink kölcsönös kicserélésére. Fotó: -bor

vásárló vállalat felrúgja azt, nem tartja be az általa szabott feltételeket.

•: S az idén is mutatkozott nehézség, probléma az áruértékesítés terén? Mely szakaszon? — kíváncsiskodom, hogy konkréttabb formát öltsön a beszélgetés.

— Nehézség az idén is mutatkozott, mégpedig a saláta:uborka és a paradicsom esetében. Amíg salátauborkából 100 tormára szólt az árutermelési és értékesítési szerződésünk, addig az átvevő csak 90 tonnányi áru átvételére volt hajlandó. Ennél még rosszabb volt a helyzet a paradicsommal. Hát nem fura egy dolog? Mi paradicsomból 190 tonnányit ajánlottunk fel, ők azt erőltették; „Legyen 200 tonnái"

És mi lett ennek az erőltet tésnek az eredménye? Ottjártunkkor — szeptember második felében — az elnök azt panaszolta, hogy csupán 150 tonna paradicsomot vitt el az átvevő, vagyis a másik szerződő fél.

— Szervezetük tángál a Kecskeméti 262-es paradicsomfajtát termesztették, ami kitűnő minőségű, nem lágyul, jól bírja a szállítást — magyarázza az elnök. — S ezt a fajtát ócsárolták __De hogyan? Ügy, hogy

míg a szervezettől felvásároltért július végéig 8 koronát adtak kilójáért, viszont augusztus 1-től már a legjobb minőségűt is csak II. osztályúként ismerték el, vásárolták fel, 2,40 koronáért kilóját.

Hát mi ez, ha nem packázás, kibabrálás a kistermelőkkel? Nem ártana, ha illetékes ellenőrző szerveink utánanéznének az ilyen eseteknek, s tárgyilagosan bírálnák el, vajon történt-e visszaélés, semmivel sem indokolható megrövidítés, haszonnövelés.

Ilyen háttér közepette csöppet sem csodálkozhatnak majd azon a zöldség- és gyümölcsfelvásárló vállalat illetékesei, ha a magukat becsapottnak, megkárosítódnak érző - kistermelők vonakodnak újabb árutermelési és értékesítési szerződés megkötésétől. A szerződés legyen mindkét fél számára egyformán kötelező érvényű, hogy valóban elősegíthesse 4 termelési kedv megtartását, a termelő biztonságérzetét, a tervszerű árutermelést, a feldolgozó kapacitás teljes kiaknázását, s nem utolsósorban a zavarmentes áruértékesítést. Vajon fordított esetben mit szólna az árutermeltető és áruátvevő szerződő fél, ha lépten-nyomon a termelők csorbítanák a szerződés hitelét?.«

Végkövetkeztetés: remélhető, hogy a ZELENINA nemzeti vállalat járási illetékesei az esetből •— vagy az esetek egész sorából >— levonják a szükséges tanulságokat, s a jövőben nem élnek vissza a vállalat monopolhelyzetével.

N. Kovács István

A föld a mezőgazdasági termelés alapeszköze, a legfontosabb élelmiszerek és néhány fontos nyersanyag pótolhatatlan forrása. Ezért a termőföld ésszerű kihasználása a párt- és állami szervek, s egész szocialista társadalmunk figyelmének középpontjában áll.

A nemzetgazdaság fejlesztésével és az életszínvonal töretlen emelésével kapcsolatos távlati elképzelésekből következik, hogy egyre több jó minőségű élelmiszert kell termelnünk. Ezt a fontos feladatot a CSKP XVI. kongresszusa, illetve a Központi Bizottság 13. plénuma is hangsúlyozta. Az egyetlen járható út, hogy teljes mértékben kihasználjuk és védjük a rendelkezésünkre álló termőföldet, s állandóan növeljük annak termőképességét. Mivel mezőgazdasági termőföldről van szó, a fő hangsúly a nagyüzemi termelésen, az állami gazdaságok és . a szövetkezetek tevékenységén van. Annál is inkább, mert a Kassa-vidéke (Ko- Sice-vidiek) járásban a mezőgazdasági földterületnek több mint 97 százalékán nagyüzemek gazdálkodnak.

Természetesen járásunkban is vannak elfekvő, gépesített nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületek. Igyekezetünk arra irányul, hogy ezeket a parcellákat is mielőbb bevonjuk a termelésbe ágy, ahogy azt a CSKP KB 13. plénuma célul tűzte. Az elfekvő földek kihasználását a kertészkedők és kisállattenyésztők mozgalmának bővítésével kívánjuk megoldani. A termőföld fizikai leltározását még tavaly elvégeztük minden mezőgazdasági üzemben. A 13. plénum határozata értelmében nemzeti bizottságaink a helyi adottságoknak megfelelően kidolgozták az elfekvő földterületek kihasználásának alapelveit. Ezek szerint a területek egy hányadán kerttelepeket létesítünk, más területeket pedig átadunk a kisállattenyésztőknek, hogy takarmányt termelhessenek a szerződéses alapon tartott szarvasmarhák, juhok, nyulak s egyéb állatok részére.

Az eltelt évtizedben kertészkedőink és kisállattenyésztőink pozitív eredményeket értek el a háztáji termelés fellendítésében. jelentősen gyarapodott az alapszervezeti taglétszám, megszilárdult a szövetségi fegyelem, nőtt az ésszerűen kihasznált kertek és kerttelepek összterülete, javult a kertészkedés színvonala, s a korábbinál több zöldség és gyümölcs került eladásra. A kisállattenyésztők egyre nagyobb mértékben részesednek az állati termékek termelésével és felvásárlásával kapcsolatos feladatok teljesítéséből. A háztájiban elsősorban szarvasmarhát, nyulat, sertést és ludakat hizlalnak, de sokan tartanak juhokat, és fellendülőben van a malacnevelés iránti érdeklődés is. A múlt évben 342,7 tonna húst vásároltunk fel a háztáji állattartóktól.

Természetesen érdekünk, hogy minden eszközzel támogassuk a társadalmi igényeknek megfelelő irányban fejlődő kertészeti mozgalmat. Mindenesetre hangsúlyozzuk, hogy a háztáji termelők érdekeinek összhangban kell lenniük a társadalmi érdekekkel. Tehát a fő hangsúly a szabadidő ésszerű kitöltésén, a családok önellátottságának megszilárdításán, valamint a társadalmi szükségletek színvonalasabb kielégítésén van.

járásunkban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének jelenleg 27 alapszervezete van, melyek 1350 aktív kertészkedőt

tömörítenék. A kertészkedők túlsúlyban alapvetően fontos zöldséget (petrezselyem, sárgarépa, vörös- és fokhagyma, paprika, paradicsom, karalábé, káposzta, uborka, bab, borsó) és gyümölcsöt (alma, körte, szilva, kajszi- és őszibarack, cseresznye, meggy), valamint némi bogyósgyümölcsöt (ribizli, egres, szamóca, málna) és persze szőlőt termelnek. Közellátási céllal a kertészkedőktől tavaly 3632 tonna gyümölcsöt

vásároltunk fel, vagyis csaknem 37 százalékkal többet, mint ahogy eredetileg terveztük.

Hangsúlyozni kell, hogy a kistermelők a megtermelt mennyiségnek körülbelül 70 százalékát önellátási céllal meghagyták. Azt sem lehet elhallgatni, hogy bár vannak körzeti és helyi felvásárló központok, a felkínált többterméket nem tudtuk teljes egészében átvenni. Ez esetenként spekulációhoz, helyi árdrágításhoz, illetve a- megtermelt javak pusztulásához vezetett.

A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott fizikai inventarizáció, illetve a mezőgazdasági föld kihasználásának ellenőrzése során kiderült, hogy járásunkban körülbelül 64 hektáros földterületet lehetne átengedni a háztáji termelőknek. Ezzel több mint 1600 fővel gyarapodna a tervszerű termelést folytató, kertészeti alapszervezetek tagjainak száma. Az elfekvő földterületeket járásunkban úgy kívánjuk felszabadítani, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban évente legalább húsz hektárt adjunk át a kertészkedés,

illetve a háztáji állattartás

iránt érdeklődőknek.

Magától értetődő, hogy nagy gondot fordítunk a házikertek ésszerűbb kihasználására is.

Növelni kívánjuk a zöldségtermelést, de ugyanakkor a meglevő gyümölcsösök szakszerű gondozására, illetve új, bőtermő fajtákkal történő kiegészítésére vagy felújítására Is gondolunk. Arra ösztönözzük a kertészkedőket, hogy a háztájiban jelentkező többterméket átadják a felvásárlóknak, s ezzel is segítsék közellátási gondjaink enyhítését. A szövetség hatáskörében működő felvásárló központok számát növelnünk kell s természetes követelmény, hogy a társadalmi igényekkel összhangban a kertészkedők kellékellátását is javítsuk. Ha kellő mennyiségű és jó minőségű vetőmag, ültetőanyag, vegyszer, műtrágya, fólia stb. lesz a boltokban, bizonyára a háztáji termelők is több zöldséget és gyümölcsöt tudnak majd kínálni megvételre.

A kerttelepi kiskertek juttatásakor előnyben részesítjük az ipari dolgozókat, más vállalatok dolgozóit, és természetesen a NF tömegszervezeteinek tagjait. Abban már megállapodtunk, hogy a szövetség járási bizottsága — a Zeleninával, a jednotával és a Frucona vállalattal együttműködve — megoldja a háztájiban jelentkező többtermék szerződéses alapon történő értékesítésének kérdését.

Ez a mi hozzájárulásunk a társadalmi érdekeket szolgáló kertbarátmozgalom és háztáji állattartás fellendítéséhez, illetve az elfekvő földterületek közérdekű kihasználásának mielőbbi megoldásához.

IVÄN SÁNDOR,

a Kassa-vidéke )NB titkára

Ecet hullott almából

A hullott gyümölcsöt sokféléiképpen hasznosíthatjuk. Készíthetünk belőle például ecetet is.

A megmosott gyümölcsből kivágjuk a beteg, rothadó részeket, a feldolgozásra kész anyagot húsdarálón ledaráljuk; üvegekbe rakjuk, és annyi forró cukoroldatot (4,5 liter vízhez 0,5 kg cukor) öntünk rá, hogy pépszerű anyagot kapjunk. Az üveget tüllel lekötjük; 10—12 napig 20—25 C-fokos hőmérsékleten tartjuk, majd leöntjük és szűrőpapíron átszűrjük. Azonnal felhasználható.

Ha a hullott almát másként hasznosítjuk (kompót, must stb.), akkor az alma héjából is csinálhatunk ecetet. A kompótos pohárba 6 cm vastagon almahéjat teszünk, erre 12 cm magasságig vizet öntünk, majd hozzázadunk 10 dkg cukrot. Tíz napig tartó érlelés után a nyert levet leöntjük, három napig utóérleljük, ülepítjük, majd lefejtjük, és akár azonnal felhasználhatjuk. (szf}

Kihasználni minden talpalatnvi földet!