Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

Szerződésszegés, oh...! elnöknél Q Gyarapodó taglétszám ф Szerződéses áru ф Tudásgyarapítás — többféle módon ф Háztűznézőben az alapon — 17 féle Valkár Elek bátyát, a torná­éi (Trnovec nad Váhom) kert­barát-szervezet elnökét ottho­nában kerestük fel. Neje sza­­lactt hátra, a kertbe érte, ahol ásogatott. Amint előkerült, men­ten azt hajtogatta, hogy ugyan­csak igyekezett e hajlongó, de­­rékfájdító munkával, mert 'hi­szen az újfajta, fehér hagyma ültetésével máris megkésett egy kicsit. — Nos, mit termel az elnök? Kérdésemre a házigazda som­másan, tömören válaszol: — Többféle zöldséget, meg gyümölcsöt, szőlőt. Az utóbbia­kat főleg kedvtelésből, úgy is mondhatnám, hogy kísérletkép­pen. Elsorjázza az egyes fajtákat, ezek összetétele is fennen bizo­nyítja: nem a mindenáron való jövedelemre törekvés a hajtó­erő. — Az előbb hagymáról tett említést. És fokhagymát is ter­meszt? — Épp ez az, ami nem megy. Fertőzött a talaj. — Hogyhogy fertőzött? — csodálkozom a hallottakon, és tovább bogozom a csomót. — A községben több háztáji kertből küldtünk talajmintát a laboratóriumba. Onnét azt a választ kaptuk: várjunk a fok­hagymatermesztéssel legalább öt évig. — Most már értem: fokhagy­maundora van a talajnak. — Úgy valahogy ... Mert fok­hagymát termesztett itt boldog, boldogtalan. Ügyszólván min­denki. S a talaj megunta ezt. Ezt követően a kertbarát­szervezet „vizeire evezünk“. Megtudom, hogy 12 évvel ez­előtt 70 taggal alakult a szer­vezet. Jobbára olyan emberek­ből, akik el sem tudják képzel­ni az életüket, mindennapjaikat kertészkedés — zöldség- és gyü­mölcstermesztés — nélkül. — Ügy gondoltuk az idő tájt, hogy szervezetten, közösen, többre visszük, mint egymástól elszigetelten ... — magyarázza Elek bátyó. Nos, az azóta eltelt tucatnyi esztendő eredményei is bizo­nyítják: érdemes volt a szer­vezkedés útjára lépniük, szer­vezeti életet élniük, közösen meghányni-vetni gondjaikat és problémáikat, rendszeresen gya­rapítani szaktudásukat, enyhí­teni a beszerzési és áruértéke­sítési gondokon. Mindezeket alátámasztja az is, hogy a kertbarát-szervezet taglétszáma évről évre gyara­podott, s jelenleg elért a 240 főt. — A tudásgyarapításnak mi­lyen formáit érvényesítik, hogy a tagok minél több szakisme­retre tehessenek szert, s köny­­nyebben boldogulhassanak? f— Közkedveltek a szakelő­adások, amelyekre jobbára a té­li időszakban kerül sor. Szak­előadókról szövetségünk járási bizottsága gondoskodik, annak megfelelően, milyen témakör érdekli a tagjainkat. Ezen kí­vül tanulmányutakat szerve­zünk évente: például voltunk Vešky u Kroméfížiben, ahol a virágkertészetet tanulmányoz­tuk, továbbá Lednicére is 90-en ellátogattunk, ahol tagjaink megismerkedhettek a trópusi éghajlatú növényekkel, az üveg­házi termesztéssel; sok látni­valót nyújtott számunkra a Fló­ra '81 virág-, díszcserje- és ker­­timag-kiállítás; a magyarorszá­gi Kapuváron 45-en megfordul­tunk, ahol ugyancsak gyarapít­­hattuk szakismereteinket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tudásgyarapításnak más lehetőségeit nem használjuk ki: újságpt járatnak tagjaink. i— Milyen újságot? — Hát a Roľnícke novinyt. De mivel a tagok mindegyike nem beszéli-érti a szlovák nyel­vet, legközelebb meghányjuk­­vetjük a dolgot, először vezető­ségi, majd taggyűlésen, hogy a Szabad Földműves mezőgazda­­sági hetilapra fizessenek elő magyarajkú tagjaink. Ez a szaklap ugyancsak sok hasznos ismerettel gyarpíthatja — rend­szeresen — tudásukat, amit közvetlenül felhasználhatnak a zöldség- és gyümölcstermesztés szakaszán. Afölött is elgondolkozhatná­nak, nem lenne-e helyénvaló a tanulmányutak még céltudato­sabb kiválasztása, megszerve­zése és lebonyolítása, hogy azok még több felhasználható ismeretet nyújtsanak. No meg az sem ártana, ha személyi, avagy írásos kapcsolatot terem­tenének valamely járás legjobb kertbarát-szervezetével, ahol jó­val előbbre járnak a szerve­zett szakismeretgyarapítást ille­tően, mint például az érsekúj­vári (Nové Zámky) járásbeli Udvardon (Dvory nad Žitavou). Itt például alig várják, hogy megjelenjék valami, őket ér­deklő szakkönyv-újdonság, és azonnal felmérik, hány tag óhajtja megrendelését, s meg­keresik a módját, hogyan juthat­nának hozzá a legrövidebb időn belül. Majd kisvártatva az áruter­melési és értékesítési szerződé­sek kötésének fontosságával hozakodom elő, mivel ez lénye­gesen befolyásolhatja a kertba­rát-szervezet boldogulását és előbbrejutását. — Higgye el —hangsúlyozza Valkár Elek, az elnök —, ré­szünkről minden lehetőt elkö­vetünk, hogy a szerződésből ere­dő kötelezettségeinknek eleget tehessünk. S eleget is teszünkl Csakhogy a másik szerződő fél — az áruátvevő — úgy gondol­ja, monopolhelyzeténél fogva, hogy reá ez a kötelezettség kevésbé vonatkozik. Tavaly pél­dául 17 féle árura kötöttünk szerződést: újhagymára, korai retekre, tavaszi salátára, ubor­kára, zöldpaprikára, cseresz­nyepaprikára, paradicsomra, át­telelő kelre, konzervbabra stb. Nagyon jól tudjuk, hogy a szer­ződési fegyelem fontos eszköze a tervszerű zöldség-gyümölcs­termesztésnek, az áruértékesí­tésnek, s részben a termelési biztonságérzetnek. Am mit sem ér az egész, ha az egyik fél, történetesen a ZELENINA fel­íif Ne feledjük: a ki­állításokon való részvétel szintén jó alkalom az is­­meretgyarapításra, tapasztalataink köl­csönös kicserélésé­re. Fotó: -bor vásárló vállalat felrúgja azt, nem tartja be az általa szabott feltételeket. •: S az idén is mutatkozott nehézség, probléma az áruérté­kesítés terén? Mely szakaszon? — kíváncsiskodom, hogy kon­­kréttabb formát öltsön a be­szélgetés. — Nehézség az idén is mu­tatkozott, mégpedig a saláta:­­uborka és a paradicsom eseté­ben. Amíg salátauborkából 100 tormára szólt az árutermelési és értékesítési szerződésünk, addig az átvevő csak 90 tonná­nyi áru átvételére volt hajlan­dó. Ennél még rosszabb volt a helyzet a paradicsommal. Hát nem fura egy dolog? Mi para­dicsomból 190 tonnányit aján­lottunk fel, ők azt erőltették; „Legyen 200 tonnái" És mi lett ennek az erőltet tésnek az eredménye? Ottjár­­tunkkor — szeptember második felében — az elnök azt pana­szolta, hogy csupán 150 tonna paradicsomot vitt el az átvevő, vagyis a másik szerződő fél. — Szervezetük tángál a Kecs­keméti 262-es paradicsomfajtát termesztették, ami kitűnő minő­ségű, nem lágyul, jól bírja a szállítást — magyarázza az el­nök. — S ezt a fajtát ócsárol­ták __De hogyan? Ügy, hogy míg a szervezettől felvásárol­­tért július végéig 8 koronát ad­tak kilójáért, viszont augusztus 1-től már a legjobb minőségűt is csak II. osztályúként ismer­ték el, vásárolták fel, 2,40 ko­ronáért kilóját. Hát mi ez, ha nem packázás, kibabrálás a kistermelőkkel? Nem ártana, ha illetékes ellen­őrző szerveink utánanéznének az ilyen eseteknek, s tárgyila­gosan bírálnák el, vajon tör­tént-e visszaélés, semmivel sem indokolható megrövidítés, ha­szonnövelés. Ilyen háttér közepette csöp­pet sem csodálkozhatnak majd azon a zöldség- és gyümölcs­felvásárló vállalat illetékesei, ha a magukat becsapottnak, megkárosítódnak érző - kister­melők vonakodnak újabb áru­termelési és értékesítési szer­ződés megkötésétől. A szerző­dés legyen mindkét fél számá­ra egyformán kötelező érvényű, hogy valóban elősegíthesse 4 termelési kedv megtartását, a termelő biztonságérzetét, a terv­szerű árutermelést, a feldolgo­zó kapacitás teljes kiaknázá­sát, s nem utolsósorban a za­varmentes áruértékesítést. Va­jon fordított esetben mit szólna az árutermeltető és áruátvevő szerződő fél, ha lépten-nyomon a termelők csorbítanák a szer­ződés hitelét?.« Végkövetkeztetés: remélhető, hogy a ZELENINA nemzeti vál­lalat járási illetékesei az eset­ből •— vagy az esetek egész sorából >— levonják a szüksé­ges tanulságokat, s a jövőben nem élnek vissza a vállalat monopolhelyzetével. N. Kovács István A föld a mezőgazdasági ter­­melés alapeszköze, a leg­fontosabb élelmiszerek és né­hány fontos nyersanyag pótol­hatatlan forrása. Ezért a ter­mőföld ésszerű kihasználása a párt- és állami szervek, s egész szocialista társadalmunk figyel­mének középpontjában áll. A nemzetgazdaság fejleszté­sével és az életszínvonal töret­len emelésével kapcsolatos táv­lati elképzelésekből követke­zik, hogy egyre több jó minő­ségű élelmiszert kell termel­nünk. Ezt a fontos feladatot a CSKP XVI. kongresszusa, illetve a Központi Bizottság 13. plé­numa is hangsúlyozta. Az egyet­len járható út, hogy teljes mér­tékben kihasználjuk és védjük a rendelkezésünkre álló termő­földet, s állandóan növeljük annak termőképességét. Mivel mezőgazdasági termőföldről van szó, a fő hangsúly a nagyüzemi termelésen, az állami gazdasá­gok és . a szövetkezetek tevé­kenységén van. Annál is in­kább, mert a Kassa-vidéke (Ko- Sice-vidiek) járásban a mező­­gazdasági földterületnek több mint 97 százalékán nagyüzemek gazdálkodnak. Természetesen járásunkban is vannak elfekvő, gépesített nagyüzemi termelésre alkal­matlan földterületek. Igyekeze­tünk arra irányul, hogy ezeket a parcellákat is mielőbb bevon­juk a termelésbe ágy, ahogy azt a CSKP KB 13. plénuma cé­lul tűzte. Az elfekvő földek ki­használását a kertészkedők és kisállattenyésztők mozgalmának bővítésével kívánjuk megolda­ni. A termőföld fizikai leltáro­zását még tavaly elvégeztük minden mezőgazdasági üzem­ben. A 13. plénum határozata értelmében nemzeti bizottsá­gaink a helyi adottságoknak megfelelően kidolgozták az el­fekvő földterületek kihasználá­sának alapelveit. Ezek szerint a területek egy hányadán kert­telepeket létesítünk, más terü­leteket pedig átadunk a kis­állattenyésztőknek, hogy takar­mányt termelhessenek a szer­ződéses alapon tartott szarvas­­marhák, juhok, nyulak s egyéb állatok részére. Az eltelt évtizedben kertész­­kedőink és kisállattenyésztőink pozitív eredményeket értek el a háztáji termelés fellendítésé­ben. jelentősen gyarapodott az alapszervezeti taglétszám, meg­szilárdult a szövetségi fegye­lem, nőtt az ésszerűen kihasz­nált kertek és kerttelepek összterülete, javult a kertész­kedés színvonala, s a korábbi­nál több zöldség és gyümölcs került eladásra. A kisállatte­nyésztők egyre nagyobb mér­tékben részesednek az állati termékek termelésével és fel­vásárlásával kapcsolatos fel­adatok teljesítéséből. A háztáji­ban elsősorban szarvasmarhát, nyulat, sertést és ludakat hiz­lalnak, de sokan tartanak ju­hokat, és fellendülőben van a malacnevelés iránti érdeklődés is. A múlt évben 342,7 tonna húst vásároltunk fel a háztáji állattartóktól. Természetesen érdekünk, hogy minden eszközzel támogassuk a társadalmi igényeknek meg­felelő irányban fejlődő kerté­szeti mozgalmat. Mindenesetre hangsúlyozzuk, hogy a háztáji termelők érdekeinek összhang­ban kell lenniük a társadalmi érdekekkel. Tehát a fő hang­súly a szabadidő ésszerű kitöl­tésén, a családok önellátottsá­gának megszilárdításán, vala­mint a társadalmi szükségle­tek színvonalasabb kielégítésén van. járásunkban a Szlovákiai Ker­tészkedők Szövetségének jelen­leg 27 alapszervezete van, me­lyek 1350 aktív kertészkedőt tömörítenék. A kertészkedők túlsúlyban alapvetően fontos zöldséget (petrezselyem, sárga­répa, vörös- és fokhagyma, pap­rika, paradicsom, karalábé, ká­poszta, uborka, bab, borsó) és gyümölcsöt (alma, körte, szil­va, kajszi- és őszibarack, cse­resznye, meggy), valamint né­mi bogyósgyümölcsöt (ribizli, egres, szamóca, málna) és per­sze szőlőt termelnek. Közellá­tási céllal a kertészkedőktől tavaly 3632 tonna gyümölcsöt vásároltunk fel, vagyis csak­nem 37 százalékkal többet, mint ahogy eredetileg terveztük. Hangsúlyozni kell, hogy a kis­termelők a megtermelt mennyi­ségnek körülbelül 70 százalé­kát önellátási céllal meghagy­ták. Azt sem lehet elhallgatni, hogy bár vannak körzeti és he­lyi felvásárló központok, a fel­kínált többterméket nem tud­tuk teljes egészében átvenni. Ez esetenként spekulációhoz, helyi árdrágításhoz, illetve a- meg­termelt javak pusztulásához ve­zetett. A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott fizikai inventari­­záció, illetve a mezőgazdasági föld kihasználásának ellenőrzé­se során kiderült, hogy járá­sunkban körülbelül 64 hektáros földterületet lehetne átengedni a háztáji termelőknek. Ezzel több mint 1600 fővel gyarapod­na a tervszerű termelést foly­tató, kertészeti alapszervezetek tagjainak száma. Az elfekvő földterületeket járásunkban úgy kívánjuk felszabadítani, hogy a hetedik ötéves tervidőszak­ban évente legalább húsz hek­tárt adjunk át a kertészkedés, illetve a háztáji állattartás iránt érdeklődőknek. Magától értetődő, hogy nagy gondot fordítunk a házikertek ésszerűbb kihasználására is. Növelni kívánjuk a zöldségter­melést, de ugyanakkor a meg­levő gyümölcsösök szakszerű gondozására, illetve új, bőter­mő fajtákkal történő kiegészí­tésére vagy felújítására Is gon­dolunk. Arra ösztönözzük a ker­­tészkedőket, hogy a háztájiban jelentkező többterméket átad­ják a felvásárlóknak, s ezzel is segítsék közellátási gond­jaink enyhítését. A szövetség hatáskörében működő felvásár­ló központok számát növelnünk kell s természetes követelmény, hogy a társadalmi igényekkel összhangban a kertészkedők kellékellátását is javítsuk. Ha kellő mennyiségű és jó minősé­gű vetőmag, ültetőanyag, vegy­szer, műtrágya, fólia stb. lesz a boltokban, bizonyára a háztáji termelők is több zöldséget és gyümölcsöt tudnak majd kínál­ni megvételre. A kerttelepi kiskertek jutta­tásakor előnyben részesítjük az ipari dolgozókat, más vállala­tok dolgozóit, és természetesen a NF tömegszervezeteinek tag­jait. Abban már megállapod­tunk, hogy a szövetség járási bizottsága — a Zeleninával, a jednotával és a Frucona válla­lattal együttműködve — meg­oldja a háztájiban jelentkező többtermék szerződéses alapon történő értékesítésének kérdé­sét. Ez a mi hozzájárulásunk a társadalmi érdekeket szolgáló kertbarátmozgalom és háztáji állattartás fellendítéséhez, illet­ve az elfekvő földterületek köz­érdekű kihasználásának mi­előbbi megoldásához. IVÄN SÁNDOR, a Kassa-vidéke )NB titkára Ecet hullott almából A hullott gyümölcsöt sokfé­léiképpen hasznosíthatjuk. Ké­szíthetünk belőle például ece­tet is. A megmosott gyümölcsből kivágjuk a beteg, rothadó ré­szeket, a feldolgozásra kész anyagot húsdarálón ledaráljuk; üvegekbe rakjuk, és annyi for­ró cukoroldatot (4,5 liter víz­hez 0,5 kg cukor) öntünk rá, hogy pépszerű anyagot kap­junk. Az üveget tüllel lekötjük; 10—12 napig 20—25 C-fokos hőmérsékleten tartjuk, majd leöntjük és szűrőpapíron át­szűrjük. Azonnal felhasznál­ható. Ha a hullott almát másként hasznosítjuk (kompót, must stb.), akkor az alma héjából is csinálhatunk ecetet. A kom­­pótos pohárba 6 cm vastagon almahéjat teszünk, erre 12 cm magasságig vizet öntünk, majd hozzázadunk 10 dkg cukrot. Tíz napig tartó érlelés után a nyert levet leöntjük, három napig utóérleljük, ülepítjük, majd lefejtjük, és akár azon­nal felhasználhatjuk. (szf} Kihasználni minden talpalatnvi földet!

Next

/
Thumbnails
Contents