Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-17 / 42. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA Az iskolacsengő: jelző és jelkép egyszerre. A közős tanulás szimbóluma, mert mindig csoportot, közösséget hív tanév vagy éra elején, akár egy kis falusi alapiskolában, akár az egyetemek folyosóján, akár a mezőgazdasági üzemek klubhelyiségeiben szakmai továbbképzésre. De hogy az ntóbbinál a szakmai önképzésnél, vagy ha ágy tetszik továbbképzésnél maradjunk — van-e csengő, amely tanulásra sürget, amely kinek-kinek a lelkiismeretében szólal meg, ha megszólal? Van ilyen „csengő“, pontosabban: elhangzott ilyen „csengetés“, nem is olyan rég. Emlékezzünk csak: Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának máit évi márciusi ülése határozatot hozott a politikai-nevelő tevékenység és az ideológiai munka színvonalának és hatékonyságának további növelésére. A szerteágazó tennivalók között van egy, amely igen nagy hangsúlyt kapott, s amelyet az ülésről kiadott közlemény így fogalmazott meg: „A munkatermelékenység további jelentős növelése, a nemzeti vagyon gyarapítása elképzelhetetlen a tudomány és a technika eredményeinek a termelési folyamatban való gyors alkalmazása nélkül. A feladatok teljesítésére képtelen lesz az a vezető dolgozó, aki — az irányítás bármely fokán — ezt nem érti meg. A népgazdaság irányításának és tervezésének tökéletesített rendszere minőségileg nagyobb követelményeket támaszt az emberek képesítésével és öntudatosságával szemben, s megkívánja minden munkaknllektíva alkotó erejének a lehető legnagyobb mérvű kibontakoztatását. Korunk a fejlett szocialista társadalom építésének korszaka, politikai, ideológiai, de szakmai műveltségben is minden eddiginél többet kíván tőlünk. Többet, mint amennyit a szervezett oktatás keretében elsajátíthatunk. Gyakran hangoztatjuk — s ez a gyakorlatban is érvényesül —, hogy „tanuló ország“ lettünk. De hogy ez mennyire nem öncélú, arra vonatkozóan szellemesen és találóan jegyezte meg egyik járási vezetőnk, hogy azért ne feledjünk el „dolgozó ország“ lenni. Ha szabad azt mondani, ez a tanulás ökonómiájának társadalmi oldala. Társadalmunknak a mindennapi munka, a gazdasági értékek csorbítása nélkül van szüksége nagyobb tudásra, ezen belül nagyobb politikai, ideológiai és szakmai műveltségre, szellemi potenciálra — egyebek közt éppen az eredményesebb gazdasági eredmények érdekében. A Haladó Tapasztalatok Iskolája megnevezésű tévéadás évek óta az egyik legjobban bevált, „leggazdaságosabb“, kollektív alapokra helyezett továbbképzési formánk. A tanfolyam tananyagában feldolgozott, a gyakorlatban is kipróbált és bevált módszerek tudatosítása és szellemi közkinccsé tétele azonban csak akkor járhat eredménnyel, ha a központi anyagot járási és üzemi viszonyokra bontjuk. A tévéadás által biztosított audiovizuális hatás mellett nagy figyelmet kell szentelni az előadók — lektorok — felkészültségének és az előadások színvonala fokozásának. Nem véletlen, hogy a Haladé Tapasztalatok Iskolája terén azokban a járásokban és gazdaságokban érnek el jé eredményeket, ahol az előadók kiválasztását előadói jegyzék segíti, amelyben témánként felsorolják azokat az előadókat, akiknek foglalkoztatását szükségesnek tartják. Az előadót jegyzéket ezekben a járásokban és gazdaságokban a folyamatos tapasztalatok alapján módosítják, s növelik в gyakorlatban dolgozó előadók arányát. A Haladó Tapasztalatok Iskolájának XI. évfolyamára vaié „becsengetés“, sajnos az idén sem történt a legszerencsésebb időpontban: az első témakör adására októberben az őszi munkák dandárjában kerül sor. A felnőttoktatás problémáival napjainkban külön pedagógiai ágazat foglalkozik, s gyakorlati ismereteink birtokában elmondhatjuk, hogy a szakmai továbbképzés olyan komplex feladat, ahol az „órarend-szerű“ időpontokhoz való ragaszkodás nem a legszerencsésebb megoldás. Meglátásaink szerint a magyarázkodás és az egymásramutogatás helyett, a Haladó Tapasztalatok Iskolájánál ésszerű szervezéssel a szabadidő egyébként elfecsériődő félóráit és éráit kell hasznositani. Ezt azonban csak szigorú önfegyelemmel valósíthatjuk meg, annál is inkább, mert a szabadidő dolgozóink életében még nem mindenhol érték, múltunk terhes hagyatékából örökölt puritán életviteli formák néhány közösségben még tovább élnek, és a haladást gátló normákká fejlődtek. A Haladó Tapasztalatok Iskolája a dolgozók továbbképzése szempontjából olyan szellemi tőkét képez, melynek kiaknázása nem kampányt, hanem permanenciát kíván: hiszen a felgyorsult élet, a mezőgazdasági termelőmunkában is mindig újat és újabbat hoz. A vezetőkre és a termelésben dolgozó agrárértelmiségre vár az a feladat, hogy beosztottait, közeli vagy távolabbi munkatársait szakmailag képzetebb emberré tegye, s ezzel könnyítse és hatékonyabbá tegye saját munkáját is. Sajnos, a gyakorlat azt igazolja, hogy az agrárértelmiség körében fellelhetők a kirívó szélsőségek: Az egyiket nem érdekli a mezőgazdasági dolgozók szakképzésének Ugye, a másik szélsőséges tipus pedig a realitásokat figyelmen kívül hagyva, máról holnapra akar előbbrelépni. A tv-iskola idei tananyagában olyan témákat találunk, mint például a munkakezdeményes jelentősége, a feltaláló- és az újftómozgalom fellendítésének fontossága, a szocialista verseny a jobb eredmények elérésének lendftőkereke, az ifjúság munkaaktivitásának növelése, a hatékony és a minőségi munka, s lehetne tovább sorolni, tovább építeni a mozaikokat, amelyek szorosan egymásba illesztve pártunk gazdaságpolitikájának célkitűzéseit jelzik. Nem könnyű mindennapjaink részévé tenni a rendszeres továbbképzést, de gondoljuk meg: a szellemi torna is torna, csakis az őrizheti meg az ember politikai, szellemi és szakmai rugalmasságát. A továbbképzés ügye nem kiszakított feladat. A hétköznapok munkája során a szántóföldön és az állattenyésztő telepek napi gondjainak, feladatainak megoldásával együtt él a szakmai továbbképzés ügye.j A termelés és a szakmai továbbképzés a munkahelyek egészséges légkörében ötvöződik egységes feladattá, és csak Így képes eredményekre. Ennek megvalósítását a Haladó Tapasztalatok Iskolája — első tananyagát lapunk belső oldalain közöljük — mely a magasabb szintű termelési ismeretek és « továbbképzés egybeötvöződésének segítője, s egyben megmutatja e munka legeredményesebb módszereit. CSIBA lAszlű I i tásben — szinte mindenütt van szociális helyiség, fürdő-, öltöző-, sőt pihenő- és étkezőhelyiség is. Az üzemi étkeztetés szintén javuló irány-* zatú, egyre többen veszik igénybe. Természetesen a szaképzett munka* A nők világkongresszusát a közel- mindig lehet számítani. Sok esetben erő megtartásának kényszerítése is múltban hazánk fővárosában, Prágá- ők a szervezői a tanulmányutaknak, közrejátszott a nagyarányú fejlődésben tartották. Az egyenlőség, a nem- kirándulásoknak, a kulturális rendez- ben. žeti függetlenség és a béke jegyében vényeken való részvételnek. Legtöbb A szövetkezetek a nemzett bízott* megtartott tanácskozáson a különb»- esetben ők tartanak kapcsolatot a Ságokkal karöltve nagy erőfeszítésező bizottságokban a következő témá- pedagógusokkal és lelkei a szülői két tesznek a -kisgyermekes anyáit kát vitatták meg: A nők és a mun- munkaközösségeknek. Lehetne ‘ to- élet- és munkakörülményeinek javika; az egyenlőség; a nő és a család; vábbsorolni azt a sokoldalú tévé- tására, megkönnyítésére. Ebből a nők a békéért és a leszerelésért; nők kenységet, amelyet a nők a szocializ- szempontból figyelemreméltó az óvó* a nemzeti egyenjogúságért és a ha- mus építése érdekében vállalnak. • dák építésében megmutatkozó áldoladásért. A nagyüzemi termelés mind több zatkészség. ■ Napjainkban csaknem A megemlített problémák közül az jól képzett szakmunkást igényel. Saj- minden községben van óvoda elegenelsőt ragadnám ki: nők a munkahe- nos a mezőgazdaságban dolgozó nők dő férőhellyel, ahol az anyák elhe* lyen és otthon, főleg a mezőgazda- többsége középkorú, vagy idős asz- lyezhetik kiskorú gyermekeiket, s ezságban dolgozó lányok, asszonyok szony, akik már nem szívesen vállal- által gondtalanul végezhetik műnké* helyzetét. ják a tanulást. Persze ezt nem lehet jukat. A nők többsége, hivatásán, munká- általánosítani, és a szövetkezet irá- Az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben ján kívül kénytelen ellátni az anyai nyitói is Igyekeznek mind a szakmai sok mindenben javult a mezőgazda* és családi feladatát is. Joggal mond- felkészültséghez, mind az asszonyo- Ságban dolgozó nők helyzete, de ják, hogy a legtöbb nő két műszak- kát érdeklő egyéb ismeretszerzéshez azért: nem mind arany, ami fényük, ban dolgozik: egyiket a munkahe- segítséget nyújtani. A szövetkezeti Falun talán a legnagyobb gondot a lyén, a másikat otthon. Igaz, az utób- iskolák keretében sokhelyütt működ- közelláitás és a szolgáltatások okoz* bi évtizedekben a háztartások sokat nek szakosított tanfolyamok: szőlé- zák. A mezőgazdasági üzemekben korszerűsödtek, a házi munka mégis, szett, kertészeti, -állattenyésztési stb. dolgozó nők esetemként azért nem különösen a gyermekes anyák eseté- Emellett minden szakaszon, s külö- tudnak becsülettel helytállni a mun* ben a nők idejének jelentős részét nősen a szőlőtermesztésben nélkülöz- kában, mert nem tudják pontosan* emészti fel. Ennek egyik oka abban hetetlenek a szakismeretek. mikor érkezik a kenyér, az üzletek rejlik, hogy azok a szolgáltatások, Kulturális téren Is sokat tesz a áruellátása nem minden esetben eléamelyek a nők házi munkáját csők- szápnem. Többhelyütt a szövetkezet gíti ki a fogyasztók igényeit, és so-k kentenék, az igényeknél lassabban égisze alatt a nők szabó-varró, hímző esetben a közelebbi-távolabbi szék* fejlődnek. tanfolyamot is szerveznek. Rendsze- hely községeikbe vagy városba kell Mindezek ellenére falun Is jelentő- résén részt vesznek ismeretterjesztő utazni bevásárolni. Hasonló a helyzet sen emelkedik a nők műveltségi előadásokon, munkájukkal és az a szolgáltatással is, amely sok heszintje, amely nem öncélú, hanem az egészségvédelemmel kapcsolatban, lyütt gyermekcipőben jár. Ezek e fe* egész társadalom szempontjából na- Sokhelyütt van a szövetkezetnek me- lesleges utazgatások sokszor fél na* gyón fontos. Ez teszi lehetővé pél- nyecskekőrusa, táncegyüttese, irodai- pokat vesznek igénybe és növelik a dául a falusi lányok, asszonyok szá- mi színpada, amelyeknek a kulturális egyes nemzeti bizottságokat, miért mára, hogy vezető tisztséget is be- szervezetekkel karöltve fellépési le- tűrik az üzletvezetők nemtörődömsétölthéssenek. A mezőgazdasági üze- hetőségeket biztosítanak, helyi, járá- gót — tisztelet a kivételnek —, ml* mekben egyre több a diplomás, kö- si- kerületi, sőt országos szinten is. ért van a boltokban olyan áruból zépiskolát végzett nő, akik aktívan Egész^ sor szövetkezetben sportolási hiány, amelyből különben van elerészt vesznek a termelés irányításé- lehetőségeket is teremtenek a közös- gendő. ban, s a legtöbben becsületesen ben dolgozó lányok, fiatalasszonyok Tennivaló azon a téren is akad helytállnak. Egyre több a tudómé- részére. bőven, hogy az egyes helyeken nem nyos dolgozó is, akik közül sokan A gyümölcsészetben, szőlészetben, érvényesül az egyenlő munkáért* kiváló eredményeket érnek el. kertészetben, állattenyésztésben dől- egyenlő bér elve, és sem a szakirá-A mezőgazdasági - üzemekben dől- gozó szakmunkások többsége fiatal, nyitók, sem a termelésben dolgozók gozó nők közül sokan tagjai a külön- akik megkövetelik a munkakörülmé- nem kapják meg ugyanazt a munkaböző fokú nemzeti bizottságoknak, nyék javítását. Ez készteti a mező- díjat, amit a férfiak, s a felsőbb szervek nagyra értékelik gazdasági üzemek vezetőit, a munka- Nem elég csak különböző alkal* tevékenységüket. A társadalmi szer- helyi és egyéb szociális körülmények makkor hangzatos szavakkal dicsérvezetekben is nagy részt vállalnak a javítására. Régebben a távolabbi ni a nők munkáját, helytállását. Az szervezésből, irányításból. munkahelyekre még rossz idő ese- elismerés, megbecsülés legyen őszin-A szövetkezetekben sok női szocla- tén is gyalog járjak, vagy kerékpá- te, és még jobban könnyítsék meg lista brigád működik; tagjai elnyer-. roztak a nők. Ma ,már az üzemek azoknak a munkáját, akik talán a ték a bronz-, ezüst és aranyfokozatot, nagy részében, a távolabbi munkahe- legnehezebb szakaszon dolgoznak a vagy a megtiszetlő cím megszerzésén lyekre autóbusszal szállítják ki a szövetkezetben, emellett törődnek a fáradoznak. A szocialista brigád tag- dolgozókat: Az állandó jellegű mun- családdal és az Ifjú nemzedék nevejai élenjárók a munkában, akikre kabelyekea *=» főleg aa állattenyész- lésével. ,, IÚTH DEZSŐ * ЩЛ 1981. OKTOBER 17. A? «Vr.
