Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-10 / 41. szám
1981. október 10. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Gazdaságosan és az állatok számára kielégítően takarmányoznl nem is olyan könnyű feladat. Csak a gyakorlati emberek tudják megmondani, milyen komplikált, összesített kérdés ez, és a sikert sok-sok tényező befolyásolja. De olcsó takarmányozással tisztességes hozamokat elérni örökös célja volt és lesz minden állattenyésztési dolgozónak. A hiba már ott kezdődik, hogy a gazdaságok gyakran csökkentik a takarmánynövények vetésterületét. Az árokpartokon és az erdőszéleken általában sok takarmány veszendőbe megy, de a modern állattenyésztéshez azért ez kevés lenne. Bőséges takarmánybázist csak úgy lehet létrehozni, ha minden lehetőséget kihasználunk. A Nagymihályl (Michalovce) Állami Gazdaságban, amely 16 ezer hektár területű és legnagyobb Szlovákiában, az utóbbi 5 évben mindent begyűjtenek és feletetnek, ami az állatoknak való. Szénát, szalmát, kukoricaszárat és élelmiszeripari hulladékot, szóval mindent, szakszerűen beillesztve a takarmányozási láncba. Még az árokparton termett füvet is hasznosítják, és nem fizetnek rá. Tudományosan, okosan csinálják mindezt. Pillanatnyilag 11 ezer 100 szarvasmarhájuk van. Sertésből 16 ezer 650-et hizlalnak és 190 ezer malacot tartanak. A gazdaság évente 3100 tonna húst és 36 millió tojást ad el a felvásárló szerveknek. Ebből 155 millió korona a tiszta jövedelmük. Az állattenyésztésben — a céltudatos gépesítés következtében — lényegesen növekedett a munka termelékenysége. A műszaki fejlesztés tehát nemcsak munkakönnyítést eredményezett, hanem a gazdaság számára Jövedelemnövekedést is. Az állattenyésztési feladatok teljesítéséhez húszezer tonna fehérjedús takarmányra, 50 ezer tonna szilázsra, 8 ezer tonna szalmára, 5 ezer tonna szénára van szükségük. Ezért a szénát még a legelhagyottabb területekről is betakarítják. A szalma és a kukoricaszár takarmányként! felhasz-i 4 :ж i/f' ttoäto' я&яШ i- M i >£ ' ň nálásával, tudományos módszerekkel, öt éve kísérleteznek, eredményesen. A gazdaság topol’anyi, porostovéi és szobránci (Sobranec) részlegén 6500 tonna szemcsézett ‘takarmányt állítanak elő. Ez csak pillanatnyi mennyit .ség, mert legalább háromszor annyi takarmányt szemcséznek majd. Így hasznosítják a szalmát és a kukoricaszárat és abból húst és tejet termelnek. Csak így érhetnek el sajátos viszonyaik között jó eredményeket. Évente 9 millió liter tejet termelnek, ami nem kevés. Egy liter tej előállítására eleinte 30 deka gramm erőtakarmányt használtak fel. Ezt a menynyiséget a továbbiakban 28, ma pedig a szemcsézett takarmányok etetésével 21 grammra csökkentették. A lelkiismeretes és szakszerű takarmánygazdálkodással tudták csökkenteni a ta■ karmánynövények vetésterületét a gabonafélék és más szántóföldi növények javára. A takarmányozás sajátos módszerét saját maguk dolgozták ki, s a tapasztalatokat szívesen átadták másoknak is. Az állattenyésztésben csak lelkiismeretes és szakképzett dolgozókat alkalmaznak. Itt a takarmány grammjaitól függ minden, hajszálpontosak az eljárások. Ezért kellenek ide következetes emberek, akik nemcsak ш ’: feladatokra várnak, de azt is tudják, Fotó: —blm mit cselekszenek. Bagota István A tejtermelés, valamint a tejtermékek gyártásának növelése egyre nagyobb követelményeket támaszt a tej minőségével szemben. A nyersanyag minősége nemcsak a végtermék minőségét befolyásolja, hanem a termelés hatékonyságát és gazdaságosságát is, a mezőgazdasági üzemekben és a tejiparban egyaránt. A kiváló minőségű, szennyeződésmentes nyersanyag előállítása az őstermelőn múlik, mindenekelőtt a fejési technológia, a higiéniai követelmények betartásán, a tej szűrésén, gyors hűtésén, megfelelő tárolásán és szállításán. A tej tisztaságát számtalan tényező befolyásolja. Közülük legfontosabb a tőgy tisztasága, vagyis megfelelő kezelése a fejés előtt. A tőgy tisztasága, illetve szennyeződése többnyire a tartástechnológiától függ. A szennyeződés eltávolításának mivoltja azonban szubjektív tényező, amely a fejők hozzáállásán, felelősségérzetén múlik. Fejéskor mindig szem előtt kell tartaná, hogy valamennyi tartástechnológia esetében a tőgy kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezett. Ezért szükséges közvetlenül a fejés előtt a tőgyet meleg vízzel lemosni, majd szárazra törölni. Ezáltal akadályozhatjuk meg, hogy a tőgy felületén levő szennyeződés és mikróbák ne kerüljenek be a tejbe, továbbá meggátolhatjuk a kórokozók átvitelét az egyik állatról a másikra. A gyakorlatban sajnos gyakran az a tévhit uralkodik, hogy elegendő a tőgy alapos leöblítése, lemosása. Hangsúlyozni kell, hogy ez nagyon helytelen eljárás, amelynek következtében jelentős mennyiségű szennyező anyag és mikróba kerül a tejbe. Ugyanis mosás közben a víz magával rántja a feloldódott szennyeződést és a mikroorganizmusokat, s ezekkel együtt a tőgybimbőhoz folyik, ahonnan fejés közben a tejbe is bejut. Ezért a tőgyet mosás után alaposan szárazra kell törölni. A tőgy szárazra törlése azért is indokolt, mert a víz gyors párolgása következtében a tőgy felülete lehűl. A gyors lehűlésnek viszont tőgygyulladás lehet a következménye. РарНйгИк a tehenészetben A gazdaságokban végzett ellenőrzések során megállapították, hogy a fejők rendszerint lényegesen több időt szentelnek a tőgy mosásának, mint a törlésnek. Holott az utóbbi művelet a lemosásnál is fontosabb. Olyan tartástechnológia esetében, ahol a tehenek tőgye csak kis mértékben szennyeződik be, elegendőnek bizonyult, ha a tőgyet, de főleg a tőgybimbókat fertőtlenítő oldatban nedvesített, s jól kicsavart törlővel alaposan tisztára törölték. Az ilyen tartási körülmények azonban ritkaság számba mennek, ezért a tőgy lemosása feltétlenül szükséges. A jelenlegi gyakorlatban a tőgy szárazra törlésére törlőrongyokat alkalmaznak. Meg kell jegyezni: amennyiben egy-egy törlőt több tehén tőgyének törlésére használják, fontos követelmény, hogy ezeket a fertőtlenítő oldatban öblítsék. Az utóbbi években a Dél-csehországi Papírgyárak a tőgy mosás utáni letörlésére alkalmas papírtörlők fejlesztésével foglalkozik. Olyan papír kifejlesztésén dolgoztak, amely jól felszívja a vizet, nedves állapotban is eléggé tartós, rugalmas és dörzsöléssel nem morzsolódik. A sikeres fejlesztési munka nyomán e követelményeknek megfelelő papírtörlők gyártására került sor. A papírtörlő egyszeri használatra alkalmas. Óriási előnye, hogy a jó vízfelszívó és szárító tulajdonsága mellett higiénikus, ezért a fertőtlenítőszerek alkalmazása kiküszöbölhető. Így a fejőket egy kellemetlen, nem szívesen végzett munkától szabadítják meg. További előnye, hogy a nedvesség hatására a papír anyaga idővel teljesen szétbomlik, így az elhasznált papírtörlők eltávolítása sem okoz nagyobb gondot. A papírtörlők mérete 0,33X0,33 méter. Egy kilogramm papírtörlő éra tizenkét korona. Vizsgálatok szerint használatuk valamivel kisebb költséggel jár, mint a fertőtlenítőszerek alkalmazásának hagyományos módszere. Az eddigi gyakorlati eredmények biztatóak. A papírtörlőik alkalmazása minden tekintetben megfelel a higiéniai követelményeknek. Azokban a gazdaságokban, ahol ezeket alkalmazták, jelentősen javult a tej minősége. Tehát a munkát megkönnyítő, gazdaságos, de nem utolsó sorban a tejtermelés hatékonyságát növelő eszközről van szó, amelyre érdemes felfigyelni. A Náš Chov nyomán: —klm— A TERMŐFÖLDET A múlt évben nem mezőgazdasági földterületek művelésbe vonásával, termővé tételével mindössze 3640 hektár mezőgazdasági földterületet nyertünk, amelyből 1234 hektár volt a szántó. Ugyanakkor a szántóterület a többi növénykultúra rovására közel 11 ezer hektárral bővült, ami viszont a legnagyobb mértékű növekedés volt a hatodik ötéves tervidőszak éveiben. Ez utóbbinak jelentős hányadát a rétek és legelők felszántásával nyertük. A legtöbb szántóterületet a micha-A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy a szántóterület egyedül a nyugat-szlovákiai kerületben növekedett, még annak ellenére is, hogy Bratislavában, az SZSZK fővárosában a hatodik ötéves tervidőszak éveizen ötszázhatvan hektárral csökkent a szántóterület. A Szövetségi Kormány Elnöksége határozottan kötelezte az illetékes szervek vezetőit, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben végezzék el a mezőgazdasági termőföld leltározását. Ennek célja az volt, hogy az irányítás egyes fokozatai átfogó képet kapjanak a nyilvántartásban korábban bekövetkezett változásokról, lehetőség nyíljon a földterületek kihasználásában és nyilvántartásában tapasztalt fogyatékosságok eltávolítására és előfeltételeket teremteni a mezőgazdasági nagyüzemek nyilvántartási adatainak pontosításához. A kitűzött határidőig (1979 december végéig) több mint 23 millió 280 ezer hektár mezőlovcel, a rimaszombati és a senicai járásban nyerték... Ha összegezzük a mezőgazdasági és ezen belül a szántóterület múlt évi növekedését és csökkenését, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági földterület globálisan 53 ezer 405, a szántóterület pedig 35 ezer 103 hektárral csökkent. A hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági és a szántóterület — kerületek szerint i— a következőképpen csökkent: gazdasági földterület leltározására került sor, ami az összes földterületnek 90 százaléka, azaz a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és szervezetek használatában levő összes földterület. Tekintettel arra, hogy a szántóterület nagysága az elmúlt években a rétek és legelők rovására, illetve javára lényegesen ingadozott, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a kerületi mezőgazdasági igazgatóságokkal és a kerületi nemzeti bizottságokkal együttműködve az idén a közép-szlovákiai kerület három járásának tíz, a kelet-szlovákiai kerület három járásának pedig kilenc mezőgazdasági nagyüzemében végzett felülvizsgálatot. E felülvizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy az efféle ellenőrzéseket a jövőben tovább kell folytatni, mert az illetékes szervek csak így, kaphatnak hiteles képet a mezőgazdasági földterület összetételéről. A közgazdasági megítélésben ma a termőhelyi adottságok maximális kihasználása került előtérbe. Ez nem véletlen, hiszen a termőterület előreláthatólag a jövőben is fog csökkenni, ezért az értékesíthető termékmennyiséget egyre kisebb területen kell előállítani. Ha aprópénzre bontjuk ezt a nézetet, akkor megállapíthatjuk, hogy a földhasznosítás elsődleges célja: miként lehet az egyre csökkenő termőterületen maximális termékmennyiséget előállítani, vagyis hogyan növelhetők a hozamok. Napjainkban azonban a termőföld csökkenésének lassítása, a jó minőségű földterületek megtartása, védelme a földhasznosítás alapvető kérdése. Annak érdekében, hogy még pontosabb képet kapjunk a mezőgazdasági és szántóterület csökkenéséről, lássuk az alábbi táblázatot, amely az egy lakosra jutó mezőgazdasági földterület, ezen belül pedig a szántóterület nagyságát mutatja hektárban: Időpont Mezőgazdasági földterület Szántóterület 1936. I. 1 0,84 0,54 1950. I. 1 0,86 0,56 1960. I. 1 0,66 0,42 1981. I. 1 0,49 0,30 A könnyebb áttekinthetőség érdekében, a szántóterület az 1950— 1960-as években tizennégy, az 1960— 1970-es években öt, az 1970—1980-as években pedig hét árral csökkent, természetesen egy lakosra számítva. A mezőgazdasági földterület állandósítása érdekében a földvédelmi törvény egyes paragrafusainak módosítására is sor került, főleg azokban az esetekben, amikor a szántóterületeket nem mezőgazdasági céllal vonják ki a művelés alól. — A mezőgazdasági földterület legnagyobb természeti gazdagságunk, olyan pótolhatatlan termelőeszköz, amely élelmiszerek előállítását eredményezi. Ezért ebből a célból és a jövő nemzedékekre való tekintettel azonnali hatállyal stabilizálni kell a termőföld területét. Ha a mezőgazdasági földterület védelmének eddigi eredményeit vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy az építkezések tervrajzainak előkészítésekor és a mezőgazdasági földterületek művelés alól való kivonásának igénylésekor az illetékes szervek nem vették komolyan a szántóterület védelmét, elsősorban a különlegesen védett szántóterület művelés alól való kivonásának engedélyezését. — A mezőgazdasági földterület stabilizálása érdekében az illetékes, földvédelemért felelős szervek kötelezhetik azt a vállalatot, amely a termőföld művelés alól való kivonását kéri, hogy saját költségein talajjavítást végezve pótolja a művelés alól kivont termőterületet. Ennek során a következő alapelvek érvényesülnek: # a nem különlegesen védett szántóterület művelés alól való kivonásakor a termőföldet 1:1 arányban kell pótolni; # a különlegesen védett szántóterület művelés alól való kivonásakor a termőföldet 1:3 arányban (egy hektár művelés alól kivont szántóterületet három hektárral) kell pótolni; • a talajjavítás csak abban az esetben engedhető el, ha a művelés alól kivont terület a község beépített részén fekszik; # az első két ponttal összefüggő talajjavítási munkálatokra a beruházó vállalatnak tervrajzot kell készítenie; • a szántóterület pótlását a művelés alól kivont terület engedélyezését követően három hónapon belül, legkésőbb folyó év november 15-ig kell megvalósítani; • az új mezőgazdasági földterület és szántóterület létesítését nem lehet az állami költségvetéshez való közvetlen hozzájárulás terhére megvalósítani, BARA LÁSZLÓ. Kerület Mezőgazdasági földterület Szántóterület Nyugat-szlovákiai > > ■ П Ш 8 109-f 164 Közép-szlovákiai ■ ■ ■ Ш Ш 40 812 44 211 Kelet-szlovákiai < • 4 4 Ш 34 779 31 367 összesen . ■ « • ■ a 83 700 75 414 A gyomok elleni harcban nem feltétlenül szükséges, hogy az agronómus a kellő intézkedéseket a növényzet konkrét időben adott elfeyomosodási állapotától függően határozza meg. Ha egy kicsit előrelátóan gondolkodik akkor a gyomok elleni védelmet előrejelzésre- (prognózisra) alapozza, amelynek segítségével előre kidolgozhatja a leghatékonyabb és leggazdaságosabb intézkedéseket. Az előrejelzés kidolgozásához fel kell térképezni az elővetemények gyomosodási állapotát és az előforduló gýomok szaporodóképességét. Ezek az adatok előrejelzik, hogy az utóveteményben milyen gyomok fordulhatnak majd elő. Természetesen a figyelmet elsősorban a legkárosabb gyomnövényekre kell fordítani. Főleg a-Előrejelzés a gyomirtásban zokra, amelyek a kultúrnövénytől elvonják a tápanyagot és a vizet, beárnyékolják a talajt, elősegítik a betegségek és a kártevők terjedését, vagy csökkentik a munkatermelékenységet. Az egyes gyomirtó szerek hatékonysági foka különböző. Az előrejelzés kimunkálásakor ezt is figyelembe kell venni. A gyomok várható előfordulásának, valamint a gyomirtó szerek hatásának ismeretében a mezőgazdasági üzemek már jó előre beszerezhetik a legalaklmasabb gyomirtó szereket. A gazdaságok többsége a szántóterület jelentős hányadán gabonaféléket termeszt. A gabonafélékben előforduló leveles gyomok ellen a gyomirtószerek széles választéka alkalmazható. Egyes területeken a fűgyomok okoznak problémát. Ezekben az esetekben elsősorban a nagy széltippan, a héla zab, a parlagi ecsetpázsit stb. elleni védelemre, a leghatékonyabb szerek beszerzésére kell orientálódni. A széltippan ellen például már az ősz folyamán az Igran special 80 WP, a Trazalex, a Mixi Tok-S gyomirtószerek alkalmazhatók. Az Avadex BW szer a széltippan mellett hatásosan irtja a héla zabot, a parlagi ecsetpázsitot és a nyári perjét. A széles levelű kultúrnövények kedvezőbb feltételeket teremtenek az elgyomosodásnak. A kapásnövények vetésében jellegzetes gyomok fordulnak elő: például a libatop, a laboda, a disznóparéj, a keserűfű, de az évelő vegetatív módon szaporodó gyomnövények is: a mezei ászát, az útszéli zsázsa, a kora tavaszi gyomok közül pedig a vadrepce és a repcsénretek. A cukorrépa növényzetében előforduló gyomok ellen hatásosnak bizonyult a Nortron + Bétánál szerkombináció. A gyomirtószerek vetés utáni alkalmazása hatásosabbnak bizonyult főleg a libatop és a disznóparéj ellen. Az egycsírájú gyomok a Kusagard szerrel jól irthatók. A kukoricavetésekben gyakoriak az egycsírájú gyomok. Irtásukra több lehetőség kínálkozik a Zeazinnak különböző gyomirtószerekkel (Lasso, Eradicane, Dunai) történő kombinálásával. Tehát elsősorban az említett gyomok előfordulására kell felkészülni, s a szükséges gyomirtószereket idejében beszerezni. A tavaszi időszakban a biológiai'leltározás során pontosan megállapítjuk az ősziek és az évelő takarmányok elgyomosodását, s eszerint végezzük el a gyomirtást, természetesen az agrotechnikailag legalkalmasabb időpontban. Emellett figyelemmel kísérjük a tavaszi vetések gyomosodását is, a tenyészídő kezdetétől a betakarításig. Az öntözött körülmények között a gyomok elleni harc fokozott figyelmet követel. Hiszen az öntözőt területeken a gyomok tömege átlagban huszonkét százalékkal nagyobb. A gyomok elleni védekezés szerves része azoknak az intézkedéseknek, amelyek a termés alakulását, a termények minőségét befolyásolják. A kellő időben végrehajtott növényvédelmi intézkedések kedvezően befolyásolják a növénytermesztés végeredményét, s egyáltalán az agronómusok munkáját. Jana Farbiaková agrármérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dologzója lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliliii к
