Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-10 / 41. szám
SZABAD FÜLDMOVES V 1981. október 10. 12 Az anyagi ösztönzés jó példái A gyakorlatban egyre nagyobb mértékben érvényesített üj bérezési rendszernek jelentős ösztönző szerepe van, hiszen nem csupán az elvégzett munka mennyisége, hanem annak minősége is befolyásolja a keresetet, így természetesen minőségi munkára is sarkallja a dolgozókat. Az elsópalojtai (Dőlné Plachtince) „Februári Győzelem 30. évfordulója“ nevet viselő szövetkezetben afelől érdeklődtem, milyen tapasztalatokat szereztek az anyagi ösztönzés új rendszerével, amellyel már az előző évben is próbálkoztak. rándulásokra ritkán juthat el „egyszerű“ dolgozó. Mi a helyzet itt a szövetkezetben? — Ügy gondolom, nálunk nem lehet ilyen jellegű panasz, mert a közös elnöke,' Samson Ján, aki a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának is elnöke, maga hangsúlyozta, hogy minden jutalomüdülést érdem szerint és arányosan kell elosztani vezetők, technikusok és munkások között. — Az ilyen kedvező feltételek mellett bizonyára nincs hiány munkaerőben? t—i Szövetkezetünkben tavaly au- — Gazdaságunk három szövetkezet: gusztus óta az új bérezési rendszer Alsópalojta, Középpalojta (Stredné szerint igyekszünk jutalmazni dolgo- Plachtince) és Fehérkút (Príbelce) zőinkat — mondja Erős Péter mér- társulásával jött létre. A 3330 hektá-A gépesítöcsoport a gazdaság legösszeforrottabb szocialista brigádja nők, a közös üzemgazdásza. ►— Az egyes részlegeiken a feltételekhez és a szükségletekhez igazodva alkalmazzuk az anyagi ösztönzést. A növénytermesztésben például a norma teljesítése a mérvadó. A munka minőségi vagy nehezített körülmények között való végzése után bizonyos jutalom jár. Természetesen az ösztönzés különösen a csúcsmunkák idején kap jelentős szerepet vagy olyankor, amikor a munkát kedvezőtlen körülmények között kell elvégezni. Az őszi szántás idején a napi "norma túlteljesítése esetén egységenként ötven korona jutalom jár. Az állattenyésztésben a prémium elsősorban a minőséghez kapcsolódik. A fejőknek például az első minőségi osztályú tejért prémiumot fizetünk, de a harmadosztályúért már bérlevonást eszközölünk. A gépesítőknek, akik órabérben dolgoznak, tervük túlteljesítése esetén 30 százalékos prémiumot fizethetnek ki. Az építőcsoportok az építkezés befejezése után, a technikai dolgozók negyedévenként, a vezető beosztásúak pedig év végén kapnaik juttatást. — A dolgozók értik- és helyeslik-e az új bérezési, jutalmazási rendszert? Elsőrendű feladatunknak tartjuk a dolgozók megnyerését — mondja Alica Nosková, a személyzeti osztály vezetője. — Szakmai fejlesztésük és politikai nevelésük érdekében rendszeresen tartunk oktató-nevelő előadásokat, szakmai átképzéseket stb. De nagy az érdeklődés a termelési értekezletek iránt is, mert ott megismerkedhetnek az elkövetkező időszak feladataival, no meg azzal, hogy mennyit ikereshetnek az elvégzett munkáért. A vezetők és a dolgozók közötti közvetlen kapcsolat növeli a munkakedvet, bármikor hajlandók túlórázni, vagy éjszakai műszakot vállalni, s talál nem is mindig a ^.pluszjuttatás“ miatt. — Az anyagi ösztönzésnek milyen formáit alkalmazzák még a közösben? i— i— Ide sorolhatjuk a különféle jutalomüdüléseket, kirándulásokat is, melyekre rendszeresen sor kerül. A külföldi és hazai kirándulások esetében természetesen mindig azokat részesítjük előnyben, akik munkájukkal eredményesen segítik szövetkezetünk célkitűzéseinek megvalósítását. Idén például tizenkét tagunk üdült külföldön: a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában és az NDK-ban, ugyanannyian pedig hazai üdülőkben pihentek. Több egynapos kirándulást is szerveztünk. — Több üzemben szóvá teszik a dolgozók, hogy az „értékesebb“ kiros mezőgazdasági területen hatszáz főnyi tagságunk gazdálkodik. A kezdet bizony nehéz volt, akkor sokan hátat fordítottak a gyenge eredményeket felmutató közösnek. De hol van már az az idő? A „hűtlenek“ közül, akik a nehéz években nem hittek a felemelkedés lehetőségében, már többen visszajöttek. De sok az olyan fiatal szakmunkás is, akik az iparban keresték boldogulásukat, de néhány év után visszajöttek falujukba, a szövetkezetbe. — Csak a kedvező kereseti lehetőség vonzza őket ide? — Bizonyára az is, de a dolgozókkal való törődés is, melyről a szövetkezet vezetősége gondoskodik. Minden lehetőséget megragadunk, hogy dolgozóink igényeit kielégítsük. Mivel dolgozóink jelentős hányada fiatal, szükség volt óvodára. Szövetkezetünk gondjaiba vette a középpalojtai óvodát, Fehérkúton pedig saját költséjünkön építünk egy újat, hogy minél több dolgozónk gyermekét óvodában helyezhessük el. — A dolgozókról való sokoldalú gondoskodás bizonyára visszatükröződik a munkához való hozzáállásban is. — Dolgozóink a közöshöz való bizalmukat nap mint nap bizonyítják. Igazolja ezt az egyre nagyobb méreteket öltő versenymozgalom is. Jelenleg tizenhárom szocialista brigád tevékenykedik 196 taggal. Legeredményesebb közülük a Gajdoš Pavel vezette brigád, mely tavaly — az azóta nyugdíjba vonult Pástor Michal vezetésével elnyerte az aranyfokozatot. Szorosan a nyomukban halad a fejőgulyások, a sertésgondozók, a szőlőművelők és a tratkorosok-gépjavftók csoportja is: tagjaik az ezüstfokozat birtokosai. A brigádtagok kezdeményezőkészségükkel, többletmunka vállalásával példát mutatnak másoknak is. Pozitív hozzáállásuk, szorgalmas munkájuk nyomán gazdagodik a közös, amely így többet tud bérezésre, jutalmakra fordítani. A szövetkezet erősödése tagjainak boldogulását, életszínvonaluk emelkedését is jelenti. ★ Az elmondottak igazolni látszanak, hogy az elsópalojtai földmflvesszövetkezetben jól és eredményesen alkalmazzák az anyagi ösztönzők adta lehetőséget. Ez hatékonyan elősegíti a gazdaság megszilárdítását, a termelési eredmények szüntelen javulását, s így a szövetkezet jelentősen hozzájárul az élelmiszereikkel valő önellátottság céljának megvalósításához. BÖJTÖS JÁNOS A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasága e hatodik ötéves tervidőszak éveiben jelentős sikereket ért el a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésében. Kerületi méretben — az előző öt év valóságához képest — 68-ia gyarapodott a száz hektárra jutó szarvasmarhák száma. A mezőgazdasági nagyüzemek egy tehén átlagában 3487 literes évi tejelékenységet értek el, s ezzel a kerület továbbra is megtartotta szlovákiai elsőbbségét. A hetedik ötéves terv még igényesebb követelményeket támaszt a keriiiet mezőgazdaságával szemben. Továbbra is a kiemelt feladatok között szerepel a szarvasmarhaállomány hasznosságának, s ezen keresztül a vágómarha és a tej forgalmazásának növelése. A célkitűzés a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, de főleg a szarvasmarha-ágazat vezetőitől megköveteli, hogy minél ELŐTÉRBEN A NEMESÍTÉS! PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA nagyobb hatásfokkal tárják fel a belső tartalékokat, hasznosítsák az állatok takarmányozásában az összes hulladékanyagokat és melléktermékeket. A szarvasmarha népgazdasági haszna a tejtermelés szüntelen javulásában és a vágóállat-forgalmazásban juthat legjobban kifejezésre. Nagy előnynek számit, hogy a szarvasmarha nem annyira igényes az erőtakarmányokra, mint a sertés. Ez indokolttá teszi, hogy a gazdaságokban megkülönböztetett figyelmet szenteljenek az állomány felújításának. Ennek előfeltétele a színvonalas borjúnevelésben van. Az állattenyésztés minden ágazatában a takarmányok minél jobb hasznosítására, a tervezett súlygyarapodás és tejtermelés teljesítésére kell törekedni. Csak így válhat hatékonyabbá a termelés. A kerület szarvasmarha-állománya a hetedik ötéves tervidőszak első félévében megközelítően 19 ezer darabbal növekedett. Ebben a tekintetben — az előző év valóságához viszonyítva — a legjobb eredményt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás érte el 4218 darabos létszámgyarapodással. A trnavai járás — másodikként — 3564 darabos növekedést ért el. A lévai (Levice) járásban ugyanakkor azonban csak 90 darabbal bővült az állomány. A száz hektárra jutó tehénlétszóm tekintetében ugyancsak a dunaszerdahelyi járás van az élen 28,6 darabos létszámmal, majd a galántai (Galanta) járás következik 25,3 darabbal. A többi járásban 100 hektár átlagában ennél kevesebb tehenet tartanak. Az egy tehénre számított teljhasznosság növelésében legjobban a bratislavai járás tűnt ki. Ebben a járásban a tehenenként! tejátlag — az első félévben — 102 literrel nőtt, a trenöíni járásban azonban négy literrel csők* kent. A borjúnevelés színvonalasabbá tételében úgyszólván a járások mindegyikében van tennivaló bőven, mert nagy volt az elhullási átlag. Néhány járásban nagyon sokat kell tenni az erőtakarmányok felhasználása érdekében is, mert a termékegységre számított abrakfogyasztás meghaladta a normát. Amíg például a bratislavai járásban a vágósertések kilójának a termelésére 3,65 kilő tápot használtak, addig a topol'Canyi járásban 4,13 kilát, és így sorolhatnám a többi állatfajta indokolatlanul nagy fogyasztását is. A fentiek azt igazolják, hogy e téren nagy a járások közötti szóródás. Időszerű, hogy az adott helyzetben minden járásban körültekintőbben gazdálkodjanak az erőtakarmányokkal, hiszen a készletek nem kimeríthetetlenek. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy új eljárásokkal valamelyest csökkentsék a termékegységre számított abrakfelhasználást. A komplex brigádok ebben nagy segítséget nyújthatnak a gazdaságoknak. A nyugat-szlovákiai kerületben az elmúlt években elévölhetetlen érdemeket szereztek a gazdasági állatok fajtajavító keresztezésében, illetve nemesítésében. A soron levő öt évben azonban további feladatok várnak a mezőgazdaságra. Köztudott, hogy a szarvasmarha nemesítésl, keresztezés! programja keretében — kiindulópontként — nagyon jól bevált a szlovák-tarka marha. Ennek a feljavítására tájegységenként kiváló haszontulajdonságú elődöktől, tiszta vérvonalból származó apaállatokat használnak. Ezáltal olyan utódokat nyernek, amelyek kitűnően beilleszthetők a nagyüzemi tartási viszonyokba, jól hasznosítják a tömegtakarmányokat, és kiváló minőségű húst, tejet nyújtanak közellátásunk részére. A kerületben az 1981. január 1-1 állapot szerint Л tehénállomány 36 százaléka tejtípusú, 64 százaléka pedig kombinált hasznotású volt. Az utóbbiak 22,5 százaléka nemesített, 41,5 százaléka pedig tiszta vérvonalból származott. A keresztezés, illetve a nemesítés eredménye főleg a növekvő tejhasznosságban csúcsosodott ki. A tudományosan megalapozott ismeretek birtokában azonban tovább kell jutni. Kerületi méretben a nemesitési programmal beléptek a harmadik szakaszba, és a nagy haszontulajdonságú, a nagyüzemi tartástechnológiához jól alkalmazkodó szarvasmarha-típus előteremtésén munkálkodnak. A program harmadik szakaszában a tehénállomány 58 százaléka tejtípusú, 42 százaléka pedig vegyes, tehát hús-, tejtípusú állomány lesz. A kerületben ez év áprilisa elején kezdték meg a program harmadik szakaszának területi megvalósítását. Minden tenyésztő gazdaság részére kijelölték, hogy a nemesítés melyik fokozatát kell magas színvonalon szorgalmaznia. Az állattenyésztési felügyelőségek a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok részére kellő feltételt hoztak létre az igényes feladatok" megvalósítása érdekében. Feltételezhető, hogy a gazdaságok élnek a lehetőségekkel és mindent megtesznek azért, hogy a program harmadik szakasza a lehető legjobb színvonalon megvalósuljon. KOKSZA ISTVÁN IBMI 1И11Мпнмпинтттнпштм1 Lapunk az utóbbi Időben nagy figyelmet szentelt a mezőgazdasági termőföld védelmével, hatékony kihasználásával, a termőképesség fokozásával kapcsolatos kérdéseknek. Legutóbb, a 39. számban az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának dolgozói által végzett felülvizsgálat eredményeit, a feltárt fogyatékosságok okait és a tanulságokat elemeztük. Rámutattunk arra, hogy a földvéüelmi törvény (1976/124. Tt. számú hirdetmény) hatályba lépése után is fenyegető mértékű a termőföld csökkenésének jelenlegi aránya. Ezért a mezőgazdasági termőterület csökkenése napjainkban olyan fontos kérdéssé válik, amely a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet érdemel, és még hatékonyabb intézkedéseket kíván. Az SZSZK kormánya — a földvédelmi törvény rendelkezéseivel és a központi pártszervek határozataival összhangban — egész sor határozatban kötelezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, a központi szervez vezetőit, a kerületi, járási, városi és helyi nemzeti bizottságok tanácsait arra, hogy minden tőlük etlhetőt tegyenek meg a mezőgazdasági termőterület védelme, hatékony kihasználása, termőképességének fokozása, a művelés alól kivont területek termelésbe vonása (a rejtett termőföldtartalékok feltárása), a mezőgazdasági termőföld szakszerű nyilvántartása érdekében, és még sorolhatnánk tovább a feladatokat — A földvédelmi törvény többek között szorgalmazta: ■ a mezőgazdasági termőföld Intenzív és ésszerű kihasználását, valamint a termőképesség szüntelen fokozását; ■ a mezőgazdasági termőterület, ezen belül pedig a szántóterület rendszeres növelését, elsősorban a nem mezőgazdasági földterületek termővé tételén keresztül; ■ a nem mezőgazdasági jellegű célokra, főleg az építkezésekre csakis a gyenge minőségű, termőképességű talajok engedélyezését és a szántóterület szüntelen védelmét! VÉDJÜK, ÓVJUK ■ a legjobb minőségű szántóterületek művelés alól való kivonásának megtiltását főleg a községekben és azokon a helyeken (komlóültetvények, gyümölcsösök stb.), ahol korábban beruházást eszközöltek a mezőgazdasági termelés belterjesítése érdekében; ■ a mezőgazdasági földterületek művelés alól való kivonásának megtiltását üdülőközpontok létesítésére és hétvégi házak építésére; ■ a művelés alól kivont termőterületek pótlását, elsősorban a nem mezőgazdasági földterületek feljavításán és termővé tételén keresztül stb. Annak ellenére, hogy a szlovák és a szövetségi kormány határozatait az irányítás minden fokozatán lebontották saját feltételeikre, s konkrét intézkedéseket dolgoztak ki, korántsem lehetünk elégedettek az elfogadott intézkedéseik megvalósításával — továbbra is egész sor probléma, fogyatékosság vár megoldásra. A mezőgazdasági termőföld területe a hatodik ötéves tervidőszak kezdetén és végén — a Január elsejei adatok figyelembe vételével a következőképpen alakult: Megnevezés-1976 1981 Szántóföld . , , ■ ■ ■ ■ 1 591 655 1 516 241 Komlnültetvények , « ■ ■ ■ 1001 1490 Szőlőültetvények ■ • ■ 1 ■ 28 748 81141 Kertek ■ ■ 1 1 ■ ■ 69 198 74 651 Gyümölcsösök ■ ■ ■ ■ 1 ■ 23 690 22 152 Rétek . , ■ i 1 ■ ■ в 291 000 274 174 Legelők . ■ • ■ 555 169 556 912 Mezőgazdasági termőföld összesen . > • 4 ■ В в 2 560 461 2 476 761 A táblázatból Jól szemügyre vehető a mezőgazdasági termőföld, ezen belül pedig a szántóterület csökkenésének aránya, valamint a növénykultúrák közötti különbségek. Ha a múlt évet vesszük figyelembe, megállepíthajuk, hogy a mezőgazdasági termőterület — nem mezőgazdasági célokra történő igénybevétellel —i több mint 57 ezer, ebből a szántóterület közel 6100 hektárral csökkent. A művelés alól kivont terület jelentős hányadát (73 százalékát) erdősítésre hasznosították, legtöbbet a közép- (22 ezer hektárt) és a keletszlovákiai (közel 18 ezer hektárt) kerületben. A termőföld legnagyobb arányú csökkeiiésére a humennéi, a vranovi, a Dolný Kubín-i és a losonci (Lučenec) járásban került sor. A szántóterület a táblázatban feltüntetett növénykutúrák Javára közel 41 ezer hektárral csökkent. Ez 1975- től számítva a legnagyobb arányú csökkenést eredményezte. A szántóterület 2432 hektárral csökkent komló- és szőlőültetvények, valamint gyümölcsösök létesítésével, több mint 15 ezer hektáron rétek, több mint 23 ezer hektáron pedig legelők létesültek. A szántóterület a rétek és legelők javára legnagyobb mértékben a rimaszombati И775 hektár), a humennéi, a poprádl és a Dolný КцМп-1 járásban csökkent,
