Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-11 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. július 11 8 A szövetkezet vezetőségének tanácsára riportot szándékoz­tunk írni róla, de menet közben mindinkább úgy éreztük: a dokumentumok közlése többet ér, mint a dramatizálás. Számunkra és — gondoljuk az olvasó számára is — így lesz világosabb, miről is van szó. . Nagy légen (Lehnice) a tüdőszana­­tőrium szomszédságában foglal he­lyet a 107-es számú ház. Külső fa­lai, ablakrámái megkopottak, a dü­­ledező drótkerítés elárulja az évek vonulását. Ma már az ilyen házakat lebontják, újat emjjReteset építenek helyére, szükség esetén alaposan ta­tarozzák, hogy ne rontsa az utca esz­tétikáját. Ez a ház is alapos javítás, renoválás után egészen másképpen hatna. De ennek a háznak nincs tu­lajdonosa, illetve a helyi nemzeti bi­zottság hatáskörébe tartozik, így csak bérlője van: két — ha nem tévedek — fiatal cigányszármazású család osztozik a házon és az udvaron. A ház első részében lakik a Sárközi házaspár. XXX Érkezésünk pillanatában Sárközi János, a fiatal férj halásznj menne, ha vissza nem tartanánk. Bemegyünk a szobába. A szoba kö­zepén leterített asztal mellett fogla­lunk helyet. János rágyújt, Marika, a felesége elpirul: látszik rajta, hogy zavarban van. Nem várt vendé­gek vagyunk kora reggel. Mégis olyan kedvesen fogadnak bennünket, mint egy kedves rokont. Az egyetlen helyiségben meglep a rend, a tisztaság. — Most, hogy meleg van, nem kell fűteni, nagyobb rendet tudok tartani, mint télen, amikor mindent ebben az egy helyiségben kell eivégezni: mosni, főzni, gyerekeket fürdetni — mondja a húszéves fiatalasszony, aki­ről ha nem tudnám, nem is tételez­ném fel, hogy két gyermek anyja. A két kislány olyan, akár a hajas­baba. A másfél éves Kati a kocsiban nyugtalankodik, a négyéves Adrianna ki-befutkos. Szégyenkezik. Marika ki­kapcsolja a mosógépet s a kislányo­kat is figyelemre inti. A nagyobbik kiillan a szobából, a kicsit apu veszi karjára. — Ezt az egy szobát akkor kaptuk, amikor Marikával összeházasodtunk, három évvel ezelőtt -— mondja a férj, majd így folytatja: Marikát gye­rekkora óta ismerem, mind a ket­ten itt születtünk egy kis házban. Alighogy felcserepedtünk, itthagytuk a falut; azt gondoltuk idegenben nem néznek le. ö Bratislavában a Luxor­­kávéházban mosogatott, én meg kó­száltam az országban. Szerencsétlen­ségemre. Ezért nem hibázhatok sen­kit, csak magamat: fiatal voltam és meggondolatlan. Amikor megtudtam, hogy nincs Jobb karom, már késő volt. Félévi gyógykezelés után ötven százalékos rokkanttá nyilvánítottak húszévesen, ami azt jelenti, hogy dolgozni kell. Most hatszázhuszonöt korona táppénzt kapok minden hó­napban, Marika a gyermekvédelmi in­tézettől havi ötszázat. Ennyi pénzből élek harmadmagammal, mert az öt év alatt nem tudtam elhelyezkedni. Hiá­ba kilincseltem, mindenünnen eluta­sítottak. Nem szeretem az orvosokat, azok csak akkor intézkednek, ha az embernek sok pénze van. Tehetek én róla, hogy így alakult az életem? Miért ment el hazulról? — Sok pénzt akartam keresni. Meg­mutatni, hogy én is vagyok valaki. Érti! Nyolcán vagyunk testvérek, a sorban én vagyok az ötödik. Apám eléggé erőszakos ember, be is volt csukva verekedés miatt. Halászni is nagyon szeret, akárcsak én. Az álta­lános iskolát elvégeztem: tudok írni, olvasni, bár szakmám az nincs. Miért? Éppen akkor tört el a kezem, amikor elhatároztam, hogy asztalos leszek, pontosabban: parkettázó. Ab­ból az évfolyamból kiestem, többet nem próbálkoztam. Tizenhét éves ko­romban már dolgoztam az Oszori Ál­lami Gazdaság fatelepén. Kilencszáz koronát adtak azért a nehéz fizikai munkáért, amit akkor csináltam. A fakihúzás kacifántos munka ám, kell hozzá erő meg izom! Ezt a pénzt én keveselltem, ezért két év után ott­hagytam. Bratislavában egy építővál­lalatnál dolgoztam, mint segédmun­kás. Nem mondom, itt szépen keres­tem, havi kétezernél is többet, de nem bírtam megszokni az ingázást, az embereket, akik lenéztek a hosz­­szú hajam miatt. Rövid idő után Csehországba vándoroltam, majd Ost­­raván kötöttem ki. Aláírtam egy évet; ugyanis azt terveztem, ha letelik az egy év, uránbányába megyek, ahol sok pénzt lehet keresni. A tervem nem sikerült... Lent az ostravaí bá­nyában munkaközben a henger el­kapta a karom, amputálni kellett. Eb­ben már bele is nyugodtam, csak dolgozhatnék valahol. De hol, ez volt a kérdés öt évig. Hiába fordultam fűhöz-fához, figye­lembe sem vettek, pedig én minden­áron dolgozni akartam és akarok. Ajánlottam magam több helyre is, de sehova sem vettek fel. Többször voltam a hnb-elnöknél: kértem mun­kát, segítséget, de nem adtak. S ha találkoztunk az elnökkel, azzal foga­dott: „Mi van Jancsi, még mindig nem dolgozol?“ — Ha nem adtok munkát, akkor hol dolgozzak, mon­dom én idegesen. Mondja, magát nem dühítené? Nekem éppen elég a ma­gam baja: hisz bal kézzel kellett megtanulnom mindent: enni, írni, tisztálkodni. Szóval mindent. Amit tu­dok, megcsinálom, akkor ki nem akar dolgozni? Igenis be akarom bizonyí­tani, hogy tudok és szeretek dolgoz­ni. Most már legalább lesz rá mór dóm... Május tizenegyedikétől a helybeli szövetkezetben dolgozom. Pásztorkodom, s azt mondta az el­nök, ha kell, besegíthetek az öntö­zésnél. így biztos meglesz a havi ezerhatszáz korona. S az a tény, hogy van munkahelyem, nagy öröm szá­momra. Szabad időben meg kimegyek a Dunára, a tavakra horgászni. 1975 óta tagja vagyok a dunaszerdahelyi halászegyesületnek, tessék, itt van az igazolványom. — Hát nem okéi Van egy rossz természetem, ideges vagyok, még­hozzá hirtelen, főleg ott, ahol nem kéne, megmondom azt, amit nem ké­ne. Lehet, hogy ezek után megnyug­szom, dehát miért nem mondhatja meg az ember azt, ami a lelkét nyomja? — Mit szeretne elérni az életben. Mi a kívánsága?-— Ha a szövetkezetben fogok dol­gozni, megpróbálok egy nagyobb la­kást kérni. Tudom, lehet, hogy tíz évig is kell rá várni, de lehet, hogy hamarabb is meglesz. Mert ha dol­gozni fogok tudni, meg a feleségem is, akkor már takarékoskodhatunk is. Egy szoba-konyhát építünk majd, amiben fürdőszoba is lesz, mert a fe­leségem ezt már előre kikötötte. Sze­retem a kertet, a természetet. Meg annyi pénzem legyen, hogy néha szó­rakozásra is jusson, hogy néhanapján eltudjunk menni a gyerekekkel ki­rándulni. — Ha jól értesültem, már lehetett volna olyan kisebb családi háza, ami­ről álmodozik. Állítólag, amikor az állami biztosítótól megkapta a 48 ezer koronát, felkínáltak magának egy házat, de a pénz másra költöt­te. Igaz ez? — Igaz, mert másra kellett a pénz. Nekem az apám nem adott semmit, ezt az egy szobát be kellett rendez­ni. Amink van, amint látja, ebből a pénzből vettük: szobafalat, hűtőt, mo­sógépet, szőnyeget, fekvőhelyeket, té­vét, rádiót, magnót, kiságyat, egyszó­val olyan dolgokra költöttük a pénzt, amelyek szükségesek voltak. Egyelő­re tévé és magnó mellett szórako­zunk. Vagy vettem volna meg egy öreg házat, és mondja: mit tettem volna bele: magamat! Egyelőre ez­zel a szobával elégedettek vagyunk, csak kívülről tatarozni kéne. XXX Reméljük a hnb és az efsz veze­tősége, annak szociális bizottsága fi­gyelemmel kíséri a Sárközi házaspár sorsát. Amennyiben dolgos, munka­szerető, becsületes embereket ismer­nek meg Sárközi Jánosék személyé­ben, úgy mindent megtesznek azért, hogy ez az ifjú házaspár élvezhesse szocialista társadalmunk gondoskodá­sát. NAGY TERÉZ CSONTOS VILMOS: Gyógyszertárainkat gyakran kere­sik fel aggodé édesanyák azzal a kér­déssel, mit tegyenek gyermekükbe), mert annak székletében bélgilisztát találtak. Ilyenkor megemlitik, hogy a tanító is panaszkodik, mert a gyer­mek nem tud egy helyben ülni. A szülőnek nemigen tetszik, hogy a gyógyszertárban nem adnak neki or­vosságot és az orvoshoz küldik re­ceptért. Valamikor a bélgiliszták el­len gyógycsokoládét adtak, de nagy­fokú méregtartalma, s ehhez arányít­­va csekély hatása miatt kivonták a forgalomból. Azok a szülők, akik gyermeiket maguk akarják kikezelni, nem cse­lekszenek helyesen, mert a bélgilisz­tára ható orvosságot kizárólag orvosi receptre lehet csak kiadni, s e ren­deletnek megvan az alapja. Helytelen adagolással ugyanis mérsékelt vagy nagyfokú mérgezés okozható. Ezek az orvosságok a gyermek számára nem megfelelő, nagy adagokban a szervezetbe jutva kárt okozhatnak. Az ismert Helmirazin például allergikus kiütéseket, rosszullétet, reszketést, kékes árnyalatú bőrelszineződést, lá­tászavarokat okozhat. A másik ok, amiért csak orvosi felírásra adható ki a gyógyszer, az, hogy a laikus nem tudja megkülön­böztetni, milyen fajta bélgilisztáról van szó. Van ugyanis több fajta, ahány, annyiféle orvosság szükséges a kezeléséhez. A gyermeknél előfor­duló bélgiliszta (Ascaris Ilumbricoi­­des) hasonló a közönséges, eső után gyakran előbújó gilisztához. A gyer­mek szervezetében egy vagy több található. Ez a giliszta görcsös gyo­morfájásokat okozhat. A nősténygi­liszta petéket (gilisztahajtásokat) rak le a bélbe, amelyek aztán a széklet­tel távoznak a szervezetből. A fer­tőzés piszkos kéz, vagy emberi ürü­lékkel trágyázott zöldség útján kerül a szervezetbe. A bélgiliszták gyógyítására vonat­kozóan is fogadjunk meg egy hasz­nos tanácsot. Ne kísérletezzünk, ne próbáljuk gyógyítani az orvos útmu­tatása nélkül, mert csak gyermekünk­nek és magunknak okozhatunk ezzel bajt! A harmadik, amely megköveteli, hogy csak orvosi előírásra adjunk ki gyógyszert az, hogy a laikus nem is­merheti fel a bélgiliszta ellen előírt gyógyszer hatását. Az orvos tudja, hogy az egyik fajta gyógyszer elká­bítja a gilisztákat, a másik megöli. Az orvosságok használata után min­den esetben hashajtót kell a gyer­meknek adni, hogy az elkábított gi­liszták kikerüljenek a szervezetből. A hashajtó használatának elhanyago­lása gyakran teljesen eredménytelen­né teszi a gyógyítást. Hashajtónak a legjobb 1—2 pohár keserűvíz (karlo­varská soľ), de megfelel a ricinusolaj is. Dr. NAGY GÉZA Hajnali -ének Zendül a kertben, A rigók között Indul a verseny. Cinege, Pintyő, Vadgalamb, Szarka, A versenyzőket Látni akarja .., Győztesre lesve Kopog a harkály, Föl, s alá kúszik Egy vén barackfán, S kandi szemével Hiába kémlel, Nem lesz tisztában Az eredménnyel. Pintyő bíztatja Cinege társát, — A rigókat is Túl kiabálják: Rajta, csak rajta, Szebben, még szebben! — S még másnap sem ér Véget a verseny. 4 Bártfa (Bardejov): Emésztőszervi betegségek, nem specifikus légzőszer­vi betegségek. Bajmóc (Bojnice): Mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek. Csíz (Cíz): Mozgásszervi betegségek. Kovácsi (Kováčová): Mozgásszervi betegségek, idegbetegségek. Lucski (Lúíka): Női betegségek, anyagcsere és belső szekréciós mi­rigyzavarok. Ojtátrafüred (Nový Smokovec): A légzőszervek nem specifikus megbe­tegedései, anyagcsere és belső szekréciós mirigyzavarok, foglalkozási ár­talmak. Pőstény (Piešťany): Mozgásszervi betegségek, idegbetegségek, foglalko­zási ártalmak. Rajec-fürdő (Rajec): Mozgásszervi és idegbetegségek, lelki betegségek és foglalkozási ártalmak. Szkleno-fürdő (Sklené Teplice): Mozgásszervi és idegbetegségek. Szliács (SliaC)): Vérkeringési (szív, ér) betegségek. Smrdáki (Smrdáky): Mozgásszervi, ideg, bőrbetegségek és foglalkozási ártalmak. Stósz (Stós): Nem specifikus légzőszerv! betegségek, foglalkozási ártal­mak. Csorbató (Štrbské Pleso): Nem specifikus légzőszervi betegségek. Trencsénteplic (TrenCianske Teplice): Mozgásszervi és idegbetegségek. Stubnya-fürdő (Stubüa): Vese- és húgyvezeték betegségek, mozgásszer­vi betegségek. Néhány szó az izzadásrál A nyári melegben fokozottabb mér­tékben jelentkezik az izzadás, s azok­nak, akik arra hajlamosak, sok gon­dot és szenvedést okoz. A verejtékezés tulajdonképpen rendkívül fontos a szervezet szem­pontjából, mert részben megóvja a bőrt a kiszáradástól, másrészt nagy szerepet játszik testünk hőszabályo­zásának fenntartásában. Előfordulhat azonban kóros izzadás is, amely le­het általános és részleges. A test általános izzadása többnyire beteg­ségek (tűdőbaj, basedowkór stb.), vérszegénység, gyengeség, valamint a belső kiválasztású mirigyek működés­­zavarára vezethető vissza. Ilyen ese­tekben elsősorban az alapbajt kell megszüntetni, s ha az előidéző okot kiküszöböltük, az izzadás is megszű­nik. Tehát ne használjunk addig izza­dás elleni szert, míg szakorvossal meg nem beszéljük a dolgot. A részleges vagy helyi izzadás szintén előfordulhat bizonyos belső elváltozások és lelki zavarok követ­keztében, valamint a verejtékmiri­gyek mfiködészavarától is. A lelki okok (idegesség) követ­keztében fellépő verejtékezés főképp a kézen jelentkezik. Az ilyen „idege­sen izzadó“ ember kézfogás előtt valóságos izgalomba jön, mert tisztá­ban van azzal, hogy érintése kelle­metlen érzést vált ki embertársaiban. Pedig ez az ideges állapot még job­ban fokozza a kéz izzadását. Első­sorban az idegrendszer megnyugtatá­sára kell törekednünk. Súlyosabb ese­tekben legjobb orvoshoz fordulni. Gyakori és kellemetlen tünet a hónaljizzadás. Különösen nyáron szenvedünk miatta. Ha nem valamely betegség tüneteként jelentkezik, aján­latos a forgalomban levő izzadásgátló szereket használni. A lábizzadás meg­­gátlásában fontos szerepe van a fo­kozott tisztálkodásnak. Állandó láb­­fürdő, szappanos lemosás, naponkénti harisanyváltás, kényelmes és szellős lábbeli viselése elengedhetetlen köve­telmény. Erősebb izzadás esetén izza­­dásgátló szereket, gyágypűdert is használhatunk. Ha a bőr az izzadás­­tól kipállott, felsebzett, cinkvazelin­nal vagy bizmutpúderrel kezelhetjük.. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 10. Mosdó­­edény. 11. Szlovák nyár. 12. Latin kö­tőszó. 13. Olasz névelő. 15. Kártya­játék. 17. A görög autók jelzése. 19. Eszes. 22. Kopasz. 24. Japán pénzegy­ség. 26. Számtani műveletet végez. 28. A művészet franciául. 29. Para­dicsom (kert). 31. Egy németül. 33. Trombitahang. 34. Nagyobbá tesz. 36. Helyrag. 38. Cseh város. 39. Körülbe­lül, szlovákul. 40. Piros betűs nap a naptárban. 42. Eu­rópai nép. 44. Hangzik. 45. Nem fiatal. 47. 0) több idegen nyelvben. 49. Kettős mással­hangzó. ford. 51. Olasz folyó. 52. Német hölgy 54. Tenger németül. 56. Vám szlovákul. 57. Élő. 59. Verskellék. 61. Európai nép. 64. Mely személy. 66. Helyeslés. 68. A tanúságot tevő. 70. A negye­dik dimenzió. 71. Díszes. FÜGGŐLEGES, 1. Ad acta. 2. Római százhat. 3. Magánszán. 4. Argon vegy­­jele. 5. Talmi. 6. Német névelő. 7. Számjegy. 8. Gyümölcs. 9. Mással­hangzó kiejtve. 10. A rejtvény máso­dik része. 14. Semmikor. 16. Inni ad. 18. Ránc. 20. Knock out. 21. A rejt­vény harmadik része. 23. Oda. 25. Leningrad folyója. 27. Hangtalan tan. 30. Halk zörej. 32. Férfinév. 35. Né­met dal. 37. Levegő latinul. 41. Az óra hatvanadik része. 43. ... Madrid. 46. Törpe. 48. Rossz előjel. 50. Ró­mai császár. 51. Sertéslak. 53. Esz­tendő. 54. Szomszédos betűk. 55. Szlo­vák folyó. 58. A munka és az ener­­gai egysége. 60. Férfinév. 61. Hang­talan rend. 62. ... nek ikerragja. 63. Festék. 65. Izomkötő. 66. Igevégződés. 67. Tojás németül. 69. Tiltószó. Beküldendő a vízszintes 1., a füg­gőleges 10. és 21. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 25. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „A szakszerű és becsületes munka a ter­melésfejlesztés alapfeltétele.“ Nyertesek: Kovács Mária, Kaposke­­lecsény (Kap. Klaőany), Bogdány Ist­ván, Tardoskedd (Tvrdošovce), Matyó Ambróz, Ipolyvisk (Vyškovce). /

Next

/
Thumbnails
Contents