Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-11 / 28. szám

A ШШШт-VáMSZOIUNK KEKUKS: A hagyományos tökemüvelé­­sű szőlőmet 1977-ben átalakí­tottam kordonművelésűre. A meghagyott szálvesszők alatt minden évben sok hajtás fa­kad. Rendszeresen eltávolítóm őket, de többen azt mondják, hogy ez károsan hat a tőkére. Valóban így igaz? Továbbá ér­dekelne, hogy nálunk miért nem forgalmaznak adagolt, kombinált pennetlé készítésére való permetanyagot úgy, mint Magyarországon? V. J., K. VÁLASZOLUNK: Gyakori eset, hogy a kertész­­kedők — a nagyüzemek példá­ját követve — kordonműveié­­sűre alakítják a hagyományos szőlőültetvényüket. Előnye a könnyebb művelési módban és a nagyobb hozamokban mutat­kozik meg. Problémát okoznak viszont a tőkefejből előtörő hajtások. A felnevelt kordonon a második-harmadik évben már rendszerint kialakulnak a ter­mőrészek és a törzs vesszői is megerősödnek. A tőkén a fel­nevelt törzsvesszőkön kívül minden volt termöcsapot simá­ra kell vágni és az előtörő haj­tásokat idejében el kell távo­lítani. Csupán két vesszőt kell kinevelni biztosító hajtásnak, hogy fagykár esetén pótolni tudjuk a kordont. Az előtörő hajtások eltávolítása a tőkére nézve nem lehet káros, hiszen a már kinevelt kordonon talál­ható csapok vagy szálvesszők, szilvóz metszés esetén s az új termőrészek igénylik az összes felvehető tápanyagot. Ha a volt tőkefejen évente eltávolítjuk a felesleges hajtásokat (év köz­ben is), akkor a jelenség idő­vel megszűnik. Ne feledje: át­alakítás után néhány évig ki­­adósabban kell trágyázni a sző­­lőtl Ami a kombinált vegyszere­ket il.etl, nálunk egyelőre nin­csenek olyan egységcsomagok, mint Magyarországon. Viszont kis csomagolásban, sőt kimért, általában tíz liter permetté el­készítésére alkalmas mennyi­ségben nálunk is forgalmazzák a legfontosabb vegyszereket. A szőlő megvédésére peronoszpó­­ra ellen a Dithane M 45 vagy a Perozin 75 elnevezésű szert, lisztharmat ellen a Fundazolt és a Topsint, a kártevők Irtá­sára pedig a Metationt tudom javasolni. Mindegyiket külön edényben kell feloldani és a nyert törzsoldatot folyamatos keverés mellett lehet a kimért permetléhez adni. Az említett készítmények minden kertésze­ti szakboltban, vidéken a zöld­ségboltokban és a Drogéria szaküzletekben is megvásárol­hatók. A kimért szerek előnye, hogy nem kell házilag mérics­kélnünk, viszont lényegesen drágábban termelünk, mintha nagyobb (kilós, literes) csoma­golásban vettük volna meg ugyanezt a szert. Más lapra tartozik, hogy készletbe legfel­jebb két évre érdemes vegy­szert vásárolni. Ezen csoportos vásárlással lehet segíteni. Az említett magyarországi egység­­csomagoknak csak annyi az előnyük, hogy a kombinált per­metléhez szükséges valamennyi vegyszert tartalmazzák. De kü­­lön-kü!ön tasakban, mert fel­­használáskor azokat is külön­­külön edényben kell törzsoldat­nak elkészíteni. Ott még nem tart a tudomány, hogy minden betegség és kártevő ellen vé­delmet nyújtó, kombinált per­metanyagot tudjon adni egy csomagban. VARGA JÓZSEF m Ki! INÄL3AK Majoros Győző gömöri olva­sónk olyan hazai magyar, eset­leg szlovák nyelvű szakkünyvet keres csere vagy megvétel céljából, melynek segítségével könnyebben eligazodhatna a növényvédelmi tennivalókban s amely segítségére lenne a leg­gyakrabban előforduló betegsé­gek és kártevők elleni harc­ban használatos, legmegfele­lőbb permetanyagok megválasz­tásában és alkalmazásában. Cí­me: 982 61 Gemer 76. Sillik József vágfarkasdi (925 84 Vlőany 716) olvasónk megvételre kínál 7—13 hóna­pos tenyésznutriákat (kano­kat). Minden válaszbélyeggel ellátott levélre válaszol. Az SZKSZ rozsnyói alapszer­vezete értesíti a galambászo­kat, hogy az elhunyt Tüdős V. tenyészetéből eladna szép bu­dapesti magasröptű és angol tipler tenyészpárókát és fiatal galambokat. Érdeklődni a kő­vetkező címen lehet: Ondrej Dorkln, Rožííavské Bystré 90, 049 31 Rožňava. Az SZKSZ ipolybalogi alap­szervezete egész évben tud ad* ni az érdeklődőknek Magyar-, országról importált francia mondain és amerikai texán szü­lőpároktól származó, nem vér­rokon tenyészgalambokat, to­vábbá holiči kék tenyésznyula­­kát. Ezenkívül az ugyancsak magyarországi importból szár­mazó, elismert A-tenyészetben tartott landeszi hidak ez évi szaporulatára is elfogad előre-« jegyzést. Levélcím: Villant Sán­dor, Balog nad Ipľom 122, 991 09 Veľká Calomija. Az SZKSZ košlcei alapszerve­zete 94—95 ponttal értékelt szülőktől bécsi fehér tenyész-. nyulakat kínál november vé­géig. Cím: Š. Svihura, 044 42 Rozhanovce 4. venöt hektáros Safari állatkert­­j Jét. A tanulmányút résztvevői két nap alatt sok szép élményt i és hasznos ismeretet gyűjtöt­tek. (Győri I.J KIÁLLÍTÁS A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetségének Cefadicei he­lyi szervezete értesíti az érdek­lődőket, hogy a növendéiknyulak járási kiállítását 1981. július 25—26-án rendezi meg. Bővebb felvilágosítást Ladislav Budin­­szky (Kolíüany 108, 95174 2i­­rany) tud nyújtani. TANULMÁNYÚT A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetségének nádszegi (Trstice) alapszervezete a kö­zelmúltban kétnapos tanulmány­utat szervezett, melyen a köz­ség negyvenhat kisállattenyész­tője vett részt. Megtekintették a žíreci országos apróállat-be­­mutatót, valamint Közép-Euró­­pa legnagyobb, összesen het-TEVÉKENY FIATALOK A liumennéi járásban immár kilenc SZKSZ-alapszervezetnck sikerült megszerveznie az ál­lattartás iránt érdeklődő fia­talok szakköri tevékenységét. A szakkörök közűi a sninái alap­­szervezet mellett tevékenykedő működik a legjobban, amely Václav Tnlej vezetésével kerü­leti méretben az ötödik helyen végzett. A szakkör tizenegy tagja tavaly eredményesen be­mutatkozott a Belá nad Ciro­­chou-i kiállításon, ahol egy el­ső és egy második dijat nyer­tek baromfival, s ugyancsak el­ső díjat galambokkal. A sninái fiatalok felajánlották, hogy az idén felnevelnek 50 tenyész­­nyulat, és a Branko vállalat­nak is átadnak ugyanennyit. (ka) j Nyár van, a gondosan ápolt házikertek mázsaszára ontják a friss zöldséget. Felvételeink —< egy moz­galmas júniusi délutánon — a Szlovákiai Kertész­kedők Szövetsége szilosi (Šrobárovo] tének felvásárlótelepén készültek. alapszerve- Fotó: —bor 4 Nitrogénkötés a talajban Szalma Zsigmond várbeli nyúltenyésztő, de kertészkedönek sem utolsó. A feleségével együtt példásan gondoskodik a konyhakert kihasználásá­ról, a termesztett növények ápolásáról Fotó: —bor Városban is lebet eredményesen... Amikor hosszas kutatás, érdeklő­dés után végre sikerült megtudnom a kisállattenyésztők érsekájvári (No­vé Zámky) járási vezetősége egy fe­lelős tisztségviselőjének munkahelyi címét, s gyűlésezés közben rábuk­kannom, kissé kedveszegetten fogad­tam azon ajánlatát, hogy érdemes lenne megismerkednem a járási szék­hely kisállattenyésztő szervezetének eredményes tevékenységével, mivel a járásban ők a legjobbak. Először aféle lokálpatriotizmust véltem a háttérben, ám óvatosságom túlzottnak bizonyult .. . Sőt, utólag is köszönet a nagy fokú segítőkészsé­gért, a megbízható, bőséges, szak­mailag Is pontos tájékoztatásért! Ta­nácsadóm — a járási titkár — volt olyan kedves, hogy Száraz Ferencet, a város klinikájánák fogtechnikusát (a szervezet raktárosát és keltető­gép-felelősét) kérte fel: szegődjék kí­sérőmül, segítsen az ismeretanyag birtokába, valamint élményanyaghoz juttatni. A NYÉRCES CZUCZORÉKNAL Húsz éve már, hogy Czuczor Ta­másnak jócskán felcsigázta az érdek­lődését egy, a szőrmésállat-tenyésztés hogyanjáról, mikéntjéről, annak jöve­delmezőségéről szóló újságcikk. Az olvasottak először csak gondolkodás­ra, számolgatásra, majd cselekvésre késztették. ÍElső dolga volt, hogy a bank fiók­intézetétől pénzt kölcsönözzön — a legszükségesebb beruházásokra. Az elegendőnek vélt összeget meg ie kapta, 6 százalékos kamatlábbal. További lépése: állatorvosi enge­délyt kért, hogy a vágóhídon fellel­hető húshulladékhoz necsak hozzá­juthasson, hanem állatétekül fel is használhassa. Amikor már mindez megvolt, az amerikai nyércvásárlás láza kerítette hatalmába: Ružomberokban és Vere­­bély (Vráble) mellett sikerült is szü­lőpárokat vásárolnia. Majd ketreceket, berendezéseket ké­szített, s mint az érsekújvári járás első amerikai nyérc-tenyésztője, hoz­záfogott a céltudatos meghonosítás­hoz, illetve a tenyésztői munkához ... Már az első tenyésztői évben visz­­szatérült pénzének egy része. Gyara­pította is nyércálloraányát. Csakhogy a következő évben a szerencse el­kerülte: egész nyércállománya elpusz­tult, akkor még nem Ismert betegség következtében. Annak ellenére, hogy mintegy 25 ezer korona kára keletke­zett, ez nem szegte tenyésztői ked­vét. Bízott abban, hogy további erő­feszítései sikerrel járnak. Újfent pénzhitelre szorul. Az anya­giakat előteremtve ismét nyércszü­lőket vásárol.... és még egy valamit, ami nélkül nyérctenyésztés szinte el­képzelhetetlen: nagy befogadóképes­ségű hűtőszekrénytl Az előző berendezést teljesen meg­semmisítette, hogy elkerülje bármi­lyen fertőzés veszélyét. Újat készí­tett. (Folytatás a 2. oldalon) Régóta ismert, hagy a pillangósvirágú nö­vények nitrogénben gazdagítják a talajt. A termőréteg levegőjének nitrogénjét főleg a gyökérgümőkben tevékenykedő baktériumok (az egyes pillangós fajokra jellemző Rhizo­­bium-törzsek) kötik meg. Nem tudják azon­ban, hogy ez a folyamat miképpen zajlik le. Pedig a kutatók igyekeztek az össze­függések nyomára bukkanni, mert föltéte­lezik, hogy megfelelő (esetleg génsebésze­ti) beavatkozással egyéb növények — ta­lán a gabonafélék is — képesek a Rlii­­zobiumokkal való hasznos együttműködésre. Az újabb vizsgálatok sok érdekes részlet­re adtak magyarázatot. Ami szabad szem­mel látható: a borsógyökéren dudorodó gümő jellegzetes színeződést mutat. Ha a belseje szürkésbarna, «pkkor a tenyészet már bomlófélben van. Ha rózsaszínű, akkor javában működnek még benne a bakté­riumok. A metszet rózsaszínű árnyalata a leghemoglobin .jelenlétére utal. Ez a vas­tartalmú vegyület össztételében hasonlít a vér hemoglobinjára. Szerepe is nagyjából hasonló: mindenekelőtt abban, hogy le­köti az oxigént. Ennélfogva a gümő által körülölelt Rhizobiumok oxigénmentes kör­nyezetben fcj'ődhetnek, illetve fejthetik ki hatásukat. Miből áll az a hatás? Az egész bonyolult jelenség éltető ele­me egy enzim, a baktériumok kiválasztotta nitrogénáz. Mivel a nitrogénázt az oxigén szétroncsolná, a leghemoglobinnak kell megvédenie tőle. Ilyen helyzetben az enzim már kapcsolatba juthat a nitrogénmoleku­lákkal. A nitrogénmolekulák atomjait erős elektrnntöités tartja együtt. A nitrogénáz elektromtöltése azonban erősebb: szinte kettéhasítja, két nitrogénatomra választja a molekulákat. A szabad nitrogénatom nem sokáig örülhet a szabadságnak, mert a hid­rogénnel nyomban ammóniát képez. Ebben a formában vagy további átalakulás után a növényzet számára közvetlenül fölvehető. A folyamat kulcsa kétségkívül a nitro­génáz. Elemzésekor kiderült, hogy legfon­tosabb alkotóeleme a molibdén. Amikor er­re rájöttek, néhány kutató rögvest aján­lotta a lucernaföldek molibdéntrágyázást, abban a hiszemben, hogy a nitrogén meg­kötését mozdítja elő. A sebtében begyűjtött tapasztalatok mégis azt jelezték, hogy a molibdénnel csínján kell bánni. Ha ugyan­is felhalmozódik az állományban, veszélyes mérgezési tüneteket válthat ki az állatokon. Ehelyett arányos, elsősorban szerves trá­gyázással célszerű a tápanyagok egyensú­lyát kialakítani a talajban. Az is magától értetődik, hogy kát- a borsót, a babot vagy, egyéb hüvelyest tövestől kinyűni a föld­ből, hiszen ezzel a gümőkben tárolt értékes tápanyag ugyancsak veszendőbe megy. S. P,

Next

/
Thumbnails
Contents