Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-10 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. A dolgozók is gyermekeik mari üdültetéséről Ma már egyre kevesebb az olyan szövetkezeti dolgozó, aki nyáron vagy más évszakokban ne venne részt hoszszabb-rövidebb ideig tartó üdülésen, kiránduláson. Éppen ezért nem mindegy, hogyan szervezik meg ezeket a rekreációkat, egyszóval: milyen pihenési feltételeket biztosítanak a dolgozóknak, akik egész évben becsületesen helytálltak munkahelyükön. ÉRDEMEK SZERINT A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága fennállása óta keresi, kutatja azokat a formákat, melyek — az anyagi lehetőségeken belül — lehetővé teszik az üdülések kifogástalan lebonyolítását. Mivel mögöttünk a nyár, a turistaidény, vizsgáljuk meg, hogy az idén a SZFSZ szervezésében milyen üdülési lehetőségei voltak a járás mezőgazdasági dolgozóinak, s azok gyermekeinek. Az idén jutalomként — a példás munkáért — összesen 220 dolgozó üdült külföldön. A kiváló dolgozók csoportjai meglátogatták a Szovjetunió, Bulgária, Jugoszlávia és Magyarország különböző vidékeit. Amint ezt a SZFSZ járási bizottságának illehanúm a szociális bizottság Is, amely aztán a tagság felé terjeszti a kiválasztott dolgozók névsorát. A SZFSZ szervei az egyes gazdaságok taglétszámával részarányban osztják el a szövetkezetek között a beutalókat. Előfordul például olyan eset is, hogy a gazdaság a felkínált beutalóknak csak egy részét veszi át, mondván: Ennyi azoknak a dolgozóknak a száma, akik valóban uiegér-SZFSZ кНл&Ейа HA A GYEREKEK — ELÉGEDETTEK A gyermeküdültetések lehetőségének taglalásakor előrebocsátjuk, hogy a népgazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva a szövetkezeti tagok gyermekeinek nyári üdültetése — lépéselőnyben van. Nem véletlen, hogy társadalmunknak valóban érdeke, hogy a falun élő szülők gyermekei — legalább kétévenként — olyan környezetben üdüljenek, melyet ők közvetlenül nem élvezhetnek. Az elosztás itt jól bevált szabályok szerint történik: például előnyt kapnak azon szülők gyermekei, akiknek csemetéi az elmúlt évben nem vettek részt üdülésen stb. Az idén a járásból 720 gyermek vett részt táborozáson, ebből hetvenketten külföldön — az NDK-ban, Bulgáriában, Magyarországon, Jugoszláviában, Finnországban — üdültek. A hazai táborozások színhelyeként megemlíthetjük az uhliskái, Certovicei, Vrátna Dolina-i, terchovái stb. pionírtáborokat, ahol emlékezetes napokat töltöttek el a jérásbeil gyerekek. Amint ezt a felsorolás is bizonyítja: a kirándulások szervezői célul tűzték ki, hogy a síkságon élő pionírok főleg hegyes vidéken táborozzanak. A pionírtáborok szervezése nem kis feladat elé állította a SZFSZ illetékeseit. Például már tavasszal hozzákezdtek a táborvezetők toborzásához, akik később tanfolyamon vettek részt. A pionírtáboroknak az üdültetés mellett feladata az Ismeretterjesztés is. A foglalkozásokon számos szakember megjelent, akik tartalmas előadások, bemutatók keretén belül sok érdekességgel ismertették meg a „nebulókat“. Az előadások szervezése, az orvosi ügyelet biztosítása bizony sok szervezési gondot rótt a SZFSZ szerveire. De megérte, mert amint ezt a krónikák is bizonyítják, életreszóló élményekkel gazdagodtak a gyerekek: Az ögyalai (Hurbanovo) Asztrológiai Intézet munkatársai például több alkalommal Is ellátogattak a járás — Szlovákia különböző vidékein táborozó i fiataljai közé, s a gyakorlattal egybekötött előadások alkalmával sok sok gyermeket nyertek meg a fantáziaingerlő csillagászatnak. A gyerekek körében nagy sikerük volt a tűzoltótestületek képviselőinek is. A pionírok a rendelkezésükre bocsátott készülékekkel tüzoltóversenyeken vettek részt, ahol szintén hasznos ismeretekhez jutottak. A SZFSZ járási bizottságának kez-Pionírok a Magas-Tátrában tékesei elmondták, az idén jó gyakorlattá vált, hogy az üdülésekről viszszatért dolgozók rövid jelentésben számoltak be arról, hogy milyen körülmények között üdültek, mit kifogásolnak, mi az, ami a legkellemesebb élményt nyújtotta számukra. Hasonlóképpen van ez a hazai üdülésekkel is. Az idén a járásból összesen ötszázan vettek részt hazai üdülésen Mariánské Lázneban, Luhačovicén, Brágában, Piešťanyban, s hazánk más festői szépségű vidékein. A fent említett „visszajelzés“ véleményadás nagy segítségére van a SZFSZ illetékeseinek — méghozzá azért, mert jóformán ez az egyetlen hiteles információforrás azt Illetően, hogy a jövőben megvásárolják-e az Illető üdülőközpontba szóló beutalókat, vagy más rekreációs lehetőségek után kutassanak. Az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: az üdülési beutalókból nincs annyi, hogy azt mindenkinek „mannaként“ adományozhatnák. Vajon mennyire igazságos ezek szétosztása? Vajon nemcsak az önmutogató, álteljesítményeket fitogtató, az illetékes vezetőkkel komasági viszonyban levő dolgozóik kapják meg „jutalmul“ ezeket? A SZFSZ képviselői szerint nem! Ugyanis hathatós intézkedéseket hoztak a negatívumok leküzdésére. Például az utóbbi években az üdültetési javaslatok listáját nemcsak az elqök és a közgazdász kapja meg, demllk az üdülést. Habár ez kissé visszatetszőnek tűnik, mindenesetre egy bizonyos célt követ: az üdülési beutalónak valóban legyen becsülete a dolgozók körében, szolgálja ez a munkaerkölcs megszilárdítását, s így csak azok a tagok részesüljenek az elismerés Ilyen formájában, akik ezt valóban megérdemlik. deményezésére a pionírok táborozásuk befejeztével kérdőíveket töltöttek ki, ahol kifejezték véleményüket a táborozásról. Mivel magam is átnéztem ezeket a kérdőíveket, jogosan mondhatom: a SZFSZ járási bizottsága és a társszervezetek ezen a vonalon Is valóban jő munkát végeztek. KALITA GÄBOR Ünnepélyes pillanat az uhliskái pionírtáborban jprs ECESE Sokoldalú gondoskodás A Párkányi (Štúrovo) Városi Nemzeti Bizottság nagy gondot fordít a szociális kérdések intézésére, megoldására. A városban az idős polgárok száma kétezer huszonhárom, akikről valóban példásan gondoskodnak. A két nyugdíjasklub, és az egészségügyi intézmények dolgozói i—i orvosai, nővérei, rendszeres egészségügyi előadásokat tartanak — többek között az idősebb polgárok életrendjéről, a betegségekről stb. A nyugdíjasklubokban egész napos foglalkoztatás van. Az önművelésen, a kulturális tevékenységen kívül társadalmi munkát is' végeznek az Idős emberek. Ebben az évben 600 brlgádőra ledolgozását vállalták. Eddig már 1200 kilogramm vasat, 150 kilogramm textilt és 687 kilogramm papírt adtak át a helyi hulladékgyűjtő telepen. A jubileumi ünnepségeket valóban családias légkörben, tartják meg. A járási szervek minden évben üdülési lehetőséget biztosítanak a nyugdíjasoknak. A legutóbb huszonkét nyugdíjas egyhetes üdülésen vett részt Marianske Lázneban. A gondos ellátást és a honismereti kirándulásokat a nyugdíjasok értékelték, s nem egy alkalommal köszönetüket fejezték ki. Hajtman Kornélia gggggg 198Í. október ld. Felvételünk a Köbülkúti (Gbelce) Borüzem előtt készült. A szövetkezet traktorai hosszú sorokban várakoznak, hogy végre „leadhassák“ terhüket, az érett, zamatos szőlőt Fotó: —kalita—i Kirándultak a nyugdíjasok A diószegi (Sládkovičovo) nyugdíjasklub tagjai a helyi- és a járási nemzeti bizottság szociális osztályának, Valamint a vágsellyei (Šaľa) DUSLO nemzeti vállalat szakszervezetének támogatásával kirándulást szerveztek. A háromnapos kiránduláson negyvenen vettek részt, s többek között megtekintették fővárosunk, Prága nevezetességeit, kulturális és történelmi emlékeit. Ellátogattak Lidicére is, ahol lerótták kegyeletüket a fasizmus áldozatainak tömegsírjánál, majd Konopiáte és Hluboká várát tekintették meg. A honismereti jellegű kiránduláson Pelec Ján Idegenvezető tájékoztatta a résztvevőket, s tette kellemessé az autóbuszban töltött órákat. A kirándulás egyik résztvevője Huszár Kati néni így nyilatkozott: :— Mindannyiunk nevében köszönetemet fejezem ki a sokoldalú gondoskodásért, s mindazért a szépért, amit a kiránduláson láttunk; megismertük a tőlünk távoleső gyönyörű tájakat, kulturális és történelmi nevezetességeket. Nagy Mihály Ertekvedetem - gondokkal Az ember a birtokában levő termelőeszközökkel nem csekély értékeket hoz létre. Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy nap mint nap, tehát folytonosan figyelemmel kísérjük a szocialista mezőgazdaság mindennapi menetét és lehetőségeink, tehetségünk legjavával biztosítsuk annak hatékony fejlődését. Ugyancsak fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek teljes kapacitással termeljenek és a létrehozott, megtermelt értékeket megóvjuk a pusztulástól. — Vajon miért fordulnak elő tűzesetek és balesetek a rozsnyói (Rožňava) járás mezőgazdasági üzemeiben? — érdeklődtem a járási mezőgazdasági igazgatóság tűz- és munkabiztonsági osztályán, ahol konkrét esetek okainak feltárásával bizonyos összefüggésekre is fényt derítettünk. TÜZESETEK A statisztikai adatok bizonysága szerint az utóbbi három évben viszonylag kevés kárt okozott a rettegett vörös kakas. Hetvenkilencben négy tűzeset volt 55 ezer koronás kárral. Ebből három esetben szalma vált a tűz martalékává. Ismeretlen személyek okozták a tüzet. Tavaly csupán egy tűzesetet jegyeztek fel — ezer koronás kártétellel. Az idén már 136 ezer koronás kárt okoztak a három esetben pusztító lángnyelvek. A legnagyobb értékveszteséget egy szalmaadagoló asztal tengelyére csavarodott szalma öngyulladása okozta. Örvendetes tény, hogy az utóbbi három évben az aratás alatt nem fordult elő tűzeset. Ez természetesen nem a gondos véletlennek köszönhető. Nagy szerepe van ebben a tűzmegelőzés gondos szervezésének, az előírások betartásának, s a minden apró mulasztásra kiterjedő ellenőrzésnek, amelyet a jmi és a közbiztonsági szervek végeztek. A tűzbiztonságot szolgáló szabályok és előírások betartása, s a megelőző intézkedések bevezetése szempontjából dicséret illeti a gömörpolomai (Gemerská Poloma), a rejdovai és az almásgörgői (Jablonov nad Turnou- Hrunov) szövetkezeteket. A „gyengébbek“ közül a szlabisi (Slavošovce), a hosszúszói (Dlhá Ves) szövetkezetei és állami gazdaságot említjük meg. A járásban végzett ellenőrzések Után megállapították, hogy a tűzesetek megelőzésében nagy hiányosságok tapasztalhatók. Mégpedig a villamos vezetékekkel van a legtöbb probléma. Felújításuk sürgős és komoly feladat. A hidrát-rendszer kiépítése és a csatlakozó tömlők vásárlása sem tűr halasztást. E két dolognak van egy közös nevezője, a pénz, amiből nem mindig jut elegendő a fent említett célokra. BALESETEK A gazdaságok az elmúlt években becsületesebb és felelősségteljesebb munkát végeztek a dolgozók biztonsága és egészségének megőrzése érdekében. Sajnos még így. is gyakori az észlelt és megoldatlan hiányosság. A járás mezőgazdasági üzemeiben tavaly naponta 257 dolgozó hiányzott orvos által igazoltan, amely összesen 93 ezer 730 (I) munkaórakiesést okozott. Az idén kb. ezerhatszázzal kevesebb ez a szám, de ez így Is sok. A munkaerő-kiesés járási átlaga 4,56 százalék. A felmérések eredményei azt Igazolják, hogy azon gazdaságokban a legkevesebb a baleset, a megbetegedés, ahol sokrétűen gondoskodnak a dolgozókról, ahol jobb az ellenőrzés és nagyobb a munkafegyelem. Ebben a rangsorolásban Gömürpoloma, Szilien és Almásgörgő jár az élen. A legrosszabb a helyzet a ázlabosi, a lubeníki és a rostári szövetkezetekben. Az utóbbiban naponta átlag 56 munkás hiányzik munkahelyéről, amely 5,69 százalékos munkaerő-kiesést ereményez. A százalékmutató csupán egy százalékkal való csökkentésével is milliókat takaríthatnának meg a járásban. Tavaly 204 munkabalesetet jegyeztek fel. Ezek közöt két halálos baleset szerepel. Mindkettő a szenvedő alanyok figyelmetlensége miatt következett be: A pelsőci szövetkezet gépkocsivezetője például nem vette figyelembe a lezárt sorompót, sem az álljt parancsoló piros fényjelzést, és kikerülve azt, áthajtott a síneken. Az arra haladó vonat halálra gázolta, A rocei szövetkezetben a lovak tiportak halálra egy kocsist. Az idén egy súlyos baleset történt a járásban. A pelsőci szövetkezet traktorosa a kardántengely kikapcsolása nélkül tisztította a szalmaprést, amely leszakította jobb kézfejét. A kisebb baiesejtek közel egynegyede a gazdasági udvarokban történt, amelyeket főleg csúszás okozott. A sebesülések több mint húsz százalékíát az állatok okozzák, a legtöbb balesetet azonban a gépesítési részlegen jegyezték fel. 1980-ban 490 esetben szegték meg a munkabiztonsági előírásokat és a normákat a dolgozók, illetve a gazdaságok. Az Idén viszont már 579 esetben. A tavalyi ellenőrzések során hozott határozatoknak csupán 84 százalékát teljesítették a gazdaságok. Hetvenkilenc megoldatlan esetet tehát „átvitték“ az 1981-es évre. — Miért? — Mert a hiányosságok megszüntetésére legalább 6 millió koronára volna szükség. Ugyanakkor kevés az efféle dolgokra fordítható pénz. — Db mi az, ami nem kerül pénzbe? — Az előírások betartása, a védőeszközök használata! Am, ebből (mármint a védőeszközökből) is nagy a hiány. Sokszor a meglevők minősége sem megfelelő, s a védőöltözékek és eszközök beszerzése pedig gyakran okoz gondot. Ezt az általános problémát csak központi Irányítással és szervezéssel lehet ^s kell megoldani. Ez a járási mezőgazdasági igazgatóság véleménye is. Korcsmáros László
