Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-03 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. október 3. Hajómodellezők bajnoksága Közelmúltban a diószegi (Sládkovičovo) Vince-erdő melletti halastavon rendezték meg a szlovákiai hajómodellezők országos bajnokságát. Az országos seregszemlén Szlovákia legjobb hajómodellezői mérték össze tudásukat. A háromnapos verseny gazdag sportélményben részesítette a szépszámú nézőközönséget. A verseny magas színvonalát leginkább az igazolja, hogy három új szlovákiai rekord született. Az „Fl-V2,5“ típusú modelleknél, a győzelmet új országos rekorddal Filický Ferdinánd kassai (Košice) versenyző szerezte meg. Második csúcs az „F1-V5“ modelleknél született, melyet Mokány József rimaszombati (Rimavská Sobota) versenyző állított fel. A harmadik rekordot az „F-3-V“ modellek versenyében Száraz György galántai versenyző érte el. Az utóbbi versenyszámban egyébként a galántai modellezők fölénye domborodott ki. Az országos bajnokságon legsikeresebben a kassai modellezők szerepeltek, akik négy első, négy második és négy harmadik helyezést értek el. A verseny szervezői közül külön ki kell emelni Macura Pált, a szervezőbizottság alelnökét, a diószegi (Sládkovičovo) Pionír- és Ifjúsági Ház igazgatóját, aki önfeláldozó munkájával sokat tett az országos bajnokság zökkenőmentes lebonyolításáért. NAGY MIHÁLY Az X-modellek versenye A haza mindenekelőtt Békeidőben minden természetesnek tűnik; maga a béke, és az is, hogy munkája járunk, hogy családi házat építünk, hogy gyermekeink iskolába járnak, hogy a falukba tehergépkocsin érkezik a tej, hús és a kenyér. — Lám, milyen jó dolog is ez a béke — mondogatjuk gyakran. A háború borzalmainak, a fasizmus embert, kultúrát nyomorító barbárságainak köztudatban tartása mindennapi kötelességünk. A háborúk békenyomorító történelme mindig szolgáljon mementóként. Amikor a békéről beszélünk, a haza védelmére is gondoljunk. Mert aki hazáját védi, a békét szolgálja, és mindnyájunk boldogsága fölött őrködik, „vigyáz a strázsán“. Nem véletlen tehát, ha arról értesül a kedves olvasó, hogy például a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag szövetkezetben aktívan tevékenykedik egy huszonöt tagból álló honvédelmi szakkör. A „hadműveleteik“ Irányítója Ferdinand Zoltán agronómus. — Mióta működik a szakkör? — Három éve alakult, s azon nyomban csatlakoztunk a falusi HSZ negyventagú osztagához. — S mit tud ez a kis csoport? — Értünk ám a fegyverforgatáshoz is. A járási sportlövészeti liga versenyein szép eredményeket érünk el. Ezenkívül előadásokon gyarapítjuk honvédelmi és politikai ismereteinket, amelyeket a HSZ helyi szervezetével közösen szervezünk. A falusiak főleg a munka frontján nagy „vitézek“. Nyolc hektár rétet kaszáltak le az idén, amelyről a szénát is begyűjtötték. Segítettek a szalma betakarításában s éjszakai műszakot vállalnak az őszi talajelőkészltésben. Az autóversenyzők kollektívája pedig elvállalta az efsz tulajdonában levő autóbusz javítását és állandó karbantartását. Mindez viszonzása annak a támogatásnak, amit a „Vörös Csilla“ embléma alatt szereplő autóversenyzőknek ad szövetkezetünk. — Milyen ez a támogatás? — Évi tízezer korona és egy kiselejtezett autóbusz, amely az autóversenyzőt, Gál Lászlót és versenyautóját szállítja a versenyek színhelyére. A versenyző íegutőbb például megnyerte a Szlovák Bajnokságot, amire mi is büszkék vagyunk. — Milyen tervek foglalkoztatják a HSZ vezetőségét? — Elsősorban növelni akarjuk a taglétszámot. Továbbra is ki szeretnénk használni az előadások és filmvetítések nyújtotta lehetőségeket a tagság történelmi ismereteinek bővítése, valamint a hazaszeretet elmélyítése , érdekében. Gyakorlati oktatással pedig a haza védelmére készítjük fel fiatalabb dolgozóinkat. Célkitűzéseink között szerepel az is, hogy a szakmai- és politikai ismeretek birtokában növekedjen a termelés, s javuljon a termékek minősége, hiszen a kitermelt élelmiszer és a takarmány jelentősége közismert K. L. A csehszlovákiai magyar félhivatásos népművészeti együttest nem szükséges külön bemutatni, hiszen az elmúlt két évtized során Dél-Szlovákia minden nagyobb falujában felléptek; gazdag, sokszínű műsorukkal példát mutattak a műkedvelő népi együtteseknek. Emellett sokszor szerepeltek a Cseh Szocialista Köztársaság falvaiban, városaiban és külföldön, a szocialista or-Nemes küldetés BESZÉLGETÉS KULCSÁR TIBORRAL, AZ IFJÚ SZIVEK IGAZGATÓJÁVAL Kulcsár Tibor, az Ifjú Szívek igazgatója szágokban, valamint hat kapitalista államban, köztük az NSZK-ban nyolcszor. Ha minden jól megy rövidesen sor kerül a tervezett egyiptomi körútra is. A Kiváló Munkáért és Az Építésben Szerzett Érdemekért kitüntetést viselő együttes igazgatójával váltottam néhány szót a közelmúltról, az idei fellépésekről, terveikről, gondjaikról. — Az idén melyik fellépésükre emlékszik legszívesebben? — érdeklődtem Kulcsár elvtárstól. — Mindenekelőtt a Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére, Bratislavában megrendezett hangversenyre, amelynek műsorában az együttes ének- és zenekara, szólistái és vendégművészeik szerepeltek. A zenei szakértők is nagyra értékelték a műsoros összeálítást és a művészi szintet. Nehéz Kulcsár Tiborral folyamatosan beszélgetni, mert sokszor csörög a telefon, és be-betoppan valaki. Sleicher László a Bratislavában tevékenykedő, 275 tagot számláló Liszt Ferenc klub lelkes szervezője is bekopogtatott, s arra kérte az igazgatót, szenteljen neki néhány percet. Ugyanis a világhírű zeneszerző Liszt Ferenc születésének 170. évfordulója tiszteletére a városházán emlékünnepélyt szerveznek, s szeretnénk, ha az Ifjú Szívek is közreműködne néhány műsorszámmal. Amíg egyezkedtek, a Bartók-emlékestről írt véleményeket böngésztem az újságokban. Azt hiszem a legérdemlegesebb méltatást Viczai Pál, az Ifjú Szívek egykori igazgatója írta az Oj Ifjúságban. Többek között a következőiket; „Kovács Kálmán karnagy sokéves szisztematikus munkája megmutatkozott az emlékesten is. Az énekkar precízen, magabiztosan tolmácsolta a nehéz kórusmüvet.“ A zenei szakember értékelésének befejező soraiban a következőket írta: „Most már csak az a kívánságunk, hogy a kiváló műsort minél több helyen mutassa be az együttes. Hiszen a bemutató sikerét, összhatását tekintve, az együttes fennállása óta ez a műsor volt a legstílusosabb, legkiegyensúlyozottabb és legszínvonalasabb. A bartóki életmű haladó kulturális hagyományaink és az egyetemes zenei műveltség közös értéke, érdemes terjeszteni a legszélesebb körökben...“ — Magukévá tették a cikkíró kívánságát, tanácsát? — kérdeztem az újból rendelkezésemre álló igazgatótól. — Őszintén megvallva, mi is gondoltunk néhány kinti előadásra. Viczay Pali írása még jobban ösztönzött a további bemutatókra, melyekre néhány nagyobb helységben sor kerül. De emellett nagy jelentőséget tulajdonítunk a nevelő jellegű hangversenyek megtartására iskolás gyermekek számára. Ez lesz a harmadik nevelő jellegű sorozat. A Bartók-jubileum tiszteletére összeállított hangverseny a nagy zeneszerző, népdalgyűjtő és előadóművész munkájáról nyújt áttekintést, különösen kiemelve a népdalokhoz való kapcsolatát. A zenei anyag összeállításánál elsősorban azokat a műveket szólaltatjuk meg, amelyeket a gyermekeknek és az ifjúságnak írt. Legutóbb az érsekújvári (Nové Zámky) és a vágsellyei (Šaľa) iskolások részére rendeztünk nevelő jellegű műsort, s ezt követi majd a többi. Több helyütt a műsort Ki mit tud Bartókról és a népzenéről? című vetélkedő teszi színesebbé, hasznosabbá. — Az idén hol szerepelt még az együttes? Az egész együttest lehetetlen minden esetben sberepeltetni ,s ezt nem is igénylik. Ezért kisebb csoportot készítünk fel, ahol főleg szílisták szerepelnek, és a népi zenekar dominál. Jövőre lesz Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója, s erre az alkalomra szeretnénk egy színvonalas hangversenyt előkészíteni. Különben a tánckar, és az egész együttes új műsorának bemutatóját 1983-ra tervezzük. Kvočák elvtárs már most töri a fejét, hogy milyen műsorral lepje meg a közönséget. — Igaz, Jóska? — fordult kérdően a tánckar vezetőjéhez. — Ezernyi elképzelés forog a fejemben, majd csak kikristályosodik belőle valami színvonalas műsor, amely öregbíti a tánckar hírnevét —» válaszolt magabiztosan a jól felkészült, gazdag tapasztalattal rendelkező koreográfus. — Az együttes félhivatásos. Az utánpótlással nincsenek különösebb gondjaik — érdeklődtem tovább az igazgatótól. — Ebből a szempontból nincsenek nagyobb problémáink. Különben hasonlóan, mint az elmúlt években, szeptember közepén felvételt vizsgát tartottpnk az ének- és tánckarba. A művészegyüttes kórusa — A nyugat-szlovákia! kerületben legjobb kapcsolatunk a CSEMADOK Galántai Járási Bizottságával van. Nem véletlen, hogy a galántai járásban léptünk fel legtöbbet. Részt vettünk a Galántán rendezett ének- és zenekari fesztiválon, továbbá felléptünk Farkasdon (Vlčany) a CSEMADOK járási dal- és táncünnepélyen. A szlovák félhivatásos népművészeti együttessel — SĽUK — műsort adtunk a kosúti események félévszázados évfordulójának emlékünnepélyén. Ebben az esztendőben Dél-Csehországba látogatott el együttesünk — tíz napos körútra — ahol többek között felléptünk Domažlicén, Plzeűben, Karlové Varyban és műsort adtunk České Budéjovicén az Éltető Föld mezőgazdasági kiállítás megnyitó ünnepségén. — Készülnek valamilyen új programmal? — Már sokéves tapasztalatból tudjuk, hogy ősz- és télidőben különböző alkalmakkor meghívnak fellépésre. Mindig van bizonyos lemorzsolódás. A fiúk bevonulnak katonának, a lányok férjhez mennek és jön az anyaszabadság. Jónéhányan távolabbra költöznek, és nem tudnak részt venni az együttes munkájában. A felvett 15—20 fiatal előkészítő csoportba kerül, és egy bizonyos idő eltelte után a legjobb tagjai lesznek az együttesnek. Előkészítő énekkar szervezését is tervezzük a Duna utcai gimnáziumban. Az énekkar tagjainak többsége hosszú évek óta tagja az együttesnek. Ezt az is bizonyítja, hogy 13 mérnök énekel a kórusban. Tevékenységünk talán még jobb is lehetne, ha a művészeti vezetők helyettesei függetlenített dolgozók lennének, akik mafd az utánpótlást is jelenthetnék. — Szükség lenne még egy-két adminisztratív dolgozóra. Mindezeket nem panaszként mondom, hanem feltárom az okokat, amelyek kissé hátráltatják művészi tevékenységünket. Beszélgetett: TÖTH DEZSŐ A díjnyertes pályamű makettje !llll!!llllliU!li!!li!!l A Nitrai Kerületi Galéria és az Andrej Bagar Színház kiállítást rendezett, melynek az volt az érdekessége, hogy különböző képzőművészeti alkotások mellett bemutatta az új nitrai színház makettjét is. Dr. Ján Fischer elvtárs, a kulturális ügyek minisztériumának küldötte megnyitó beszédében elmondotta, hogy a pályázat iránt . az említett tervvel kapcsolatban — nagy érdeklődés nyilvánult meg. Harminc pályamű érkezett be, melyeket Bártfay Tibor érdemes művész elnökletével szakbizottság értékelt, s választotta ki a legsikerültebb pályaművet. A színházat előreláthatólag 1986-ban adják át rendeltetésének, ami a város kulturális életének gyarapodását, további gazdagodását jelenti majd. MÁRTONVÖLGYI LASZLÖ
