Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-26 / 39. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1981. szeptember 28. \2 ERFURT: Kertészeti kiállítás 1981 Ha egy ipari szakembertől kérdezik, mit tud Erfurtról és magáról a kerületről, gondolkodás nélkül felel: A kerületi székhelyen működik a világ legszínvonalasabb lemezformáló gyára, Eisenachban készül a nálunk is közkedvelt Wartburg személygépkocsi, Weimarban működik egy híres mezőgépgyár. A mezőgazdászok, kertészeti szakemberek számára a 204 ezer lakosú Erfurt a világ egyik legszínvonalasabb és legnagyobb területű kertészeti kiállítás színhelyét jelenti. Az állítás helyes, de kiegészítésre szorul: az erfurti kerület maga a kertészek paradicsoma. Virágmagtermesztése messze földön ismert, kertészeti kutatóintézetei vannak, itt találhatók Európa legszebb, legrendezettebb kiskerttelepei. A minden évben megrendezett erfurti kertészeti kiállítás tehát nem véletlenül kerül itt lebonyolításra. A laikus idelátogató már a bejáratnál feltette a kérdést: mi adja a világhírét ennek a kiállításnak? A kérdésre aztán maga a kiállítás adott valóban kielégítő feleletet. A 150 hektár területen kiépített „kertészeti fevonulás“ különleges szépérzékkel, hatásosan megtervezett angolparkra emlékeztetett. A kertészmérnökök és képzőművészek által megkomponált virágágyások orlamentikus megjelenítése, a színek tökéletes összjátéka már az első pillantásra lenyűgözték a látogatót. Az állandó üvegházi kiállításon számtalan olyan újdonsággal, érdekességgel ismerkedhettek meg az érdeklődők, a szakemberek, melyek segítségével egy egységnyi területen többszörösen növelhető a termésmennyiség. A konténeres, függesztett — beépített műanyagcsövekkel öntözött — fóliazsákokban történő zöldségtermesztés nemcsak a nagytermelők, de a kiskertészek körében is óriási sikert aratott. A találékonyság jelei voltak észlelhetők a kertészeti tő módon — óriási volt a tolongás. A 14-es számú kiállítási teremben kertészmérnökök mutatták be a szakembereknek, hogyan is gyorsíthatják meg néhány virágnak (őszirózsa csipkevirág, kosbor stb.) növekedését, tudományos szinten szóltak az új termesztési módokról, a tápanyagellátásról. A mini-előadások iránt talár, azért is volt olyan nagy az érdeklő dés, mivel ma már a virágpiac követelményei a virágok minél szélesebb skálájára irányul. A hatodik pavilon propagációs táb■ ........ A kiállítás bu.„.ata el ff*«! zászlók a szocialista országok együttműködésének szimbólumai voltak Iák segítségével, jó példák ismertetésével; mutatta be a szocialsita országok együttműködését, közös kertészeti kísérleteit, a kutatásokat. Többek között megtudhattuk azt is, hogy a hazai Semex vállalat milyen szoros A virágkiállítás iránt óriási érdeklődé* volt felszerelések bemutatóján is. Sokan megcsodálták azt a minivillanytelepet, amelynek széllel működtetett aggregátora és akkumulációs berendezése képes biztosítani egy közepes méretű üvegház fűtését. Persze, a nagy kollektoros üvegház mellett sem mentek el úgy a szakemberek, hogy ne érdeklődtek volna: melyik vállalat is gyártja ezt az energiatakarékos kertészeti berendezést. A gyümölcs- és zöldségpavilonokban főleg az újonnan termesztett fajták terméseiben gyönyörködhettek az érdeklődők. Az Ízlésesen elrendezett termékek nagy sikert arattak. A virágkiállitási pavilonok előtt — érthekapc9olatban áll az NDK és a többi szocialista ország kertészeti vállalataival, kutatóintézeteivel. A kiállítás egyik érdekes színfoltja volt a kert berendezése témájú kiállítás és a szaporítóanyag-árusítás. Vállalatok egész sora mutatta be mind a nagyüzemek, mind a kiskertészek számára gyártott — üvegházak, öntözőberendezések — termékeit. Reméljük a mi kertészeti berendezéseket gyártó vállalataink Is átveszik ezeket a „termésnövelő“ ötleteket német kollégáiktól, szélesítik a — jelenleg nem kielégítő — kertészeti cikkek választékát. Szorgalmi, fehüssogcrzenel Az erfurti kiállítás jövőre Ismét megnyitja kapuit. Nem véletlenül, hiszen a racionális zöldség-, gyümölcsös virágtermesztés iránt világszerte óriási az érdeklődés. KALITA GÁBOR Az erfurti kerület zöldségterméséből (A szerző felvételei). NÖVÉNYVÉDELMI ÜJDONSÄG Szovjet biokémikusok a mezőgazdasági növénykultúrák betegségek elleni védelmébe új módszer bevezetését javasolják. Ennek lényege: a magvakban mesterséges úton kialakítani a természetes védővegyületeket. Az SZSZSZK Tudományos Akadémiája Biokémiai Intézetének tudósai ugyanis megállapították, hogy az említett védővegyüietek az egészséges növényekben, gumókban hiányoznak, s csak a betegség elterjedése után keletkeznek. A szakembereknek a burgonyavészből, amely a burgonya legveszélyesebb és legelterjedtebb betegsége, négy védővegyületet sikerült elkülöníteniük. A kísérletek során megállapították, ha az üitetőanyagot — ültetés előtt — valamelyik védővegyülettel kezelték, egészséges, a burgonyavésszel szemben ellenálló gumók fejlődtek. A kezelt ültetőanyaggal nagyobb termést értek el, s ami még lényegesebb: a burgonya sokkal jobban, veszteségmentesen tárolható. TÖBB KÁVÉT TERMELNEK A Vietnami Szocialista Köztársaságban a szocialista országokkal történő együttműködés eredményeként a kávétermelés jelentős növelésével számolnak. A ikávécserje termelésére az 1981—1985-ös évekre vonatkozólag további ötvenezer hektár területet szabadítanak fel. E terület 80 százalékát négy részre osztják fel, amelyeket hazánkkal, a Szovjetunióval, az NDK-val és a Bolgár Népköztársasággal együttműködve fognak hasznosítani. Az állami gazdaságok dolgozói már megkezdték a kávéültetvények előkészítését. Az idén mintegy nyolcezer hektár területen készítik elő az ültetvényeket, ebből 3600 hektár területen már termesztik a kávécserjét. Kedvező éghajlati viszonyok közepette 1 tonnás hektáronkénti _ terméshozammal számolnak. PRÉMESÄLLAT-TENYÉSZTÉS AZ NDK-BAN A nyércek farmokon történő tenyésztésében az NDK világviszonylatban a tizenegyedik helyet foglalja el. Az állami farmokról és a mezőgazdasági üzemekből az értékes szőrmék, prémek nyolcvan százaléka származik, a többiről a kisállattenyésztők szövetségének tagjai gondoskodnak. Jelenleg az NDK-ban 460 ezer nyércet, több tízezer közönséges hódot és sötétbarna bundát adó rókát tenyésztenek. Otven-hatvan méter a látási távolság Lelesz (Leies) és Bacska (Batka) környékén. Nyolc óra múlt néhány perccel, föl-föltör a nap, de nem mozdul sem a hőmérő higanyszála, sem a köd. A munkaérdemrendes Május 1. földművesszövetkezet takarmányszáritójában lucernaszacskót ürít Fandi János traktoros. Tegnap még sütkérezett a nyárvégi napon, most fázósan dörzsölgeti tenyerét. — Az éjjel kaptunk egy kis esőt — várnunk kell egy-két órát — mérgelődik Pandi János —, a nedves földön eléggé csúszkál a gép. Közben kisüt a nap. Megérkezik Kiss József agronőmus. — Az időjárást szabályozni nem tudjuk — mondja. — Elsősorban arra ügyelünk, hogy a gépek folyamatosan, zavarmentesen üzemeljenek. A szeszélyes időjárás senkit sem késztethet meghátrálásra, hiszen hasonlóval már nem egyszer sikeresen megbirkéztunk. ф Jelenleg milyen munka folyik a határban? — Százötven hektáron az étkezési bab betakarításához kezdtünk. Folyamatban van az istállötrágyázás, szántás és a takarmánybetakarítás. Nem messze tőlünk, a félig rakott szénakazal tövénél megáll egy pótkocsis traktor. Vezetője egy mozdulattal kapcsol, s rövid időn belül a földön a széna. Illata betölti a környéket, s mint valami mágnes, vonzza oda az embert. — Nem lesz hiány szénából — állítja Kiss József. — Tavaly hatezer mázsát gvűjtöttünk össze. Az idei első kaszálatból 12 ezer mázsát takarítottunk be, de még négvezer mázsa szénával számolunk. 4) Mi a helyzet a lucernaliszttel kapcsolatban? — A tervünket már túlteljesítettük. Ezidáig mintegy ötezer mázsa takarmánylisztet készítettünk, ezt mind egy grammig értékesítettük. Ügy számítjuk, hogy még további ötezer mázsa takarmánylisztet készítünk. Meg kell legyeznem, hogy komoly problémáink vannak a zöldanyag szecskázásával. A meglevő gépeinkkel nem tudjuk folyamatosan biztosítani a szárítóhoz a nyersanyagot. • Akkor hogyan tudták azt a tömérdek mennyiségű lisztet készíteni? — Csak úgy, hogy Magyarországról, a kisrozvágyi termelőszövetkezetből tizennégy napig besegített egy E—280-as önjáró szecskázó, amellyel 20 ezer mázsa zöldanyagot szecskáztunk fel. Főleg a silókukorica betakarításában jelentett nagy segítséget. Csak így voltunk képesek a szárítóüzemnek úgy ahogy biztosítani a nyersanyagot. Az igazság az, hogy a száritót ötven százalékra sem tudtuk kihasználni. A silókészítéssel kapcsolatban egy örömteli adatra bukkanok. A leleszi szövetkezetben az idén 90 hektáron termelnek silókukoricát. Ottjártamkor 50 hektárról gyűjtötték be a termést, s ebből 27 ezer mázsa szilázst készítettek, ami 540 mázsás hektárhozamnak felel meg. — Tavaly mindössze nyolc kiló szilázs volt egy szarvasmarha napi adagja — mondja Dobos György állattenyésztési ágazatvezetö, — s ennek következtében leromlott az állományunk, alig tudtuk helyrehozni. Az idén 50 ezer mázsa szilázzsal számolunk, egy-egy állat napi adagja 26 kiló szilázst tehet ki. Az idén a tehenekkel is etetünk szénát. Talán még eladásra is fog jutni a tőmegtakarmányből. A leleszi szövetkezetben tehát jó a takarmányalap. Néhány önjáró szecskázóra azonban feltétlenül szüksége van a gazdaságnak, mert még 40 hektár silókukoricát kell betakarítaniuk. Ugyanakkor begyűjtésre vár 450 hektár pillangós és 400 hektár rétikaszálő termése is. Ezenkívül számolniuk kell a tarlóvetések termésének begyűjtésével is. A mennyiséggel nincs is probléma. Az idén — az előző évekhez viszonyítva — sokkal jobban alakult a termés. De jobban oda kall figyelni a hetakarftásra és főleg a tárolásra. Mert a legnagyobb veszteségek éppen a tárolásból, a szilárdított silóvermek hiányából adódnak. (illés) A termőföld A termőföld felbecsülhetetlen értékű, pótolhatatlan kincsünk. Egyike azoknak, amelyektőLaz emberiség léte függ. össztársadalmi vagyonunk s a mezőgazdaság nélkülözhetetlen termelőeszköze. A lakosság élelmezése termőföld nélkül elképzelhetetlen. Minél kevesebb mezőgazdasági terület áll rendelkezésünkre, annál nehezebb, költségesebb a szükséges élelmiszerek előállítása, beszerzése. Sajnos, az iparosítás és a városiasodás rohamában erről gyakran megfeledkezünk. Az össztársadalmi érdek felett sokszor egyéni vagy csoportérdekek uralkodnak, s a felelőtlen hozzáállás következtében egyre nagyobb terület „kerül ki“ a mezőgazdasági termelésből. Ám a mezőgazdasági dolgozók részéről is bizonyos mértékben hiányolható a földhöz való ragaszkodás, a föld megbecsülése. A központi párt- és állami szervek szüntelen figyelmet szentelnek a mezőgazdasági földterület védelmére és hatékony kihasználására, mint az élelmiszerekkel való önellátottság növelésének egyik alapvető tényezőjére. A mezőgazdasági földterület védelmével a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésein 1971-óta behatóan foglalkoztak. A határozatokban rögzített konkrét intézkedések a talajgazdálkodásban tapasztalt kedvezőtlen helyzet mielőbbi felszámolását szorgalmazták. A számtalan határozat és intézkedés, valamint a szinte tökéletesnek mondható földalapról szóló törvény életbelépése nem hozta meg a várt eredményt. A mulasztásoknak egész láncolatával találkozunk, a törvény, az előírások betartásét, valamint a határozatok és az Intézkedések megvalósításét illetően. A statisztikai adatok figyelmeztetőül intenek, hogy a helyzeten sürgősen változtatni kell. Szlovákiában az elmúlt húsz év alatt a mezőgazdasági földterület 276 ezer 768, ebből a szántó 244 ezer 570 hektárral csökkent. A 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó adatok sem kedvezőek, hiszen a mezőgazdaság 83 ezer 700 hektór mezőgazdasági, ebből pedig 75 ezer 414 hektár szántóterülettel lett szegényebb. Ez pedig társadalmunk számára mérhetetlen veszteséget, pótolhatatlan kárt jelent. A CSKP XVI. kongresszusa nem véletlenül objektiven és bírálóan értékelte a földalap védelmére és kihasználására vonatkozó határozatok eddigi teljesítését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy — az összes erők összpontosításával — gyökeres fordulatot kell teremtenünk a mezőgazdasági földterület védelmében, kihasználásában, a Szántóföld termőképességének növelésében. Eniie'k egyik feltétele a földalapról szóló törvény maradéktalan betartása, az előírások megszegőinek felelősségrevonása és szigorú bírságolása. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának dolgozói 31 járás 161 mezőgazdasági üzemében felülvizsgálták p talajvédelemmel és kihasználásával kapcsolatos határozatok megvalósításának helyzetét. Feltárták a törvény megszegésének, a határozatok laza teljesítésének okát, a nyilvántartásban és a talaj kihasználásában észlelt fogyatékosságokat, hogy ezáltal Is hathatós segítséget nyújtsanak a hibák, a törvénybe ütköző kihágások mielőbbi kiküszöböléséhez. ÉPÍTKEZÉSEK A LEGJOBB TALAJOKON A felülvizsgálat fényt derített arra, hogy a számtalan határozat, utasítás és konkrét intézkedések ellenére a beruházó és a tervező vállalatok, de maguk a mezőgazdasági üzemek vezetői nem mindig tartották be a földalap védelméről szőlő törvényt. Felelőtlen hozzáállásukról tanúskodik, hogy több esetben az építkezésekre a legjobb minőségű szántóterületet foglalták el, holott módjukban állt ezeket kedvezőtlenebb talajadottságú területekre is elhelyezni. Az építkezési vállalatok jelentős területeket tettek tönkre építőanyag-raktárak, vagy hulladéktelepek létesítésével Is. Gyakori eset, hogy a beruházó
