Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-26 / 39. szám

1981. szeptember 26., SZABAD FÖLDMŰVES .11 NAPJAINK IDŐSZERŰ KÉRDÉSE: nemzetközi együttműködés továbbfejlesztése Z 7045 kerekes traktor Amikor Ladislav Gerle mérnök, a CSSZSZK kormányának elnökhelyet­tese, a párt- és kormányküldöttség vezetője Brnóban ünnepélyes keretek között megnyitotta a 23. Nemzetközi Gépipari Mintavásárt, nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy a mintavásárt pártunk megalakulásának 60. jubileu­mi évében, vagyis akkor és úgy szer­vezték meg, amikor a CSKP XVI. kongresszus által kitűzött feladato­kat a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelően, dolgo­zó népünk életszínvonalának szünte­len javítása érdekében váltjuk valóra. Társadalmunk termelőalapjainak korszerűsítésével, a legfrissebb tudo­mányos-műszaki ismeretek gyakorlati megvalósításával minden törekvésünk­kel a dolgozó nép érdekeit szolgáljuk. Ezen nemes célok megvalósítása során homloktérbe kerül a hatékonyság nö­velése, vagyis az, hogy a nyersanya­gok feldolgozása, az energiahordozók ég az eszközök, valamint a munka­erő és más anyagi értékek hasznosí­tása során a gazdaságosságra töre­kedjünk. A kiemelt feladatok megvalósításá­ban komoly sikereket csak úgy érhe­tünk el, ha a munkafolyamatok leg­apróbb részleteibe is beavatjuk a dol­gozók széles rétegeit, jól és forma­lizmustól mentes versenyszellem ki­bontakoztatásával segítjük a komplex racionalizációs és szocialista brigá­dok tagjai, tehát minden becsülete­sen helytálló dolgozó ember kezde­ményezőkészségének kibontakoztatá­sát. — Népgazdaságunk termelési szer­kezetében a gépiparnak és az elekt­rotechnikai iparnak van döntő fon­tosságú szerepe. Ebből eredően a he­tedik ötéves tervidőszak éveiben ha­zánk gépiparának a termelését egy harmadával, az elektrotechnikai ipar termelését pedig csaknem a felével kell növelnünk — jegyezte meg Gerle elvtárs. Milyen fontosságot tulajdonítsunk ennek7 Először is tudatosítanunk kell, hogy az említett iparágak gyárt­mányainak az exportja jelentős mér­tékben befolyásolja népgazdasági mérlegünk alakulását. Ennek a tény­nek a figyelembe vételével a soron levő öt évben a gépipar és az elektrotechnikai ipar exportját több mint ötven százalékkal kell növel­nünk. Társadalmunk a fenti feladatok megvalósítására összpontosítja a fi­gyelmét, a technológusok és techni­kusok, valamint a tudományok mű­velőinek és színvonlasan megszervezi a gyártás-szakosítást. Mindent meg­tesz annak érdekében is, hogy az eddiginél még jobban elmélyüljön a szocialista nemzetközi együttműkö­désből fakadó munkamegosztás. A szocialista országokban napjaink­ban az integrációt a hatékonyság, vagyis a bővített újratermelés legha­tásosabb módszerének tekintik. Lé­nyege ennek az, hogy a KGST-tag­­állemok gazdasági együttműködése új szakaszba lépett, amikor a döntő fontossággal bíró iparágak termelését a szocialista nemzetközi együttmű­ködés keretében, az anyagi és szel­lemi erők összpontosított hasznosítá­sával kell érdemben megoldani. Csak így érhető el a követelmények meg­felelő kiváló minőségű gyártmányok világpiaci sikere és csak így csök­kenthető a gyártás költsége. О О 0 Feltehetné valaki a kérdést, hogy az idén a brnói 23. Nemzetközi Gép­ipari Mintavásáron mi volt a fő téma, illetve mi domborodott ki abban a törekvésben, hogy elősegítse a ki­emelt népgazdasági feladatok meg­valósítását. Csak természetes, hogy a mintavásáron az energetikai problé­mák megoldására alkalmas gyártmá­nyok és eszközök kerültek a figye­lem előterébe, beleértve az energe­tikai ipar és a vele szorosan együtt­működő iparágak termékeit, az atom­­energie békés célokra történő fel­­használásának leghatékonyabb mód­szereit, s ennek kísérőjelenségeként a természetes környezet megtartását célzó berendezéseket. Mind a hazai, mind a külföldi gép­ipar gyártmányai között termelőesz­közöket és alkatrészeket gyártó I s programozható elektronikus gépso­rokat és egységeket láthattunk, és nem utolsó sorban a mezőgépipar termékeit is. Elmondható, hogy a szocialista or­szágok gépipara úgyszólván minden gyártmányválasztékban élvonalbeli termékeket mutatott be. Ez viszont azt bizonyítja, hogy a szocialista or­szágok érzékenyen reagáltak mind­azon törekvésekre, amelyek a világ­ban a műszaki fejlesztés terén vég­bemennek. Brnóban a mintavásárt évekkel ez­előtt olyan emberek százezrei néz­ték meg, akik nem sokat értettek mindabból, amit láttak. Ha figyelem­be vesszük azt a tényt, hogy a múlt évben a négyszázezer látogatónak több mint a hatvan százaléka hozzá­értő szakemberként tekintette meg a gyártmányokat, s bővítse ismereteit, vagy vállalatában lépéseket tegyen egy-egy korszerű gépalkotás megvá­sárlása céljából, elértük azt, amit akartunk. A mezőgazdasági dolgozókat leg­jobban érdeklő mezőggpipar ugyan­csak a szerkezetváltás tükrében sora­koztatta fel gyártmányait. Bemutatta például a Z 7011 és Z 7045 kerekes traktorok negyedik korszerűsített vál­tozatát. Ezek a legkiválóbbnak kijáró minősítést kapták. Az illetékesek per­sze arról is tájékoztatták az érdeklő­dőket, hogy a hetedik ötéves terv­időszakban a harmadik változatban gyártott kerekes traktorok és a má­sodik változatban készített vontató erőgépek is korszerűsített formában kerülnek majd forgalomba. A traktorok felújítása során főleg a motorok teljesítményének a növelé­sére, üzemelésének megbízhatóságára, tartósságákra, valamint az aggregátu­mokban történő felhasználásának le­hetőségére, a kapcsolt és függesztett munkagépek hidraulikus berendezé­sének a tökéletességére, továbbá a gépkezelő munkafeltételeinek javítá­sára törekednek. Mind hazánk, mind a KGST-tagálla­­mok mezőgépiparának vezetői arra törekednek, hogy a leghatásosabb műszaki eljárásokkal elősegítsék a mezőgazdasági munkálatok komplex gépesítését. Ez a törekvés vezérelte a tagállamokat akkor, amikor kölcsö­nös előnyökre alapozott egyezményt kötöttek a cukorrépa, a takarmány­termelő és begyűjtő, a burgonyaül­tető, a vető, a talajművelő és más gépek kooperációban történő gyártá­sáról. Manapság azonban a komplex együttműködés keretében program­szerűen és tudományos eltökéltség­gel kell törekedni egy-egy gyártmány kivitelezésére. Figyelembe véve a szocialista országok tudományos is­mereteit és a piacok igényeit is. Megoldás tárgyát kell képeznie például olyan erőgépek kifejlesztésé­nek, amelyek az eddiginél kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, teljesítmé­nyük pedig felülmúlja a jelenleg használatban levő erőgépekét. HOKSZA ISTVÁN A brnói 23. Nemzetközi Gépipari Mintavásár újdonságai között láthattuk az SC 1-031 magajáró répalevél-nyeső gépet is. Ezt a jlCíni Agrostoj válla­lat gyártja az NDK és a BNK gépiparának közreműködésével Az SPS 35 járvaszecskázó gépet a prostéjovi Agro­­eroj vállalat a szovjet, a magyar és a len­gyel mezőgépíparral való együttműködés keretében hozza forgalomba. Érde­kességei között említhe­tő, hogy a járvaszecská­­zót a KGST keretében gyártott hatféle munka­eszközzel lehet megvásá­rolni Fotó: ^ A tudomány a termelés segítője A közelmúltban párhuzamosan két, hasonló témakörrel és célzat­tal szervezett országos mezőgazda­sági kiállítás, vagyis a Nitrát Ag­rokomplex ’81 és a České Budéjo­­vicei Éltető Föld ’81 zárta kapuit. Mindkettőnek közös jellemzője volt az a törekvés, hogy színvona­lasan tájékoztassa a látogatót a mezőgazdasági tudományok Isme­reteinek a gyakorlatban való meg­valósításából származó gazdasági elónyökról, s egyben utat mutas­sanak a legfrissebb tudományos Ismeretek és a haladó termelési gyakorlat módszereinek széleskörű hasznosíthatósága előnyeiről. Ide értve az erőforrások ésszerű és takarékos felhasználását, a haté­konyság növelésének legjobb mó­dozatait és eszközeit Is. A két kiállítás mondanivalójával — a CSKP XVI. kongresszusa irányelveinek a gyakorlatban való megvalósítását tükrözve — arra hívta fel az Illetékesek figyelmét, hogy tegyenek hatékony Intézke­déseket az élelmiszerekkel való gazdálkodás és az önellátás érde­kében, s ebben a törekvésben hasznosítsák a tudomány és a technika legfejlettebb módszereit. Nagyon tanulságosak és hatá­sosak voltak a kiállítások keretén belül, szervezett, a termelés haté­kony fellendítését célzó tudomá­­nvos-műszaki ismeretterjesztő e!6 adások, s az ezekre kapcsolódó vitafelszólalások Is. Feltételezhető, hogy a tudomány és a gyakorlat kénviselőínek szoros egvüttműkö­­dése már a következő évben meg­hozza gyümölcsét, a termelés álta­lános fellendülését, hiszen az Agrokomplex kertében napirendre került a termelési rendszerek, mint a mezőgazdásági termelés - általános fellendítését segítő mó­dozatoknak sorozata Is. Elvárható, hogv a jövőben az emberek soka­ságának a közreműködésével a termelési rendszerek beépülnek a . mezőgazdasági termelés szerkeze­tébe. Részt vettem egy nagyszabású tanácskozáson, ahol Miroslav Be­­lánskv agrármérnök, a nvugat­­szlovákiat kerületi mezőgazdasági Igazgatósáé: vezetőjének helyettese mélyrehatóan elemezte a kerület gabonatermesztést eredményeit, kiemelve a pozitív vonásokat és konkrétan bírálva mindazt, ami fékezte a teljes kibontakozást. egy, a szocialista törvényesség hely­zetét elemző cikkben, hogy a törvény tiltja a szeszes ital felszolgálását fia­­talkorúaknak és Ittas embereknek. Hány és hány helyen sértik meg ezt a jogszabályt? — teszem fel a kér­dést önmagámnak. Tudom, már előttem is sokan bon­colgatták a témát, s talán meddő vállalkozásnak tűnik újra felhozni* Egyáltalán ml érdekeset, hatásosat lehetne még elmondani ezzel kapcso­latosan? — kérdezhetné az olvasó. Magam is hosszasan tűnődtem rajta, s már-már le akartam tenni a tollat, amikor eszembe jutott; ha valamiről sokat beszélünk vagy írunk, nem múlhat el hatástalanul. Ebben reménykedve vetettem papír­ra gondolataimat. Valóban, ki az oka annak, hogy vendéglőink dolgozói lépten-nyomon megszegik az említett jogszabályt? A számonkérés hiánya, a laza ellenőrzés, netán a nagyobb bevételek elmaradásától való félelem játszik közre ebben? A kielégítő vá­laszt a probléma behatóbb tanulmá­nyozásának eredménye adná meg. A helyzet tanulmányozása természete-Belánsky elvtárs többek között hangsúlyozta, hogy a kerület ga­bonatermesztésének az eredménye az utóbbi években a tudományos ismeretek és erőforrások felhasz­nálásával lényegesen javult. Ebben elévülhetetlen érdemeket szerez­tek a növénynemesítők, köztük dr. Bartalos Menyhért, Szarnák István agrármérnök és még sokan má­sok. Ennek érdekében nagyon so­kat tett a dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda], a nitrat és más járá­sok mezőgazdasága is. A későbbiek során Belánsky elv­társ kiemelte, hogy a jövőben a szolgáltató szférának erőteljeseb­ben kellene segíteni mezőgazdasá­gunkat a tervfeladatok sikerre vi­telében. Tudatosítani kellene, hogy a termények biztonságba helyezé­se nemcsak a mezőgazdaság, ha­nem az egész társadalom feladata. Nem hallgatta el azt sem, hogy némely járásokban nem használ­ták ki kellő módon az agroökoló­­giai feltételek nyújtotta lehetősé­geket, s emiatt a termésátlag nem érte el a feltételezett szintet. Ezek közé tartozik az érsekújvári (Nové Zámky) és a lévai (Levice) Járás is, ahol mindent el kell kö­vetni a gabonatermesztés korábbi színvonalának megtartása érdeké­ben. Emil Špaldon akadémikus tömör vázlatát nyújtotta mindazon hibák okozóinak, amelyek az idei gabo­natermesztés során kirívóak vol­tak. Beszélt a technológiai fegye­lem megtartásának felbecsülhetet­len jelentőségéről, elhanyagolásá­nak káros következményeiről. Ar­ról is szólt, hogy helytelen lenne, ha nem használnánk ki a kiváló minőségű, nagy hozam nyújtására alkalmas biológiai anyagok képes­ségeit. Kihangsúlyozta, hogy en­nek a kulcsa az agronómusok ke­zében van. Főleg tőlük függ a jő termésátlag elérése, tehát nem ésszerű a sikertelenség okait az Időjárásra hárítani. , Anton Piršel, a Növénytermesz­tési Kutatóintézet igazgatója a ta­lajok elgyomosodása kapcsán meg Jegyezte, hogy sokan előszeretettel megfeledkeznek a néhai Frldecky Ákos professzor által szenvedélyes buzgósággal hirdetett szántás gya- : korlati jelentőségéről. Ugyanis ez­zel magyarázható a talajok elgyo mosodása, s ezen keresztül a kul­túrnövények hozamának a csökke­nése Is. —hal­sen nem áll módomban, Illetékes sem vagyok az ügyben. így hát nem ma­rad más hátra, mint annak a szemé­lyes megfigyeléseimnek a rögzítése, hogy sajnos eddig egy vendéglőben sem tapasztaltam, miszerint a felszol­gálók megtagadták volna a szeszes italok felszolgálását fiatalkorú, vagy erősen ittas személyeknek. Eszmefuttatásomat nem szándéko­zom hosszúra nyújtani. Világmegváltó ötlettel sem óhajtok előrukkolni, a­­mely egy csapásra megoldaná a prob­lémát. Azt azonban hadd mondjam el: ezen a téren mindaddig nem vár­ható érdemleges javulás, amíg a ven­déglőben félvállról veszik, időnként felbukkanó elkerülhetetlen macerá­nak tartják a tiltó jogszabályt. Pedig — bármilyen paradoxul hangzik — ők tehetnének a legtöbbet, az alkoho­lizmus elleni harc sikeréért, s hadd ne soroljam fel mímlndent. Befejezésül egy abszurdnak tűnő (talán csak az eíső pillantásra) ja­vaslat. Ha rajiam múlna, a vendéglők vezetőinek, dolgozóinak Javadalmát nem az elért kiskereskedelmi forga­lom nagysága, hanem aszerint hatá­roznám meg, milyen mértékben, fon mában járulnak hozzá a fiatalkorúak­­nak és ittas személyeknek a szeszes Italok felszolgálását tiltó törvény gyakorlati megvalósításához. Bodzsár Gyula Gyors ütemű fejlesztés A Román Szocialista Köztársaságban az 1976—1980-as években a vegy­ipari termelés évente átlagosan 17—18 százalékkal növekedett, ami lénye­gesen magasabb volt, mint az ipari termelés összességében. A vegyipar­ban a legnagyobb figyelmet a petrolkémia fejlesztésének, valamint az ipari trágyák és a szintetikus műszálak gyártásának szentelték. Az idén előreláthatélag két és félszer több műtrágyát gyártanak, mint 1975-ben. A vegyipar az elmúlt ötéves tervidőszakban mintegy háromszáz új koz­metikai cikkel, mosé- és tisztítószerrel, szapannal és illatszerrel gazdagí­totta a piacot. Az RSZK-ban feltételezik, hogy az 1981—1985-ös években a vegyipari termékek kivitele az összes exportból 25—30 százalékban ré­szesedik, (HÍZ)

Next

/
Thumbnails
Contents