Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-26 / 39. szám

A terepet járva, számtalanszor hallja az ember a szitkozódásokat, főleg a kertbarátok, háztáji termelők szájából. Szidják szapulják, leginkább a Zelenina nemzeti vállalatot, de másokat is, hogy „lóvá tették“ őket: a megtermelt árut ócsárolják, nem vá sárolják fel. S milyen sorsra Jut az ilyen áru? Elbitangolódik. A jobbik esetben az állatok elé kerül, azok turkálnak benne. Arról azonban egyik szitkozódó sem tesz említést, hogy amikor szerződnie kellett volna az általa kitermelendő árura, kézlegyintéssel elintézte: „Minek a szerződés? Ha megtermett, majd csak eladom valamiképpen. Talán csak nem marad a nyakamon...?!“

Nos, itt van épp a bökkenői A szertelen, tervszerűtlen árutermelés, aikarva-iiemakarvu, az egyes zöldségfélékből dömpinget, túltermelést eredményez. Olyannyira, hogy nem akad emberfia — sem a Zelenina, sem a konzervgyár, sem a Jednota részéről —, aki átvegye a túltermelt árumennyiséget. Tehát, ne csupán az illetékes átvevő szerveket okolják ezért, hanem nézzenek magukba is: miért intézték el kézlegyintéssel, ahelyett,'hogy szerződést kötöttek volna. A szerződés afféle Iránytű, megkönnyíti, reálisabbá teszi a tervezést, jobban áttekinthető a felkínált, várható áru. Ugyanakkor a feldolgozó ipar Is mentesülhet némileg a túlterheléstől, vagy ellenkező esetben a kapacitás-kihasználatlanság bekövetkeztétől.

Még egy előny származhat az Idejében történő szerződéskötésekből: jobban ellensúlyozható a behozatal, külkereskedelmi szerveink nem kötnek le annyi árut külföldön.

a kertbarát-szervezet rövid időn belül megfelelő áruelőkészftö és felvásárló telephez jut.

S most nézzük meg, mit is termelnek az Itteni kertbarátok: konzervuborkát, cseresznyepaprikút, zöldpaprikát, vöröshagymát, fokhagymát, zöldbabot, fejes salátát, karalábét, karfiolt, sárgarépát, petrezselymet, s diót. Tehát elég széles a terményskála. Őket azután Igazán nem vádolhatják azzal, hogy kizárólug csakis a jövedelem, a haszon a hajtóerő.

— Ha szegényes a terményskála — magyarázza tájékoztatóm —, a kistermelők két-három növényfélére összpontosítanak, ami jövedelmező, az értékesítés válik problematikuszerencsóre aztán jöttek a konzervgyártól. Kikötötték: csakis csutkázva veszik át. Mit tehetett a kistermelő? Csutkázta paprikáját, ami további munkaráfordítást jelentett számára.

— És mikor jön esőstől a baj...? — tudakolózom.

—i Mikor? Ha jön az áruótvétel letiltására vonatkozó utasítás. Ilyenkor az áru fonnyad, egy része tönkremegy.

— Milyen arányú a fóliás zöldségtermesztés?

— Számottevőnek nem mondható, öten-hatan alkalmazzák ezt a módszert.

— S miért csak ennyien? Hiszen a fóliás zöldségtermesz-ÚTKERESÉS

♦ ♦♦

Ezekután nézzünk be egy kertbarát-szervezet mindennapi életébe. Miként vélekedik például a szőgyéni (Svodin) kertészkedők és gyümölcstermesztők szervezetének elnöke, Kardos László, aki az év elején vette át ezt a tisztséget. Elég gond szakadt a nyakába, de vállalta, hogy rendjén menjenek a dolgok. Mert a 75 tagú szervezetben akad óm problé ma bőviben.

— Már több éve működik a szervezetünk, de valamirevuló, saját terménybegyűjtS-hellyel nem rendelkezünk — panaszol ja. — Czuczor Gizella, tagtár sunk, a szervezet terményfel vásárlója a saját udvaráf aján lotta fel ideiglenesen. Persze végleges megoldás kellene..

Amikor a helyi nemzeti bi zottság ebbéli segítségnyújtásé nak lehetőségét hozom szóba azonnal válaszol a szervezel elnöke:

— Egyelőre nincs olyan helyiség a községben, amely alkalmas lenne erre a célra... Valószínű, a nemzeti bizottság illetékesei igyekeznek majd e probléma megoldását ennek ellenére elősegíteni.

Remélhető, hogy a derülátó, bizakodó elnöknek igaza lesz:

sabbá. No meg a termelőnek a társadalmi szükségletet is tekintetbe kell venni.

Tökéletesen egyetérthetünk ezzel. Vegyünk egy példát: ha a háziasszony zöldséglevest akar főzni, ahhoz nem elegendő a sárgarépa..., kell hozzá többféle íz- és vitamingazdagító zöldség. Enélkül fabatkát sem ér ...

— És ami a maguk szerződéskötéseit illeti?

j—i Kötünk mi, mármint a szervezet, szerződést, de még nagyobb figyelem fordítódhatna erre, hogy a terményfölöslegünket ne kelljen elkótyavetyélni, bitangolni.

— Fordult már elő olyasmi, hogy a kitermelt áru nem lelt vevőre?

— Előfordult bizony az idén is a korai salátával, hogy az állatoik elé kellett vetni. Probléma volt az étpapriikával is;

tés hatékonyabb módszer. Kisebb földterületen jóval több áru kitermelhető, mint szántóföldi termesztésben.

— Több áru kitermelhető. Ez így igaz. De kockázatosabb. Sokkal több a költségráfordítás. Meg egyre problematikusabb a fűtőenergiához való hozzájutás. Márpedig, ha X. Y. kistermelő korán akar primőr árut piacra adni, ahhoz nem elég az emberi lehelet... fűteni kell... Ezen kívül más kiadásokkal is jár ... Aztán a kistermelő attól tart, hogy nem térül vissza a befektetés, a sok-sok munkaráfordítás.

Am vehetnénk a másik oldalról is: a szántóföldi zöldségtermesztés sem éppen kockázatmentes. Jöhet aszály, jégverés, fagy- és szélkár, s oda a vérmes remény.

>— Kik a szervezet legjobbjai, példamutató termelői?

Gondolkozik, nehogy érdem-A háztáji kertben nemcsak zöldség, virág is termeszthető, ami szebbé, vonzóbbá teheti lakáskörnyezetünket. Fordítsunk fokozott figyelmet a kertföld hatékonyabb hasznosítására ...

(A szerző felvétele)

telenül említsen egyet is a tagok közül.

— Hát a Rácz jánost, Valkó Józsefet, Czuczor Gizellát nevezném meg mindenekelőtt; az egyik a paprikatermesztésben, a másik a palántanevelésben jeleskedik, az utóbbi meg általánosan sokat segít a szervezetnek, sokat tesz azért, hogy előbbre jussunk. De sorolhatnák többet is, akik ugyancsak megteszik a magukét.

— Tudásgyarapítás, tapasztalatszerzés?

— Ez jobbára a téli időszakban történik. Szakelőadókat hívunk Érsekújvárból (Nővé Zámky); tavaly például tanulmányúton voltunk Magyarországon. KőzülCnik öten láthatták az Idén augusztusban a kroméŕíži zöldség-, gyümölcsös virágkiálítást, ahol szintén sok ismeretre tehettek szert.

— Kardos elvtárs, ön miben látja a kertbarát-szervezet továbbfejlődését, az eddiginél is jobb eredmények elérését?

:—i Már az előbb, részben érintettük ezt a kérdést. A továbbiakban is szorgalmaznunk kell majd a szakmai tudásgyarapítást, a még céltudatosabb, több tapasztalatot nyújtó tanulmányutak szervezését, a tapasztalatcsere több formáját, a gyakorlati bemutatóikon, járási, kerületi és országos jellegű kiállításokon való részvételt, a speciális szakirodalom rendszeresebb tanulmányozását. Elöljáróban ennyit.

Konkrét formában: felkeresi perbetei (Pribeta) osztálytársát, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a saját és a szervezet számára. A perbetei kertbarátok közismerten jobb eredmények elérésére képesek.

i Ezenkívül, még milyen elképzeléseket dédelget magában, elnök elvtárs?

— A legközelebbi taggyűlésen felvetem: üdvös lenne csehországi, vagy szlovákiai kertbarát-szervezettel szorosabban együttműködni. Tanulni, egymástól. További: mivel tag Ságunknak több mint a fele szövetkezeti tag, szorgalmaz hatnánk az efsz-szel való szó rosabb egytütműködést. A rész letekről itt most nem szólok .. Ez utóbbi nagyobb (körültekin tést, előtanulmányt igényel hogy életerős javaslattal áll hassunk a szervezet tagjai elé.

A szervezet rendelkezik egy mini-traktorral, a hozzávaló teljes eszközfelszereléssel, s egy permetezőgéppel.

♦ ♦♦

Útkeresés a szőgyénieké. Göröngyös úton nehezebb a járás-kelés. De borúlátásra semmi ok. S nem is borúlátók. Nyitott szemmel járnak. A göröngyös út simára taposható. De csak együttesen! Többször össze kell dugni majd a fejeket, s éles paraszti logikával kiokoskodni a fejlődés még járhatóbb útját. Úgy hisszük, ebben nemcsak a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet is segíti majd őket...

(kovács)

CKert é*zet---®Ki»áliqttenyé»ztés )

Az őszre megfáradt természet haldoklásában van walami ígéretes is: a termés érlelése. Ilyenkor látjuk, hogy a gyenge szárú növény, a sok fiatal hajtás nem hiába küzdött a tavaszi széllel, a májusi fagyokkal, a nyári záporok és jégesők csapkodásával — őszre csak beérett a gyümölcs.

Csallóközben az ősz a tavaszi álmok egyik legszebb beteljesülése. Beérik a szőlő. Ez az év nem kedvezett túlságosan a termelőknek, a szüreti kedv mégis bebarangolja a csallóközi rónát.

A finom szőlőt, a gyümölc. zamatos levét azonban nem csupán az emberek szeretik. Szüret táján a szőlőben sok a hívatlan vendég. Régi tapasztalat, hogy október közepén már a rókának sem savanyú a szőlő. Az éjszaka leple alatt a fürtökkel gazdagon berakódott tökók alá lopakodik és nagy lakmározást csap. A szőlőt őrző kutyák csaholása nem mindig kétlábú alkalmatlankodóra figyelmezteti a szunyókáló csőszt.

A nappal még komolyabb veszedelmet hoz az érő szőlőre. Időről időre fekete seregélyek népes csapata, serege (innen a seregély elnevezés) lepi meg az ültetvényt, s ha nem riogatjuk őket szorgalmasan, bizony nagy kárt tesznek a termésben. De bármilyen gonosz is hozzánk ez a madár ősszel, ne feledjük, hogy kora tavasztól a segítségünkre volt. Az április végén, május elején kelt fiókák gyomrában ezrével tűnnek el a kártevő rovarok, hernyók, álcák és csigák. Ahol

sági állatokat háborgató róva-1 rókát különösen kedvelik, pusztításukkal felmérhetetlen hasznot hajtanak. A seregélyek szőlőbenl kártétele ellen elég hatásosan tudunk védekezni, tehát ne irtsuk ezeket a madarakat. Nézzük el a zajos, hetyke madárnak, hogy néha részt kér az emberek szüreti vigasságából.

Más a helyzet a sárga-barna, csíkos potrohú darazsakkal. Bizony ők is kikezdik az édesedd szemeket, ezért jól tesszük, ha szorgalmasan pusztítjuk őket, a padlásokon, présházakban, sőt, az oszlopokon található darázsfészkekkel együtt. ,

Az érő szőlő, a szüret azon-i ban nemcsak kártékony állatokat csalogat az ültetvény, a présház közelébe, de kellemetleneket is. A langyos őszi napsütés hatására megélénkülnek a nagyobb legyek, a vadméhek és az apró muslicák. Tolakodásukkal, elhullásukkal menynyi kellemetlenséget tudnak okozni, és még csak védekezni sem tudunk ellenük, mint a komolyabb kártevők ellen.

a seregély költésre megtelep- a legelőkre és a határi utak szik, áldást jelent a vidéknek, mellé s minden kedvükre való A szárnyra kapó fiatalok az táplálékot elpusztítanak. A sásöregekkel kirepülnek a rétre, kát, no meg a legelésző gazda-Szüret után árván maradnak az ültetvényeik; hazamennek a szüreteink, elpártolnak a seregélyek, és az első komolyabb fagy elviszi a legyeket, meg a darazsakat is. A szőlő elnéptelenedik, a kint felejtett fürtöket legfeljebbb egy-egy böngésző kutatja, torkoskodó mezei nyúl majszolja vagy az élesszemű rigó csipkedi le. De az is lehet, hogy a nyulakat ugrasztó, hajtógyereknek lesz megérdemelt jutalma a csupasz vesszők közt megbúvó, aszottan is édes, töpp>edt szőlőszem«

К eszi Molnár Ferenc

Sürített must készítése házilag

Nagyon sokan kedvelik az édeskés bort. Ilyen bort akkor nyerünk, ha a kellő cukortartalmú (22—24 fok) must erjedését idő előtt leállítjuk (kénezés), hogy a borban cukor maradjon vissza. Ez nagy szakértelmet igénylő beavatkozás, mert úgy kell dolgoznunk, hogy a kellő alkohol-fokút is biztosítsuk, de egyúttal elegendő cukor maradjon a borban.

Sokkal egyszerűbb és biztosabb módszer, ha hagyjuk a mustot teljesen kierjedni, majd fejtés és tökéletes letisztulás után ez újburt sűrített must hozzáadásával állítjuk bu az ízlésünknek leginkább megfelelő édességi szintre. A sűrített must segítségével még a kemény, savas borokat (Ezerjó, Pozsonyi fehér, Olasz rizling stb.) is könnyűszerrel „megszelídíthetjük“, hiszen a sűrítmény takarja a savat, kellemesebbé teszi a kemény borokat.

Hogyan készíthetünk házilag sűrített mustot? Éppen ezt akarom elmondani. Tíz liter sűrítmény elkészítéséhez tizenkét liter mustra van szükségünk. Az egészséges szülőből (lehetőség szerint Mustkotály, Tramini, Rajnai rizling. Fehér burgundi fajtából) sajtolt mustot leszűrjük, nyálkázzuk és 10 gramm borkén hozzáadásával ülepítjük. Egy két napig hűvös helyen tartjuk, majd amikor szérpen letisztult, óvatosan lefejtjük az üledékről. így körülbelül tíz liter tiszta mustot nyerünk, melynek cukortartalmát — cukor hozzáadásával — 3U—40 fokosra növeljük. Például a húsz cukorfokos musthoz

2,3 kiló cukrot kell adni, hogy elérjük a kívánt 38—40 cukorfokot. Amikor a cukor már tökéletesen elolvadt a tíz liter mustban, a sűrítményhez negyven gramm borkősavat és négyöt gramm feloldott borként adunk. Tekintettel arra, hogy a cukornak minden bizonnyal lesz némi üledéke, két-három hét múlva a sűrítményt lefejtjük és palackokban vagy demizsonban tároljuk tovább. Az Így készített sűrítményt a hozzáadott cukor tartósítja.

Amikor az újbor az első fejtés után tökéletesen letisztul és megkapja a jellemző fajtajelleget és zamatot, száz literhez — egyéni ízlésünknek megfelelően — egy-három liter sűrítményt adhatunk.

Végezetül még annyit: a kész sűrítményből nyáron kitűnő — a kereskedelem által forgalmazott Vineához hasonló — üdítő italt készíthetünk. Egy liter üdítő elkészítéséhez egy deci sűrítményre, egy tasak pezsgőre (Šumienka) és szódavízre van szükségünk. Aki kóstolta, mindenkinek ízlett. Egyébként —. tessék kipróbálnil VARGA JÖZSEF