Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-26 / 39. szám

A terepet járva, számtalan­szor hallja az ember a szitkozódásokat, főleg a kertbarátok, háztáji termelők szájából. Szidják szapulják, leg­inkább a Zelenina nemzeti vál­lalatot, de másokat is, hogy „lóvá tették“ őket: a megter­melt árut ócsárolják, nem vá sárolják fel. S milyen sorsra Jut az ilyen áru? Elbitangoló­­dik. A jobbik esetben az álla­tok elé kerül, azok turkálnak benne. Arról azonban egyik szitkozódó sem tesz említést, hogy amikor szerződnie kellett volna az általa kitermelendő árura, kézlegyintéssel elintézte: „Minek a szerződés? Ha meg­termett, majd csak eladom va­lamiképpen. Talán csak nem marad a nyakamon...?!“ Nos, itt van épp a bökkenői A szertelen, tervszerűtlen áru­termelés, aikarva-iiemakarvu, az egyes zöldségfélékből dömpin­­get, túltermelést eredményez. Olyannyira, hogy nem akad em­berfia — sem a Zelenina, sem a konzervgyár, sem a Jednota részéről —, aki átvegye a túl­termelt árumennyiséget. Tehát, ne csupán az illetékes átvevő szerveket okolják ezért, hanem nézzenek magukba is: miért in­tézték el kézlegyintéssel, ahe­lyett,'hogy szerződést kötöttek volna. A szerződés afféle Irány­tű, megkönnyíti, reálisabbá te­szi a tervezést, jobban áttekint­hető a felkínált, várható áru. Ugyanakkor a feldolgozó ipar Is mentesülhet némileg a túl­terheléstől, vagy ellenkező esetben a kapacitás-kihaszná­latlanság bekövetkeztétől. Még egy előny származhat az Idejében történő szerződéskö­tésekből: jobban ellensúlyozha­tó a behozatal, külkereskedel­mi szerveink nem kötnek le annyi árut külföldön. a kertbarát-szervezet rövid időn belül megfelelő áruelőké­­szftö és felvásárló telephez jut. S most nézzük meg, mit is termelnek az Itteni kertbará­tok: konzervuborkát, cseresz­­nyepaprikút, zöldpaprikát, vö­röshagymát, fokhagymát, zöld­babot, fejes salátát, karalábét, karfiolt, sárgarépát, petrezsely­met, s diót. Tehát elég széles a terményskála. Őket azután Igazán nem vádolhatják azzal, hogy kizárólug csakis a jöve­delem, a haszon a hajtóerő. — Ha szegényes a termény­skála — magyarázza tájékozta­tóm —, a kistermelők két-há­­rom növényfélére összpontosí­tanak, ami jövedelmező, az ér­tékesítés válik problematiku­szerencsóre aztán jöttek a kon­zervgyártól. Kikötötték: csakis csutkázva veszik át. Mit tehe­tett a kistermelő? Csutkázta paprikáját, ami további munka­ráfordítást jelentett számára. — És mikor jön esőstől a baj...? — tudakolózom. —i Mikor? Ha jön az áruót­­vétel letiltására vonatkozó uta­sítás. Ilyenkor az áru fonnyad, egy része tönkremegy. — Milyen arányú a fóliás zöldségtermesztés? — Számottevőnek nem mond­ható, öten-hatan alkalmazzák ezt a módszert. — S miért csak ennyien? Hiszen a fóliás zöldségtermesz-ÚTKERESÉS ♦ ♦♦ Ezekután nézzünk be egy kertbarát-szervezet mindennapi életébe. Miként vélekedik pél­dául a szőgyéni (Svodin) ker­­tészkedők és gyümölcstermesz­tők szervezetének elnöke, Kar­dos László, aki az év elején vette át ezt a tisztséget. Elég gond szakadt a nyakába, de vállalta, hogy rendjén menje­nek a dolgok. Mert a 75 tagú szervezetben akad óm problé ma bőviben. — Már több éve működik a szervezetünk, de valamirevuló, saját terménybegyűjtS-hellyel nem rendelkezünk — panaszol ja. — Czuczor Gizella, tagtár sunk, a szervezet terményfel vásárlója a saját udvaráf aján lotta fel ideiglenesen. Persze végleges megoldás kellene.. Amikor a helyi nemzeti bi zottság ebbéli segítségnyújtásé nak lehetőségét hozom szóba azonnal válaszol a szervezel elnöke: — Egyelőre nincs olyan he­lyiség a községben, amely al­kalmas lenne erre a célra... Valószínű, a nemzeti bizottság illetékesei igyekeznek majd e probléma megoldását ennek ellenére elősegíteni. Remélhető, hogy a derülátó, bizakodó elnöknek igaza lesz: sabbá. No meg a termelőnek a társadalmi szükségletet is te­kintetbe kell venni. Tökéletesen egyetérthetünk ezzel. Vegyünk egy példát: ha a háziasszony zöldséglevest a­­kar főzni, ahhoz nem elegendő a sárgarépa..., kell hozzá többféle íz- és vitamingazdagí­tó zöldség. Enélkül fabatkát sem ér ... — És ami a maguk szerző­déskötéseit illeti? j—i Kötünk mi, mármint a szervezet, szerződést, de még nagyobb figyelem fordítódhatna erre, hogy a terményfölösle­günket ne kelljen elkótyave­tyélni, bitangolni. — Fordult már elő olyasmi, hogy a kitermelt áru nem lelt vevőre? — Előfordult bizony az idén is a korai salátával, hogy az állatoik elé kellett vetni. Prob­léma volt az étpapriikával is; tés hatékonyabb módszer. Ki­sebb földterületen jóval több áru kitermelhető, mint szántó­földi termesztésben. — Több áru kitermelhető. Ez így igaz. De kockázatosabb. Sokkal több a költségráfordí­tás. Meg egyre problematiku­sabb a fűtőenergiához való hozzájutás. Márpedig, ha X. Y. kistermelő korán akar primőr árut piacra adni, ahhoz nem elég az emberi lehelet... fű­teni kell... Ezen kívül más kiadásokkal is jár ... Aztán a kistermelő attól tart, hogy nem térül vissza a befektetés, a sok-sok munkaráfordítás. Am vehetnénk a másik oldal­ról is: a szántóföldi zöldség­­termesztés sem éppen kocká­zatmentes. Jöhet aszály, jégve­rés, fagy- és szélkár, s oda a vérmes remény. >— Kik a szervezet legjobbjai, példamutató termelői? Gondolkozik, nehogy érdem-A háztáji kertben nemcsak zöldség, virág is termeszthető, ami szebbé, vonzóbbá teheti lakáskörnyezetünket. Fordítsunk fokozott figyelmet a kertföld hatékonyabb hasznosítására ... (A szerző felvétele) telenül említsen egyet is a ta­gok közül. — Hát a Rácz jánost, Valkó Józsefet, Czuczor Gizellát ne­vezném meg mindenekelőtt; az egyik a paprikatermesztésben, a másik a palántanevelésben jeleskedik, az utóbbi meg álta­lánosan sokat segít a szerve­zetnek, sokat tesz azért, hogy előbbre jussunk. De sorolhat­nák többet is, akik ugyancsak megteszik a magukét. — Tudásgyarapítás, tapaszta­latszerzés? — Ez jobbára a téli időszak­ban történik. Szakelőadókat hívunk Érsekújvárból (Nővé Zámky); tavaly például tanul­mányúton voltunk Magyaror­szágon. KőzülCnik öten láthat­ták az Idén augusztusban a kroméŕíži zöldség-, gyümölcs­ös virágkiálítást, ahol szintén sok ismeretre tehettek szert. — Kardos elvtárs, ön miben látja a kertbarát-szervezet to­vábbfejlődését, az eddiginél is jobb eredmények elérését? :—i Már az előbb, részben érintettük ezt a kérdést. A to­vábbiakban is szorgalmaznunk kell majd a szakmai tudásgya­rapítást, a még céltudatosabb, több tapasztalatot nyújtó tanul­mányutak szervezését, a ta­pasztalatcsere több formáját, a gyakorlati bemutatóikon, járási, kerületi és országos jellegű ki­állításokon való részvételt, a speciális szakirodalom rendsze­resebb tanulmányozását. Elöl­járóban ennyit. Konkrét formában: felkeresi perbetei (Pribeta) osztálytársát, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a saját és a szervezet számára. A perbetei kertbarátok közis­merten jobb eredmények eléré­sére képesek. i Ezenkívül, még milyen el­képzeléseket dédelget magában, elnök elvtárs? — A legközelebbi taggyűlé­sen felvetem: üdvös lenne csehországi, vagy szlovákiai kertbarát-szervezettel szorosab­ban együttműködni. Tanulni, egymástól. További: mivel tag Ságunknak több mint a fele szövetkezeti tag, szorgalmaz hatnánk az efsz-szel való szó rosabb egytütműködést. A rész letekről itt most nem szólok .. Ez utóbbi nagyobb (körültekin tést, előtanulmányt igényel hogy életerős javaslattal áll hassunk a szervezet tagjai elé. A szervezet rendelkezik egy mini-traktorral, a hozzávaló teljes eszközfelszereléssel, s egy permetezőgéppel. ♦ ♦♦ Útkeresés a szőgyénieké. Gö­röngyös úton nehezebb a já­rás-kelés. De borúlátásra sem­mi ok. S nem is borúlátók. Nyitott szemmel járnak. A gö­röngyös út simára taposható. De csak együttesen! Többször össze kell dugni majd a feje­ket, s éles paraszti logikával kiokoskodni a fejlődés még járhatóbb útját. Úgy hisszük, ebben nemcsak a helyi nem­zeti bizottság, a szövetkezet is segíti majd őket... (kovács) CKert é*zet---­®Ki»áliqttenyé»ztés ) Az őszre megfáradt ter­mészet haldoklásában van walami ígéretes is: a termés érlelése. Ilyenkor lát­juk, hogy a gyenge szárú nö­vény, a sok fiatal hajtás nem hiába küzdött a tavaszi széllel, a májusi fagyokkal, a nyári zá­porok és jégesők csapkodásá­val — őszre csak beérett a gyümölcs. Csallóközben az ősz a tava­szi álmok egyik legszebb be­teljesülése. Beérik a szőlő. Ez az év nem kedvezett túlságo­san a termelőknek, a szüreti kedv mégis bebarangolja a csallóközi rónát. A finom szőlőt, a gyümölc. zamatos levét azonban nem csupán az emberek szeretik. Szüret táján a szőlőben sok a hívatlan vendég. Régi tapaszta­lat, hogy október közepén már a rókának sem savanyú a sző­lő. Az éjszaka leple alatt a für­tökkel gazdagon berakódott tö­kók alá lopakodik és nagy lak­­mározást csap. A szőlőt őrző kutyák csaholása nem mindig kétlábú alkalmatlankodóra fi­gyelmezteti a szunyókáló csőszt. A nappal még komolyabb veszedelmet hoz az érő szőlő­re. Időről időre fekete seregé­lyek népes csapata, serege (in­nen a seregély elnevezés) lepi meg az ültetvényt, s ha nem riogatjuk őket szorgalmasan, bizony nagy kárt tesznek a termésben. De bármilyen go­nosz is hozzánk ez a madár ősszel, ne feledjük, hogy kora tavasztól a segítségünkre volt. Az április végén, május elején kelt fiókák gyomrában ezrével tűnnek el a kártevő rovarok, hernyók, álcák és csigák. Ahol sági állatokat háborgató róva-1 rókát különösen kedvelik, pusz­tításukkal felmérhetetlen hasz­not hajtanak. A seregélyek sző­­lőbenl kártétele ellen elég ha­tásosan tudunk védekezni, te­hát ne irtsuk ezeket a madara­kat. Nézzük el a zajos, hetyke madárnak, hogy néha részt kér az emberek szüreti vigasságá­ból. Más a helyzet a sárga-barna, csíkos potrohú darazsakkal. Bi­zony ők is kikezdik az édesedd szemeket, ezért jól tesszük, ha szorgalmasan pusztítjuk őket, a padlásokon, présházakban, sőt, az oszlopokon található darázsfészkekkel együtt. , Az érő szőlő, a szüret azon-i ban nemcsak kártékony állato­kat csalogat az ültetvény, a présház közelébe, de kellemet­leneket is. A langyos őszi nap­­sütés hatására megélénkülnek a nagyobb legyek, a vadméhek és az apró muslicák. Tolako­dásukkal, elhullásukkal meny­nyi kellemetlenséget tudnak okozni, és még csak védekezni sem tudunk ellenük, mint a komolyabb kártevők ellen. a seregély költésre megtelep- a legelőkre és a határi utak szik, áldást jelent a vidéknek, mellé s minden kedvükre való A szárnyra kapó fiatalok az táplálékot elpusztítanak. A sás­­öregekkel kirepülnek a rétre, kát, no meg a legelésző gazda-Szüret után árván maradnak az ültetvényeik; hazamennek a szüreteink, elpártolnak a sere­gélyek, és az első komolyabb fagy elviszi a legyeket, meg a darazsakat is. A szőlő elnépte­lenedik, a kint felejtett fürtö­ket legfeljebbb egy-egy böngé­sző kutatja, torkoskodó mezei nyúl majszolja vagy az éles­­szemű rigó csipkedi le. De az is lehet, hogy a nyulakat ug­­rasztó, hajtógyereknek lesz megérdemelt jutalma a csupasz vesszők közt megbúvó, aszot­­tan is édes, töpp>edt szőlőszem« К eszi Molnár Ferenc Sürített must készítése házilag Nagyon sokan kedvelik az édeskés bort. Ilyen bort akkor nyerünk, ha a kellő cukortartalmú (22—24 fok) must erjedé­sét idő előtt leállítjuk (kénezés), hogy a borban cukor ma­radjon vissza. Ez nagy szakértelmet igénylő beavatkozás, mert úgy kell dolgoznunk, hogy a kellő alkohol-fokút is biztosít­suk, de egyúttal elegendő cukor maradjon a borban. Sokkal egyszerűbb és biztosabb módszer, ha hagyjuk a mustot teljesen kierjedni, majd fejtés és tökéletes letisztulás után ez újburt sűrített must hozzáadásával állítjuk bu az ízlésünknek leginkább megfelelő édességi szintre. A sűrített must segítségével még a kemény, savas borokat (Ezerjó, Po­zsonyi fehér, Olasz rizling stb.) is könnyűszerrel „megszelí­díthetjük“, hiszen a sűrítmény takarja a savat, kellemesebbé teszi a kemény borokat. Hogyan készíthetünk házilag sűrített mustot? Éppen ezt akarom elmondani. Tíz liter sűrítmény elkészítéséhez tizenkét liter mustra van szükségünk. Az egészséges szülőből (lehető­ség szerint Mustkotály, Tramini, Rajnai rizling. Fehér bur­gundi fajtából) sajtolt mustot leszűrjük, nyálkázzuk és 10 gramm borkén hozzáadásával ülepítjük. Egy két napig hűvös helyen tartjuk, majd amikor szérpen letisztult, óvatosan le­fejtjük az üledékről. így körülbelül tíz liter tiszta mustot nye­rünk, melynek cukortartalmát — cukor hozzáadásával — 3U—40 fokosra növeljük. Például a húsz cukorfokos musthoz 2,3 kiló cukrot kell adni, hogy elérjük a kívánt 38—40 cukor­fokot. Amikor a cukor már tökéletesen elolvadt a tíz liter mustban, a sűrítményhez negyven gramm borkősavat és négy­öt gramm feloldott borként adunk. Tekintettel arra, hogy a cukornak minden bizonnyal lesz némi üledéke, két-három hét múlva a sűrítményt lefejtjük és palackokban vagy demizson­­ban tároljuk tovább. Az Így készített sűrítményt a hozzáadott cukor tartósítja. Amikor az újbor az első fejtés után tökéletesen letisztul és megkapja a jellemző fajtajelleget és zamatot, száz literhez — egyéni ízlésünknek megfelelően — egy-három liter sűrítményt adhatunk. Végezetül még annyit: a kész sűrítményből nyáron kitűnő — a kereskedelem által forgalmazott Vineához hasonló — üdítő italt készíthetünk. Egy liter üdítő elkészítéséhez egy deci sűrítményre, egy tasak pezsgőre (Šumienka) és szóda­vízre van szükségünk. Aki kóstolta, mindenkinek ízlett. Egyéb­ként —. tessék kipróbálnil VARGA JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents