Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-26 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. szeptember 26. 5 А А^Увп is ez a Fülek (Fiľakovo) §}f \ környéki iá)? Hegyes-völgyes. Mostoha termőhelyi adottsá­gokkal. Néhol egymásba hajló, műve­lésbe fogott dombhátak, enyhén lejtő lankák, másutt vizenyős, csalttos ré­tek, sovány legelők, ahol jobbára csak a bégető juhnyáj talál harapni­­valót. Inkább csak a természetbúvár leli örömét valamelyest ebben a vidékben. Ám az itteni emberek szívósak, ke­­ménykótésűek, a mostoha természet­tel állnak harcban, szünös-szüntelen. Kicsikarják a sovány földből a szá­mukra kicsikarhat ót. Újabban olcsó beruházásnak éppen nem mondható, komplex talajjavítással próbálják ter­­rriöbbé tenni ezt az oly sokszor meg­átkozott földet. Vajon lesz-e majd fo­ganatja, értelme ennek a hadakozás­nak? ... Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: talán nem lesz hiábavaló fáradozás, költekezés. KINEK LESZ IGAZA? A Füleki Állami Gazdaság sídi üzemrészlegén vagyunk. Ott, ahol nagyméretű talajjavítás folyik. A mun­kálatok időtartama — a tervek sze­rint — 23 hónap. C iné ur a Ondrej, a gazdasági részleg vezetője eléggő borúlátó, ami a 173 hektárnyi terület talajjavítási és a hozzá kapcsolódó munkálatok határidejének betartását illeti. Sze­rinte lassú a munkálatok üteme, nem lát garanciát arra, hogy 1982. áprili­sában a munka befejeződjék. Viszont a losonci (Lučenec) AG RO­ST AV meliorációs részlegének építés­­vezetője, Varga Attila nagyon is „kötötte az ebet a karóhoz“, mond­ván: „Márpedig minden előfeltétel odott, hogy a kitűzött határidőre a komplex munkálatok befejeződje­nek ...“ Bárcsak az építésvezetőnek lenne Igaza! Bizonyára nem orrolna meg ezért Cinéura részlegvezető, aki mint mondani szokás, kezdte ,jaz ördögöt a falra festeni... “ Mivel Varga építészvezető épp kéz­nél volt, megragadtam az alkalmat, s megkértem, tájékoztasson az általa jól ismert, a talajjavítással kapcsola­tos dolgokról. — Amint hallom, azelőtt 18—19 ezer koronába került egy hektárnyi terület talajjavítási költsége, most pedig 37 600 korona. Mi indokolja legfőképp ezt a költségemelkedést? Elmagyarázta, hogy a helyzet kis­sé bonyolultabb,- mint azt a beavatát­­lan elképzeli. S ment az iratkötegért, hogy még véletlenül se kerüljön va­lótlan adat a tényközlésbe. — Nem egyszerű talajjavításról van szó. Hét és fél millió korona beru­házási költség szerepel a kétoldalú szerződésben. Ebből egymillió korona patakszabályozásra, közel kétmillió a meliorációs csatornák megépítésére fordítódik, a többi meg az alagcsöve­­zésre, gépüzemeltetésre, munkabérre stb. Szorosan ide tartozik még, hogy új eljárást érvényesítünk az alagcsö­­vezésnél, mégpedig a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola tanárainak a bevonásával. Miről is van szó? Arról, hogy a talajvíz nagy mennyiségű vasat tar­hóié, meg a sebes esők. Sok gép tönkremegy ilyen meredek, lejtős te­rületeken. — Es az emberi tényezők? — Traktorosaink, Karkusz Ferenc, Angyal Antal, Péter fózsef, már 20— 25 éve itt dolgoznak. Nagy fokú bá­torságukon, gazdag tapasztalataikon, leleményességükön múlik nemegy­szer, hogy a gép fel nem borul... Természetesen az ilyen kockázatos munkát jobban meg kell fizetni. A munka zömét lánctalpas traktorokkal végezzük. A détéseink is már húsz évnél többet ültek volán mögött. A legkockázatosabb, legnehezebb munka végzése Kiss Dezsőre és Bertha Ist-HOGY TÖBBET TEREMJEN A FÖLD ... HEGYHÁTI EMBEREK talmaz, s elmarja, tönkreteszi az alagcsöveket. Ezért 20 centiméter ma­gas kavicsréteg kerül az alagcsövek köré, ami — állítólag — megszűri a Zavaros vizet, felfogja a vastartalmat. — S milyen alagcsöveket használ­nak? Hagyományosat, vagy PVC- anyagból készültet? — Többnyire PVC-csö kerül a vája­tokba. Csak ott használunk cserép­csöveket, ahová már nem jut mű­anyag-cső. A nyitrai PLASTIKA nem minden esetben tudja kielégíteni az ezirányú szükségletet. Többek között azt is megtudhat­tuk, hogy a talajjavítási költség 13 év leforgásával térül meg az állami gazdaságnak. Ez bizony elég hosszú idő, HALÄLOS BALESET NÉLKÜL Miután a talajjavítás fő irányítójá­nak sürgős dolga akadt, úffent Cin­éura részlegvezetőtől kérdeztünk egyet-mást. — Mekkora terület tartozik az üzemrészleghez? — Ügy 900 hektár körül. Node, ebből csak mintegy 160 hektár az, amely termést adott. A többi műve­lésre kevésbé volt alkalmas. Például a mostani komplex talajjavítás alá fogott területből legfeljebb 60 hektárt tudtunk művelni, a többi mocsaras, nádas terület volt. Hegyháti gazda­ság ez a miénk. A talaj erősen kö­tött, agyagos, köves. A könnyebb ta­lajt elhordja az erózió, a lezúduló vánra hárul. Traktorosaink, gépkeze­lőink, az anyagiakon túl, minden el­ismerést megérdemelnek. Hadd tegyem hozzá: ezeket a koc­kázatos, nemegyszer életveszélyes feladatokat az üzemrészleg traktoro­sai, gépkezelői halálos baleset nélkül teljesítették mindeddig. A részlegvezető befejezésül még el­mondotta, hogy a gabonabetakarítás idején vendégkombájnosok érkeztek Magyarországról is Liptóból. A he­gyekhez szokott liptóiak bizony vi­­szolyogtak a meredek domboldalak­tól, s volt köztük olyan, aki kerek­perec kijelentette a hepehupás terep láttán: inkább a sittre megy, mint­sem kombájnnal az Istenhegyre ... Bojtos János felvétele Segítő fiatalok A termelés továbbfejlesztése céljá­ból 150 hektárnyi domboldal már ót éve kijelöltetett, hogy majd oda sző­lőt telepítenek, mindmáig nem került sor a megvalósításrára. Gyümölcsös­nek ugyancsak kijelöltek 120 hektár­nyi területet, ha minden jól megy, akkor a jövő évben már 40 hektárt betelepítenek belőle. Hát ez a helyzet a 6000 hejctáros Füleki Állami Gazdaságnak e hegy­háti üzemrészlegén, ahol keménykö­tésű, bátor, a mostoha természeti vi­szonyok által megedzett emberek áll­nak helyt, nagyon is keményen a munka mezején. N. Kovács István Az Ipolysági (Sahy) Vörös Lobogó szövetkezetnek 70 hektáros a kerté­szete. Nynstyin Ferenc kertész sze­rint fűszerpaprikát 25 hektáron ter­mesztenek; a többi területen pedig paradicsomot, sárgarépát, gyökér­zöldséget, salátát és káposztát. i— És mi terem fólia alatt? — Mivel nem nagy terület, csupán két hektárnyi, itt fejes saláta, retek és paprika terem. —■ Amint látom, munkaerőhiánnyal küzdenek? — Különösen így ősszel kell a sok szorgalmas, segítő kéz, amikor a ter­mést kell betakarítani. — Honnan kapnak segítséget? ■яявяявяяявяявваяяяавв ■■■■■■■■nimna — Eljárnak ide a helyi magyar és szlovák gimnázium diákjai. Most ép­pen a Selmecbányái (Banská Štiavni­ca) Vegyészeti Középiskola diákjai dolgoznak nálunk. Gyökérzöldséget ásnak. Szállást, étkezést biztosítunk számukra, meg a teljesítményük elle­nében egy kis pénz is üti a marku­kat. Odébb megyek. Egy kislányt meg­szólítok, aki épp a sárgarépát igyek­szik ásóval kifordítani a kemény földből. — Fárasztó lehet egész nap az ásogetás? — Bizony, nehezen megy bele az ásó a földbe. — Ásó nélkül meg nem boldogul­nánk — szól közbe Schwarc Anna, aki Handlováről került a középisko­lába. Erőben az и-S aj A S A u s £ 01 fe X — Egy-egy családi házra, udvarra, kertre csak rá kell nézni, s megtud­ható, milyen ember lakik a karítés mögött — mond véleményt Kul­csár Ferenc, a Szentesi (Plešany) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Véleményéhez, elöljáróban annyit: ez az ftéletmód csupán az egyénről ad képet. Am távolról sem érzékelteti élethűen azt, milyen általában a la­kosok sziilőföld-szeretete, közösség­érzete. Mert lehet akár mindenegyes porta ápolt, gondozott, jó gazdára valló, ha viszont a középületek, te­rek, parkok elhanyagoltak. Ilyen esetben jó adag önzés gyülemlett fel ez emberekben. Szentes arculata az elmúlt évek során teljesen megváltozott. Ez jó­részt annak tudható be, hogy a la­kosság nagy számban bekapcsolódott a községfejlesztési és környezetszépí­­tési versenybe ... TÁRSADALMI MUNKA A felszabadulást követő évtizedek­ben — a kommunisták vezetésével — felgyorsult a község fejlődésének üteme. Igaz, nagybirtok itt nem léte­zett. De volt kőbánya, s a jó borter­més is segítette a boldogulást. Az ingázás itt is meghonosodott; csak­nem minden családban van eljáró dolgozó. Alig akad olyan fiatal, aki nem a továbbtanulást, hanem az ipari említi, hogy a nemrég lezárult vá­lasztási időszakban a lakosság csak­nem tízezer rózsabokrot ültetett ki, s csaknem ennyi díszcserjét. Ezt a környezetszépítő munkát tovább foly­tatják. Befejezik a sportpálya öltö­zőjének az építését. Ezerkétszáz fo­lyóméter járda építésébe kezdtek, s 800 méteren a vízlevezető árkot akarják kibetonozni. Tervezik két buszváró építését, s mintegy negyed­­millió koronát fordítanak majd utak karbantartására. A hnb-iroda falára nemrégiben egy újabb díszoklevél került, amit a jnb tanácsa ítélt oda a szentesieknek a múlt évben végzett, eredményes tár­sadalmi munkáért, amelyet a falufej­lesztés és csinosítás érdekében kifej­tettek. Kulcsár Ferenc hnb-elnök bízik a lakosság további ezirányú társadalmi tevékenységében, a tervezett felada­tok túlteljesítésében, s ilymódon újabb díszoklevél kerülhet az iroda­falra, hirdetve az összefogás eredmé­nyességét. Sokarcú ez a táj, talán ezért a sokarcúságáért szeretik annyira az itt éllő emberek. (illés) — Városi lány számára nem ide­gen ez a munka? — érdeklődöm An­nustól. — Öh, én nagyon szeretem a me­zei munkát. Faluról származom. Nagyszeüleim Vezekényben (Vozo­­k.any) élnek. Gyakran lejárunk oda szüleimmel. Ott szoktuk tölteni nyá­ron a hétvégeket. — És otthon van lehetőség a ker­tészkedésre? — Lakótömbünk közelében van egy kis kertecske. Fólia alatt termelünk ott mindent, ami a konyhához kell. Még néhány alma-, cseresznye- és szilvafa is van ott. — Az említett kerten kívül hol végez még fizikai munkát? — Évente segítek a mezőgazdaság­nak, itt van legnagyobb szükség a segítő kézre. De voltam már nyáron, a szünetben postai kézbesítő, sőt ki­segítő munkaerő üzemi konyhában is. Szeretem a munkát, mindent meg­csinálok, amit reám bíznak... No meg aztán a fizikai munka szellemi kikapcsolódást nyújt, amellett az ember új vidékekkel, az itt élők szo­kásaival is megismerkedhet. Persze, egy kis pénz is jól jön, amit van mire elkölteni. üzemekben való munkát választja. A környék iparfejlesztése már sok em­bert visszacsalogatott távolabbi váro­sokból. Az ingázók egy része is a községben építkezik. A munkaképes lakosságnak mint­egy fele a helyi szövetkezetben dol­gozik. Az utóbbi húsz évben száz új családi ház épült, köztük számos már emeletes. Az átépített lakóházak szá­ma is jelentős. Elkészült az öregek klubja. A 245 nyugdíjas közül negyvenöt kap a hnb-től anyagi támogatást. Az óvodá­ban 34 gyerekről gondoskodnak. Az összevont alapiskolában ötven gyerek tanul; az 5.—9. osztályosokat meg autóbusz hozza-viszi Királyhelmecre (Kráf. Chlmec). Működik egy ifiklub is a községben. A község továbbfejlesztésére csu­pán mintegy félmillió korona jut: ennek háromszorosát hozza létre a lakosság társadalmi munka formájá­ban. Persze, a közös gazdaság is szá­mottevően elősegíti a közös javak létrehozását, a kulturális és sportélet fejlesztését. Alkalmanként anyagi tá­mogatást nyújt a járási nemzeti bi­zottság: tavaly például a vízvezeték­hálózat bővítésére egymillió korona fordítódott, s ehhez kapcsolódott még a lakosság 847 ezer korona ér­tékű társadalmi munkája. ki nagyabb bért. Sok sztrájkot szer­veztünk. Jó kapcsolataink voltak a királyhelmeci és a leleszi kommu­nistákkal. Szentes lakosainak több­sége a kommunistákkal szimpatizált azokban a nehéz időkben, amikor üldözés, megaláztatás, nyomorgás volt az osztályrészünk. Két választáson a kommunista párt győzött. О 11 m a n László azt hangsúlyoz­za, hogy az élénk politikai tevékeny­ség, a felvilágosító- és nevelőmunka eredményeként nőtt a kommunisták tábora, s hatásuk a tömegekre. Mind­ezért vállalniuk kellett az üldöztetést, a sok megpróbáltatást. Azt vallják: ezért a rendszerért, amely a munkás­paraszt szövetségen alapozódik, érde­mes volt harcolni. EREDMÉNYEK, TERVEK Az agilis hnb-elnök nemcsak a falu krónikáját tárja elém. Beszél az eredményekről és a tervekről is. Meg-KOMMUNISTÄK A hnb-elnök már 16 éve áll a köz­ség élén, jól ismeri múltját, jelenét. Elmondja, hogy itt már 1922-ben megalakult a pártszervezet. Sokan emlékeznek Kendi Lajos, T a r r Mihály és Péter Ferenc alapító tagakra (jómagam is ismertem őket). О 11 m a n László, Mátyás István kommunisták még jó erőnek örven­denek. Mátyás elvtárs a 30-as évek elején kapcsolódott be a munkásmozgalom­ba. — A kőbányában nyilvános párt­gyűléseket szerveztünk, megmagya­ráztuk a munkásoknak, hogy csakis közösen, szervezetten harcolhatunk A közjó érdekében ■ A középiskolások irányítója, veze­tője Štangová Darina és Steffeková Lucia tanárnők elismeréssel beszél­nek a fiatalok igyekezetéről. — Annak ellenére, hogy az ásó inkább fiúk kezébe való, a lányok is becsülettel forgatják. A négy év alatt egyszeri két hét a kötelező. Diák­jaink dolgoztak már az Oroszkai (Po­hronský Ruskov) Cukorgyárban, a preőnoví SITNO szövetkezetben és egy Prága környéki konzervgyárban is. — Most hányán jöttek segíteni? Jelenleg az iskola 600 diákja közül 37 dolgozik itt a Vörös Lobogó kertészetében. De a továbbiak majd a burgonya és a szőlő betakarításá­hoz nyújtanak segítséget. Fiataljaink tudatában vannak, hogy számukra -— és a fogyasztók részére — a mező­­gazdaság biztosítja a legszükségeseb­bet, az élelmet. Azt vallják a diákok: az ilyen jó idő kedvet csinál a munkához, mert néha még napozni is lehet. így kap­­csalódik össze a kellemes a hasznos­­íA szerző felvétele) sál, (böjtös) összefogás gyümölcse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents