Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-19 / 38. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES ,1981. szeptember 19, 12 Mi a véleménye igazgató elvtárs? Habár hazánk természeti adottsága kedvez a zöldség- és gyümölcstermelésnek, mégis e ágazat fejlesztését — nagyüzemi és kistermelői szinten egyaránt — több komoly probléma hátráltatja. A már jól ismert problémák, nehézségek — mindenekelőtt a termelés anyagi-műszaki ellátásában, a termények felvásárlásában és értékesítésében — évről évre ismétlődnek, s alapjában véve lényegesebb 'változás alig tapasztalható. Pedig a követelmények a helyzet mielőbbi változtatását sürgetik. Hiszen hazánkban az egy lakosra jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás korántsem felel meg ez ésszerű táplálkozásnak, s messzemenően elmarad a többi fejlett országétól. A lemaradás okának, illetve a fejlesztés lehetőségének feszegetése gyakori téma. De vajon e problémakörről hogyan vélekednek a szakavatott vezetők? Miképpen értékelik a jelenlegi helyzetet, s miben látják a fejlődéshez vezető utat? Ezzel kapcsolatban feltettünk néhány kérdést Oswald Frigyesnek, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor Közös Mezőgazdasági Vállalat igazgatójának. 0 A dunaszerdahelyi járás, természeti adottságaiból kiindulva, komoly szerepte tölt be Szlovákia zöldség- és gyümölcsellátásában. Milyen tételt jelent ez a termelésben? —: A járás szocialista szektorának évi zöldségtermelése eléri a huszonötezer tonnát. Ehhez még hatezer— hétezer tonnával a kistermelők is hozzájárulnak. Gyümölcsből évente hozzávetőlegesen 14—15 ezer tonnát termelünk. Ennek a mennyiségnek megközelítőleg nyolcvan százaléka a téli alma. A hátralevő része őszibarack és kajszi. Nagyon kevés meggyet is termelünk, évente harminc-negyven tonnát. 0 A zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságok évek óta értékesítési gondokkal küzdenek. De gyakran kifogásolható a termelés fejlesztését elősegítő támogatás, főleg a szolgáltatások tekintetében? — Vállalatunk 1969-ben jött létre, főleg azért, hogy megszüntesse az örökös vitát, nézeteltéréseket az őstermelő és a felvásárló szervek között. Tehát, hogy enyhítsen a gazdaságok értékesítési gondjain. Ezt a feladatot sikerült túlnyomó részben fokozatosan megvalósítanunk. A járás ezerháromszáz hektárnyi területű gyümölcsösei termésének összmenynyiségét felvásároljuk. A zöldségtermésnek több mint a felét forgalmazzuk. Évente 10—12 ezer tonnát a feldolgozóiparnak, hatszáz-hétszáz tonnát pedig a belkereskedelemnek szállítunk. A vállalat fokozatosan átvette a termelés koordinálását és a taggazdaságok számára többféle szolgáltatást nyújt. Többek között a vetőmagvak és ültetőanyagok beszerzéséről is gondoskodunk. Azon zöldségfélék esetében, amelyek termesztése közvetlen vetéssel is megoldható, a vetést mi végezzük el a taggaidaságok számára. Ez hozzávetőlegesen ötszáz hektárnyi területet jelent, beleértve a cukorrépa vetésében nyújtott segítséget is. 0 Bár a járás zöldség- és gyümölcstermelésében több pozitív eredmény született, gondolom, a jelenlegi helyzetet korántsem lehet ideálisnak minősíteni. Miben látja az előbbrelépés lehetőségét? Oswald Frigyes, az Agrofrigor igazgatója. Fotó: -tt— A jelenlegi helyzetet értékelve, ha a megkövetelt szintre akarjuk emelni a zöldségtermelés színvonalát, akkor mindent el kell követnünk a termelés célszerű összpontosítása és szakosítása érdekében. A továbbfejlődésnek ezt az alapvető feladatát a járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve a 7. ötéves tervidőszak végéig szeretnénk megvalósítani. Azonban sok keréktörője, problémája van ennek a kérdésnek. Közülük az összpontosítás megvalósításában a legkomolyabb gondokat okozzák: — A munkaerőhiány, hiszen köztudott, hogy a mezőgazdaságban egyre kevesebben vállalják, főleg a kézi munkára igényes beosztást, amely a jelenlegi zöldség- és gyümölcstermesztésre is jellemző. A járásban a gazdaságok többsége zöldségtermesztéssel foglalkozik. Kisebb területen a munkaerőhiány még megoldható, de az összpontosított, nagytáblás termelés esetében jelentős probléma, amely több szervezési kérdés megoldását vonja maga' után, például a kertészeti dolgozók egészéví foglalkoztatását. •— Az anyagi-műszaki ellátás, főleg a speciális gépek és növényvédőszerek biztosítása, amelynek jelenlegi színvonala nincs összhangban a munkaerő csökkenésével. Ma a zöldségtermelő gazdaságok Igyekeznek úgy segíteni a bajukon, ahogy tudnak. Külföldről szereznek be különböző gépeket. Viszont a nagyüzemi zöldségtermeléshez ez nein elegendő, korszerű, komplett gépsorokra van szükség. Persze hatékony vegyszerekre Is. — Az ökonómiai kérdések ugyancsak figyelmet érdemlő problémakört jelentenek a termelés összpontosítása szempontjából. Az egyes zöldségfélék termesztésének gazdaságossága különböző. Vannak kifizetődő, kevésbé vagy végképp nem kifizetődő növények. A termelési szerkezet kialakításában ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni. A szakosított gazdaságokban a szántóföldi zöldségtermelés szerkezetét úgy kell összeállítani, hogy elérjék a hektáronkénti 70—80 ezer koronás bevételt. A felsoroltakból az a következtetés vonható le, hogy a szakosított, nagyüzemi zöldségtermelő gazdaságok számára meg kell teremteni a kockázatmentes, biztos bevételt nyújtó termelési feltételeket. Ennek egyik fontos biztonsági szelepe a megkövetelt mennyiségű és választékú növényvédőszer-ellátás, valamint a megfelelő színvonalú gépesítés. Ha ezek az alapvető eszközök hiányoznak, akkor az összpontosítás és szakosítás megvalósításának ésszerűsége, eredményessége megkérdőjelezhető. 0 Az említett negatív jelenségek milyen mértékben hátráltatják a termelés fejlesztését? — A jelenlegi helyzetben a termelőnek — szükséges vegyszerek hiányából eredően — egészen a betakarításig nincs meg a garancia a meny- ? nyiségben és minőségben megfelelő termés elérésére. Ezért vonakodnak a termelés összpontosításától és szakosításától. Betegségek fellépése esetén szakszerű vegyszerezéssel meg lehetne gátolni a tetemes károkat. Járásunkban erre konkrét példa az almaültetvények betegség általi károsodása, amely terméscsökkenést, minőségromlást eredményez. A betegség leküzdésére nincs vegyszerünk. Nem túlzás, de negyvenmilliós értéket meg lehetne menteni másfélmillió korona értékű növényvédőszer beszerzésével. Habár az állami biztosító részben téríti a károkat, ebből még társadalmi haszon nem igen ered. 0 Az említett nehézségek ellenére történt-e változás a járás zöldségtermelésének fejlesztésében? ■ч- Természetesen. A termelés összpontosítása és szakosítása a felmerülő nehézségek mellett is folyamatban van. Azon zöldségfélék termelésében, ahol megoldódott a gépesítés kérdése, megvalósítottuk a termelés összpontosítását is. így például a vajbab, a sárgarépa, a zeller, a hagyma As. a görögdinnye termesztésében. Az említett zöldségfélék termesztésével járásunkban egy, legfeljebb két gazdaság foglalkozik. Több gazdaságban, például a csilizközt (Medziöilizie), a vásárúti (Trhové Mýto) és az ekecsi (Okoő) szövetkezetben a zöldség termőterülete eléri vagy meghaladja a száz hektárt. 0 Mi a helyzet az üvegházi ég a fólia alatti zöldségtermelésben vagyis a primőr áru előállításában? — A hajtatott zöldségfélék üvegházi termesztése a jelenlegi árpolitika mellett ráfizetéses. Vonatkozik ez részben a fűtött fóliasátrakra is. Csupán a hideg fóliasátras termelés kifizetődő. Hátránya, hogy időszakonként terméstöbblet jelentkezik, s ezzel párhuzamosan értékesítési zavarok is. E nehézségek elkerülése, de a primőrök termesztési és szállítási idényének megnyújtása érdekében célszerű megoldás volna a különböző termelési módszerek összehangolása. Ha például ugyanazon üzemen belül üvegházi, fűtött és fütetlen fóliás termesztéssel is foglalkozhatnánk. Azonban a jelenlegi energiagazdálkodási követelmények ezt a lehetőséget korlátozzák. 0 Köztudott, hogy Szlovákia viszonylatában a gyümölcsösök jelentős hányada elavul. Milyen a helyzet a járásban e tekintetben? — Járásunkban a gyümölcsültetvények telepítése 1963-ban vette kezdetét, s 1969-ig tartott. A telepítések az akkori legkorszerűbb tudományos ismeretek alapján történtek, az akkori legjobb fajták és módszerek alkalmazásával. Természetesen azóta sok változott. A gyümölcsösökben végzett felmérések alapján kimunkáltuk a gyümölcsösök felújítási tervét 1990-ig — figyelembe véve a legújabb ismereteket, telepítési módszereket, a legmegfelelőbb alanyokat és fajtákat és a piac követelményeit. A távlati terv szem előtt tartja, hogy a felújítás folyamán a termelés volumenje ne csökkenjen, s a felújítás megvalósítása pedig ötven százalékos termelésnövekedést eredményezzen, ugyanazon területről. A gyümölcstermeléssel, ennek gazdaságosságával és a termelői kedv növelésével kapcsolatban hadd hívjam fel a figyelmet egy lényeges kérdésre: Ha a gyümölcstermelést a szőlőtermeléssel hasonlítjuk össze, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az előbbi ágazat az anyagi-műszaki ellátás szempontjából lényegesen hátrányosabb helyzetben van, miközben a telepítés, a művelés, a gondozás, a szüret lényegesen nagyobb igényeket támaszt a munkaszervezéssel, a szaktudással, a kézi munkával és az anyagi ráfordítással szemben. Sajnos, ezt a tényt a jelenlegi árpolitika nem tudatosítja. Beszélgetett: KLAMARCSfK MÄRIA <2 A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—' Szovj'et Barátság Efsz fejlett, jól jövedelmező kertészettel rendelkezik. A termálvízzel fűtött üvegházak és a duplafalú vízfüggönyös fóliasátrak növényzete május végén piacképes paprikát kínált. Oravecz István ágazatvezető elégedetten szemléli a gazdagon berakodott paprikatöveket. Fotó: -dele A tudományos-műszaki fejlődésnek törvényszerű következménye az a követelmény, hogy a mezőgazdaságban is a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsuk a tudomány és a technika legkorszerűbb vívmányainak meghonosodásához, s ezáltal a termelés hatékonyságának növekedéséhez. A feltételek létrehozásának folyamatában rendkívül nagy jelentősége van a termelés összpontosításának. Ennek a ténynek a tudatosítását tükrözte a CSKF Központi Bizottságának 1979-ben tartott 13. ülése, vala mint az SZLKP márciusi ülése is. Ezek az ülések — mint köztudott — meghatározták a mezőgazdasági termelés további összpontosításának és szakosításának irányzatát, valamint a kooperációs és integrációs viszonyok fejlesztését a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum keretein belül. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a közelmúltban értékelte, milyen eredményeket értünk el az említett párthatározat teljesítése szakaszán. Majd az eredmények és a tapasztalatok összegezése és a tanulságok levonása után körvonalazta azokat a teendőket, amelyeket a hetedik ötéves tervidőszak folyamán el kell végezni, melyeknek a termelés további összpontosítását és szakosítását kell eredményezni. Időszerű feladat: A termelés további Megállapítást nyert többek között az, hogy a mezőgazdasági termelés további összpontosítása és szakosítása nem feltételezi és nem igényli a mezőgazdasági üzemek egyesítésének folytatását, mert a gazdaságok jelenlegi nagysága lehetővé teszi a termelés belüzemi összpontosítását és szakosítását, valamint a korszerű mezőgépek és gépsorok optimális kihasználását is. A tapasztalatok egyben arra is utalnak, hogy a fejlődés Jelenlegi szakaszában nem kívánatos ötezer hektárosnál nagyobb gazdaságok létrehozása. A hetedik ötéves tervidőszakban tehát nem a mezőgazdasági üzemek növelése, hanem a már egyesített gazdaságok szilárdítása, termelésük belüzemi összpontosítása és szakosítása, s az így kialakult termelésszerkezetük és a meglevő földalapjuk stabilizálása kerül előtérbe. Ezzel párhuzamosan bátrabban kell szorgalmazni az irányítás ágazati rendszerének mielőbbi és általános meghonosítását és tökéletesítését, valamint az önálló elszámolási rendszer, Illetve a hozraszcsot bevezetését. A mezőgazdasági termelés összpontosításában és a mezőgazdasági üzemek termelésének szakosításában nagy küldetésük van a kooperációs körzeteknek, melyeknek keretei 15— 30 ezer ha terjednek ki. A kooperációs körzet vezetőségének, illetve a tanácsnak az együttműködést szervező és koordináló tevékenységen túl, amely jelenleg a legtöbb esetben csak a segítségnyújtás és a nagy mezőgépek kihasználásának szervezésére és koordinálására korlátozódik, fokozatosan termelésszervező tényezővé kell formálódnia, s így ki kell alakítaniuk az új termelési-szervezeti egységek távlati formálódásának feltételeit. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a kooperációs körzetek tanácsára az a főfeladat hárul, hogy az illetékes járási mezőgazdasági igazgatósággal való szoros együttműködésben — kötelező jelleggel — felossza a körzet termelési feladatait a körzethez tartozó gazdaságok között, valamint az egyes gazadságok termelési irányzatával összhangban biztosítsa az anyagi-műszaki feltételeket, s ezáltal szorgalmazza az egyes gazdaságok termelésének szakosítását a kooperációs körzeten belül. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS SZAKOSÍTÁSA A kooperációs körzetek vezetőségének ügyelnie kell arra, hogy a növénytermesztési feladatok elosztása, az egyes mezőgazdasági üzemek növénytermesztésének szakosítása a létező természeti adottságokhoz mint a legfőbb feltételekhez igazodjon. A már jóváhagyott — esetleg már módosított — technikai-szervezési modellből, a főbb növények termelésének jóváhagyott rendszeréből kell ki« indulniuk, ami a növénytermesztés fejlesztése koncepciós programjának részét képezi. Ennek a modellnek az alapján bontakozik ki — az egyes kooperációs körzetekben — a mezőgazdasági üzemek szakosítása és a beruházási keretek elosztása komplett gépsorok vásárlása céljából. Az önellátottság elérését előirányzó gabonaprogramból kiindulva szakosítani kell a mezőgazdasági üzemeket — termelési feltételeikhez igazodva — sörárpa, minőségi búzafajta, esetleg zab, valamint vetőmagvak és ültetőanyagok termelésére és külön figyelmet kell szentelni a zöldség- és gyümölcstermelés összpontosításának az e célból szakosított mezőgazdasági üzemekben. A növénytermesztés belüzemi összpontosítása és szakosítása feltételezi és sürgeti a nagytáblás dűlők, a termelési rendszerek és a vetésforgó kialakítását és stabilizálását, miáltal kedvező feltételek születnek az agrokémiai vállalat közreműködéséhez, feladataink teljesítéséhez is. Ugyanis arról van szó, hogy a tápanyagellátás és a növényvédelem színvonalának emelése céljából a hetedik ötéves tervidőszakban meg kell gyorsítani az agrokémiai vállalatok fejlesztését, ki kell építeni az agrolaboratóriumok hálózatát, és így el kell érni, hogy 1985-ben a műtrágyák 50 százalékát, a szervestrágya 40 százalékát az agrokémiai vállalatok szakavatott közreműködésével jutassuk a talajba, s hogy a növényvédelmi munkák ötven százalékát az agrokémiai vállalatok végezzék, és a műtrágyák negyven százalékát azok raktározzák. Meg kell fokozatosan oldani a technika és a technológiai eszközök észszerű csoportosítását is. Vagyis a kooperációs körzetekben hozzá kell látni a technikai alapeszközök központjainak kialakításához. Gondoskodni kell arról, hogy a mezőgépek második és harmadik generációjából technológiai gépsorok létesüljenek, s egyben a szükségletekkel összhangban biztosítani kell a diagnosztikai-gépjavító kapacitást is. az Állattenyésztés összpontosítása és szakosítása Közismert, hogy az állattenyésztés összpontosítása és szakosítása aránylag nagy beruházásokat igényel. Az sem titok, hogy anyagi lehetőségeink a jelenlegi ötéves tervidőszakban eléggé korlátozottak. Ezért az állattenyésztés további összpontosítását és szakosítását a lehető leggazdaságo* sabban kell megoldani. 0] állattenyésztő farmok bizony nem nőnek majd gombamódra. Építésük csak ab« ban az esetben lesz engedélyezve, ha az állomány kifogástalannak minősül, s ha a termelés hatékonyságának növekedését a kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap is garantálja. Az új farmok építésénél előtérbe kerül az aránylag olcsó, könnyű elemek használata. A leglényegesebb kérdés azonban az, hogy az állattenyésztés összpontosítását és szakosításáta gazdaságok döntő többségében a régi istállók felújításával és a belső berendezések korszerűsítésével kell megoldani. Az álattenyésztés központi kérdése a hetedik ötéves tervidőszak egész terjedelmében a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése lesz. A hasznosság további fokozása mellett természetesen számolni kell az állomány további lényeges növelésével Is. A mezőgazdasági üzemek szar« vasmarha-tenyésztésének szakosítása — a termelési tervekkel összhangban — a kooperációs körzetek termelését összehangoló intézkedései nyomán valósul meg. Számolni kell persze azzal, hogy az eddigi zárt állományforgós belüzemi szakosítást fokozatosan felváltja a belüzemi szakosítás nyitott állományforgós rendszere. Tehát a zárt állományforgó a kooperációs körzeten belül valósul meg. Ez persze nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az állományfejlesztéssel járó gondok megoldása céljából együttműködés bontakozzon ki az egyes kooperációs körzetek vagy já-. rások között.
