Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-12 / 37. szám
A termelőn is múlik, mennyi a panasz Örvendetes, hogy az utóbbi években a galántai (Galanta) járásban is fellendült a háztáji gyümölcs- és zöldségtermelés iránti érdeklődés. A háztáji zöldségtermeléssel foglalkozó kertbarátok alapszervezetekbe tömörülve fejtik ki céltudatos és hasznos tevékenységüket: jelentős mennyiségű árut termelnek, melynek révén milliós értéket hoznak létre. jük őket. A megállapodás kétszáz tonna salátauborka és hat» van tonna paprika felvásárlására szólt. Uborkából ezt a mennyiséget átvették, de a többlettel nem tudtunk mit kezdeni. Mi, termelők, örültünk a bő termésnek. A Zelenina kevésbé. Több tonna uborka megsárgult a fóliasátrakban. A paprika felvásárlását viszont mindjárt az idény elején jó Domonkos Sándor, az SZKSZ zsigárdl (Ziharec) helyi szervezetének elnöke így nyilatkozott: — Szervezetünk ötéves múltra tekint vissza. 15Q tagja van, kb. hat hektár területen foglalkozunk intenzív zöldségtermeléssel. Fő terményünk a hajtatott salátauborka és paprika, amit szerződéses alapon termelünk. A galántai Zeleninával A kertészkedők többsége az értékesítési gondok ellenére is szívesen termel sa'átauborkát — gyakran jóval többet, mint amennyire szerződése van —, mert idény elején szép jövedelmet biztosít. Ez az öncélú igyekezet sajnos nem enyhíti, inkább súlyosbítja a felvásárlásban mutatkozó bonyodalmakat Fotü: —bor Kezdeményezésben, szorgalomban nincs hiány; a probléma akkor kezdődik, amikor a gyümölcsöt és zöldséget értékesíteni kell. Ebből adódnak ellentmondások kertészkedők és felvásárlók között. A közelmúltban annak jártunk utána, milyen volt a felvásárlás befőzés idején. X Z X Az SZKSZ peredi (TeSedíkovo) helyi szervezetének elnöke, Varga Ernő, nyugalmazott pedagógus elpanaszolta, hogy a kitermelt zöldséget ebben az időszakban nem sikerült zökkenőmentesen értékesíteni. Pedig a szervezet minden tagja (jelenleg 240) arra törekszik, hogy kertjét a legjobban kihasználja. — A földterület kihasználásával nincs is baj — mondotta Varga elvtárs. — Alig hatéves szervezetünk tagjai sokféle zöldséget és gyümölcsöt termelnek, részben saját szükségletük kielégítésére, részben eladásra. Az utóbbi időben elterjedt a fóliás termelés, így kora tavasztól késő őszig van mit felvásárolni. >— Mire kötöttek szerződést? — A Zelenina galántai üzemével összesen háromszáz tonna zöldség és gyümölcs felvásárlására kötöttünk szerződést. A koraiak (saláta, uborka, retek, karalábé) hasznosításával nem volt gond. A baj akkor következett be, amikor elérkezett a salátauborka és a paprika szedésének ideje. Ezek a fő terményeink. Fólia alatt, tehát nem olcsón, de bőven termelideig szüneteltették, s csak akkor kezdték meg újra, amikor az ár csökkent. A feferon-paprikát jól értékesítettük, csupkázás nélkül is megkaptuk a nyolc koronát kilójáért. Méretes eltevési uborkából 4—5 mázsát tudtunk szállítani hetenként. Ellenben az idén kudarcot vallottunk a foghagymával. Vállaltuk, hogy termeljük, helyet is hagytunk neki, de hiába vártuk az ültetőanyagot, nem érkezett meg. Helyette vöröshagymát termeltünk, amit zölden értékesítettünk. — Véleményem szerint a Zelenina nem minden esetben tartotta be a szabályokat, így a kertészkedők csalódtak — hangsúlyozta Varga Ernő. — Konkrét példa: vasárnap — nálunk ekkor van felvásárlás — a termelő azzal a tudattal hozta be áruját, hogy tíz koronát kap kilójáért. A Zelenina hétfőn jött az áruért, s kiderült, hogy már csak nyolc koronát ér az áru. Ezt nem értjük! A Jednota Fogyasztási Szövetkezet a termelő érdekeit is becsületben tartotta; még vasárnap este elvitte az árut. A Zelenina csak hétfőn — esetleg kedden — szállított, de kevesebbet fizetett. Lehet, hogy éppen ez volt a célja? Vagy vegyük a gyümölcsöt. Eladtunk tíz mázsa cseresznyét, őt mázsa meggyet. Nem kevés, de többet is felvásárolhattunk volna, ha lett volna kinek átadni. Az említett gondok ellenére is augusztus közepéig két millió korona forgalmat bonyolítottunk le. i i t csak a helyi kínálat ötven százalékára (160 tonna) tudtunk szerződést kötni. Az alapszervezet tagjai a korábbi elképzelés szerint telepítették be a kertet. A többtermést szerettük volna értékesíteni, akármilyen olcsón, de nem találtunk partnert. — Szerződéses kötelezettségüknek eleget tettek? — Részben. Augusztus derekáig mintegy 20 ezer csomó sárgarépát, 12 ezer csomó retket, 3000 csomó zöldhagymát, valamint 5 és fél vagon paprikát értékesítettünk. — Akkor mi a panasz? A löbbtermelésből eredő gondok nak maguk voltak az okozói. — Voltak időszakok, amikor Szlovákiában az árut nem volt Miért rothad a tök? Néhány év óta — a család igényeinek kielégítésére törekedve — tököt is termelek a kertben. Eleinte sajnos sok bosszúságot okozott, hogy egyegy tőről legfeljebb két egészszéges gyümülcsöt tudtam hasznosítani, a többi közvetlenül az elvirágzás után megrothadt. Megfigyeltem, hogy a termés mindig ott kezdett el rothadni, hajlandó átvenni senki. Ezért másutt kerestünk partnert. A pardubicei Zeleninával teremtettünk kapcsolatot. Ami itt nem kellett, ők szívesen elvitték, korlátlan mennyiségben és kedvező áron. Volt rá példa, hogy egyszerre kétszáz láda paprikát elvittek. Nincs nekünk a Zelenina galántai üzemére más panaszunk csak az, hogy a többtermés felvásárlására partnert kellett keresnünk, hogy feladatainkat teljesíteni tudjuk. így történt, hogy augusztus közepéig 1 millió 700 ezer korona forgalmat csináltunk. Gondolom, a friss zöldség jól jött ott, ahol ennek korábban hiányát érezték.z X z Véleményem szerint helyes, hogy a kertbarátmozgalom táborába igyekszenek minél többen bekapcsolódni. Hiszen tevékenységük során nemcsak ők járnak jól, hanem a közellátás is. Mondjuk meg őszintén, ha csupán a mezőgazdasági üzemekre lennénk utalva, aligha tudnánk javítani a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátását, márpedig fogyasztásuk nélkülözhetetlenek. Ha a népgazdasági érdekből indulunk ki, azt kell mondanunk, hogy a kistermelőket nemcsak arra kell ösztönözni, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt termeljenek, hanem arra is, hogy a termelés összhangban legyen az elvárásokkal. Tehát a szerződés megkötésekor az illetékesek arra is gondoljanak, hogy a kínálat összhangban legyen a kereslettel. Ennek érdekében kell megteremteni a lehetőséget — a hasznavehetetlen földterületek kihasználásától kezdve egészen a termés értékesítéséig —, hogy a kertbarátmozgalom még jobban kibontakozhasson, de egyszersmind tervszerűvé is vélhessék. NAGY TERÉZ ahol korábban a virág volt. Gyanakodni kezdtem, hogy a bajt a virágkehelyben felgyülemlő víz (eső, öntözés) okozza. Ezért kísérletezni kezdtem: mihelyt a megtermékenyült virág bezárult, azonnal kitéptem a sziromleveleket. Meglepődve tapasztaltam, hogy szinte minden kehelyben volt víz, s egyikmásik termésképződmény már nyálkás volt. A vizet mindig gondosan kitöröltem. Megérte a fáradozást, hiszen ettől kezdve tövenként legkevesebb öt termést nyertem. Az igazsághoz tartozik, hogy az így kezelt terméseken a virágzat korai eltávolítása következtében kis bemélyedés keletkezik, de ez — nem kiállításra szánt gyümölcsről lévén sző — csupán szépséghiba. (Tf) 3 A körzetenként komoly gondot okozó értékesítési problémák arra ösztönzik a háztáji kertészkedőket, hogy kisebb kockázattal járó, újszerű kapcsolatokat, más termeltető partnert keressenek. A kistermelők három lehetőség közül választhatnak: a Zeleninával, a Jednotával vagy a kertészeti szövetség Kertészeti Szolgáltatások vállalatával köthetnek szerződést megtermelt termékeik értékesítésére. Aki ismeri a témát, tudja, hogy mennyit ér az ilyen szerződés. Tulajdonképpen csak a kínálat felmérését szolgálja, senkit nem kötelez semmire. Természetesen a felvásárlókat sem. így aztán évről évre jelentkeznek a gondok. Egyikmásik községben a kertészkedök már azon fáradoznak, hogy felveszik a kapcsolatot a szövekezettel, és a gazdaság zöldség- és gyümölcstermelési feladatát részben vagy teljesen átvállalva, folytatják termelői tevékenységüket. A munkaerőgondokkal küszködő gazdaságok többsége kedvezően reagál a kezdeményezésre, hiszen az újszerű kapcsolat nem ellenkezik a társadalom érdekeivel. Igaz, hogy a szövetkezet közvetlen partnerként való jelentkezésével a kertészkedők alapszervezete elesik a felvásárló szervezetek által korábban juttatott két százalékos forgalmi kedvezménytől, de néhány alapszervezet — a kisebb kockázat és kevesebb értékesítési gond reményében — lemond erről az előnyről. Másutt kizárólag a szövetkezeti tagok lépnek együttműködésre a gazdasággal, viszont a kertészeti szervezet tagjaiként is vállalkoznak árutermelésre. Az utóbbi időben több községben tapasztaltuk, hogy a kistermelőket foglalkoztatja az újszerű partneri kapcsolat felvételének gondolata. De vajon kell-e, érdemes-e bővíteni a kapcsolati lehetőségeket? Milyen előnye származik ebből a termelőknek, és milyen a közösségnek, a társadalomnak? Ezek a kérdések foglalkoztattak bennünket, amikor a dunamocsi (Moča) Dunai Flottilla Efsz-ben a szövetkezet és a háztáji kertészkedők együttműködése terén szerzett tapasztalatok iránt érdeklődtünk. — Szövetkezetünkben ennek az újszerűnek mondott kapcsolatnak tulajdonképpen évtizedes hagyománya van — tájékoztaott bennünket Bottka Pál növénytermesztési főágazatvezeíő. — Például Virten már az - egyesülés előtt is nagyon jó volt a szövetkezet és a kertészkedők kapcsolata. Ma már mind a négy településen (Kravany nad Dunajom, Moča, Radvaň nad Dunajom és Virt) meghonosodott ez a kapcsolat, hiszen kölcsönös előnyökön alapszik. ■ Mi ösztönzi a gazdaságot ennek a kapcsolatnak az ápolására? — Röviden: a munkaerőhiány és a komoly társadalmi elvárások. Növénytermesztésünk legfontosabb’ ágazata a szőlészet. Kétszázötven hektár szőlőnk van, s a jóváhagyott fejlesztési elképzelések értelmében az ötéves tervidőszak folyamán további ötven hektárt kell telepítenünk. Az immár kilencven hektáros gyümölcsöst huszonhét hektáros őszibarackültetvénnyel kívánjuk növelni. Dohányt tizenkét hektáron, korai burgonyát pedig negyven hektáron termelünk, és még harminckét hektáros kertészetünk is van. Például az idén 1361 tonna zöldség kitermelését és értékesítését kaptuk feladatul. A háztáji kertészkedők kezdeményezése nélkül ennek a társadalmi elvárásnak egysze■ Az említett kölcsönös előnyöket az egyik fél, a szövetkezet szemszögéből már megvilágítottuk. A feladat átvállalóinak milyen előnye származik ebből a kapcsolatból? ■— Első helyen a termelői biztonságot említeném. Ha ápolni, fejleszteni akarjuk a partneri kapcsolatot, mindenképpen biztosítanunk kell a háztájiban szerződéses alapon megtermelt javak rugalmas értékesítését. E tekintetben egyelőre nincsenek gondjaink. A kertészkedőknek beszerezzük a vetőmagot, a talaj táperejének megtartásához szükséges műtrágyát, és a palántaneveléssel foglalkozók-Egyuttmlődés - kölcsönös előnyükkel rűen képtelenek lennénk ele- nak kukoricaszárat adunk a get tenni. melegágy elkészítéséhez. ■ Konkrétan milyen segítséget jelent a háztáji termelők felkarolása? — Már említettem, hogy a szövetkezet harminckét hektáron termel zöldséget (csemegepaprikát, korai karalábét és konzervpaprikátj. A kertészkedéssel foglalkozó szövetkezeti tagok szerződésileg 831 tonna zöldség termelését vállalták át. A kertekben saláta, uborka, korai és őszi karalábé, csemegepaprika, konzervpaprika és paradicsom terem. Ezzel nem csupán a munkaerő-gondjaink enyhültek, de körülbelül ötven hektáros szántóterület Is felszabadult a gabonafélék, illetve a takarmánynövények részére. Mivel bővítjük a szőlészetet és a gyümölcsészetet, ezentúl még kevesebb föld és munkaerő jut a zöldségtermelésre. Tehát még nagyobb szerepe lesz a háztáji kertészkedőkkel folytatott együttműködésnek. ■ Aki intenzíven kertészkedik, hiába tömi műtrágyával a földet, egyszer csak kimerül.a talaj, leromlik a szerkezete, felborul a biológiai egyensúly. Mert tudtommal a szövetkezet istállótrágyát nem ad a kertészkedőknek, másutt meg csak kevesen tudnak szerezni. — Ezt a problémát már megvitattuk s úgy döntöttünk, hogy ezentúl kétévenként adunk istállőtrágyát a szövetkezettel szerződéses termelői kapcsolatot tartó kertészkedőknek. Sőtl A kistermelők tevékenységének hatékonyabb irányítása és segítése, valamint a részünkről nyújtott szolgáltatások (tanácsadás, értékesítés, ellátás stb.) színvonalasabbá tétele céljából egyik dolgozónkat megbízzuk a partneri kapcsolatokkal összefüggő valamennyi tennivaló végzésével. A magyarországi tapasztalatok igazolják, hogy a háztáji termelést irányító szakemberek (háztáji agronómus) foglalkoztatása korántsem fényűzés. 4 _ ■ Ha felvetődik hasonló partneri kapcsolatok gondolata, a gazdaságok vezetői bizony gyakran kézzel-lábbal hadakoznak ellene, mert rettegnek, hogy a háztáji termelés nem csökkenti, inkább növelni fogja a munkaerő-gondjaikat. E téren milyen tapasztalatokat szereztek? — A partneri kapcsolatok létrejöttének alapja a kölcsönös megértés és bizalom. Ha bárki a közösben végzett munkájának a rovására akarna otthon árutermeléssel foglalkozni, meg árutermeléssel foglalkozni, megvonnák tőle a bizalmat és nem újítanánk fel az együttműködési szerződést. Helyesnek tartjuk, hogy a háztáji kertészkedők adókedvezményével foglalkozó kormányhatározat is leszögezi, hogy a háztáji termelés a szahad idő ésszerű kitöltését szolgálja és nem mehet az egyén munkahelyi aktivitásának rovására. Ha szigorúan megtartják, hogy csakis a kedvező munkahelyi értékelést felmutató kistermelőket részesítik adókedvezményben, akkor a kertészkedés és állattartás iránti érdeklődés felkeltésével párhuzamban az „ügyeskedők“ vitorlájából is kifogják a szelet, és az üzemek, a vállalatok vezetőinek a munkafegyelem megszilárdítására irányuló igyekezetét is eredményesebbé teszik. Bízunk benne, hogy ez lesz a gyakorlat, s akkor talán ez az egyelőre újszerűként emlegetett partneri kapcsolat szélesebb körben meghonosodhat. Állítom, hogy nem látnánk kárát, semmilyen vonatkozásban! (kádek) A dunamocsi Dunai Flottiila Efsz tagjai az idén 831 tonna zöldség kitermelését vállalták át a szövetkezettől, s vállalt kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek Fotó: —feor О
