Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

KÉRDÉS: A szakrovatban olvasom, hogy a gyümölcsfa alatt kifeszitett madárháló segítségével, elejét vehetjük a hullott gyümölcs károsodásának, sőt, a hajtások csúcsán elhelyezkedő termések szüretelését is leegyszerűsíthet­jük. Figyelmet érdemlő ötlet. De hol lehet madárhálőt ven­ni? Z. P., I. VÁLASZUNK: Nem tudjuk, hogy a vidéki szakboltok milyen készlettel rendelkeznek, tudnak-e kínálni madárhálót. Annyi bizonyos, hogy augusztus végén a bra­­tislavai zöldség-nagyáruház ker­tészeti kellékeket forgalmazó részlegén láttunk madárhálót. Kilóját ötvenhárom koronáért kínálták. KÉRDÉS: Miért dugtak régen borsót, paprikát, foghagymát a kis­puskába? S. L-né, G. VÁLASZUNK: Gonda Irén: 1000 kérdés 1000 válasz a ház körüli állattartás­ról (Mezőgazdasági Kiadó, Bu­dapest, 1979), című könyve sze­rint valószínűleg azért, mert régebben nem voltak gyógy­szerek például a pulyka bélfér­gei, élősködői ellen, s a fok­hagymát (borsót, paprikát) használták erre a célra. Féreg­­űző tulajdonságán túlmenően a bors, a fokhagyma és a pap­rika Izgatja az emésztőrend­szert, javítja az étvágyat. Már­pedig a pulykának erre ugyan­csak szüksége van. Köztudott, hogy a pulyka a „leggyámolta­lanabb“ baromfiféle. Olykor az evésre is meg 'kell tanítani. Étvágygerjesztő is lehetett te­hát a bors, a paprika és á fok­hagyma. MEGJEGYZÉS: A sampinyontermesztés iránt érdeklődő olvasónk (I. C., R.) kérdésére válaszolva legutóbb azt tanácsoltuk, szaporítóanyag dolgában írjon a prágai VSD Mykoprodukta címére. Időköz­ben tudomásukra jutott, hogy a szövetkezet ismét megkezd­te a bolthálózat szaporító­anyaggal történő folyamatos el­látását. Erről magunk is meg­győződtünk, hiszen a bratisla­­vai szakboltokban már kínálják a szaporítóanyagot. A fél lite­res csomagolásban forgalmazott szaporítóanyag harmincöt ko­ronába kerül, és két négyzet­­méter termőterület beoltására elegendő. (dek) A helyi vagy körzeti jellegű kiállításokon is egyre gyakrab­ban találkozunk asztali értéke­lést végző szakemberekkel. Az alapszervezetek helyesen teszik, hogy megszervezik a bemuta­tott állatok értékelését, hiszen Így a kiállítás kettős célt szol­gál: bemutatja és népszerűsí­ti a kisállattenyésztök mun­kájának eredményeit, de ugyan­akkor a hibákat is feltárja, s ezzel segítséget nyújt az állat­tartóknak tevékenységük még eredményesebbé tételéhez. Fotó: —bor о DIÖSPATONY, SZEPTEMBER 10—14: Csallóköz Gyümölcse '81 A dunaszerdahelyt (Dun. Streda) járás kertészkedői az idén is megrendezik az immár évtizedes hagyomány­nyal rendelkező és évente nagy látogatottságnak ör­vendő Csallóköz Gyümölcse ’81 járási gyümölcs-, zöld­ség- és virágkiállítást. Az elfogadott alapelvek értelmében a bemutatót a páros években a járási szék­helyen, a páratlan években pedig valamelyik községben rendezik meg. Két éve Csi­­lizradvány (Cllizská Radvaň) adott helyet a kiállításnak, amely igen jól sikerült. Az idén a szövetség dióspato­­nyi (Orechová Potôň) alap­szervezetének tagjai vállal­ták a megtisztelő feladatot, hogy a szövetség járási bi­zottságával, a járási művelő­dési központtal, a Kertészeti Szolgáltatások vállalatával és a helyi földművesszövet­kezettel együttműködve meg­rendezik a seregszemlét. Bátran állíthatjuk, hogy látnivalóban az idén sem lesz hiány. Járásunk ker­tészkedői, valamint a meghí­vott nagyüzemek, a nemesí­tő állomások és a feldolgo­zóipari vállalatok termékeik Javát fogják felvonultatni. Általános tapasztalat, hogy a sok szép gyümölcs láttán sokakban felébred a vásár-Az apróállat-bemutatőkon a galambokon, díszmadarakon és nyulakon kívül általában a tengerimalacoknak akad legtöbb ifjú csodálója Fotó: —bor lási vágy. A Zelenina nem­zeti vállalat dióspatonyi üze­me Ígéretet tett, hogy a kut­­túrház előtt sátrakat állit és gazdag árukínálattal várja a vásárolni óhajtókat. Lesz La­­ci-pecsenye, sült kolbász, frissítő, sőt, minden bizony­nyal murcit is kínálnak majd a sátrak valamelyikében. Tehát szeptember 10-től (14,00 órától) 14-ig (12,00 óráig) mindenkit szeretet­tel várunk a dióspatonyi kultúrházban. Tekintse meg Ón is, mivel hálálta meg az idén kertészkedőlnk szor­galmát Csallóköz éltető föld­je BELUCZ JÁNOS agrármérnök, a inezőg. tudományok kandidá­tusa, az SZKSZ JB el­nöke Február végén — ismeretter­jesztő jelleggel — rövid Írást közöltünk szakrovatunkban a tengerimalac tenyésztésének ho­gyanjáról. Ogy tűnik, olykor az olvasásra szoktatott gyerekek is kézbe veszik lapunkat — ez számunkra külön öröm! —, mert azóta többen érdeklődtek: hol, kitől vásárolhatnának ten­gerimalacot? Riportútjaink alkalmával több kisállattenyésztőnél láttunk ten­gerimalacot — hiába, az embe­rek megingathatatlanul hisznek benne, hogy elriasztja az ólak közeléből a patkányokat —, de általában csak egyet-kettőt. Vi­szont a diószegi (Sládkovičovo) kiállításon a kisállattenyésztők helyi szervezetének tagjai kö­zül ketten is kínáltak eladás­ra tengerimalacot. Nem szám­láltam, de három ketrecben kö­rülbelül száz futkározott ezek­ből a kedves állatokból. Hogy mind nem kelt el, szinte bi­zonyosra vehető. (kő—J Ugye szép látványt nyújt a falu, ha rendezett? Ahol nem a gondok leegyszerű­sítésére törekednek, nem borítanak be minden talp­alatnyi szabad területet betonnal, meg aszfalttal, hanem virágot ültetnek, gyepet telepítenek, parko­sítanak, ott bizonyára jól érzik magukat az embe­rek. Rajtunk múlik, ho­gyan, milyenné formáljuk életkörnyezetünket. Fotó: -bot; <2 % 1 Az emberek általában ked­velik a zöld gyepet, az üde pázsitot. A füvesített terület szakszerű karbantartá­sának, ápolásának módszereit azonban csak kevesen ismerik. Éppen erről beszélgettem Bazsó Jánossal, a Dunaszerdahalyi (Dun. Streda) Városi Kertészet vezetőjével, a füvesítés és gyep­kezelés kiváló szakemberével. — Szakkörökben állítólag úgy tartják, hogy a füvesített terület élő szőnyeg. Miért? — Azért, mert a szakszerűen füvesített területeken négyzet­­méterenként több ezer fűszál található. Megannyi oxigént ki­bocsátó, port lekötő, tehát lég­tisztító és egyben páratartal­mat növelő élő növényi szer­vezet. A pázsit valóságos mág­nese a felszíni földrétegnek. Megköti a csapadékot, féket vet a talajmenti légmozgások­nak. — Milyen a fű növekedési erénye, s mit kell tennünk, hogy jó gyepszönyegünk Je­gyen? — Megfelelő ápolás esetén egyetlen füegyed évente öt mé­ter zöldet képes fejleszteni, s több száz négyzetméter alap­területet behálózó gyökérzetet nevelni. Kellő vízellátás és fejtrágyázás esetén a füvesített felület hosszú éveken át szin­te egyfolytában zölden, pihen­tet és gyönyörködtet. Ha az ápolási munkák során csupán egy hetet „csúsztatunk“, a gyepszőnyeg minőségén máris meglátszik. Tulajdonképpen nem értem, miért hanyagolják el sokan — olykor a szocialis­ta szervezetek is — a gyepke­zelést? Hiszen a munka telje­sen gépesíthető. — Hányszor és hogyan ka­száljuk, nyírjuk a füvet? — A kaszálás és fűgyűjtős a gyepkarbantartás legfontosabb mozzanata. Évente általában hatszor ad munkát, de egyik­másik évben akár tizenötször­­is sort kell rá keríteni. A ka­szálást rendszeresíteni kell, mert a beavatkozás hatására fej ődik a pázsitfüvek tövéből, a bokrosodási csomóból előtö­rő mellékhajtások sokasága. Ez a gyepszőnyeg tümöttségének, a zárt növényállomány kifejlő­désének alapfeltétele. A nö­vényzetet soha nem szabad tö­vig levágni. A kaszát (fűnyí­rót) akkor vegyük kézbe ismét, amikor a fűszálak hossza el­éri a 10—12 cm-t, s legalább 3—4 cm-es tarlót hagyva dol­gozzunk. Az évelő füvek rend­szeres megújulását biztosító — Gyakori panasz, hogy fob bokrosodási csomók közvetle- tokban kipusztul a gyep. Ilyen­­nül a talajfelszín közelében kor mi a teendő? vagy sekélyen a felszín alatt _ Mindi a {üvesített tertt­­talőlhatók. Mindenképpen óvni ,et gondoz6jét6j függ, hogyan kell őket a letárolástól, mert ngz ki a pázsit д szükséges ez a gyep pusztulásához ve- kaszálások számát csökkent­­zetne. Inkább kaszáljunk gyak- hetnénk, de a mesterséges nö­­rabban, nem olyan fáradságos vekedésgátló vegyszerek hasz­­munka, mint a telepítés. nálata során szerzett tapaszta­latok azt mutatják, hogy egye­lőre édemesebb kaszálgatni. A gyep pusztulását gyakran a mindennapi igénybevétel, a csa­padék tömörítő hatása által előidézett talajkeményedés o­­kozza. A talajlazító és szel* lőztető eszközökkel ennek ele­jét vehetjük. A sportpályákon és az ápolt parkokban rend­szeresen használjuk őket. Per­sze a családi házak, nyaralók stb. környékén létesített gyep­területet is legalább évente — Mivel kaszáljuk (nyír- kétszer meg kell bolygatni, fel juk) a füvet? kell lazítani. Mégpedig mini­— Legjobb fűnyírót használ- műm 10—15 cm mélyen. Erre ni, mert így könnyű biztosíta- tavasszal vagy ősszel ajánlatos ni az egyenletes, megfelelően sort keríteni. Nagyobb er - magas növényállományt. Kisebb ten kertészeti traktorok g - területek ápolására hengerké- ségével hasogatjuk fel a gy ses kézi fűnyírók használato- pet. Az udvarban elég 10 1 sak. Nagyobb területeken mo- cm-enként valamilyen gy toros fűnyírókat üzemeltetünk, fémdarabbal kei:lo TM­1l* | .. , , ... lyukat csinálni a főidbe, ťer­— Mi legyen a lekaszált zöld ^ a gyomokat is ki keU tép­tömcggel^ nj Ha szép gyepet akarunk, he­— Ha gyakran nyírjuk a gye- tente egyszer locsoljuk meg (15 pet, nagyon rövid (3—5 cm) mm), évente 1 2 dkg foszfort fűszálak maradnak hátra a gép gs 3—4 dkg nitrogént juttas­­után. Ez a zöld anyag gyorsan sunk egy négyzetméterre, fejtrá­­elbomlik, tehát a tarlón ma- gyanánt. radhat, szervesanyag-pótló gya­­(fcm*)

Next

/
Thumbnails
Contents