Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

Dél Szlovákiában többnyire a merinó juhfajtót te­nyésztik a háztájiban — több-kevesebb sikerrel. A moli­nónál az ivarzás és a fogamzás az év bármely szakában bekö­vetkezhet. Legtöbben mégis a nyárvégi fedeztetést részesítik előnyben. A téli (Január) ellés egy-egy anya tartási költségeit körülbelül 50—60 kg szalma és széna, illetve 25—30 kiló abrak árával drágítja. Hátrányként kell említeni, hogy a gyapjú­­termelés körülbelül 0,5—1 kiló­val csökken, hiszen a szoptatás a gyengébb téli tartás idősza­kára esik. Viszont a téli edetés javáia kell Írni, hogy az anyák a jó őszi legelőn kellően „kl­­tőgyelve“ indulnak a télnek a magzat fejldéséhez sok táplá'ó­­anyaggal és vitaminnal rendel­keznek. A kecske 8—10 hónapos kor­ban tenyésztésbe vehető. Az üzekedés jele: a péra duzzadt és vörös, a péranyílásból kevés i— vérrel tarkázott — nyálka csorog. Az üzekedő kecske gyakran vizel, mekeg, társait „lovagolja“. Az üzekedés tarta­ma 1—3 nap. A legtöbb te­nyésztő ősszel fedeztet. Némely bak — vad faji természetéből adódóan — csak ősszel termel ondót. A javakorabeli bak na­ponta négy ízben pározhat, két­órás időközökben. Korábban már utaltunk arra, hogy a tyúkoknál a tenyész­állatok kiválasztásakor nem elég az egyoldalú termelésre összpontosítani, de az egész­ségi állapotra, meg az ellenálló képességre Is figyelni kell. Ki­választáskor a vérmérsékletet is ajánlatos figyelembe venni. A nyugodt vérmérsékletű faj­ták főleg hústermelésre, az élénk vérmérsékletűek inkább tojástermelésre valók. Az ide­ges, élénk vérmérsékletű álla­tok tojástermelése kisebb, ke­zelésük nehezebb. Ez a tojó­hibridekre is vonatkozik. A rossz szokások hátrányo­san befolyásolják a tojók érté­két. Főleg a túl élénk egyedek hajlamosak rossz szokásokra (tojásevés, tollcsipkedés, kanni­balizmus). A rossz szokásokra való hajlam örökletességével is számolnunk kell, bár azok okai elsősorban a tartási-takarmá­­nyozásl tényezőkben (ásványl­­anyag-forgalmi zavarok, hiá­nyos vitamin- és fehérje-ellá­tás stb.) keresendők. A fehér és barna tojóhibridek általában 22—23 hetes korban válnak ivaréretté, ekkor kezdik meg a termelést. Az állományt 18—20 hetes korban feltétlenül állan­dó helyére (tojóház) kell tele­píteni, mert az állomány ké­sőbb érzékenyebbé válik a te­lepítéssel járó stresszhatások­ra. Az időben áttelepített jér­­cék hamar megismerik és meg­szokják a környezetüket s idő­ben megkezdik a termelést. A pulyka életkora és tojás­termelése között negatív össze­függés van. Ezért csakis a jó termelőket hagyjuk meg to­vábbra is az alapállományban. A gyenge testalkatú, rossz to­jástermelő egyedeket selejtez­zük ki. A kistenyésztők általában csak a saját szükségletükre ne­velnek kacsát, de akadnak olyanok is, akik töméssel állí­tanak elő értékesíthető húska­csát. Töméskor általában gyen­ből a második tolltépés után fejlődik legtöbb. Túl későn mór nem szabad megtépni az állat tollát, mert a lúd megfázhat s csökken a tenyészértéke. Az el­ső évben a tenyészludak tollát csak mértékelten tépjük meg. Tolltépés előtt kiadósán fürdes­sük meg, majd tiszta, száraz almon helyezzük el az állato­kat. Fontos, hogy a tarka toll ne keveredjen a fehérrel. Kü­lön osztályozzuk a melltollat és a hát-, illetve a nyaktollat. Az idősebb csallóközi asszonyok még ma is alkalmazzák azt a fogást, hogy a ludak takarmá­nyába kevés kénvirágot (kén­­por) kevernek, hogy az állatok gyorsabban tollasodjanak, meg egy kevés olajos magot (ken­der, len), hogy a toll fényesebb legyen. Sokan drága tenyészállatok-! kai kezdenek galambászkodni, amire többnyire ráfizetnek. Jobb olcsó, de azért nem dege­nerálódott állománnyal indulni. A galambok letelepítésekor az a legfontosabb, hogy ne zavar­juk az állományt. Ne nyissunk be lépten-nyomon a galamb­házba s kerüljünk minden hir­telen mozdulatot. Az első röp­­tetés alkalmával a galambház környéke legyen csendes, mert az állatok megriadnak, felröp­pennek és nem biztos, hogy visszatalálnak. A nyulakat általában évente háromszor fedeztetjük. Az erős szervezetű anyákat négyszer pároztathatjuk, legkésőbb szep­tember 20-án. így az elválasz­tás december első hetére esik. A kiválasztott nőstényeket 6—9 hónapos korban lehet első íz­ben pároztatnl. Az idő előtt tenyésztésbe vett anyák gyen­gék, rossz almot vetnek. Az el-* hízott nőstény sem jó, mert ne­hezen vemhesül és ellik s ke­vés a teje. A fiatal nőstények olyan anyától származzanak, amelynél nem mutatkozott mag­­zatfalás. A nőstény ivarzását serkenthetjük, ha zellergyöke­ret vagy levelet és zabot adunk neki, ha a bak ketrecének кб* zelébe helyezzük vagy a bak vackából némi almot a nőstény ketrecébe teszünk. A húscsirkéknél gyakori a tollcsipkedés, illetve a kanniba­lizmus. Kezdetben a csirkék kölcsönösen csipkedik egymás tollát (a kloaka és a farok tá­jékáról). Később a csupasz hát­só testrészt csipegetik, mígnem kifordulnak a belsőségek, s azt a csirkék megeszik. A rossz szokás esetleg az ivóvíz hiá­nyának a következménye lehet. A túlzsúfolt szállás, az elégte­len anyagcsere, a bélélősködők, a fehérjehiány, sőt, a levegő nagyobb páratartalma is elő­segíti a kannibalizmus fellépé­sét. Akik most állították be a pecsenyecsirkéket, erre feltét­lenül gondoljanak. A gyöngytyúkok szeptember elején befejezik a tojásrakást. Ritkaságnak számit az olyan egyed, amely a hónap végéig termel. Azokat a tojókat, ame­lyek már a nyár elején abba­hagyták a tojásrakást, váltsuk fel jól fejlett, szilárd szerveze­tű jércékkel. A pulykák szakaszosan ved­lenek. A tollváltás szorosan összefügg a tojástermeléssel. Természetes körülmények kö­zött a jól tojó egyedek augusz­­tusban-szeptemberben, a ''gyen­gébb termelők nyár elején vagy közepén kezdenek vedelni. Te­hát a vedlési folyamat kezdetét kiválasztási szempontnak te­kinthetjük. gén főtt vagy erősen áztatott kukorica az alaptakarmány. Mások a vízen tartott idősebb állatokat kifutóba zárják és két vagy három hétig vályúból ete­tik (önhizlalás), hogy a hús minősége javuljon. A fejlett ka­csákat szűk ketrecekbe zárva is hizlalhatjuk, főtt burgonya, zab- és árpadara juttatásával. Az enyhén nedves darát jól összekeverjük a főtt, törött bur­gonyával. Az ivóvizet naponta két ízben cseréljük. Így a hiz­lalás 3—4 hétig tart. Ha köz­ben méricskéljük az állatokat, súlyveszteséget idézünk elő. A hízottságot a mellcsont kitapín­­tásával ellenőrizzük. A jól meg­­hlzlalt kacsa mellcsontját alig lehet kitapintani, és az állat háta is húsos. Helyes takarmá­nyozás esetén valamennyi házi­állat közül a kacsa hízik a leg­gyorsabban. Huszonnégy órával a leölése előtt már nem etet­jük, csak vízzel kínáljuk. A lúd növényevő, állati ere­detű fehérjékkel nem szüksé­ges póttakarmányozni. Egy 5—6 kg-os lúd naponta 2 kg füvet fogyaszt, éjszakára 6—8 dkg szemest kell neki adni. A nyert toll mennyisége és minősége a fajtától, a fejlettségtől, a kor­tól, a takarmányozástól és az évszaktól függ. Egy lúdról háromszori tépést számítva — mintegy 0,5 kg toll nyerhető. Ősszel több a pehelytoll, ami-A kacsákat az aránylag munka­­igényes tömés he­lyett kifutóban vagy szűk ketrec­ben elhelyezve, ön­hizlalással Is meg­hizlalhatjuk. Fotó: -bor Fedeztetés előtt vizsgáljuk meg az állatokat (fülrühösség, ragadós orrhurut, nyúlszifilisz) A nőstény akkor fogadja el leginkább a hímet, ha nyáron a reggeU vagy az alkonyati órákban pároztatunk, amikor hűvösebb van. Ha a bak a nős­tényről lefordul és horkoló han­got hallat, a pároztatás ered­ményes volt. Ha a nőstényben megvan a párzási hajlam, a fe­deztetés 5—10 percig tart. Ha a nőstény nem veszi fel a ba­kot, felesleges órákig, esetleg egész éjszakára a baknál hagy­ni« 4 Kasai Mohiár Ferenc Kertészkedőink és kisállat­tenyésztőink — szorgal­mas és fáradságos mun­kájuk gyümölcseinek értékesí­tésére törekedve i több fel­vásárló szervezettel, vállalattal tartanak fenn partneri kapcso­latot. Az egyik községben a Ker­tészeti Szolgáltatásokat, a má­sikban a Zeleninát, megint má­sutt a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezetét dicsérik vagy szapul­­ják. Egyszer okkal, máskor a­­nélkül. De ki tudna a végére járni, hogy valójában mikor melyik esetről van szó? A komáromi (Komárno) já­rásban a Jednota Fogyasztási Szövetkezet Bucha Jozef elv­iünk fel zöldséget és gyümöl­csöt a háztáji kertészkedőktöl. Az idén 21 millió 265 ezer ko­rona értékű kertészeti termék átvételét irányoztuk elő. Ezt a feladatot július végéig 112 százalékra teljesítettük. És az utolsó szót még nem mondtuk ki, hiszen a kínálat továbbra is jelentős. 0 A falvakat járva úgy ta­pasztaltam, bizony akadozik a felvásárlás. — így igaz. Ennek egyik oka a tervszerűtlen túltermelés, a másik pedig a nagykereskede­lem kényelme. Elsősorban a rossz elosztás. Meg az, hogy az társat bízta meg a háztájiban termelt javak felvásárlásának megszervezésével. — Köztudott, hogy országos viszonylatban járásunk termel és forgalmaz legtöbb zöldsé­get — mondta minapi beszél­getésünk alkalmával Bucha elv­társ. — Bárhogy számítjuk, a kertészkedők is itt a legaktí­vabbak. A Zelenina és a szövet­ség Kertészeti Szolgáltatások vállalatának marcelházi (Mar­­celová) kirendeltsége jelentős forgalmat bonyolít le, de inel­lettük még mi is nyugodtan megélünk. Sőtl Még a közre­működésünkkel sem sikerült megoldani a háztájiban termelt javak maradéktalan átvételét. 0 Mégis: mennyire tudják enyhíteni a kistermelők érté­kesítési gondjait? — Az idén tizennégy község­ben vásárolunk fel zöldséget és tizenhatban gyümölcsöt. Álta­lában idénymunkásokkal dol­gozunk, de néhány településen (pl. Kameniőná, Okoliéná, Pri­­beta, V. Kosihy, Dulovce) ma­guk a boltvezetők vállalkoztak a feladatra. előrejelzések ellenére nem bíz­nak a hazai forrásokban, kül­földről is rendelnek árut. Ügy mondják, a biztonság érdeké­­benn. Itt van például a dinnye. A termelők részéről óriási a kínálat, de a kereskedelem nem kér belőle, mert vagonszám ér­kezik a másutt rendelt áru. S ami ugyancsak bosszantó: a szlovákiai kereskedelmi háló­zat csak egy töredéket hajlan­dó átvenni az általunk felvá­sárolt zöldségnek és gyümölcs­nek, tehát zömmel a konzerv­gyáraknak szállítunk. 0 Ügy értesültem, hogy a tojás felvásárlásában is szép eredményt érnek el. — A központi felhívásra rea­gálva, a Nyugat-szlovákiai Ba­romfiüzem komáromi üzemegy­ségével együttműködésben, — igyekszünk eleget tenni ennek a társadalmi elvárásnak. Lehe­tőségeink felmérése után ta­valy 500 ezer darab étkezési tojás felvásárlására vállalkoz­tunk. A társadalmi igények ér­telmében ezt a vállalásunkat megszilárdítottuk. December végéig 624 ezer darab tojást sikerült átvennünk a háztáji baromfitartóktól. 0 Vagyis tulajdonképpen ko­moly felvásárló hálózatot épí­tetek ki. Milyen forgalmat tud­nak lebonyolítani? — A múlt évben közei 44,5 “ millió korona értékben vásárel-0 Az idén nincsen — és bízvást nem is lesz — felvásár­lási tiltom. Gondolom, hogy az eredmény is kecsegtetőbb. — A terv 700 ezer darab to­jás felvásárlását Irányozza elő. Ezt a feladatot minden bizony­nyal túlteljesítjük, hiszen július végéig 683 ezer darab tojást vettünk át a termelőktől. 0 Gyakran tapasztaljuk, hogy a boltosok nem lelkesed­nek a többletmunkáért. Sőtl Egyik-másik egyszerűen meg­tagadja a felkínált tojás átvé­telét. Ilyen jelzést még nem kaptak a községekből? A járás minden települé­sén — beleértve a majorokat és a pusztákat is — megoldot­tuk a felvásárlást. Összesen 48 boltban folyik az átvétel. Ahol kicsi a bolt, az áruraktár és valóban gondot okoz a tojás tárolása, ott a zöldség felvá­sárlásával megbízott dolgozónk veszi át a tojást. Más jellegű gondjaink vannak. A boltosok gyakran nehezményezik, hogy a baromfiüzemtől kevés rekeszt kapnak a tojás tárolására, és a felvásárolt termék elszállí­tása is késedelmes. 0 A felvásárlási eredménye­ket tekintve, melyik községek­ben legaktívabbak a baromfi­­tartók? — Az első helyen a naszva­­diakat (Nesvady) kell megem-' líteni. Július végéig 41 ezer ét­kezési tojást adtak át. Dicsére­tet érdemelnek a búcsi (BúC), a madari (Modrany), a hetényl (Chotín), a vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) és a gútai (Kolá­rovo) kisállattenyésztők. Öröm­mel nyugtázzuk, hogy június­július folyamán további telepü­lések (Mudroňovo, Štúrova osa­da, Chrasť, Zel. Háj, Vík) ba­romfitenyésztői is bekapcsolód­tak az értékesítésbe. Ugyanak­kor bosszantó, hogy néhány fa­luban (Lipové, Kava, Patince, Okoliéná, Brestovec, Bodza, Ďu­­lov Dvor, Okánikovo, Cerhát) eddig egyetlen érkezési tojást sem sikerült felvásárolnunk. Legjobb tudomásom szerint ez nem a boltosok bűne: egysze­rűen nincsen kínálat. Örömmel vennénk, ha a kisállattenyész­tők, illetve a kertészedők segí­tenének nekünk ezekben a köz­ségekben fellendíteni a háztáji tojástermelést! (borj Ki lesz a legjobb? A nagyüzemi és a ház­táji állattenyésztés ered­ményesebbé tételének és tervszerű fejlesztésének legalapvetőbb feltétele a bőséges és minőségi ta­karmányalap megterem­tése. A takarmánykészlet gazdagítása érdekében feltétlenül hasznosíta­nunk kell a mezőgépek számára hozzáférhetetlen területek fűtérmését is. Annál is inkább, mert Szlovákiában körülbelül 150 hektárról van szó. Es akkor még nem szá­mítjuk a parkokat, az útszéleket, az árokparto­kat stb. A tények ismeretében az SZSZK NF Központi Bizottsága nemrég felhí­vással fordult a Nemzeti Front szervezeteihez, hogy a nemzeti bizottsá­gokkal, a mezőgazdaságii és egyéb üzemekkel együttműködve kapcso­lódjanak be az értéket takarmány betakarításá­ba. A felhívásra válaszol­va a Szlovákiai Kertész­kedők Szövetségének KB — ezertől tizenötezer ko­ronáig terjedő jutalom kilátásba helyezésével — meghirdette a szövet­ség járási bizotságainak 1981-re, illetve 1982-re szóló versenyét. 1 A verseny november végéig tart, tehát még van lehetőség a kezde­ményezésre. A verseny értékelésekor majd azok a járási bizottságok szá­míthatnak a legjobb he­lyezésre, amelyek a leg­több kertészkedőt tudják mozgósítani, és beszá­molhatnak arról, hogy egy szövetségi tagra szá­mítva legtöbb szénit gyűjtöttek. (kr)

Next

/
Thumbnails
Contents