Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

A gyakorlati tapasztalat azt matatja, hogy szarét előtt ér- д Golden delicious téli almafajta meghálálja a szak­­demes meg egyszer megperme- „ , „ , ‘ , tezni (Stopp Scait, Kuprikoi, szerűen végzett gyümolcsritkitást es a szakaszos Fundazol] a Iákat, de kizáré- betakarítást Ha azt akarjuk, hogy erjedés után az újbor gyorsabban le­tisztuljon, erjedéskor 40—60 gramm oldott Bentonitot ad­junk a musthoz hektoliteren­ként. A GYÜMÖLCSÖSBEN Szeptember elsé felében le­szüreteljük a késel őszibarac­kot, megkezdjük az alma, kör­te, szilva és dió szedését. A ter­més általában kevésbé tárolha­tó, tehát gondolni kell a házi feldolgozásra és értékesítésre Is. Ugyanúgy a téli fajták hul­lott gyümölcsének hasznosítá­sát sem szabad halogatni. Be­főzési célra (kompót, reszelt gyümölcs stb.) a téli fajták megfelelőbbek, mint a laza szerkezetű, őszi gyümölcs. Ha eddig nem gondoltunk rá, most már feltétlenül készitsük elő a tárolókat és a rekeszeket. A gyümölcstároló helyiségek falát az egyébként használatos gombaölő vegyi készítmények (Kuprikoi, Fundazol, Orthocid stb.) kicsivel töményebb olda­tával tanácsos megpermetezni, így mérsékelhetjük a tárolási gombabetegségek kártételét. Bárhogy számítjuk, az idén korai szüretre van kilátás. Mindig a célnak megfelelő érettségű gyümölcsöt szedjünk. A téli tárolásra szántat koráb­ban gyűjtsük be mint a köz­vetlen fogyasztásra szolgálót. A tárolásra váró almát akkor kell szüretelni, amikor a gyü­mölcs alap- és fedőszine már javarészt kialakult s a mag is barna. Általános tapasztalat, hogy az alma egyetlen szép szeptemberi vagy októberi na­pon akár egy grammot is gya­rapodhat. Tehát a folyamatos fogyasztásra szánt gyümölcsöt kár lenne szeptember második hetében leszedni. Erre október derekán is ráérünk. Okosan te­szi, aki szeptember derekán le­szüreteli a legszebb almákat, majd egy-másfél hónappal ké­sőbb a többit. Nagyon valószí­nű, hogy addigra a most meg­­hagyottak is ugyanolyan szé­pek lesznek. A szakaszos sze­dést elsősorban a Golden deli­cious fajta hálálja meg. Az el­ső szüretet szinszedésnek ne­vezzük. Az almát és körtét tgvekez zünk gyümölcsszárral együtt szedni, kímélve a termést, meg persze a fát is, nehogy már az idén ősszel leszüreteljük a jövő évi termést. A leszakított al­­mát-körtét ne dobáljuk, mert az ütődés helyén roncsolődnak és elhalnak a sejtek. A megsze­dett gyümölcsöt mielőbb he­lyezzük el a tárolóban, amit lehetőleg csak hűvös éjszaká­kon szellőztessünk. Nappal csakis az árnyékos oldalon tör­ténő szellőztetés jöhet számí­tásba. Sokan polcokra rakva tárol­ják a gyümölcsöt. Szép, muta­tós eljárás, csak éppen nem helyes. Így szinte lehetetlen a kellő páratartalom biztosítása. Az egészséges gyümölcs ládá­ban is eláll, márpedig télire csakis ilyet érdemes meghagy­ni. tennivalók lag a tárolási célt szolgáló gyü­mölcsöt nevelőket. Permetezés helyett fürdetéssel is kezelhet­jük a tárolandó gyümölcsöt. Az említett szerek oldatában ládástól megfürdetjük a gyü­mölcsöt (20 másodperc], A gyü­mölcs héján képződő bevonat védelmet nyújt a tárolóházi betegségekkel szemben. Perme­tezésre és fürdetésre olyan tö­ménységű oldatot használjunk, mint a nyári kezelések alku! mával. Szeptember elején időszerű a letermett őszibarackfák hajtá­sainak bekurtitása. A hajtás­válogatást már korábban elvé­geztük, most a meghagyott vesszőket kell 40—60 cm-re visszavágnunk, hogy a rügy­­differenciálódás ne a csúcson menjen végbe. A hőnap elején, amíg a héj rendesen elválik, még oltha­tunk. Előtte alapos beöntözést kell végezni, ami serkenti a nedvkeringést. A faiskolákban vadalunk, koronaalakltő met­szést végzünk, szükség esetén lisztharmat ellen (Fundazoi) permetezünk. Szeptember elején kell sort keríteni a szamócatelepítésre. A kiszemelt területet beöntöz­zük, kijelöljük az ágyasokat (lefektetjük a fekete fóliát) és máris ültethetünk. Ha nem áll módunkban naponta locsolni az ültetvényt, akkor lombos ágak segítségével árnyékolni kell a fiatal palántákat. Három évre telepítünk, ajánlatos nagy kö­rültekintéssel dolgozni. A tele­pítésre ajánlott fajtákról külön cikkben szólunk. BELUCZ JÁNOS agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN­Azokat a szőlőfajtákat, ame­lyek majd a hőnap végén vagy októberben kerülnek betakarít tásra (Olasz rizling, Pozsonyi fehér, Hárslevelű stb.), szep­tember elején permetezéssel kell óvni a szürkepenésztől, il­letve a bagolylepke és a tarka szőlőmoly hernyóinak kártéte­létől. Az utolsó kezelésre 3—4 héttel a szüret várható idő­pontja előtt kerfthetünk sort. Permetlé: Fundazol vagy Top­­sin 0,12 % + Bi 58 0,1 %. A múlt évinél szerényebb ter­mésre van kilátás, viszont a szőlő fejlettebb és korábban ■érik, így jó minőségű borokra számíthatunk. A korai érésű borszőlők (Bouvier, Malinger, Irsai Olivér, Müller Thurgau) szüretelése szeptember elejére várható. A bor alkoholtartalma a must cukorfokától függ, ezért csakis érett, jó cukortartalmú szőlőt szüreteljünk (próbaszü­ret). Mielőtt munkához látnánk készítsük elő az edényeket, munkaeszközöket és a préshá­zat, illetve a pincét. Ha csapa­dékos idő lesz, és fellép a jár­ványszerű penészedés vagy rot­hadás, ne halogassuk a szüre­telést! A megszedett szőlőt lehetőleg még a szüret napján dolgozzuk fel, mert csakis így nyerünk üde, zöldesfehér színű, jó ízű bort. A jói tárolható, kifogás­talan minőségű bornak legalább 12 fok alkoholt kell tartalmaz­nia. Ehhez pedig 22 cukorfokos must kel). Tehát ennek megfe­lelően adagoljuk a cukrot. Egy hektoliter must cukortar­talmának egy fokkal való növe­léséhez 1,15 kg cukor kell. A szőlő feldolgozásakor fő célunk, hogy elkerüljük a nem­­kívánatos oxidációt, a káros vadélesztők és ecetbaktériu­mok elszaporodását. Ezért aján­latos kénezni a cefrét. Egy hek­toliter cefréhez 10—20 gramm borként kell keverni, és hala­déktalanul meg kell kezdeni a préselést. Ha rothadt vagy be­tegségektől fertőzött szőlőt dol­gozunk fel, a cefrét feltétlenül kénezni kell. Ilyenkor a hekto­literenként! kénadagot 20—30 grammban határozzuk meg s a nyert mustot feltétlenül nyál­­kázzuk. Azok számára, akik még ha­sonló munkafolyamatot nem vé­geztek, röviden ismertetjük a tennivalókat. A kénezett cefrét még aznap kipréseljük s a mus­tot kénezett hordóba töltjük. Az időjárástól és a must álla­potától függően 24—48 öra múl­va a letiszult mustot óvatosan lefejtjük az üledékről. Ha fej­tés után az erjedés nehezen in­dul meg, egészséges szőlőből nyert 10—15 liter mustot mele­gebb helyiségben előerjesztünk és hozzáöntjük a nyálkázott musthoz. így abban is gyorsan elszaporodnak az erjesztőgom-í bák, és a must erjedésnek in­dul. 0 □ EE0 tennivalók A nyálkázásról még annyit, hogy van egy nagy előnye: a mustban található nemkívána­tos anyagok (föld, gyümölcs­héj, növényvédőszer-maradvá­­nyok stb.) leülepednek, tehát fejtéskor eltávolíthatók. A ne vezett anyagoktól megtisztított must lassabban és egyenlete­sebben erjed, nem következik be túlmelegedés és kisebb lesz az erjedési veszteség (alkohol, illat, zamat). A must erjesztéséhez kotyo­­gót célszerű használni. így a képződő gázok eltávozhatnak a hordóból, de a hordóba nem kerülhet levegő, tehát nem sza­porodnak el a bor felszínén a káros ecetbaktériumok. Ha a boltban nem kapunk kotyogót, házilag is készíthe­tünk ilyen segédeszközt. Az akonyanyílásba illő dugóba fu­ratot készítünk, beteszorítjuk pl. a fejtéskor használatos gu­mitömlő végét. A tömlő másik végét a hordóra helyezett, víz­zel teli edénybe helyezzük úgy, hogy a tömlő vége fölött még legalább 4—5 cm-es vízréteg legyen. VARGA JÓZSEF A ZÖLDSÉGESKERTBEN A karfiol rózsája vízhiány esetén kicsi marad, megbámul és kivirágzik, ezért a karalá­béhoz hasonlóan ezt Is 2—3 naponta frissítő öntözésben kell részesíteni. A rövid te­nyészidejű karfiolt és a bim­bóskelt már szedhetjük. A bim­bók a szár alján érnek be előbb, közülük a kemény tapin­­tásúakat érdemes szedni. A karlábét óvatosan öntöz­zük; vízhiány esetén aprók ma­radnak és fásodnak, túlöntö­­zésre felrepednek. Száraz idő­ben a káposztának, a kelnek és a vöröskáposztának is adha­tunk 15—20 mm vizet. A má­sodvetésű zöldborsót kétnapon­ként szedjük s hetente locsol­juk. Szedéskor a paradicsomon és paprikán ne hagyjunk beteg, rothadó, esetleg kártevőkkel fertőzött gyümölcsöt, és a so­rok között sem tanácsos szét­szórni azokat. Ha a kései káposztaféléket, a karfiolt vagy a céklát her­nyók (bagolylepke) és levéltet­­vek károsítják, 0,1 százalékos töménységű Bi 58-cldattal per­metezzünk. Szeptember elején még vet­hetünk rövid tenyészidejű hó­napos retket. Ha csapadékosra fordul az idő, már most fel­szedhetjük a sárgarépát, ne­hogy felrepedezzen, romlásnak induljon. A répát mossuk meg, a lombját m 5—6 cm-es cson­kot hagyva шн vágjuk le, majd szikkasztás után belátásunk szerint tároljuk a termést. Most vethetjük a téli salátát. A nyert palántát a hűnap vé­gén kell állandó helyére ültet­ni, ahol áttelel. Fokhagymát ugyancsak a hónap végén Ültet­hetünk, jól megüllepedett föld­be, 20—30 cm sortávolságra, 4—6 cm mélyre. Az apróbb bel­ső és középső gerezdeket hagy­juk meg fogyasztásra. A kivá­lasztott gerezdeket ültetés előtt csávázni kell (5 százalékos Sul­­ka-oldatban történő áztatás 6—12 érán át). Ültetés után a földet tömöríteni kell. A hónap végén felszedhetjük a zellert. A lombot letépjük, a zsenge leveleket megszárítjuk télire, a gumó gyökereit pedig bekurtítjuk. A zeller homokba ágyazva, pincében vagy üres melegágyban tárolható. A korai fagyok kártételének megelőzése céljából feltéphet­jük a gyümölcsöt érlelő paradi­csomot. Ha a növényeket me­leg, száraz helyen felfüggeszt­jük, szépen beérlelik a termést. HUSZAR ISTVÁN agrármérnök A VIRÁGOK KÖRÜL A hónap derekáig telepíthe­tünk fenyőt, örökzöldet, esetleg pázsitot. A korai lombhullás különböző kárositók jelenlétére utal, ezért a díszfák, cserjék és rózsabokrok körül gereb­lyézzük össze és égessük el a leveleket. Gyepesítés, illetve az évelők tőosztásos szaporítása előtt lehetőleg fertőtlenítsük a talajt (Basudin 5 G). Ha nem kívánunk magot fogni, az elnyílott egynyáriakat tépjük fel, a szépen virulókat fóliával óvjuk az éjszakai hi­degtől. A krizantém és a dália éjszakára szintén védőtakarást kíván. A krizantémot még bim­bózzuk, majd cserépbe ültetjük, hogy mielőbb átvészelje az át­meneti hervadást. A száraz kötészetre nevelt virágokat még a csapadékos idő beállta előtt vágjuk le és szellős helyen felfüggesztve szárítsuk meg. Szeptember derekáig még te­lepíthetünk korán virágzó hagy­más növényeket. Most Időszerű a legkésőbb virágzó liliom át­ültetése. Nárciszt, jácintot és tulipánt október közepéig ültet­hetünk. A frissen trágyázott földet nem kedvelik. A hagy­mákat a nárcisz és a jácint esetében 10—15, a tulipán ese­tében 10 cm mélyre tehetjük. Hagymás virágokat cserépbe is ültethetünk a hónap végén. A vegyes hajtatás a legcélsze­rűbb, bár a növények hő- és fényigénye nem teljesen azo­nos. Vegyes hajtatás esetén nárciszt és tulipánt vagy jácin­tot és krókuszt ültethetünk egy cserépbe, mégpedig úgy, hogy egy harmad része kiálljon a földből. A cserepeket legalább két hónapig 8—10 C-fokos hő­mérsékleten kell tartani, amíg a hagymák meggyökeresednek. Ilyenkor ritkán locsoljunk. Lugasparadicsom Nagy Mihály diószegi (Sládkovi­čovo) kertbarát helytakarékosan betelepített kert­jében. Kevés helyet foglal, gazdag termést nyújt, jól kezelhető, kevésbé hajlamos a betegségekre és szépen beérleli a gyümölcsöket Fotó: -dek A kardvirág hagymagumóit szedjük fel, tisztítsuk meg 8 földtől, morzsoljuk le az apró gumókezdeményeket, a szárat kurtítsuk be (10 cm), s az ülte­tőanyagot szellős, 6—8 C-fokos hőmérsékletű helyiségben tá­roljuk. A hobbiházban nevelt virág­palánták (évelők) már kellően megerősödtek, állandó helyük­re ültethetők. Viszont a tél vé­gén virágzó, átültetésre egyéb­ként is érzékeny hagymásokat (pl. szellőrózsa) most ne boly­gassuk. Ezeket tavasszal kell átültetni. A hónap második felében szabadföldbe vethetünk díszmá­kot, szarkalábat, körömvirágot, tatárvirágot, végleges helyére telepíthetjük a százszorszépet, törökszegfűt és a kétéves kerti szegfűket, illetve az évelő szar­kalábat. Szeptember végén vagy október elején tőosztással sza­poríthatjuk a kerti gyöngyvirá­got. Vizsgáljuk át a lakásban, de főleg az ablakban vagy az er­atkák. Kártételüket a levelek foltosodása és pusztulása jelzi. A kártevők irtására egy száza­lékos töménységű kálíszappa­­nos oldattal történő lemosást javasolunk. A kezelést ajánla­tos megismételni. A szabadban tartott dísznövényeket csak alapos vizsgálat után vigyük a lakásba. A begónia locsolását mérsé­­_keljük, hogy jól tárolható gu­mókat nyerjünk. A kaméliát te­gyük világos, napos, de hűvös helyiségbe és kiadósobban lo­csoljuk. A bimbók fesléséig a növényt 8—10 C-fokos hőmér­sékleten tartsuk, mert mele­gebb, száraz levegőjű helyiség­ben a bimbók lehullanak. Ha a mikulásvirágot eddig a szabadban tartottuk, akkor a hónap derekán telepítsük visz­­sza a lakásba. Világos, sok nap­fényt kapó szobában tartsuk, ahol a hőmérséklet nem csök­ken 18 C-fok alá. így novem­berben már gyönyörködhetünk az élénk piros fellevelekkel ékített virágzatban. HUSZAR MARGIT agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents