Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-29 / 35. szám
1981. augusztus 29. —————.SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Igálatában Népgazdaságunk minden területén egyre jelentősebb szerepe van a tudományos ismeretek gyakorlatban velő alkalmazásának. A korábbi módszerek többsége már elavultnak tekinthető vagy csak statisztikai jelentőséggel bír, ezért a legújabb módszerekhez kell folyamodni. Ez indokolttá teszi a tudományos munka hatékony fejlesztését és rajta keresztül a termelés sokrétű forradalmosítását. A Malom- és Sütőipari Tröszt kutatóintézetének munkaközössége szintén arra törekedik, hogy a hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott célprogram keretében mindent megtegyen a fogyasztók igényeinek optimális kielégítése érdekében, figyelembe véve az ésszerű táplálkozás gazdasági és közegészségügyi követelményeit is. A közelmúltban Bohumír Sabo kandidátussal, a kutatóintézet igazgatójával, valamint dr. Sladovník józsef tudományos titkárral az intézet közhasznú tevékenységéről és távlati elképzeléseiről beszélgettünk. Mindketten hangsúlyozták, hogy törekvésük fő cŕ ja a fogyasztói piac élelmiszerigényeinek minél jobb kielégítése. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben negyvenöt új termékkel gyarapítják a fogyasztói piac választékát. Olyan élelmiszeripari termékek kifejlesztésére törekednek, amelyek nagy tételben kerülhetnek a boltokba, tehát az emberek százezreinek az igényeit elégíthetik ki. Az ésszerű táplálkozás segítése céljából például a múlt évben közel húszezer tonna kukoricalisztet készítettek, s ebben az évben tovább növelik termelését. Az előző ötéves tervidőszakban például hatvanhat új termékkel gyarapították a boltok árukészletét. Ezeket ma országszerte nagy tételben szállítják a kereskedelemnek. Ebben az évben fejlesztik ki a hét napig eltartható, speciálisan csomagolt, egész gabonaszemekkel dúsított barnakenyér különlegességet, amelynek főleg a hegyeket, erdőket járó turnsták körében lesz jelentősége. Ezzel párhuzamosan a kukoricaliszt felhasználásával többféle termék kifejlesztésére is törekednek. Ilyen terméknek ígérkezik a tíz százalék kukoricalisztet tartalmazó szárított tészta, a tejben oldódó gyermektápszer, a kukoricapehely stb. Ezek sorozatgyártását ebben az évben kezdheti a Malom- és Sütőipari Tröszt. Az ésszerű táplálkozás gyakorlati kérdéseivel — a minőséggel és a választékkal is — az intézetben külön munkacsoport foglalkozik dr. Ivan Šurina kandidátus vezetésével. Ez a munkacsoport fejleszti ki a diabetikusok részére nélkülözhetetlen malom- és sütőipari termékeket is. A fejlesztés tárgyát képezi például a barnalisztből készíthető zsömle, a diétás desszert és egyéb termékféleségek. A kutatók arra is vállalkoztak, hogy a hazai alapanyagok optimális felhasználásával mentesítsék a sütőipart az importtól. Hazai alapanyagokkal pótolják például a korábbi szokványos alapanyagokat. Ennek érdekében napirenden tartják a Malom- és Sütőipari Tröszt, továbbá a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés szorosabbra fűzését. Arra törekednek, hogy a mezőgazdaságtól minél több jó minőségű mákot, gyű mölcsöt, köményt, étkezési gesztenyét, diót, mogyorót és egyéb alapanyagokat szerezzenek. A fogyasztók igényeinek kielégítése céljából a 4;ukrászsüteményeket például egy családadagjának megfelelő csomagolásban hozzák forgalomba, így a fogyasztó annyi süteményt vásárolhat a cukrászdában — egy-egy tételben — amennyire éppen szüksége van a családnak. Amikor hat évvel ezelőtt megalakították az intézetet, azt a követelményt támasztották vele szemben, hogy a legújabb tudományos ismeretek hasznosításával rugalmasan reagáljanak a dolgozók ezreinek az igényeire. Az intézet munkaközössége azóta jelentős mennyiségű új termékkel gyarapította a boltok választékát, olyan termékekkel, amelyek a közellátásban kedveltek lettek. Az csak természetes, hogy nem csupán saját ismereteikre, kutatási eredményeikre támaszkodnak. Figyelemmel kísérik a külföldön végbemenő jelenségeket, az ott megjelenő, élelmiszeripari témával foglalkozó tudományos folyóiratok és más ismeretterjesztő nyomtatványok anyagát Ezekből is merítenek, esetleg összehasonlító alapként használják fel a kutatáshoz. Azt sem tévesztik szem elől, hogy némely termékek az ország bizonyos tájain rendkívül kedveltek. Ennek is|meretében arra törekednek, hogy az ilyen termékekből soha ne legyen hiány. Az ország déli fekvésű körzeteiben például az emberek többsége a fehér kenyeret kedveli. Érthető, hogy ebből a boltok többet kapnak, mint barna kenyérből, amely az északi körzetekben közkedvelt. Köztudott persze az is, hogy a barna kenyér fogyasztása közegészségügyi szempontból a déli körzetekben is előnyösebb lenne. Ezt azonban közös erőfeszítéssel kellene köztudatba vinni, és ebben az egészségügynek Is segítenie kellene. Úgy tűnik, hogy az ésszerű táplálkozás jelentőségét méltató tájékoztatás, vagy ha úgy tetszik, propaganda túlságosan általános, nem egységes, esetenként ellentmondásos, s emiatt hatástalan. A jobb hatásfok elérése céljából az érdekelt feleknek a szorosabb együttműködésre kellene törekedni. A népszerűsítésből csak így szűrhető ki az ellentmondásos jelenség. Bebizonyosodott, hogy a kukoricának a közélelmezés tekintetében — megfelelő feldolgozás után — felbecsülhetetlen az értéke. Az is bizonyítást nyert, ha a feldolgozás alkalmával leválasztják a kukoricacsírát, abból jelentős mennyiségű nagyon értékes étolaj készíthető. Az intézetben arra törekednek, hogy minden feldolgozásra kerülő kukorica csíraanyagát leválasszák és. hasznosítás céljából átadják az étolajgyártó Iparnak. Gondoljuk csak el, hogy a hazánkban feldolgozásra kerülő kukorica csíraanyagának leválasztásával — beleértve a takarmánykukoricát Is — mennyi kiváló minőségű étolajat nyerhetne társadalmunk. Feltételezhető, hogy ez nem kerüli el az illetékesek figyelmét. Ebben a kérdésben a Malom- és Sütőipari Tröszt kutatóintézete megtette a szükséges lépéseket. Az étolajipar a tőlük kapott kukoricacsírából készítette a Palmöl elnevezésű kiváló minőségű étolajat, s ez a közéielmezés szempontjából szép eredmény. A kutatóintézet munkaközössége napirenden tartja a cereális kukoricapehely, a polenta kukorica sajtféleség, a Con Flakes és sok más ú] termék kifejlesztését és sorozatgyártását. önzetlen munkásságával jelentős részt vállal a fogyasztók Igényeinek rugalmas kielégítésében. HOKSZA ISTVÁN Tcrménylrag is áruira? Bár a „kapuzárás“ még messze van, már most megállapítható, hogy az idei év kedvez a zöldségtermesztőknek. A- hol idejében hozzáláttak a tennivalókhoz, lelkiismeretesen szorgoskodtak a fóliasátrakban vagy a szabadföldön termesztett zöldségfélék körül, ott megtérül a ráfordított munka. Minden bizonnyal eredményes évet zárnak. Gazdag, jó termést adott a föld, a zöldségellátás körül mégis adódnánk problémák Ennek okát kutatva kerestem fel a Zelenina Ipolysági (Sahy) székhellyel működő nagvkürtösí (Velký Krtíš) üzemét. — A jó termés ellenére mutatkozó áruhiánynak több oka is van — mondta Jozef Klimo igazgató. — Elsősorban az, hogy a termelők nem a piac szükségletéhez, igényeihez igazodva termesztik a zöldségféléket, hanem — saját lehetőségeik keretén belül — az egyszerűbb megoldást keresik. Főleg a gépekkel művelhető, kevés kézi munkát igénylő terményfajtákat részesítik előnyben. Ennek következtében az egyik oldalon elkerülhetetlen a túltengés, míg a másikon hiány mutatkozik egyes árufajtákból. + Jelenleg mi okozza a problémát? — Két hónap óta nincs például karfiol, de hiányzik üzleteinkből a fokhagyma, a karalábé, a kel stb. Nem kielégítő a gyökérzöldség-kínálat sem. Ennek fő oka, hogy keveset termelnek ebből, hiba persze az is, hogy magról vetik a hagymát, a káposztát, ami köztudottan később hozza a termést. Ebből aztán más probléma is adódik. A termés nagy területen egyszerre érik be. így annak a felvásárlása szinte lehetetlen, mert ml sem vagyunk képesek egyik napról a másikra 100 vagon káposztát vagy más terméket átvenni és továbbítani. + Képesek átvenni a kínált árumennyiséget? Folyamatos a felvásárlás? — A paprikát, a paradicsomot, a gyökérzöldséget és más keresett árufajtákat fel tudjuk vásárolni, de a saláta-uborkával már nem tudunk mit kezdeni, mert oly nagy a kínálat belőle. A felvásárlást egyébként a szerződésben feltüntetett módon és időben végezzük, s ha a fogyasztói piac igényli, tovább is átvesszük az árut, mert saját boltjainkon kívül a középszlovákiai kerület északi részébe Is szállítunk zöldséget, sőt a lednicel Frutának is küldünk 300 tonna paradicsomot és 80 tonna paprikát. ó Miért ritka áru л boltokban a sokak által kedvelt dinnye? — Főleg azért, mert a termelők — ki tudja miért? — nem foglalkoznak a termesztésével, pedig a dinnyetermesztésnek jó hagyománya van a lévai (Levice) és a nagykürtösi járás területén Is. Régebben a bolgár kertészek nagy területeken termesztették, sőt több.egyénileg gazdálkodó Is jelentős mennyiséget termelt és szekérrel faluzva árusította. Dinnye nélkül persze most sem múlik el a nyár. Évente jelentős mennyiséget kapunk Magyarországról, Bulgáriából stb. így a dinnye kedvelői hozzájuthatnak, hi nem is olyan gyakran, mint szeretnék. ' • ф Milyen a helyzet a gyümölccsel? — A gyümölcsellátás eléggé foghíjas. A jövőben feltétlenül javításra szorul. A nagyüzemi szintű termelés gyenge. A kistermelőktől pedig alig kapunk árut. A legutóbbi Időszakban a déligyümölcs szintén hiánycikk. A citromon kívül alig kapunk mást. + Bizonyára gondolnak a télre? Milyenek a tárolási lehetőségek? — Még csak készülődünk a téli Idény zöídségellátására. Tárolóink perszff készen állnak az áru befogadására. Ipolyságon, a vasútállomás közelében' nyolcszáz tonna áru elhelyezésére van lehetőségünk. Főleg burgonyát, gyökérzöldséget, káposztát és mintegy kétszáz tonna almát fogunk ott tárolni. + Milyen volt az első félév forgalma? ' — A zöldségfelvásárlást az említett fogyatékosságok ellenére 116 százalékra teljesítettük. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom elmaradt a tervezett tizenhárommillió nyolcvanezer koronától. A tervet ezen a szakaszon 97,2 százalékra teljesítettük. Egyébként a lévai járás néhány, a nagykürtösi Járás valamennyi boltját ellátjuk áruval, de Banská Štlavnlcát és környékét Is. Bóna Sándor agronómus, és Tóth József fóraktáros munkája nem könnyű, ha az eléggé kedvezőtlen feltételekben ki akarják elégíteni a növekvő igényeket. —+— A vasútállomás mellett levő raktárban nagy a forgalom. A tehergépkocsik friss áruval érkeznek a szövetkezetekből. Oj dinnyeszállítmányt kaptak az MNK-ból. Tóth József a vasutat szidja, mert az állomáson két év óta nincs üzemben a hídmérleg, amelyen a vasúti kocsikat mázsálták. Emiatt kis tételben kénytelenek mérni a beérkezett árut. Tehergépkocsikon szállítják a szénlerakat mázsájához, majd onnét a raktárba, esetleg a boltokba. Ez munkatöbbletet és bosszúságot, Időveszteséget jelent, de a vasútállomás vezetőinek sem jó* mert minden kocsi mellett ott kell lennie a megbízottnak, amíg az árut kirakják és lemázsálják. Szinte hihetetlen, hogy két esztendő alatt nem volt mód a szükséges hídmérleg kijavítására. Minden szem gabonára szükség van! A laikusok talán azt hiszik, hogy a gabona aratásával és a tárházba való szállításával már meg Is oldódott a kenyérgond. Kevesen tudják, hogy a termény milyen utókezelésen megy keresztül. A rozsnyól (Rožňava) járás négy körzetében vásárolták íel, tisztították, szárították és raktározzák ez idei gabonatermést. Követelmény, hogy a megtermett menynylség többségét kenyérgabonaként raktározzák. A járásban a tervezett mennyiség 900 vagonig terjed. Elhatároztam, utánanézek, hogyan gondoskodnak a gabona minőségének megőrzéséről a pelsőcl (Plešivec) és a rozsnyól felvásárlóközpontokban. P e 1 s б c ö n Веке István főraktáros fogadott, aki már 23 éve „kenyérmunkás“. Munkaideje Idényben napkeltétől —napnyugtáig, sokszor azon túlra terjed. Kérdésemre belekezdett a tömör válaszadásba, amely annyira folyékony és szünetmentes volt, hogy újabb kérdést nem Is tudtam közbeiktatni. Amikor befejezte mondanivalóját kiderült, hogy a kimondatlan kérdésekre Is megadta a választ. 6 nagyon jól gazdálkodik az idővel. Ezért nem maradt más dolgom, csak összefoglalni a mondanivalóját: — Naponta 50—60 vagon terményt vettünk át. Többnyire 15—17 százalékos nedvességtartalommal hozták a gabonát, s azt a tisztítás után szárítanunk kellett. A görgői székhelyű almási (jablonec nad Turňou) szövetkezet szállított hozzánk 15—17 százalékos nedvességtartalmú gabonát. Van két szárítőnk, amely óránként tíz tonnás teljesítménnyel üzemel. Ebben csak a takarmányozásra szánt gabonát kezeljük. Á malom- és sütőipar részére a kenyérgabonát aktív, azaz hideglevegős szárítással kezeltük. Ezzel a módszerrel tízezer tonna terményt tudtunk megszárítani. A raktárhelyiségeket keresztirányban beépítettük szellózőnyílásokkal. Ezekben ventillátorok cserélték a levegőt. Erre került 50—70 centiméteres rétegben a nedves termény. Ilyen módon a 19 százalékos nedvességtartalmú gabonát 15 százalék alá tudtuk „hűteni“. Ezt a gabonát a malmok átvették. Rozsnyón a repce tisztításával, szárításával és raktározásával foglalkoztak. Ott tárolták a járás repcetermését, de 35 ezer tonna gabona felvásárlására Is berendezkedtek. A hetedik ötéves tervidőszakban bővítik a raktárkapacitást, hogy a hideglevegős kezeléssel növelhessék a kenyérgabona százalékarányát. Mindkét felvásárlóközpontban rendre és tisztaságra figyeltem fel. A dolgozók az elhullajtott szemet összesöpörték. S ez Így Is van rendjén, mert ha szalonnát te szünk a tarisznyába vagy az asztalra, kenyeret Is tennünk kell mellé. Korcsmáros László Szocialista brigádok az élelmiszeriparban A diószegi (Sládkovlőovoj üdülőben több mint hetven szocialista brigád vezetője találkozott a galántal járásból. A találkozót a Forradalmi Szakszervezett Mozgalom járási bizottsága szervezte. A brigádok küldöttei beszámoltak a sokrétű tevékenységről, vagyis arról, hogyan járulnak hozzá a hetedik ötéves terv sikeres teliesítéséhez. A galántal járás élelmtszerparában több mtnt 1700 dolgozó kapcsolódott be a szocialista brigádok tevékenységébe. Ebben az évben mintegy húszmillió korona értékben termeltek élelmiszert terven felül. Csökkentették az önköltségeket, energiát takarítottak meg, több ezer őráf dolgoztak a munkakörnyezet szépítésben stb. A tizenegy élelmiszeripari üzemben a járás területén 113 szocialista brigád tevékenykedik, és 29 kollektíva már megszerezte a bronz-, 21 az ezüst-, kettő pedig az aranyfokozatot. A szered! pezsgőgyár 16 tagú csomagoló, továbbá a szeredl sütöde DRU sősrudacskát készítő munkaközössége is az érmesek csoportját gyarapítja. A tanácskozás során a résztvevők Ismertették tapasztalataikat a brigádkrónika vezetéséről is, majd értékelték a legjobb krónikákat. A három legjobb krónika vezetőjét elismerésben részesítették és megajándékozták. Az élelmiszeripar szocialista brigádjainak vezetői. •/ Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd Amíg a zöldség a földekről a fogyasztóhoz kerül, számtalan ember összehangolt munkája fekszik benne. A fogyatékosságok okait nem minden esetben látják a termelők és a felvásárlók. Hornyák András, az Ipolybalogl (Balog nad Iplom) Efsz kertésze például a felvásárlási árakra panaszkodott, mert július közepén 1 korona 60 fillérért uborkát termelni aligha ért meg. A hagymánál pedig érthető, hogy a gépesítést helyezik előtérbe, hiszen a kertészek nem bővelkednek munkaerőben. Először magról dughagymát termelni, s a következő évben abból hagymát, nem éppen gazdaságos. A kertész még egy további problémáról Is nyilatkozott: Gondot okoz nekik az áru elszállítása. Az üzemanyagkorlátozás őket is tújtja, pedig a zöldséget Időben kell szedni és elszállítani. Nemcsak a közeit Zelenina telepekre, hanem Rimaszombatba (Rimavská Sobota), a RISO konzervgyár részére Is. Sok tehát a tisztázatlan kérdés a zöldségforgalmazásban, amit a lövőben a termelők és a felvásárlók kölcsönyös előnyére, összehangoltabb szervezéssel kellene érdemben megoldani, BÖJTÖS JANOS Kajtor Pál agrármérnök, az ipolysági Vörös Lobogó társult szövetkezet kertészeti ágazatvezetője, Varga Gyuláné és Magyar Béla felvásárló jelenlétében adja át az árut Tóth József főraktárosnak (A szerző felvétele)
