Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-29 / 35. szám

AZ SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1981. AUGUSZTUS 29. 35. szám XXXII. évfolyam Ага 1,- К A Szlovák Nemzeti Melis ávfontuláiára Augusztus 29-én ünnepeljük a di­cső Szlovák Nemzeti Felkelés 37. év­fordulóját. Hálával és kegyelettel em­lékezünk a hősökre, akik életüket áldozták népeink szabadságáért. Meg­­ilietődve emlékezünk a szlovák nép hőstettére, amely a német fasiszta megszállók erejének felmorzsolását, a második világháború befejezésének meggyorsítását, az egységes Csehszlo­vák Köztársaság megújhódását szol­gálta. Ugyanakkor megteremtette nemzeti és demokratikus forradal­munk teljes kibontakozásának, a ha­talmi viszonyok gyökeres megváltoz­tatásának és a szocialista társada­lomba való átmenet alapvetó feltéte­leit is. Л Szlovák Nemzeti Felkelés tehát új fejezetet nyitott hazánk történel­mében. Ez pedig Csehszlovákia Kom­munista Pártjának és szlovákiai harci osztagának köszönhető. A párt for­rasztotta harci egységbe mindazokat a népi és antifasiszta erőket, ame­lyek a hitleri horda és a szlovák kIerofasizmu8 által „kovácsolt“ rab­láncok lerázását, hazánk független­ségének felújítását és társadalmi éle­tünk mélyreható demokratizálását óhajtották. A Szlovák Nemzeti Felkelés jellege és céljainak osztálytartalma arra ntal, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának gottwaldi vezetősége helye­sen értelmezte a forradalmi mozgal­mak lenini elméletét. Tudatosította, hogy az imperializmus, vagyis a ki­éleződött osztályharc korszakában, amikor a munkásosztály képezi a leg­egységesebb és a forradalmi változá­sokat is legjobban sürgető társadalmi erőt, a fegyveres felkelésben egy pil­lanatra sem szabad átadni a vezető szerepet a hazafias álarcot öltő bur­zsoáziának. A munkásosztálynak és forradalmi élcsapatának, a kommu­nista pártnak a felkelésben érvénye­sülő vezető szerepe garantálta a fel­kelés forradalmi osztálytartalmának érvényesülését, tehát azt hogy nem­csak az idegen megszállóktól való szabadulásra, hanem mélyreható szo­ciális intézkedéseket eredményező feltételek megteremtésére is irányult. Ez, valamint az, hogy a szlovák nép hősi harca az első munkás-paraszt hatalommal, a Szovjetunióval való szövetségben bontakozott ki, a Szlo­vák Nemzeti Felkelésnek internacio­nalista tartalmat adott. így vált a felkelés szerves részévé annak a küzdelemnek, amit a világ haladó és forradalmi erői vívtak és még nap­jainkban is vívnak az imperialista elnyomás és a tőkés kizsákmányolás ellen. Lényegében a felkelés interna­cionalista tartalma volt az a tényező, amely huszonhét nemzet fiait egyesí­tette a közős ellenség elleni harcban. A szlovák nép történelmének hősi fejezete a testvéri szovjet nép önzet­len segítségével valósult meg. A Szovjetunió segítsége, a szovjet par­tizán-parancsnokok és harcosok ön­feláldozó helytállása, az első szocia­lista állam népeket és nemzeteket felszabadító hadseregének a fasizmus felett aratott győzelme nélkül nem vezetett volna győzelemhez a szlovák nép szabadságharca sem. Tehát törté­nelmi tény, hogy a szlovák nép hősi harcának győzelmét, hazánk egységé­nek és függetlenségének megújhódá­sát, népeink teljes szabadságát, a Szlovák Nemzeti Felkelés nemes cél­jainak megvalósulását a Szovjetunió baráti és internacionalista helytállá­sának köszönhetjük . A Szlovák Nemzeti Felkelés mind­örökre véget vetett nemcsak a fudá­­kok klerofasiszta hatalmának, hanem a nemzetek, a cseh és a szlovák nemzet között ellentéteket szító ál­lampolitikának is. A megújhódott köztársaságban — az egyenjogúság szellemében — rendeződött a szlovák nemzet államjbgl helyzete. Illetve a szocialista társadalom fejlődésével párhuzamosan formálódott, új tartal­mat kapott a cseh és a szlovák nem­zet kölcsönös viszonya, melyet ma hazánk szövetségi államrendszere, a két testvéri nemzet teljes egyenjogú­sága és egyenrangúsága jellemez. Az is történelmi tény, hogy a tár­sadalmi átalakulás korszakát meg­nyitó Szlovák Nemzeti Felkelés, a­­mely a nemzeti demokratikus forra­dalmon keresztül a szocialista forra­dalomhoz vezetett, távlatokat nyitott a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésére, a nemzetiségi kérdés marxista-leninista szellemű megoldá­sára, s így hazánk nemzetei és nem­zetiségei egységének megszilárdulá­sára. Az eredményeink, amelyeket a fej­lődő szocialista társadalmunk egysé­gének megszilárdításában és népgaz­daságunk szocialista jellegének for­málásában a CSKP vezetésével elér­tünk, egyértelműen bizonyítják, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei hagyatékával jól gazdálkodtunk. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének jelenlegi szakaszában ezt a szellemi örökséget ápolnunk és fej­lesztenünk kell. Főleg azáltal, hogy hazafias helytállást tanúsítunk abban az országépítő munkában, amely Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa által előirányzott társa­dalom- ás gazdaságfejlesztési felada­tok teljesítésére irányul. Társadalmunk és szocialista nép­gazdaságunk kívánt ütemű fejlődését azáltal segíthetjük elő, ha a termelés minden szakaszán a hatékonyság nö­velésére törekszünk. Ha kezdeménye­zőkészségünk és alkotóképességünk a tudományos-műszaki fejlődés gyor­sítására, a munka termelékenységé­nek fokozására irányul. Nem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk arról, hogy ezen törekvésünk sikeré­től függ életszínvonalunk további ala­kulása is. A fejlett szocialista társadalom épí­tése feltételezi a szocialista demok­rácia szüntelen fejlesztését is. Azt, hogy jobban törődjünk környezetünk: munkahelyünk, gazdaságunk és lak­helyünk fejlesztésével; hogy javasla­tainkkal, a hibák és fogyatékosságok elleni határozott fellépésünkkel elő­segítsük a gazdaságirányítás és a munkaszervezés színvonalának emel­kedését, valamint az államhatalmi szerveink, főleg a nemzeti bizottsá­gok tevékenységének tökéletesítését. Tehát a lehető legaktívabban és leg­jobban kell hozzájárulnunk társadal­mi és gazdasági életünk fejlesztésé­hez, sorsunk formálásához. Társadalomformáló erőfeszítéseink közben azonban egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy szá­munkra létkérdés, szocialista társa­dalmunk fejlődésének nélkülözhetet­len feltétele a testvéri szovjet néphez fűződő barátságunk és osztályszövet­ségünk további szilárdítása. A prole­tár és szocialista nemzetköziség szel­lemének teljes győzelmét elősegíthet­jük azáltal, ha következetesen harco­lunk a nacionalista előítéletek ellen, vagyis ha elkötelezett hívei leszünk Csehszlovákia Kommunista Pártja in­ternacionalista politikájának, amely a testvéri szocialista nemzetek egy­ségének, harci szövetségének szilár­­dulását, az együvétartozásunk tuda­tának elmélyülését, a szocialista nem­zetközi gazdasági integráció teljes ki­bontakozását, vagyis az egységes szo­cialista világgazdaság alapjainak le­rakását, békénk és biztonságunk vé­delmét szolgálja. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak, társadalmunk vezető erejének politikája iránti elkötelezettségünk, a csehszlovák államiság alapján meg­nyilvánuló szocialista hazafiságunk és internacionalista magatartásunk lesz mindenkor a leghitelesebb bizo­nyítéka annak, hogy hűek vagyunk a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés esz­mei hagyatékához. PATHŰ KAROLY A Szlovák Nemzeti Felkelés lučivnái emlékműve, mely örök emléket állít a fasiszta hordák­kal vívott véres ütközetek névtelen hőseinek ■ Kanta Gábor felvétele A CSKP XVI. kongresszusa nem kis feladatokat állított • mező­­gazdaság elé. Teljesítésük érde­kében a mezőgazdaság dolgozóinak mindennemű tevékenységükben azon kell (áradozniuk, hogy lépten-nyomon mozgósítsák és egyre jobban haszno­sítsák a földalap, a gépek és az em­ber minden produkciós erejét. Mind­ez. persze, feltételezi a jobb szerve­zést, a tudomány és a technika vív­mányainak hasznosftását is. További fontos feltétel a tartalékok feltárása. Ez a meglevő, de korántsem kihasz­­nölt erőforrás igen sokat jelenthet a mezőgazdaság további fejlődése szem­pontjából. Azonban lássuk csak, ho­gyan vélekednek a tartalékokról mint kihasználatlan erőforrásról az érdekeltek, a mezőgazdaság dolgozói. Az ügyben három szövetkezet párt­elnökének a véleményét kértük ki. ■ döntő tartalékok mindenekelőtt á termelési folyamatok irányításénak jobb szervezésében keresendők. Tehát az irányítás szubjektumában, az em­berben! Az ember igyekezetét termé­szetesen hivatott elősegíteni a tudo­mány és a technika vívmányainak következetes érvényesítése, melynek mozgatója szintén az ember. Tartalékaink vannak a termelési adottságainkban, főleg a termőföld ésszerű kihasználásában, s annak .ál­landó javításában. Többnyire kötött, lacsapolatlan, vizenyős talajokon gaz­dálkodunk, melyek nem kedveznek я növénytermesztésnek. A tartalék itt ' Szövetkezetünk mindennapi életei ä pártgyűlések és a munkaértekezle­tek, az emberekkel való beszélgeté­sek bizonyították, hogy további tarta­lékok rejlenek a szocialista verseny szervezésében és a jutalmazásában. Pártalapszervezetünk tudatában van annak, hogy igényes feladatainkat csak az erők mozgósításával teljesít­hetjük. Ezért foglalkozunk a tartalé­kok feltárásával, s a lehetőségeink adta keretek között fokozatos haszno­sításával. Meggyűződésünk, hogy « megkezdett úton haladva csak nyer» hetünk, ezért nem térünk ie róla. ■ I.ŰSKA LAJOS, a Rimaszécsl (Ri­mavská Seč) Efsz pártalapszervezetá­­nek elnöke: — Szövetkezetünk kommunistái és tagsága nagy figyelemmel követte a XVI. pártkongresszus határoaztait, — különösen a mezőgazdaságra vonat­kozó megállapításait. Az elhangzottak meggyőztek bennünket arról, hogy helyesen jártunk el, amikor idei ter­vünk kidolgozásakor elgondolkoztunk azon, hogyan válthatjuk valóra az ötéves tervidőszak első évének gaz­dasági célkitűzéseit. Elérésük ugyanis döntően befolyásolja további mun­kánkat. Már akkor arra a megállapí­tásra jutottunk, hogy törekednünk kell a termőföld, a gépek és az em­beri erő újratermelő erejének mozgó­sítására, ésszerűbb kihasználására. A felismerés helyességét napjaink bizo­nyítják, amikor a pártkongresszus következtetéseinek szövetkezetük fel­tételeire való lebontásán és pontosí­tásán dolgozunk. Kommunistáink s efsz-tagságunk célja az, hogy a ter­vek reálisak és igényesek legyenek, s a saját feltételeinkre épüljenek. Tartalékok? Hol nincsenek, ha nyi­tott szemmel járunk! Így van ez ná­lunk , is, annak ellenére, hogy ennek a kérdésnek a múltban is jelentős fi­gyelmet szenteltünk. A rejtett tarta­lékokat ugyanis lehetetlen egyszerre.s maradéktalanul .feltárni! Az iíyesmi-'a. fejlődés tagadása lenne! Ezért újra és újra körül kell tekintenünk a „há­zunk" táján. Számos tartalékunk van például a növénytermesztésben, ahol minden munkaterületen akad elfekvő erőforrás. Mindenekelőtt az egyes munkafolyamatok minőségének javí­tására gondolok. Meglátásom szerint A tartalékok kiaknázása időszerű követelmény PÁRTELNÖKÖK véleménye tehát a termőföld szerkezeti állapotá­nak további javítása meliorációval. További irányzat az öntözés — itt szintén sok még a tartalék, — arai ugyancsak hatással van a termelésre. Tartalékaink vannak a műtrágyák al­kalmazása terén is, ahol nem minden növénynél biztosítjuk a műtrágyák optimális mennyiségét. Feltételeink között jgen fontos a földalap termő­képességének javítása meszezéssel, továbbá szerves anyagokkal: istálló­­trágya, trágyalé, zöldtrágya stb. Pártalapszervezetünk tagsága — együttműködve a szövetkezet vezető­ségével, szüntelenül keresi a további feltáratlan tartalékokat. Ezért az em berek ötleteit és javaslatait mindjg figyelembe vesszük. Az állattenyész­tőink például számottevő tartalékokat látnak a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésében, főleg a jő minőségű, sok fehérjét tartalmazó szálas takarmá­nyok jobb kihasználása révén. Tarta­lékaink itt elsősorban a vágóállatok súlygyarapodásának növelésében, va­lamint a tejtermelés fokozásában vannak. A célravezető utat- az állat­tenyésztés további intenzifikálásában, összpontosításának céltudatos megol­dásában látjuk. Sok tartalékunk van a munkamegosztás fejlesztésében, a szakosításban és az együttműködés­ben is, a kerület északi mezőgazda­sági vállalataival, főleg a növendék­­marhák legeltetése terén. M NÉMETH ISTVÁN, as ndvarfl (Dvory nad Žltavou) Auróra Efsz tix*> mi pártbizottságának elnöke: — Tartalékokból mindenütt sok van. Emberben, gépben, földben. Csak körül kell nézni a munkahelyeken, ellenőrizni kell a terveket, s elemez­ni az irányító munka formáit és mód­szereit. A legfontosabb azonban az akarás, a félelem legyőzése az eset­leges nehézségekkel szemben, melyek áltáléban a tartalékok feltárása köz­ben merülnek fel. összüzemí pártbi­zottságunk és pártalapszervezeteink támogatnak minden olyan kezdemé­nyezést, amely valami módon a javu­lást szolgálja; tehát a tartalékok fel* tárását is. Az ötleteket és javaslato­kat, amennyiben csak egy mód van rá, összekapcsoljuk a szocialista ver­sennyel, a felajánlási mozgalommal, az új technika bevezetésével, a haté­konyság növelésével és az áruminő­ség javításával. A tartalékokhoz való viszonyunkat konkrét példán mutatom be. A szar­vasmarha-állomány fejlesztése céljá­ból növelnünk kell a szálas takarmá­nyok mennyiségét és javítanunk kell a minőséget. A megoldást itt elsősor­ban a kukorica melléktermékeinek hasznosításában láttuk. Ezért gépe­sítettük a kukoricaszár takarmányo­zási célokra való hasznosítását, köz­ben az évelő takarmányok termesz­(Folytatás a 2. oldalon} i

Next

/
Thumbnails
Contents