Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-22 / 34. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus 22. Lehet, hogy az idén már önök is elkísérik csemetéjüket az iskolába. Az elsősök többsége valóban örül az iskolának és a legszívesebben már ma előkészítené iskolatáskáját. Csakhogy sok fiatal anya és ifjú apa úgy gondolja, hogy a gyerekek mindent megkapnak az iskolában. Pedig ez tévedés! Az iskola ugyan ingyen adja a tankönyveket, a tanuláshoz szükséges segédeszközöket azonban a tanulóknak kell megvenniök. Éppen most kínálkozik a legkedvezőbb alkalom arra, hogy ellátogassanak az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szakosított papír- és írószerboltjaiba. Most nyugodtan, minden idegesség nélkül kiválaszthatják az elsősük számára szükséges dolgokat — a megfelelő fekete és színes ceruzákat, gyurmákat, ragasztót, vonalzót, háromszöget, olcsó töltőtollat stb. Az első festési kísérletekre nagy választékban megtalálják a legkülönbözőbb víz- és fedőfestéket, rajzpapírt, vázlatfüzetet. A legajánlatosabb, ha magukkal viszik az elsősöket az iskolaév megkezdése előtt az ilyen bevásárlásra, hogy Így a gyerekek megismerkedjenek a bolttal, ahová majd maguk járnak el vásárolni. Természetes, hogy az idén az idősebb tanulók és diákok újra iskolába járnak majd. Csakhogy melyikük gondol a szünidőben az iskolára? Milyén kellemes lesz majd visszatérni egy csomó élménnyel és vidám történettel gazdagodva. Lesz aztán sok tréfa és nevetés, ha mindent elmesélnek egymásnak. Csakhogy nem lesz kellemes az iskolaév folyamán szűkre szabott időben hajszolni a szükséges tanszereket. Éppen ezért, hogy az iskolaév valóban simán, zökkenőmentesen, minden Idegesség, hajsza nélkül kezdődjék, már most keressék fel ,a papír- és írőszerboltokat, ahol megvásárolhatják mindazt, amire az év folyamán szükségük lesz. Az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szakosított boltjaiban nem feledkeztek meg e felsőoktatási intézményekben és a szakiskolákban szükséges tanszerekről sem. Az igényesebb tanítás igényesebb tanszereket kíván. Minden diák maga válassza ki a szükséges segédeszközöket. Nagy választékban talál töltőtollakat, a legolcsóbbtól egészen a legdrágábbig, válogathat logarlécekben, betűsablonokban, különféle vonalzókban, a legkülönbözőbb körzökészletekben, műszaki kihúzó toliakban, megfelelő karton- és razjpapírban. Jól tudjuk, hogy diákjaink nagy része a nyáron át sem volt tétlen, akad a zsebükben néhány korona. Ezzel is hozzájárulhatnak a kiadásokhoz. Ne feledjék, hogy « szüksége« tanszerek időben való megvásárlása nyugodt, zökkenőmentes tanévkezdést biztosít valamennyi diák számára. —nt— íVl □ M k i n * -Még nem éltem meg egy negyedszázadot, mégis sok emlék halmozódott fel bennem. Legszívesebben a nyári hónapokra gondolok, melyeknek jórészét a vilkei nagyszülőknél töltöttem, no meg Mancika néniéknél. Itt találkoztam először a falusi családok mindennani gondjával-bajával, itt szerettem meg a kertészkedést, itt ismertem meg az élet szépségeit. Sajnos, ipolymenti nagymamám és nagyapám már nem élnek. De azért még anyai ágon van egy mamám, özv. Krascsenits Istvánná, ö a csallóközi róna egyik községében — Bakán — lakik. A közelmúltban köszöntöttük őt nyolcvanadik születésnapján. Csodálom a koros falusi asszonyokat, szorgalmukat, emberszeretetüket. A bakai mamát bár megtörte az élet, de még mindig sokat bír dolgozni. A családi ház udvarán kora tavasztól Krascsenits mama és dédunokájával. (A szerző felvétele^) késő őszig pompázik a virág, Jókora kertjében gyümölcsöt és zöldséget termeszt. Tojásból sosincs hiány, annyit tojnak a tyúkok, hogy az egész famíliának jut belőle, és olykor-olykor — a mama jóvoltából — csirkepaprikással Is jól belakunk. A mamám nagyszerűen el tudja készíteni. Nem Is értem, hogy az ilyen öszszetöpörödött nyolcvanesztendős aszszony hogyan győzi a sok tennivalót: törődik velünk, unokákkal, dédunokákkal, mindig tud valami jő falattal kedveskedni. Mamánál mindig otthonra talál, „a kenyerünkből szelj neki“ természetes és örökérvényű mondás. Mint szövetkezeti nyugdíjas, csak péhány száz koronát kap, de sohasem felejti el a névnapunkat és születésnapunkat, pedig jónéhányan vagyunk. Ilyenkor mindig a zsebünkbe szúr egy zöldhasút. Bár vagy két fejjel magasabb vagyok a nagymamánál, mégis felnézek rá, csodálom akaraterejét, szorgosságát, őszinte szeretetét. Nem véletlen, hogy mindenki becsüli s szereti őt a faluban. Ml gyermekei, unoegyik unokájával kái, dédunokái azt szeretnénk, ba még sokáig élne közöttünk. —ti— A csoriakaiapálo András kovács ■ jmiamikor réges régen, mikor у még bükkfán termett a makk, és kannával hordták a vizet a Dunára, hogy ki ne száradjon, élt a mi falunkban egy szegény kovácsmester, akit úgy hívtak, András. Nevezhetném ugyan Jánosnak Is, de hát minden mesében Jánosok körül forog a világ, az én kovácsomnak megteszi az András is. Éppen olyan hétköznapi név, akár a János vagy az István. De nehogy véletlenül is Bandinak mondjátok, mert azért igen haragudott. Szóval ez az András kovács amolyan érzékeny legény volt, s mint általában a jószívű emberek, igen sokat hallgatott. Kalapált szüntelen, hajnaltól éjfélig csengett-bongott az ülője, lihegett a füjtatója, csupán akkor pihent egy-egy órácskát, mikor megkondult a harang. Ilyenkor vette a tarisznyáját András, kibal- • lagott a műhelye elé, leült egy fatönker és jóízűen falatozott. Szalonnát, kenyeret evett, mikor volt harapnivalója. Ha meg nem, akkor pedig nézegette a csillagos eget, mert, ugye, mondanom sem kell, hogy a napi három harangszó közük kettő olyankor hangzott el, amikor csillagok ücsörögtek az ég tetején. Egyik hajnalban, másik napnyugta után. Az öregek, akik már akkor is többet tudtak a fiataloknál, azt állították, hogy András azért bámulgatja annyit a csillagokat, mert mindahányat ő kalapálta rézlemezből. Talán még a holdat is András kanyarította ki valami öreg fazék fenekéből, s addig izzította a füjtatója alatt, míg gyönyörű aranysárgára nem érett, akár az űritök, amit nagyon szeretett András, csak éppen ritkán jutott hozzá. Hanem a hold históriáját még öregapám is megmosolyogta, aki pedig hiszékeny ember volt. De nemsokáig kételkedhetett, mert MáH néném megesküdött az unokái boldogságára, hogy a hold bizony az ö tepsijének a fenekéből vágatott András keze által, főbb volt hát-nem kételkedni benne, mert Márt néne erélyes egy nöszemély volt ám. Nyolcvan esztendőt élt leányfejjel. Egyszer, mikor András magába mélyedve üldögélt a fatönkjén, odabaüagott hozzá nagyapám és megszólította. — Te, András öcsém, úgy hírlik, neked aranykezed van, a legcsodálatosabb dolgokra képes. Csináltál te már rézsípot, bádogfurulyát, ezüstcsengőt és pléhkolompot is... Be sem fejezhette öregapó a mondókáfát, András mérgesen közbeszólt: — Nem is egyet, százat, mind ott csüggnek a műhelyem falán és éppen azon bánkódom, hogy képtelen vagyok őket egyszerre megszólaltatni. Pedig micsoda muzsika kerekedne abból! Táncra perdülne tóle egész Csilizköz egyszerre. — Ez bizony nagy szó — mondta komolyan nagyapám, — mert Csilizköz tudvalevőleg hét faluból állt. Az egyikben katolikusok laktak, a má' síkban reformátusok, sőt még olyan is akadt, amelyikben ebből is egy kevés, meg amabból ts. Olyan csodát bizony sosem látott a világ, hogy a két felekezet hét faluban lakó rijépe valaha is egy húron pendült volna. Hogyan is tudna hét egyszerre táncolni András zenebonájára. Balga legényt — Nem ért maga ehhez körösztapa — legyintett mérgesen kovács. — Nem is azért jöttem én hozzád, András fiam, hogy bosszantsalak, hanem ha már úgyis unatkozol, meg hangszer fabrtkálással is bíbelődöl, miért nem kalapálhatnál te a madaraknak hangot. — A madaraknak? — nézett nagy csodálkozva keresztapjára András. — Hát. Vagy nem hallod-e, hogy mind egyformán cserreg? Tegyél közöttük némi különbséget, ha olyan akkurátus kezed vanl — Nem bánom, — vonta meg a vállát a legény — terelje ide ókét holnap hajnalban, majd megreperálom a gégéjüket. Ahogy megegyeztek, úgy ts lett. Öregapám egy szép májusi reggelen nagy óvatosan behessegette a madarakat András kovács műhelyébe, az meg csak alig győzte hajlítgatni, görbítgetni a magos és mélyebb hangokat. Összeszedett füttyöt, csacsogást, csipegést és csattogást, aztán olyan trillákat szabott belőlük, hogy ódában hét falu járhatott volna a csodájára. Minden madárnak jutott belőle bőven. Legtöbb a fülemülének. Hanem a varjú minduntalan kiosont a műhelyéből. Győzött utána szaladgálni nagyapám. Mikor nagy keservesen Disszaterelgette, akkor meg teletömte magát a kótyagos reszelöhangokkai. Nyelte, falta a ráspolycstkorgást, azt hitte az ostoba, hogy az is ennivaló. Csakhogy mind fennakadt, ám az ügyefogyottnak a torkán. Ezért olyan kiállhatatlan ma ts az éneke, ö az egyetlen énekesmadár, akinél még a tyúk ts szebben dalol. Mikor meghallotta ezt András, ágy megharagudott, hogy földhöz vágta a szerszámait és azt mondta mérgében, hogy ezután csak lovat patkói, meg szekeret vasal. — Jól teszed fiam, arra ts szükség van — bíztatta nagyapó. De azért az sem elvetendő gondolat, hogy a cstlizközl népet ts egyszer együvé kéne kalapálni. Hát csak törd a fejedet, rajta, komám, hátha megleled a nyitját. — Nem kell azon olyan sokat töprengeni, keresztapám, egyszerű annak a módja, Csinálok én egy hatalmos ekét, olyan nagyot, ami a határmezsgyéket is be tudja takarni, összeszántjuk vele a földeket Nyárodtól Kulcsodig, Pálostól Medvéig, meg keresztbe, bevetjük jóféle búzaszemekkel, aztán megvárjuk, míg majd le kell aratni. A réteken meg kövér malacot nevelünk csordaszámra, hogy a kenyér mellé szalonna is jusson. — Ügy bizony, az jó lesz — bólogatott öregapa. Aztán lopva megcsóválta a fejét. — Szegény fiú, megkeverte az eszét az a sok mihaszna fantázia. Ugyan ki hinné el ezt a sületlen mesét? Hess innen, te, rusnya! — Ez a varjúnak szólt, ami O'tt tollászkodott az egyik sövénykarón és egyre azt nyekeregte: — Kár! Bizony kár, hogy nem hitt Andrásnak nagyapó. Mert az eke hamarosan elkészült. A nagy közösség létrejött, amit a mai napig is úgy hívnak: Csilizközi Földművesszövetkezet. Az áldójátl Majdnem kifelejtettem valamit. A nevében is ott van, hogy: Egységes. így Igaz, ahogy mondom. Aki nem hiszi, járjon utána. CS1CSAY ALAJOS Gyerekruhák Jellemzőjük a könnyedség és a változatosság. A rakott vagy húzott, bő szoknya; a bö, levegős, rövid- vagy hosszúnadrágos öltözékek egyformán divatosak és Jól viselhetők. Mit látunk sorban a rajzon? Sötétkék vagy piros csíkos vászonból, kartonból készült összeállítást, amely állhat vasalf vagy vasalatlan rakott szoknyából és egyenes Ingből. Az újdonság a fehér matrózgallér és kézelő. Széles csíkos trikóval kiegészítve érdekesebb, de egyszínűvel Is csinos. Melegben a fiúk öltöztetése egyszerű, mert nem kell egyéfi* csak egy-két könnyű vászon sort és néhány színes trikó. H4 ennél többet akarunk, akkor egészítsük ki az öltözéket nagyon könnyű vászonból készült Ingkabáttal, amelynek derei* kát gumi fogja össze. A bó felsőrésszel egybeszabott, déréi» ban gumival összefogott kartonnadrágot lehet meztelen váb lal, de lehet trikóval vagy könnyű blúzzal Is viselni. A felsőrésszel egybeszabott napozónadrág szélét 1 em szélesen Idegen színű anyag díszíti. « Kis- és nagylányoknak egyformán alkalmas ruhaforma, felülről lefelé bővül, derékban nincs vágva, csak a keskeny gumiházba fűzött gumi rendezi a bőséget. Viselhető alsőszok* nyával, de lehet hamisan, 4—-6 cm széles madelracakkos pán* tot Is varrni belül as aljára. VÍZSZINTES: % Аж Időset alsó része (zárt betűk: é, 1, n, v, r). 9. Knock out. 10. Művészet latinul. 11. Lakoma. 12. Sír. 13. Egy angolul (ONE). 14. Egyik minisztériumunk jelzője. 15. Rév peremei. 17. Tengerentúli nagyhatalom. 19. Szovjet ex-sakkvilágbajnok. 20. Föléje. 21. Növényi ital. 23. íz. 25. A futballista teszi. 26. Burgonyafajta. 28. Ipari növény. 29. Végnélküli lag?l. 30. Kemény tárgy. 31. Mellrész. 33. A Balaton Is az. 34. Oki 35. Ilyen telefon Is van. 36. A hét egyik napja. 37. Te és 6. 39. Tengely szlovákul. 41. ТП- tőszó. 42. Ha ugyan szlovákul. 44. Termést betakarít. 46. Erődítmény. 48. Szláv női név. 50. Piszok. 51. Európai ország. 53. A légnyomás mértékegysége. 54. Szovjet repülőgép Jelzés. 55. Nap németül (TAG). 56. Kronométer. 58. Libahang. 59. Nem fél. 60. Állami Illeték. 62. Folyadék. 64. Edény. 67. India része. 68. Korhol. FÜGGŐLEGES: 1. Paripa. 2. Bírósági pernél fontos szerepe lehet. 3. Csurgó. 4. Kétes! 5. A múlt Idő jele. 6. Nagy mennyiséget. 7. Tartalma eltávozik. 8. Krajcár rövidítése. 9. Az idézet 2. része (zárt betűk: e, e, r, a, f, e, e). 16. A csont tartalma. 18. Angolna németül. 19. Tudomány. 20. Gépalkatrész. 22. Alumínium vegyjele. 24. Trikó. 25. Egyiptomi napisten. 27. Létrehoz valamit. 29. Vastag ruhaszövet. 32. Kukucskál. 33. Tíz angolúl (TEN). 38. Ceruza. 40. Bánk,., (Katona J.). 42. Porció. 43. Drágakövek mérésénél használatos súlyegység. 45. Argon vegyjele. 46. Szlovákiai folyó. 47. ... de Janeiro. 49. Vércsoport. 51. Őröl. 52. Jegyes. 55. Házrész. 57. Kikötőváros Dél-Arábiában. 61. Tyúklakás. 63. Lángol. 65. Rőmai négyszázötven. 65. Dísz. 67a. Strázsa. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 31. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Rugalmas szervezést, minőségi munkát.“ Nyertesek; Gál Sándor, Péterfala (Petrovce), Karika Vince, Zlaté Klasy, Franko Titus, Lődec (LadiceJ.
