Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-22 / 34. szám
ШШ£Ш-. VÁLASZOLUNK KÉRDÉS: A minap vettem egy doboz gyomirtó szert. Korábban nem láttam a szakboltban, tehát számomra teljesen ismeretlen. A neve TENORAN 50. Bogyósokra kértem, de a dobozra nyomtatott — meglehetősen megkopott — használati utasításban olvasom, hogy csak eperbe ajánlják. A ribizli, az egres és a gyümölcsöskert gyomirtására tehát nem használható? V. L., M. VÁLASZUNK: A 70 grammos csomagolásban forgalomba hozott Гепогап 50 gyomirtó (ára 15 korona) az Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke szerint a hagyma, a sárgarépa, a szamóca, a szegtű, az árvácska és a hagymagumókkal szaporított kard- , virág gyomirtására való. Az egyéves kétszikű gyomokat irthatjuk vele. A bogyósok területének gyommentesen tartására inkább Simazin 50 gyomirtót használjon. Tudomásunk szerint ez a készítmény kapható, a 250 grammos doboz vegyszer ára 21 • korona. A bogyósokon kívül a szőlőben, a gyümölcsösben, a burgonyában és a rózsák, valamint a díszfák és cserjék között is alkalmazhatja. KÉRDÉS: Gombát szeretnék termelni — esetleg eladásra is —, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. És újabban szaporítóanyagot sem kínálnak a szakboltok. Vagy csak én nem találok? I. C., R. j VÁLASZUNK: Javasoljuk, írjon a következő címre: Česká mykologická spoleénost, Karmelitská 14, Praha 1, vagy Myko- Jogická stanice, Vltavská 28, Praha 5. Egy katalógusban olvastam, hogy ez a társaság szívesen ad felvilágosítást és tanácsot a kezdő, illetve haladó gombatermelőknek. Sőt! A társaság szakboltja (VSD Mykoprodukta, Vodičkova 10, Praha 1) állítólag utánvételre is küld szaporítóanyagot az érdeklődőknek. A megrendelést a következő címre kell küldeni: VSD Mykoprodukta, Václavské nám. 30, Praha. (bor) Az egyéves és az öregebb tyúkok vediésére törvényszerűen nyár végén kerül sor. A tyúkok értékelésekor a tollváltást csak a második évben veszik figyelembe. A vedlést több tényező befolyásolja. A pajzsmirigy hormonjainak hatása mellett elsősorban a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a napfényes órák számát és a takarmányozás milyenségét kell fő tényező gyanánt megemlíteni. Tollváltás idején csökken a tyúkok nemi tevékenysége, jelentősen visszaesik a tojástermelés. A vedlő állatok érzékenyebbek az időjárás ingadozásaival szentben. A vedlés a nyakon veszi kezdetét, majd a test hátsó részén, a szárnyakon stb. is fokozatosan kicserélődik a régi tollazat. A vedlés ideje, lefolyásának gyorsasága igen sok tényezőtől függ. A vedlés normális lefolyásában igen fontos szerepe van a takarmányozásnak. A nagy fehérjetartalmú takarmányok (napraforgó, lenmag stb.) meggyorsítják a tollváltást, serkentik a toliképződést. Évek óta foglalkozom nyúltenyésztéssel, ezért minden hozzáférhető szakkönyvet és nyúltenyésztésről szóló szakcikket elolvasok. L. Dvofák Nyúltenyészlés cimű könyvében nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a tenyésztői berendezések házi elkészítésének mikéntjéről szóló fejezetet. A szerző néhány példán azt is bemutatta, hogyan nem szabad nyúlólat, illetve ketrecet építeni. Ezt (igen hasznosnak tartom, hiszen magam is házilag készítem a ketreceket s ilyen példákból a tapasztalt tenyésztő is sokat tanulhat. Most pedig a lényegről: egy apróságra szeretném felhívni a tenyésztőtársak figyelmét. Olyan apró újításra, melyet én évek óta sikeresen alkalmazok és másoknak is a figyelmébe ajánlok. Segítségével megakadályozhatják, hogy az alom és a szilárd ürülék eltömítse a vizelet elvezetésére szolgáló nyílást, A tenyésztők többsége korszerű ketrectömbökben tartja az állatokat. A rácspadozatú vagy félig telepadlós ketrecekben a vizelet a padozat alá beépített, ferdén elhelyezett, hátrafelé lejtő bádoglemezre vagy tálcára, onnan pedig az elvezető Sajnos, sok kistenyésztő még mindig úgy vélekedik, hogy a vedlő tyúkok kevesebb, roszszabb minőségű takarmánnyal Is beérik, hiszen amúgy is keveset tojnak. A tenyésztők figyelmen kívül hagyják, hogy a vedlő állat szervezetében mély élettani változások mennek végbe. Mivel csökken az állatok étvágya, eleve kevesebb takarmányt fogyasztanak, tehát A vedlésrő! annak a kevésnek minőséginek kell lennie. Ezzel elejét vehetjük a túlzott lesoványodásnak. A vedlés és a tojástermelés igen szoros kapcsolatban van egymással. Általános tapasztalat, hogy azok az állatok, amelyek korán és hosszú időn át vedlenek, rossz tojástermelők. Ebből következik, hogy a jó tojó későn és gyorsan kicseréli a tollruháját. A jó termelőképességet megalapozó tényezők (egészséges szervezet, jó takarmányértékesitö képesség stb.) — nyílt vagy zárt — csatornába kerüL Normális körűiményék között a rácspadozat nyílásain az alom, illetve a szU pôdlólte S roslôvôuSásU* icofcé ' / lárd ürülék egy része is áthullik, a lemezre, végül pedig az elvezető csatornába kerül és előbb vagy utóbb eltömíti aal» serkentik a tollváltást. A nagyon rossz tojóknál az év bármely szakában találhatunk új tollakat. Ezek az állatok megtojnak néhány tojást, utána pihennek, közben elhullajtanak néhány tollat, majd ismét tojni kezdenek. Ez az állapot sokszor hónapokig is eltarthat. Az első „tojóév“ vége felé — szeptember elején vagy közepén — a tyúkokat kiválogatjuk. Ilyenkor a tollazat állapota nagyon jól megmutatja, milyen haszontulajdonságú tyúkkal van dolgunk. A korán vedlő tyúkon új, még növekedésben levő tollakat találunk (zászlajuk sima, fényes, a száruk nagy, telt). Ezzel szemben az öreg tollak szára kemény és csaknem átlátszó. A korán vedlő tyúkok szeptember közepére befejezik a tollváltást, a későn vedlők csak októberben vagy novemberben kezdik hullatni a tollúkat. Selejtezéskor gondoljunk arra is, hogy talán nem a tyúkban, inkább bennünk van hiba. A helytelenül etetett, de egyébként jó tulajdonságú tojóknál is jelentkezhet vontatott vádié*. (kmf) így a vizelet lassabban folyik el, felgyülemlik, erjedni és bűzleni kezd, esetleg végigfolyik a ketrectörab hátlapján. Ezzel a jelenséggel én is találkoztam, és rövid töprengés után a következő megoldást választottam. A ketrec (ketrectömb) szélességének megfelelő hosszúságú lécen V-alakú bevágásokat készítettem, majd a lécet a képen ábrázoltak szerint elhelyeztem a ketrec padozata és a vizeletgyűjtő bádoglap között. A léc a ketrec hátsó falára van felfüggesztve és a fogazott oldalával támaszkodik a vizeletgyűjtő ferde laphoz. A léc felfüggesztése sokféleképpen megoldható. Én szöget ütöttem a léc két végébe s ezek segítségével rögzítem a ketrec hátsó falára erősített kis kampókra. A rácspadozaton áthulló alom és ürülék a keresztben elhelyezett, fogazott lécen fennakad, viszont a vizelet a ferde bádoglapon elcsorog az elvezető csatornába. így a ketrectömb mindig tiszta, száraz, nem bűzlik a felgyülemlett vizelettől s az állatok egészséges környezetben élnek.. PICÉK M., Turuov TANULJUNK EGYMÁSTÓL Csak egy fogazott léc keli hozzá Kert esze t 1981. augusztus 22. Ф KUdllqttcnyézzté» Anyulak takarmányozásában legeldöntetlenebb a zöldetetés, különösen a friss, illetve a nedves zöldtakarmányok fogyasztásának vitája. Gyakorló nyulászok és szakemberek ellentétes véleményei csapnak össze. Egy nyulász-összejövetelen az egyik gyakorlott tenyésztő azt állította, hogy amióta nem etet zöldet, hanem még nyáron is szénát ad, nincs nála bélbetegség. A másik sietett az ellenkezőjét bizonyítani: sok friss zöldet etet, amellyel az étvágyat és a vitamint biztosítja s a nyulak fgy gyorsabban fejlődnek. A nyúltenyésztés kézikönyvének szerzői azt állítják: alapvető szabály, hogy a nyulaknak nedves, megázott zöldtakarmányt soha nem szabad adni. A felfúvódások elkerülése érdekében a zöldtakarmányokat 8—10 órán át árnyékos helyen fonnyasztani kell. Majd lejjebb: nyomatékosan, hangsúlyozni kell, hogy a teljesen friss, harmatos vagy megázott zöldlucerna felfúvódást okozhat. Ugyanakkor dr. Simor Lajos, • nyulak szakértő állatorvosa és szaktanácsadó így cikkezik: nem kell félni a nedves zöld etetéstől, ha a nyulak azt kiskoruktól megszokták, nem okoz felfúvódást — kivéve a zsenge lóhere. Máshol pedig azt állítja: ha salátút etetünk, rövidesen megjelenik a hasmenés. Nem kell tőle félni, pár nap múlva megszűnik és etethetjük tovább. Érdemes lenne tisztázni ezt a kérdést. Nem akarom a vitát eldönteni, csak gyakorlati tapasztalataimat teszem hozzá. ban más a helyzet. Minden takarmányváltás egyébként la kockázatos, és ilyenkor a rendkívül mohón elfogyasztott friss, rendszerint igen zsenge, nagy biológiai víztartalmú, netán harmatos zöld pedig kifejezetten veszélyes lehet. Ilyenkor ezért csak fonnyasztott állapotban, sőt szénával keverve, fokozatosan térjünk át az új étrendre. Az áttéréskor adjunk nyulainknak fűzvesszői, nyárfavagy cserfagallyat, kevés nyers krumplit és teljesen kiszárított kenyeret. Mindenkor tartsuk szem előtt — tavasszal különösen —, hogy friss zöldet általában kiegészítésként, jóllakott és megitatott nyúlnak adjuiik, csökkentve ezzel a mohóságukat, s a túlevés veszélyét. Mindig etetés előtt itassunk. A zöidetetés is történjen rendszeresen, azonos időben és megszokott sorrendben. Ha a felnőtt nyulaknak és megerősödött süldőknek adunk is friss, nedves zöldet, a választott kisnyulaknak semmi esetre sem. Erre az időszakra esik a béltraktusok végleges kifejlődése, a takarmányváltás, az anyatej védőhatásának megszűnése úgyis olyan terhet rő a gyenge szervezetre, hogy a friss zöld hol puffasztó, hol hasmenést okozó batását nem minden kisállat viseli el. Fokozottabban fontos tehát az átmenet és a fonnyasztás. A bizonyítás és a vita eldöntése a kutatók, a szakemberek dolga, a mienk, nyulászoké pedig az óvatosság. Dr. SZEGŐ LAJOS ZÖLDETETÉSI NÉZETEK ÉS TAPASZTALATOK Bárkinek van igaza — egyszerűen nincs szüksége egy nynlásznak sem arra, hogy egészen friss, sőt nedves zöldet takarmányozzon. A vita vagy a kockázat helyett a néhány órás kivárás, fonnyasztás könnyű és biztonságot ad. Másrészt szerintem különbséget kell tenni a tavaszi zöldre való áttérés ideje és az egyéb időszakok között. A friss és a nedves zöld is etethető, ha a nyulak kiskoruktól, illetve kora tavasztól hozzászoktak. És ezt nagyon szeretném hangsúlyozni. Nyáron hozzászokott felnőtt nyulakkal magam is minden károsodás nélkül etettem friss, sőt nedves zöldet, még lucernát is. A tavaszi időszakban azon-Frissen vagy fonnvasztva? PÉLDAMUTATÓK Csicserben (Ciíarovce) a hnb szorgalmazta a kertbarát mozgalom fellenditését. A kezdeményezés sikerrel járt, hetvenkilencben megalakult a kertészkedők alapszervezete. A községben kétszázhetven porta van, fólia alatti zöldségtermesztéssel 175 család foglalkozik. — Ügy mondták, sok zöldségre van szüksége a népgazdaságnak, hát mi is munkához láttunk — mondta Tóth Árpád, aki idestova két évtizede termel korai zöldséget. Pedagógus, a kertészkedők helyi szervezetének titkára, a Zelenina megbízott felvásárlója. — Alapszervezetünknek kilencven tag-Ija van. összesen négy és fél hektáron kertészkedünk. Az alakulás évében kétszázhatvan tonna zöldséget értékesítettünk. Az idén szerényebbek voltunk: mindössze kétszáz tonnára kötöttünk szerződést. Kínálni, persze, többet tudunk. A csicseriek nem ma, de nem is tegnap kezdtek kertészkedni, s ennek látszata van. Mégis — sokan a könnyű pénzszerzés reményében kezdtek termelni. Menet közben döbbentek rá, hogy a háztáji zöldségtermelés nem könnyű munka. Aki eredményt akar felmutatni, annak a szokásostól eltérően kell berendeznie az életét, megtervezni az egész évi munkát, és sokszor le kell mondania a szórakozásról. Az igazán jó termelőket januártól késő őszig csak ritkán találja ágyban a reggeli öt óra. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenkit a pénz csábít. Az átvevőhelyen sokan mondogatják, hogy elsősorban a munka szépségében, az örömöt nyújtó eredményekben látják és találják meg az egész évi fáradozás értelmét. A kertészkedés jövedelmező, nem tagadja senki. Tízezrek, milliók gyarapítják egyik-másik kertészkedő falut. De sokat kell fáradnia annak, aki egyszerre három-négyezer koronát akar hazavinni! Tóth Arpád panaszkodik: — Nőnek a termelési költségek; drága a műtrágya, a vegyszer, a fóliát évente cserélni kell, ráadásul a vetőmag- és kellékellátás sem a legjobb. Az adóról akár ne is beszéljünk. Aki elfogadható nyereséggel akar dolgozni, annak a termés egy részét a piacon kell értékesítenie. Ez pedig három műszakot jelent. Kérdés, meddig vállalják ezt az emberek?, A faluban minden tenyérnyi helyet kihasználnak az embe-i rek. Sokan feltörték az udvart, itt kapott helyej: a melegágy, meg a fóliasátor' a kertben pedig saláta, hagyma, karalábé, karfiol, uborka és gyökérzöidség terem. Az emberek gyorsan megtanulták, hogy a fő növényen kívül valamilyen élő-vagy utóveteményt is kell termelni, hogy haszonnal járjon a fáradozás. A tőketerebesi (TrebišovJ járásban most fellobbant zöldségtermesztési lázhoz a csicserl kertészkedők is hozzájárultak. Mindig olyan árut kínálnak —< a felvásárlótelepen és a piacon egyaránt —, amely másokban elismerést és munkakedvet fakaszt. (iUéai
