Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-22 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1981. augusztus 22. Rekkenő hőség volt, szikrázó levegő vette körül a hatalmas acéltesteket. Szállt a por, dohogott a gép, kalász tűnt el a monstrum gyomrában, s búzával telt a tartály. A „Dobos“ dűlőben az utolsó rendeket vágták a búzatáblán. Ottjártunkikor sorban, egymás mögött haladtak a komájnok, csehszlovákok és szovjetek vegyesen, mellettük a terményszállltó gépkocsik. ►- A kiroval, laloval, rakosinal és a trlsinai kolhozból jöttünk a prešovi járás Šarišské Bohdanovce-i szövetkezetébe — mondja Ivan Szidum, aki tizedik évadját tölti a kombájn volánja mögött. Tíz kombájnnal jöttünk, s én először járok Csehszlovákiában. i—i Hogy érzik itt magukat? — kérdem a nyúlánk fiatalembertől. t— Köszönjük, jól !— mondja a többiek nevében. Tóth Sándor kombájnja pillanatnyilag áll. Kihasználom az alkalmat, hogy szót váltsak a kezelőjével. — Ezt megirigyelhetjük, s tanulunk is belőle. Nincsen fennakadás, minden a legjobban halad. Hajításnyira odébb, a szomszédos Saéurovi Efsz gabonaföldjein találjuk magunkat. Itt is segítik a betakarítást szovjet kombájnok. S a véletlen úgy hozta, hogy Tarr Imre Itt arat először búzát. Otthon repcét már vágott. • . Jó munkát végeznek a vendégek — nyilatkozik elismerően Martin Tomko agrármérnök, a szövetkezet elnöke. — Tizenhárom kombájnnal vágjuk, gyorsan halad az aratás. — Az sem megvetendő — mondja ján Hlad technikai főágazatvezető —, hogy jól felkészítették a négy szovjet gépet. Csonka János, a szovjet kombájnosok csoportvezetője jőbeszédű, értelmes, középkorú ember. Miután megtudja, kik vagyunk, átvált magyar nyelvre. —i Nyolcunk közül hatan magyar Agabonabetakarltásrél, a szocialista munkaversenyről, a nyári, nyárvégi és az őszi tennivalókról, gondokról, problémákról beszélgettünk a napokban MIŠKOVIC Július agrármérnökkel, a munkaérdemrendes vágsellyei (Sala) BARÄTSAG Efsz növénytermesztési főágazatvezetőjével, — Hogy sikerült az idei gabonabetakarítás? — Mivel mind az emberi, mind a gépi felkészültség nagyon alapos volt, s az aratás is tervszerűen haladt, bonyodalmak nélkül, rövid idő alatt befejezhettük, minimális szemveszteséggel. Ehhez nemcsak a saját kombájnosaink járultak hozzá, hanem a Turá Lúka-i és a troubkyi szövetkezet, valamint az Olomouci Gépállomás kombájnosai is, megértve a minőség szabta követelményeket. — A terméshozam? — Csalódás ért minket. Igen jónak bizonyult a gabonánk, sajnos a hoszszan tartó aszály, valamint a növényi betegségek, kártevők fellépése áthúzta számításainkat. Ez azt jelenti, hogy a gabonatermesztési tervünket csupán 86 százalékra tudtuk az idén teljesíteni. Ebbe igen nehéz belenyugodnunk. De ami tény, az tény ... — Kiket emelne ki név szerint a legjobb kombájnosok közül? —■ Ügy fogalmaznák: a mi kombájnosaink és a vendégkombájnosok egyaránt becsületes, szakszerű, jó munkát végeztek, teljes mértékben igazodva a gabonabetakarítási tervben' rögzített követelményekhez, rendszabályokhoz, takarékossági, tűz- és balesetmegelőzési rendszabályokhoz. — Szalmaletakarítás, tarlóhántás? T Rekordidő alatt letakarult a szalmánk, ami a tarlóhántást, a tárcsázást és a tarlókeverék-vetést is nagy mértékben meggyorsította. — Van-e aratás utáni „uborkaszezon“? — Ilyesmit nem ismerünk. Gond? Az van. Kombájnosaink viszonozzák a nekünk nyújtott segítséget. Egy kombájn maradt itthon. Ezt kölcsönöztük Dióscegnek (Sládkovičovo), de a hosszan tartó kánikulábah beérett a 40 hektár étkezési babunk, amit feltéptünk, s nekiláttunk a cséplésnek. De egy kombájn — csak egy kombájn __ — Nagyon időszerű az istállótrágyázás. — Összesen 850 hektárra juttatunk „talajzsírozót", hogy bő termést várhassunk. Hektáronként 38—40 tonnányit szórunk szét trágyaszóró kocsik segítségével. Ez a munka szeptember derekáig tart. — Vetőszántás — Már javában folyik. Az a célunk, hogy szeptember végén, október elején már jói előkészített, kellően pihent talajba hulljon az őszi kalászosok magja. — Egyéb munka? / — Már tízéves hagyománya van nálunk a vöröshagyma-termesztésnek. Otven hektáron termesztjük. Augusztus végén megkezdjük a betakarítását. Ugyancsak igyekeznünk kell (ezt követően, szeptember derekán) a cukorrépa és a kukorica betakarításának a megkezdésével. Nagy odafigyelést igényel majd a 870 hektárnyi, PÁRBESZÉD a főágazatvezetővel — S közben még más munkát is kell végezni? — Hogyne kellene?! Itt van például a pillangós takarmánynövények nyári vetése, összesen 130 hektárba. — Dúl az aszály, vajon van-e mód az öntözésre? — A szántónknak mintegy 72 százalékát tudjuk öntözni. Van-e eredménye? A lucernáink öntözöttek; már három kaszálatra sor került, még egy kaszálattal számolunk. A lucernaszéna hozamátlaga eléri, vagy túl is haladja a 10 tonnát. Hagytunk bőven magnak is; azt tartja a népi. hiedelem: Sok az egér, jól köt majd (magot) a lucerna! Reméljük, így lesz. i— Itt az ideje a silózásnak. — Nem késlekedünk vele. Augusztus második felében megkezdtük, ösxszesen 8000 tonna szilázst terveztünk, reméljük, sikerül majd jó minőségűt készítenünk. szemre termesztett kukorica betakarítása — az IKR (Bábolnai Kukoricatermesztési Rendszer) keretében. —■ Gondok, problémák? — Negyven hektárral több az idén a cukorrépánk termőterülete. Idejében rendeltünk egy hatsoros fejezőgépet. Ha kellő időben nem szállítják le a gépgyáriak — mondjuk október derekán érkezik csak meg —, akkor nehézségeink támadhatnak a betakarítással. — Ügy tudom, lucernamagot, hagy* mamagot és sárgarépamagot is termesztenek. — Termesztünk bizonyt Ezeknek a cséplése is nagy szakértelmet követel majd az elkövetkező hetekben. — Jól összehangolt őszi termésbetakarítást és a jövő év eredményeit alapozó szántás-vetést! A beszélgetést köszöni: N. KOVÁCS ISTVÁN Arafövrav - az agranőmus széniével Képünkön a vranovi járásban a legnagyobb teljesítményt elérő szovjet kombájnosok láthatók. Balról Popovics János, Abrány Ferenc, Strom Zsigmond és Nagy Zsigmond ni Szinte hasonlóak az adottságok Itt, mint nálunk — mondja szép magyar kiejtéssel.. Talán itt még tisztább a tábla, kevesebb a gyom. így naponta levágunk tiz hektárt is, ami megfelel vagy harmincöt tonnának. — Hol vannak elszállásolva? — érdeklődöm. — Itt van a szállásunk is. Kitűnő az ellátás, jól megoldott az étkeztetés. Már az első nap kaptunk televíziót, maga a szövetkezet elnöke hozta el. Ahogy megtudom a többi szovjet korabájnosoktól, Tóth János a beregszázi járásban az idei aratási versenyben a legnagyob teljesítményt érte el, járási győztes lett.-i Gratulálok a győzelemhez — fordulok a mosolygós arcú, jó megjelenésű fiatalemberhez. <— Igazán köszönöm. — Hogy fizetett önöknél a búza? — Mifelénk többnyire Mironovszkát és Jubilejnát termesztünk. Ezek a fajták nagyon jől beváltak, az idén 8 tonnát adtak hektáronként, de az öntözött területen meghaladták a 7 tonnás átlagot is. — Ami azt illeti — kapcsolódik a beszélgetésbe Jozef Klíma agrármérnök, a közös gazdaság elnöke — a ml gazdaságunkban Is a Jubilejná és a Mironovszká fizet a legjobban. —+— Szovjetunióból a kelet-szlovákiai kerületben hatvan kombájn segíti a etrmény megmentését. — Szeretettel fogadtuk a szovjet artókat, s tervezzük velük hosszú távon a Jó kapcsolat kialakítását — mondja Michal Fecko, a vranovi járás Sečovská Polianka-i Csehsžlovák —Szovjet Barátság Efsz elnöke, akit mostanában csak a határban lehet megtalálni. — A ml kombájnosaink segédkeztek Kárpát-Ukrajna vinogradovi járásának gabonaföldjein, hát most visszajöttek nekünk segíteni. A négy szovjet NYIVA kombájnnak a személyzete: Anton Csepak, Ivan Lenyo, Vaszillj Bigov, Topp Imre, Tóth Zsigmond, Mihail Jesztyenko, Vaszillj Szimon és Mihail Leszjak. — Most összesen tizenöt kombájn arat, néhány napsütéses Idő kellene, hogy befejezhetnénk az aratást, — mondja Tóth Zsigmond magyar nyelven. — Igyekszünk minden alkalmas percet kihasználni. Mi már jól összeszoktunk az Itteni fiúkkal, igazán nagyon jól megértjük egymást. — A kombájnosok minden dicséretet megérdemelnek — szól közbe a szövetkezet elnöke. Topp Imre, aki szintén Vtnogradovról érkezett, a szervezett munkát magasztalja: nemzetiségűek vagyunk — mondja. — A helybeli elvtársakkal Is szót értünk, ml szlovákul Is beszélünk. Jó barátság alakult ki közöttünk. — Hogy fizetett a gabona a vino* gradl Járásban? — Hektáronként 4,4 tonna körüli mennyiséget takarítottunk be. Volt már nálunk sokkal jobb termés is, de a rossz időjárás megtette a magáét nálunk is. —■+—1 A kassal (Košice) Járásba Is ellátogattunk a vendégkombájnosok után, A buzitai szövetkezet „Keleti Tenorok“ nevű dűlőjének szélén tizenegy kombájn várja a vezényszót, összesen heten jöttek a szomszédos Magyarországról. Közöttük is talán a legjobb arató Doborosl Pál, a Hernádnémeti Termelőszövetkezet kitüntetett kombájnoja. — Maguk is kifogták — mondja a csepergő esőre, meg a sáros cipőnkre célozva. — De mit szóljunk akkor mii? Félben az aratás, megállított bennünket az eső. i— Hány éve arat? — Ez a hatodik, itt Buzitán most vagyunk először. De remélem, hogy a két szövetkezet között létre jön a barátság, és kölcsönösen segíteni fogjuk egymást a jövőben is. Nem valami vidám a közös gazdaság elnöke, Vajányl László sem. Ezért tapintatosan kérdezem: — Hány embert mozgat meg most az aratás? ■—i Tudom én, mire gondol t—i mosolyodik el Vajányl László —, arra kíváncsi, mi a különbség a régi, meg a mostani aratás között. Ég és föld a kettő! Ha érdekli, én is arattam kézzel, kezdtem mint kötélsodró, s már benne voltam az Időben, mikor letettem a kaszát. Megjöttek a kombájnok. Harminc éve, mikor arattunk, a határban volt minden élő ember. Most? Jó Időben a huszonnyolc arató-cséplővel, néhány szemszállítókocsi, bálázók, rakodók összesen sincsenek százan. — Megszokta már a buzitai dombokat? — kérdem Gyükér Jánostól, a magyarországi önódi Termelőszövetkezetből érkezett kombájnostól. — Nem Idegen nekem ez a tá] «*-> feleli. — Igaz, nálunk sík a terep, ml ahhoz vagyunk szokva, de ha rosszabb, meredekebb a dűlő, akkor is megbirkózunk vele, csak már tisztulna ki az ég, hogy kezdhetnénk újra az aratást. í—i Meddig maradnak? — Amíg lesz munka, hiszen segíteni jöttünk... ch Hát akkor, jó munkátl ILLÉS BERTALAN A zslgárdi (Ziharec) földmüvesszövetkezetben az Idén 452 hektáron termeltek gabonát. Ebből 340 hektár volt az őszi búza és 112 hektár az árpa. A termés betakarítása az előre kidolgozott munkaterv szerint történt, a gépek csoportos bevetésével. így aránylag rövid idő alatt fedél alá került az Idei termés, önkéntelenül is ide kívánkozik egypár kérdés, melyet Pápay József föagronómusnak tettem fel. — Milyen tapasztalattal gazdagodtak az idén? — Akkor kell nekifogni a gabona learatásának, amikor az éppen megérett. Minden késedelem szemveszteséget jelent, ami nagy hiba. A másik felismerés és tapasztalat az, hogy a kialakult munkacsoportokat nem szükséges megbontani, végezzenek mindent együtt úgy, ahogy megszokták, ahogy összeálltak. A vezetőnek dologidőben az a kötelessége, hogy szoros kapcsolatot tartson *a dolgozókkal, ellenőrizze a napi teljesítményt és a munka minőségét. Nagy előny a jó felkészülés és a szocialista munkaverseny, melyet kombájnosok, szalmabegyűjtők és magszállítók között hirdettünk meg. Ezekre a dolgozókra példamutató feladat hárult az aratás folyamán, amit becsülettel teljesítettek. — Mi volt a verseny feltétele? — A versenyfelhívás nemcsak a napi teljesítményre, hanem elsősorban a jő munkavégzésre irányult, arra, hogy a megtermett termést a lehető legkisebb szemveszteséggel takarítsuk be. Ennek érdekében nagy jelentőséget tulajdonítottunk az ellenőrzésnek, ami minden gazdasági vezető feladata volt. Ellenőriztük például azt. is, hogy a kombájnos betartja-e az előírt sebességet, ügyel-e a rosták napi kétszeri tisztítására, arra, hogy minél kevesebb legyen a géphibásodás. Serkentőleg hatott az anyagi ösztönzés is. Mi valóban minden nap megbeszéltük a tennivalókat, a dolgozókkal azt is ismertettük, hogy milyen lehetőségek vannak az átlagos kereset kiegészítésére, ha becsületesen és jól dolgoznak. Ügyeltünk arra, hogy csak az kapjon jutalmat, akt valóban példásan dolgozott. Ösztönzőleg hatott az agitáclős-propaganda tevékeny* ség is. Fontosak az anyagi ösztönzők is, de ez mégsem minden; sokszor többet ér az erkölcsi elismerés. Kom.* bájnosaink, de a többi csoportok Is becsülettel helytáll* tak: minimális szemveszteséggel ötvenkét mázsa átlagtermést értünk el, ami legjobb eredménynek számít a galántal járásban. — Kik voltak a legjobbak? — Neveket nehéz említeni, mert az aratók minőségi munkát végeztek, de mivel a munka versenyszerűen folyt, értékeltük teljesítményüket. Ennek alapján a kombájnosok közül alsó helyezést ért el az Udvaros Gusztáv és Hladký József kombájnospáros 112 hektár tel* Jesítménnyel. Második helyezett lett Habán Leopold és Baranyai Gábor, őket Borbély Ferenc és Zstlák Ondrej követték. A kombájnokat nyomban szalmabegyüjtő csoportok: préselőgépek, szalmafelszedők és szállító kocsik követték. A szalmabegyűjtésben kimagasló teljesítményt nyújtott Dömény Ferenc, a kazalozásnál Ürge Györgyné és Fiamová Anna. A takarmányszalma bélozásában nagy érdeme van Tanító Ede traktorosnak és Takács Bélának, akik időt és fáradságot nem Ismerve hosszabbított műszakban dolgoztak. Dicséret Illeti a többi traktorosokat Is, akik a gabonát szórás nélkül szállították rendelte* tési helyére. Még aratás előtt elkészült egy gabonatároló, így a tárolással nem volt probléma. Az Idén a műhely dolgozói Is kitettek magukért. Idó* ben és Jól felkészítették a munka- és erőgépeket az aratásra, de a munka közben előforduló hibákat Is helyben azonnal eltávolították, ezáltal hozzájárultak a gyors és sikeres aratás lebonyolításéhoz. Ezt a munkamorált, lelkesedést, odaadást, ezt a közösségi légkört szeretnénk megtartani az őszi munkák végzésénél Is. — nt—« A gútai (Kolárovo) SZISZ szövetkezet már hosszú évek őta értékes kötelezettségvállalásokkal, s ezek teljesítésével Járul hozzá népgazdaságunk fejlesztéséhez. A XIV. pártkongresszus és a CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaik értéke 3 millió 576 ezer korona, ebből az első félév leforgása alatt 1 millió 129 ezer korona értéket teljesítettek. Habár gabonából az Idén a tervezett mennyiséget nem sikerült betakarítaniuk, az állattenyésztés — aránylag kedvező — eredményei, a nyersanyagmegtakarltás, a termelési befektetés csökkentése kiegyensúlyozták a mérleget. A Szövetkezett Földművesek Szövetsége által szervezett munkakörnyezet-javítást versenyben Is szép eredményeket értek el a gazdaság dolgozói: az első félévben hatvanezer korona értékű társadalmi munkával járultak hozzá a munkahelyi környezet javításához, szebbé tételéhez — a vállalások teljesítéséhez. • REFLEKTORFÉNYBEN — A LEGJOBB ARATOK A gútai szövetkezetben Is már hagyománnyá vált, hogy a gazdaság gépjavítói kombájnra ülnek, s egészséges versengéssel „harcolnak“ a jő és még jobb eredményekért. A szokásos versenykritériumok mellett az értékelő bizottság nagy gondot fordított a következőkre: azokat a kom* bájnosokat, akik tíz centiméternél magasabb tarlót hágták, kizárták a versenyből. Ez az intézkedés természetesen nem véletlenül szüjletett: a szalma ugyanis értékes takarmány. Az E—516-os kombájnok kategóriájában 229 hektáros teljesítménnyel az első helyezést Pacér József és Szatky István érték el. Az SZK aratócséplőgépek csoportjában Zuba Mihály és Kiss Ferenc érdemelték ki a „versenykoszorút“. A szalmaprések kezelői közül az első helyen Tóth Imre végzett. Az önjáró szalmabe* gyűjtőgépek versenyében az első há* rom helyen Gőgh Gábor, Vass Antal és idősebb Nagy László végzett. A győztesek — amint ezt a szocialista versenyek nesztora Juraj Skalnlcký mérnök elmondta — decemberben ér* tékes tárgyi és pénzjutalomban ré* szesülnek majd. — kalita-< Nemzetközi összefogás
