Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-22 / 34. szám

1981. AUGUSZTUS 22. * яяаянм 34. szám XXXII. évfolyam Ага 1,— Kčs Az ősz az érett Izek és a párák évszaka. Fürtök csüngnek a szőlőtőkén, a zőszerű levele Is törés alá érett. Az őszi munkák Igazi próbatételt Jelente­dinnye cukros bele dagad, a perzselő nyár zamattal töltötte meg a gyümöl- nek, amikor minden munkáskézre szüksége van a mezőgazdaságnak csőt. Bőven akad munka a kertészetben, a gyümölcsösben, s a dohány legye- Fotó: Borzi l., Matis p. és Cstk A meghívó aratási ünnepélyre, az ú] kenyér és a megújuló élet ünnepére invitál. Év­ezredek égették ösztöneinkbe a kenyér be­csületét, tiszteletét, azok az Idők, amikor kenyér­ből sem volt elég. Korszerű kemencék ontják ma a kenyeret, я a kenyér filléres áru lett. Az új kenyér mégis ün­nep mindenki számára. Az élet és a folytonosság ünnepe. A folytonosság ünnepe, bár nem ünne­peljük hangos szóval, pántlikával, mint ahogy a természet sem ünnepelte önmagát, amikor a bú­zaszem csirát eresztett. Ma már megszoktuk, hogy korszerű gépekkel dolgoznak a földeiken, most mégis hajtsunk fejet a szántók, a vetők és az aratók előtt Az idei aratás alatt Igazi csapatmunkának le­hettünk szemtanúi. A mezőgazdaságban tevékeny­kedőkön kívül a terményátvevők, üzemanyag­­szállítók, a védnökség! üzemek, a társadalmi szer­vezetek, néphadseregünk katonái és a baráti or­szágokból érkezett vendégkombájnosok szorgal­­galma, igyekezete kovácsolta csapatmunkává, össztársadalmi összefogássá az Idei aratást Ismét bebizonyosodott, hogy a nagy feladatok szembetűnőbben hozzák felszínre a jő tulajdon­ságokat A szocialista emberre Jellemző erkölcsi tulajdonságok szinte általánosak voltak az aratők körében — nem a szavakban, hanem a tettekben Jutottak kifejezésre. A szovjet, a magyar és a cseh vendégkombájnosoktől lehetett hallani a héthöznapl és a vasárnapi munka során, hogy az „életet“ jelenti az, amit aratnak, s ehhez a mér­céhez szabták tetteiket Is. Szinte magától értető­dő volt, az aratást korábban befejező gazdaságok vezetőinek az a döntése, hogy azonnal Indultak a szomszédoknak segíteni. A pozitívumok mellett sajnos kiütköztek a gyengeségek is. Ismét bebizonyosodott, hogy me­zőgazdaságunk műszaki ereje még mindig nem elégséges ahhoz, hogy a csúcsmunkák idején egy­szerre több részfeladatot Is megoldjon. Miközben aránylag jól haladt a kalászosok betakarítása, több gazdaságban nem fordítottak kellő figyelmet a szalmaletakarításra, a jövő évi termést szolgáló talajmunkákna, kevésbé törődtek a költségekkel, a gazdaságossággal, az öntözőkapacitások kihasz­nálásával, s a másodvetések nyújtotta lehetősé­gekkel. Bár több helyen még zúgnak ez élet szimfóniá­iét jelképező kombájnok, de már bizonyos, hogy megtermett az ország kenyere, s tető alá került a jövő. f ízletes kenyeret lehet sütni, szegni az új búzá­ból. Mégis az elégedetlenség, a csalódottság volt az Idei aratás kísérője a gazdaságokban és a me­zőgazdaságot irányító intézményekben. Nem a munka üteme, hanem a termés mennyisége oko­zott gondot. Még nincs végleges összesítés. Nagy­jából azonban már Ismert a várható termés. Sok gazdaságban újra az Időjárást hibáztatják. Nem ok nélkül! Tavaly a nagy szárazság miatt több gazdaságban egyszerűen nem kelt kl a mag. Ami késve mégis kibújt, azt hideg november fogadta, s így a vetés nem erősödött meg a tél előtt. Pe­dig szigorú tél jött az őszi vetésekre, amelyek hetekig hőtakarő nélkül sínylődtek a fagyban. Ta­vasszal aszály, s több helyen belvíz sújtotta a ve­téseket. Tény, hogy az időjárás alakuásáról senki sem tehef. Az Időjárást sajnos nem szándékaink, hanem a természet erői alakítják. Ezzel eljutot­tunk a hogyan tovább? kérdéséhez. A kérdésre felelők közül Igazuk van azoknak, akiik azt állít- Jk'á, hogy a hozamokat sohasem egy, hanem több tényező alakítja. Idén a kedvezőtlen Időjárás kö­vetkeztében élesebben szembetűntek ezek a hi­bák. Szakmai részletekbe — elővetémény, vetés­­idő — nem bocsátkozunk. Egy tényt azonban le kell szögeznünk. Olyan körülmények, között, mint amilyenek tavaly októberben alakultak kl — nagy volt a* szárazság, késve érett az elővetemény ku­korica — gazdaságaink többsége nem volt képes teljesíteni a vetés alapvető követelményeit. A rosszul megmunkált — száraz, rögös, szerkezeti­leg tömött — magágyba, egyenlőtlenül, nem a kívánt mélységbe került & mag. így aztán baj volt a keléssel, a növény fejlődésével. A fentieket azért hangsúlyozzuk — a szakem­berek értékelését megelőzve —, mert a talaj-elő­készítéssel, a vetőmagrendeléssel, a műtrágyavá­sárlással már napjainkban megkezdődött a jövő esztendei termés megalapozása. Fontos dolog az idei tapasztalatok országos összegezése — ezt a célt szolgálják majd a kerületi és a járási gabo­natermesztési konferenciák —, a tanulságokat azonban gazdaságonként is le kell vonni. Meg­­látásink szerint egyetlen követelményt kell elő­térbe helyezni, mégpedig az alaposságot. Tény, hogy az Idei, a tervezettől Jócskán elma­radt gabonatermés megérződik a mezőgazdaság mérlegén, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy takarmánynak Is jőval kevesebb Jut az Idei ter­mésből, mint amennyire eredetileg számítottunk. Hazánkban — mint a világ többi országában — általánosságban nem külön kenyér- és külön ta­karmánygabona-termelésről, hanem egyszerűen gabonatermelésről beszélünk. A Jelenlegi kilátá­sok, másik fontos gabonanövényünk, a kukorica szempontjából sem kecsegtetnek rekordterméssel. Ami megtermett, as hasznosuljon. Ez nagyon lényeges célkitűzés, amelyet most mindenütt szem előtt kell tartani. Vonatkozik ez a letekarított szalmára éppen úgy, mint a még hátralevő beta­karítási munkák során jelentkező fő és mellék­­termékekre. A melléktermékeik értéke és jelentősége tehát jelentősen megnövekedett. Ez az értékrend sajnos több gazdaságban nem párosul a gépesítési lehe­tőségekkel. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek példája azonban azt igazolja, hogy az alkotó kez­deményezés, a találékonyság megtalálja az uta­kat éa módokat, hogy a répa teljes melléktermé­ke, a kukorica melléktermékeinek túlnyomó több­sége, a napreforgőtányér, a sörgyári fenékélesztő, a szőlötörköly stb. az állattenyésztés javára reali­zálódjék. Gazdaságaink jelentős területen vetettek má­sodnövényeket. Több ezer hektárról várunk ter­mést az állattenyésztés számára. Sokan sajnos azt hiszik, hogy a másodvetés ténye már maga siker. Valóságban csak a siker első része. Második rész az öntözés biztosítása és a betakarítás szervezése. A kánikulai bőségben sajnos a másodveťések bi­zonytalanok, több helyen késik a kelésük. A kombájnok kemény harcot vívtak sikerrel. De ez a nagy munka nyomot is hagyott a gépe­ken. A kukoricabetakarításra való előkészítésük tehát nem szenvedhet késedelmet, sem minőségi lemaradást. A javítási munkák sürgőssége és pon­tossága vonatkozik a szállítóeszközökre, valamint a különböző őszi betakarltőgépekré is. Az aratásból szinte átmenet nélkül érkezünk a legtöbb munkát adó, a mezőgazdasági dolgozók igazi próbatételét jelentő őszi munkacsúcshoz. A nagy és szerteágazó feladatok sikeres és idő­beni végrehajtása parancsolóan megköveteli, hogy az a magas fokú szervezettség, ami az aratásnál megvalósult, ne csökkenjen, hanem erősödjön. Ha vajamikor, akkor most rendkívüli jelentő­ségű az őszi. munkák komplex szervezése. Az őszi érésű növények lehető legkisebb veszteséggel tör­ténő betakarításával sokat javíthatunk növényter­mesztésünk mérlegén. A gazdag ősz és a jövő évi kenyérért érzett felelősség ne a szemlélet kérdé se, hanem az ember gondja legyen. Öt illesse mindannyiunk megbecsülése, mert az ember a munka lelke. CSIBA LÄSZLÓ •*» Lapunk 5. oldalán a szerző „A fél- répa is — répa“ cí­mű cikkében a galántal já­rás élenjáró cukorrépa-ter­mesztő szövetkeezetébn Con­­toš Michal segédagronómus­­sal beszélget, főleg arról, minek köszönhetik a nagy hektárhozamot. — A színész művészetének három forrása van: A tehet­ség, az irodalom és az a ké­pesség, hogy mindkét lá­bunkkal az élet talaján áll­junk — vallja Konrád József, a Magar Területi Színház rendezője. Lapunk 6. oldalán — a rendező portréján ke­resztül betekinthetünk az új idényre készülő színház éle­tébe is. A nyulászok között gyakran vitatott kérdés: hogyan ész­szerűbb adagolni a zöldta­karmányokat — frissen vagy fonnyasztva? Szakrovatunk­ban most a magyarországi nézeteket és tapasztalatokat népszerűsítjük, de szólunk kertészkedőink sikereiről, partneri kapcsolatairól és értékesítési gondjairól is. A másodlagos nyersanyagok hasznosítása... című írá­sunk a 11. oldalon behatóan foglalkozik a témát érintő, népgazdasági szempontból fontos kérdéssel. A cikk író­ja tényeket sorakoztat fel, és rámutat a felhasználás lehetőségére, valamint a pa­zarlás elkerülésének társa­dalmi jelentőségére. I

Next

/
Thumbnails
Contents