Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-22 / 34. szám
1981. AUGUSZTUS 22. * яяаянм 34. szám XXXII. évfolyam Ага 1,— Kčs Az ősz az érett Izek és a párák évszaka. Fürtök csüngnek a szőlőtőkén, a zőszerű levele Is törés alá érett. Az őszi munkák Igazi próbatételt Jelentedinnye cukros bele dagad, a perzselő nyár zamattal töltötte meg a gyümöl- nek, amikor minden munkáskézre szüksége van a mezőgazdaságnak csőt. Bőven akad munka a kertészetben, a gyümölcsösben, s a dohány legye- Fotó: Borzi l., Matis p. és Cstk A meghívó aratási ünnepélyre, az ú] kenyér és a megújuló élet ünnepére invitál. Évezredek égették ösztöneinkbe a kenyér becsületét, tiszteletét, azok az Idők, amikor kenyérből sem volt elég. Korszerű kemencék ontják ma a kenyeret, я a kenyér filléres áru lett. Az új kenyér mégis ünnep mindenki számára. Az élet és a folytonosság ünnepe. A folytonosság ünnepe, bár nem ünnepeljük hangos szóval, pántlikával, mint ahogy a természet sem ünnepelte önmagát, amikor a búzaszem csirát eresztett. Ma már megszoktuk, hogy korszerű gépekkel dolgoznak a földeiken, most mégis hajtsunk fejet a szántók, a vetők és az aratók előtt Az idei aratás alatt Igazi csapatmunkának lehettünk szemtanúi. A mezőgazdaságban tevékenykedőkön kívül a terményátvevők, üzemanyagszállítók, a védnökség! üzemek, a társadalmi szervezetek, néphadseregünk katonái és a baráti országokból érkezett vendégkombájnosok szorgalgalma, igyekezete kovácsolta csapatmunkává, össztársadalmi összefogássá az Idei aratást Ismét bebizonyosodott, hogy a nagy feladatok szembetűnőbben hozzák felszínre a jő tulajdonságokat A szocialista emberre Jellemző erkölcsi tulajdonságok szinte általánosak voltak az aratők körében — nem a szavakban, hanem a tettekben Jutottak kifejezésre. A szovjet, a magyar és a cseh vendégkombájnosoktől lehetett hallani a héthöznapl és a vasárnapi munka során, hogy az „életet“ jelenti az, amit aratnak, s ehhez a mércéhez szabták tetteiket Is. Szinte magától értetődő volt, az aratást korábban befejező gazdaságok vezetőinek az a döntése, hogy azonnal Indultak a szomszédoknak segíteni. A pozitívumok mellett sajnos kiütköztek a gyengeségek is. Ismét bebizonyosodott, hogy mezőgazdaságunk műszaki ereje még mindig nem elégséges ahhoz, hogy a csúcsmunkák idején egyszerre több részfeladatot Is megoldjon. Miközben aránylag jól haladt a kalászosok betakarítása, több gazdaságban nem fordítottak kellő figyelmet a szalmaletakarításra, a jövő évi termést szolgáló talajmunkákna, kevésbé törődtek a költségekkel, a gazdaságossággal, az öntözőkapacitások kihasználásával, s a másodvetések nyújtotta lehetőségekkel. Bár több helyen még zúgnak ez élet szimfóniáiét jelképező kombájnok, de már bizonyos, hogy megtermett az ország kenyere, s tető alá került a jövő. f ízletes kenyeret lehet sütni, szegni az új búzából. Mégis az elégedetlenség, a csalódottság volt az Idei aratás kísérője a gazdaságokban és a mezőgazdaságot irányító intézményekben. Nem a munka üteme, hanem a termés mennyisége okozott gondot. Még nincs végleges összesítés. Nagyjából azonban már Ismert a várható termés. Sok gazdaságban újra az Időjárást hibáztatják. Nem ok nélkül! Tavaly a nagy szárazság miatt több gazdaságban egyszerűen nem kelt kl a mag. Ami késve mégis kibújt, azt hideg november fogadta, s így a vetés nem erősödött meg a tél előtt. Pedig szigorú tél jött az őszi vetésekre, amelyek hetekig hőtakarő nélkül sínylődtek a fagyban. Tavasszal aszály, s több helyen belvíz sújtotta a vetéseket. Tény, hogy az időjárás alakuásáról senki sem tehef. Az Időjárást sajnos nem szándékaink, hanem a természet erői alakítják. Ezzel eljutottunk a hogyan tovább? kérdéséhez. A kérdésre felelők közül Igazuk van azoknak, akiik azt állít- Jk'á, hogy a hozamokat sohasem egy, hanem több tényező alakítja. Idén a kedvezőtlen Időjárás következtében élesebben szembetűntek ezek a hibák. Szakmai részletekbe — elővetémény, vetésidő — nem bocsátkozunk. Egy tényt azonban le kell szögeznünk. Olyan körülmények, között, mint amilyenek tavaly októberben alakultak kl — nagy volt a* szárazság, késve érett az elővetemény kukorica — gazdaságaink többsége nem volt képes teljesíteni a vetés alapvető követelményeit. A rosszul megmunkált — száraz, rögös, szerkezetileg tömött — magágyba, egyenlőtlenül, nem a kívánt mélységbe került & mag. így aztán baj volt a keléssel, a növény fejlődésével. A fentieket azért hangsúlyozzuk — a szakemberek értékelését megelőzve —, mert a talaj-előkészítéssel, a vetőmagrendeléssel, a műtrágyavásárlással már napjainkban megkezdődött a jövő esztendei termés megalapozása. Fontos dolog az idei tapasztalatok országos összegezése — ezt a célt szolgálják majd a kerületi és a járási gabonatermesztési konferenciák —, a tanulságokat azonban gazdaságonként is le kell vonni. Meglátásink szerint egyetlen követelményt kell előtérbe helyezni, mégpedig az alaposságot. Tény, hogy az Idei, a tervezettől Jócskán elmaradt gabonatermés megérződik a mezőgazdaság mérlegén, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy takarmánynak Is jőval kevesebb Jut az Idei termésből, mint amennyire eredetileg számítottunk. Hazánkban — mint a világ többi országában — általánosságban nem külön kenyér- és külön takarmánygabona-termelésről, hanem egyszerűen gabonatermelésről beszélünk. A Jelenlegi kilátások, másik fontos gabonanövényünk, a kukorica szempontjából sem kecsegtetnek rekordterméssel. Ami megtermett, as hasznosuljon. Ez nagyon lényeges célkitűzés, amelyet most mindenütt szem előtt kell tartani. Vonatkozik ez a letekarított szalmára éppen úgy, mint a még hátralevő betakarítási munkák során jelentkező fő és melléktermékekre. A melléktermékeik értéke és jelentősége tehát jelentősen megnövekedett. Ez az értékrend sajnos több gazdaságban nem párosul a gépesítési lehetőségekkel. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek példája azonban azt igazolja, hogy az alkotó kezdeményezés, a találékonyság megtalálja az utakat éa módokat, hogy a répa teljes mellékterméke, a kukorica melléktermékeinek túlnyomó többsége, a napreforgőtányér, a sörgyári fenékélesztő, a szőlötörköly stb. az állattenyésztés javára realizálódjék. Gazdaságaink jelentős területen vetettek másodnövényeket. Több ezer hektárról várunk termést az állattenyésztés számára. Sokan sajnos azt hiszik, hogy a másodvetés ténye már maga siker. Valóságban csak a siker első része. Második rész az öntözés biztosítása és a betakarítás szervezése. A kánikulai bőségben sajnos a másodveťések bizonytalanok, több helyen késik a kelésük. A kombájnok kemény harcot vívtak sikerrel. De ez a nagy munka nyomot is hagyott a gépeken. A kukoricabetakarításra való előkészítésük tehát nem szenvedhet késedelmet, sem minőségi lemaradást. A javítási munkák sürgőssége és pontossága vonatkozik a szállítóeszközökre, valamint a különböző őszi betakarltőgépekré is. Az aratásból szinte átmenet nélkül érkezünk a legtöbb munkát adó, a mezőgazdasági dolgozók igazi próbatételét jelentő őszi munkacsúcshoz. A nagy és szerteágazó feladatok sikeres és időbeni végrehajtása parancsolóan megköveteli, hogy az a magas fokú szervezettség, ami az aratásnál megvalósult, ne csökkenjen, hanem erősödjön. Ha vajamikor, akkor most rendkívüli jelentőségű az őszi. munkák komplex szervezése. Az őszi érésű növények lehető legkisebb veszteséggel történő betakarításával sokat javíthatunk növénytermesztésünk mérlegén. A gazdag ősz és a jövő évi kenyérért érzett felelősség ne a szemlélet kérdé se, hanem az ember gondja legyen. Öt illesse mindannyiunk megbecsülése, mert az ember a munka lelke. CSIBA LÄSZLÓ •*» Lapunk 5. oldalán a szerző „A fél- répa is — répa“ című cikkében a galántal járás élenjáró cukorrépa-termesztő szövetkeezetébn Contoš Michal segédagronómussal beszélget, főleg arról, minek köszönhetik a nagy hektárhozamot. — A színész művészetének három forrása van: A tehetség, az irodalom és az a képesség, hogy mindkét lábunkkal az élet talaján álljunk — vallja Konrád József, a Magar Területi Színház rendezője. Lapunk 6. oldalán — a rendező portréján keresztül betekinthetünk az új idényre készülő színház életébe is. A nyulászok között gyakran vitatott kérdés: hogyan észszerűbb adagolni a zöldtakarmányokat — frissen vagy fonnyasztva? Szakrovatunkban most a magyarországi nézeteket és tapasztalatokat népszerűsítjük, de szólunk kertészkedőink sikereiről, partneri kapcsolatairól és értékesítési gondjairól is. A másodlagos nyersanyagok hasznosítása... című írásunk a 11. oldalon behatóan foglalkozik a témát érintő, népgazdasági szempontból fontos kérdéssel. A cikk írója tényeket sorakoztat fel, és rámutat a felhasználás lehetőségére, valamint a pazarlás elkerülésének társadalmi jelentőségére. I
