Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-22 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus 22. 2 Újabb lépés a társadalmi aktivitás fokozására A nyári hónapok elteltével szep­tember és október lakosságunk társadalmi aktivitásának újabb szakaszát fogja jelenteni. Annak a lelkes, szocialista honépítői hozzáál­lásnak a jegyében, mellyel népünk az év nagy eseményeire — a pártkong­resszusokra és a képviselők megvá­lasztására készült — most szerényebb külsőségek között a lakóbizottságokat vagy másképpen polgári bizottságo­kat választja meg. Jelentőségében ez sem lebecsülendő akció, mert bár nem államigazgatási szerv, illetve képviseleti testület megválasztásáról van szó, a lakóbizottságok a kapcso­lat fontos láncszemét alkotják a vá­lasztók és az első fokú nemzeti bi­­zotságok között. Munkájuk a minden­napi életben összekötő kapocsként nyilvánul meg. A XVI. pártkongresszus nemrégen fontos megállapításokat tett a nem­zeti bizottságok szerepével és jelen­tőségével kapcsolatban. „A városok­ban, a székhelyközségekben és a la­kótelepeken feltétlenül el kall mélyí­teni a nemzeti bizottságok jogkörét." Leszögezte továbbá: „a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos feladatok megkívánják, hogy lénye­gesen fokozódjék a nemzett bizottsá­gok tevékenységének hatásfoka ... jobban használják ki anyagi és pénz­eszközeiket a társadalmi feladatok teljesítésére, a lakossági szükségletek kielégítésére, hatásosabban befolyá­solják a munkaerők célszerű felhasz­nálását, a beruházások hatékonysá­gát, a gazdaságos eszközráfordítást“. Ez a cél érvényesül a most meg­választandó lakóbizottságok tevékeny­ségével kapcsolatban is. Mindenkép­pen a munkájukban szerzett jő ta­pasztalatokra építenek, ezeket kama­toztatják funkciójuk betöltésének tö­kéletesítése során. A lakóbizottságoknak, a félreértés elkerülése végett, nincs közigazgatási jogkörük. A nemzeti bizottságok vá­lasztott aktívájaként működnek, hogy a legközvetlenebb kapcsolatot teremt­sék meg a lakosság (választók) és a helyi (városi vagy városkerületi) nemzeti bizottság között. Jogi helyze­tük az 1967/69. számú törvény 64. paragrafusából és a vonatkozó későb­bi törvényekből következik. Ennek értelmében funkciójuk segítség. Egy­részt a nemzeti bizottság segítése a gazdasági, szociális és kulturális fej­lődéssel kapcsolatos feladatok bizto­sításában bizonyos közigazgatási te­rületen. Tökéletesítendő tevékenysé­gük tehát összehangban van azzal a kongresszusi útmutatással, hogy „az államapparátusnak hozzáértően, ügy­ismerettel és magas fokú politikai felelősségtudattal kell dolgoznia ... A nagy számú irányelv, előírás, kü­lönféle jelentés, beszámoló, amellett, hogy gyakran alacsony színvonalú és haszontalan, csökkenti az irányítás hatékonyságát, gyengíti a közvetlen kapcsolatot az emberekkel, sok mun­kaenergiát emészt fel". GUSTAV HUSAK, a CSKP Központi Bizottságénak főtitkára, köztársasági elnök üdvözlő levélben fejezte tol jő­­kívánatait az 55. születésnapját ün­neplő Fldel Castrőnak, a Kubai KP Központi Bizottsága első titkárának, a kubai állam- és minisztertanács el­nökének. $ ADOLF ZÄBRANSKÝ nemzeti mű­vész, a neves cseh festő, grafikus és Illusztrátor, háromszoros Klement Gottwald állami díjas a múlt héten Prágában elhunyt. A közélet kedden búcsúzott tőle a strašníceí (kremató­­«iumben, * DALIBOR MILOŠ RR N 0 professzort idtoéves politikai, pedagógiai és pub­licisztikai munkásságáért a Győzel­mes Február Érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést Ľudovít Pezlár, az SZLKP Központi Bizottságának elnök­ségi tagja, a KB titkára adta át a jubilánsnak. * GUSTAV HBSAK, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök Klement Gottwald Érdemrenddel tüntette ki Jaroslav Grus nemzeti művészt a hazai, képzőművészeti kul­túra- fejlesztéséhez váló rendkívül hozzájárulásáért * LÉVÄN (Levice J a nők közelgő prágai világkongresszusa jegyében találkozót rendeztek, amelyen részt vett Elena Litvajová, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nőszövetség elnöke, va­lamint a nőszövetség központi és nyugat-szlovákiai kerületi bizottságá­nak küldöttsége. Nos, ezt a közvetlen kapcsolatot kell tehát biztosítaniuk a lakóbizott­ságoknak. Figyelmük általában min­denre kiterjed, de fő területük a la­kosság ügyintézése, a környezetvéde­­delem, a szolgáltatások helyzete, konkrét tanácsadás a nemzeti bizott­ság tanácsának bizonyos konkrét, helyi döntésekben. És természetesen fontos feladatkörük a lakosság tár­sadalmi aktivitásának állandó fejlesz­tése, törődés a szocialista együttélés élveinek érvényesülésével, szocialista szellemű honpolgári neveléssel. A lakóbizottsági tagság önkéntes, öntudatos társadalmi szolgálat. En­nek legnagyobb elismerése e társa­dalmi megbecsülés, illetve a jövőben alkalom nyílik arra is, hogy a nem­zeti bizottságok értékelése alapján Időszakonként jutalomban is részesít­sék a társadalmi ügyhöz való odaadá­sukat a legkiemelkedőbb tevékeny­séggel bizonyító aktivistákat, lakó­bizottsági tagokat. Különösen nagy szerepük lesz a lakóbizottságoknak az ún. székhely­községekben, ahol tevékenységük előterében áll a szervező munka, s mindenképpen fenn kell tartaniuk a nemzeti bizottság és a hozzá tar­tozó községrészek és községek lakos­ságának szoros kapcsolatát. Éppen ezért, a lakóbizottságok funkciójának fontossága szempontjá­ból nem mindegy, kiket választunk meg. A nyilvános gyűléseken egy­szerű többséggel történő választások előtt a lakóbizottsági tagok munkájá­nak értékelésére kerül sor. Ennek alapján jelölik a jól bevált tagokat az új lakóbizottságokba. A káderek további tartalékát alkotják a képvise­leti testületekből koruk vagy egész­ségi állapotuk miatt kivált, de ta­pasztalataikkal kevésbé megerőltető tevékenységi körben sokat tehető volt képviselők. S természetesen a la­kóbizottságok megújulásában is, mint mindenütt, számítanak friss erőkre, új, fiatal kezdeményező tagokra is. Így aztán a lakóMzottsági jelöltlisták elkészítése, érthetően, gondos előké­szítést, mérlegelést kíván. A lakőbizottságl választások októ­ber végéig fejeződnek be, és alkal­mat adnak lakosságunk társadalmi aktivitásának újabb kinyilvánítására is abban a folyamatban, amelyet tu­dományos elméleti megfogalmazással a szocialista demokrácia kibontako­zásának, az irányítók és az Irányítot­tak egymáshoz közelebb kerülésének, a társadalmi egység szorosabbra fo­násának nevezünk. Tartaimas, eredményes kapcsolatok A közelmúltban szovjet pártmun­kásküldöttség járt a kelet-szlovákiai kerületben. A vendégek a gazdaság­irányítási pártmunkát tanulmányoz­ták. A küldöttség vezetője, Genrih Joszifovics Bandrovszkij, Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli Te­rületi Bizottságának titkára lapunk munkatársának nyilatkozva összefog­lalta benyomásait, tapasztalatait. — Testvérpártjaink kapcsolatai a szocializmus építésében kialakult tar­tós együttiüűködésen és barátságon alapulnak. A két terület lakosságá­nak is közös volt a sorsa, hiszen a szovjet hadsereg felszabadító külde­tésének teljesítésével teremtette meg számukra az alkotó munka, a szebb és gazdagabb élet lehetőségét. Köz­vetlen kapcsolataink ápolásával is .szocialista országaink népei barátsá­gának és sokoldalú együttműködésé­nek' erősítését szolgáljuk. Sajátosan jó lehetőségeink vannak a kapcsola­tok erősítésére. A két határmenti te­rület együttműködése a gyakorlati munkát is nagyban elősegíti, ami tel­jesen összhangban van pártjaink po­litikájával. EGYESÜLT ERŐVEL Nagyra becsülöm az élet számos területén ápolt közvetlen kapcsola­tainkat. örvendetes, hogy sok ember tart fenn személyes kapcsolatot, gye­rekek, fiatalok is leveleznek. Az évek óta rendszeresen folyó közös beszá­molók egymás életéről, munkájáról sokat segítenek nekünk. Együtt ünnepelünk a legnagyobb ünnepeken. Az ágcsemyôi (Čierna nad Tisou), a magyarországi záhonyi és a csapi (Csop) vasutasok rendsze­res munkakapcsolatot tartanak fenn, a jobb eredményekért folytatott ver­seny is ugyancsak a területi együtt­működés számos szép megnyilvánu­lása. Ha meg akarom tudni, milyenek az áruszállítási kapcsolataink, beülök egy órára a csapi állomásfőnökhöz és meghallgatom, kivel és mit beszél. Együttműködésünk sokat jelent más területeken Is, például az iparban, de különösen jelentős a LÖRINCZ LÁSZLÓ MEZÖGAZDASÄGBAN JOGI VÁLASZOK Ingatian-gondek Ügy gondolom, Kelet-Szlovákiában Is alkalmaznak tőlünk átvett munka­módszereket például az alagcsöve­­zésben, a kukoricatermesztésben és egyebütt. Négynapos látogatásunk során so­kat láttunk, tapasztaltunk. Részletes tájékoztatást kaptunk kerületük hely­zetéről, a kongresszusi határozatok végrehajtásáról. Piri elvtárs, a kerü­leti pártbizottság vezető titkára is behatóan felvázolta a kerületi pártbi­zottság feladatait, szólott az igénye­sebb pártmumka stílusáról, beszélt gondjaikról is. Tapasztaltuk, hogy a pártszervezetek, az üzemek, szövet­kezetek, állami gazdaságok vezetői szívesen osztják meg velünk tapasz­talataikat. Segítségünkre vannak a kerület megismerésében, a küldöttsé­günket érdeklő sajátos tapasztalatok megszervezésében. Mi is így vagyunk szlovákiai barátainkkal. Hazatérve beszámolunk a látottakról, a lépten­­nyomon tapasztalható szocialista al­kotási sikerekről. A GYAKORLAT TALAJÄN kellemes benyomással volt ránk, mi­lyen lendületesen építkeznek a fal­vak, városok, az egész kerület. A szövetkezetek, állami gazdaságok, melyeket felkerestünk, olyan modern telepekkel rendelkeznek, ahol min­den lehetőség megvan a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra. Tapasztal­tuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók a gazda gondosságával építkeznek. Jártunk egy Igen Jó állami gazdaság­ban, a 7660 hektáros Valaliky Állami Gazdaságban. Koleszár Gyulától, az itteni üzemi pártbizottság elnökétől hallottuk, de a gyakorlatban Is ta­pasztalhattuk, hogyan hajtják végre a felsőbb szervek határozatait lenn, a munka frontján. Eredményeik nagy­szerűek, csak gratulálhatunk. Ugyanezt mondhatjuk a Velká Lom­nica-! Magtermesztő Állami Gazdaság munkájáról. A soli, smížanyl és kež­­maroki szövetkezetek jó benyomást keltettek küldöttségünkben. Erős, fej­lett, szocialista típusú gazdaságokat láttunk. Ezekben a szövetkezetekben kellő távlattal dolgoznak. Kiemelkedő termelési mutatókat értek el. Itt szer­zett tapasztalatainkat hazai vállalat tainkban, gazdaságainkban Is népsze­rűsíthetjük. Értékes, amit az állatta nyésztésben láttunk, például a szar­vasmarhaprogram megvalósításában elért eredmények. Méltán megcsodálj hattuk a modern sertésfarmokat. Sok mindenről beszélhetnék. Ügy vélem, gazdag élményekkel térhetünk haza. A látottakat, hallottakat foko­zatosan kamatoztatjuk. A szakmai tapasztalatok mellett vé­gül szeretnék még köszönetét mon­dani azért az elvtársi, baráti fogad­tatásért is, amelyben részünk volt mindenütt, ahová ellátogattunk. ILLÉS BERTALAN Egy véres aratás 1922 nyarán történt. A nyítral püs­pökség mocsonoki gazdaságában vé­géhez közeledett az aratás. A mun­kások már elcsépeltek, és részesedé­sükre vártak. Erejük megfeszítésével dolgoztak, mert otthon már nagyon kellett a kenyér. A család éhezett, de a munkaadó a kollektív szerződést nem akarta aláírni. Az aratők ezért egyenesen a cséplőgéptől szállították haza a nekik járó kilencedet. A nyitrai püspök felháborodott. Hivatalából átiratot intézett a szolga­­bírói hivatalhoz. Bepanaszolta a munkásokat, hogy önkényesen kisajá­tították a ikicsépelt gabonát, s a ki­lencedet mint részüket hazaszállítot­ták. A levélben, melynek eredetije egyébként a nyitrai Irattárba ma is megtalálható, azonnali intézkedést kért. A szolgabíről hivatal „Intézkedett Is. Csendőröket küldött a cséplőgé­pekhez. Az ott dolgozó embereket ha­zakergették, a hányadokat otthon el­kobozták. A hivatal sztrájktörőket hozatott Handlováról a cséplés be­fejezésére. Az embertelen Intézkedés felhábo­rította a püspöki birtok munkásait, akik sztrájkba léptek. A sztrájk, me­lyet Major István képviselő és KubaC elvtárs Szeredről (Sered), helyben pedig Jozef Obuch mocsonoki párt­elnök, Michal Durfina, Michal Mihá­­lik, Koloman Vagunda, Ambróz Ben­őik, Alexander Simko irányított, még­­tnkább felbőszítette a hatóságokat. A csendörség letartóztatta Jozef O bu­chot, Michal Tóthot és a bébi Hladký elvtérsat. A községházáról vasra ver­ve szállították őket Nyltrára. Az elkeseredett munkások hiába magyarázgatták, hogy mint aratók csak jogos részüket követelték, mely­re a család már egy éve vár. A csendőrök látszólag hajlottak meg­hallgatásukra, de ez csak szemfény­vesztés volt. A községházát a hátsó ajtón át hagynak el és indultak a ra­bokkal Nyitréra. Amikor a többi aratók e*t megtud­ták, nagyobb csoportjuk fegyver és bot nélkül utánuk indult, hogy meg­magyarázza a csendőröknek, mi a helyzet, hogy otthon egy falat kenye­rük sincs, részesedésüket pedig húsz csendőr hordta vissza a nagybirtokra. A Farkasvölgyben, a szőlők alatt érték utol a csendőröket. Jámboran, védtelenül közeledtek feléjük, de a csendőrök minden magyarázat he­lyett a tömegbe lőttek. Sládeček és Vagunda súlyos sebesüléssel össze­rogyott, s mivel a csendőrök nem engedték meg a segélynyújtást, mind­ketten ott véreztek el. A tragédia délben játszódott le. A csendőrök sietve temettek —■ három órára már befogadta az anyaföld a munkás vér­tanúk holttestét. Ilyen volt az aratás 1922-ben a mo­csonoki püspöki birtokon. Ma már a sztrájknak csak egyetlen tanúja van életben. Ambróz Benőik. Az egykori sárfészekből takaros me­zőváros lett, aszfaltozott utcákkal. Stanislav Šímko elvtárs, az egykori szitrájkszervező unokája a helyi nem­zeti bizottság nagy emeletes épületé­ből irányítja a falu sorsát. Az egy­kori püspöki nagybirtok földjén gaz­dálkodó efsz pedig példaképe más szövetkezeteknek, az idei aratáskor Is kiváló eredményeket ért el. Emléktábla örökíti meg a tragikus eseményt, s a falu neve is megválto­zott, méltóbb lett: SLÄDEČKOVCE. MA&IQNVÜWJYI LASÍLÖ Ca. E.t A helyi nemzeti bizottság útépítésre öntől is igénybe vett bizo­nyos területet a község belterületén. A községnek erre vonatkozóan geo­metriai tervrajzon alapuló szerződést kellene kidolgoznia és ezt mindkét félnek, tehát valamennyi érintett tu­lajdonosnak alá kellene Írnia. A fel­vásárlási szerződésnek tartalmaznia kellene a felvásárlás tárgyát (terü­letét) és az érte járé térítést az 1989/47. számú hirdetmény szerint (a belterületen négyzetméterenként 4 ko­rona, egyébként 80 fillér). Ha a fel­vásárlásról nem készült ilyen írásbeli szerződés, addig „papíron“ még az eredeti tulajdonosoké a tnlajdonjog. Ha a,felek nem kötnének ilyen „felvásárlási szerződést“, emi lénye­gében a kisajátítást helyettesíti, ak­kor valószínű, hogy a szerződés he­lyett kisajétítási határozattal dönte­nek majd, ez pedig tartalmazza az egyes tulajdonosaktól igénybe vett terület pontos megjelölését és a fize­tendő kisajátítási térítést. A határo­zatot önnek is ki kell kézbesíteni. Ajánljuk, hogy először a helyi nem­zeti bizottságon sürgesse az ügy in­tézését, s ha onnan nem kapna vá­laszt, sürgesse az ügyet a járási nem­zeti bizottság épftésügyi osztályán, az adatok pontos közlésével. Házeladási ügye feltehetően olyan helyzetben van, hogy eddig csak szó­beli megállapodás és részleges térítés ellenében engedte át az egész ingat­lan használatát a vevőnek. A jelen állapot alapján ön még tu­lajdonosnak számít. Telkén a vevő közben bontott és épített, valószínűen építkezési engedély nélkül. Joga van a losonci (Lučenec) járásbíróságon keresetet beadni a vevő ellen az in­gatlanainak kiadása és esetleges kár­térítés iránt. Ajánljak, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez. Lehet, hogy ügyvédi felszólítással hatni le­hetne a vevőre, rendezzék az évek éta befejezetlen és rendezetlen ügyet. Dr. F. J. VÁLASZTÁSOK UTÄN Egy képviselő otthonában Mrva Irént, a Szövetségi Gyűlés képviselőjét nagyfödémesí otthoná­ban kerestem fel. Röviddel előtte ér­kezett meg munkahelyéről, a diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztó Alllami Gazdaság nagyfödémesí részlegéről. Kevés az Ideje, de azért szakított egy kis időt beszélge­tésre. 1955 óta a növénytermesztési csoportban dolgo­zik, egy ezüst foko­zattal megtisztelt szocialista munka­brigád vezetője. A nagyfödémesí rész­leg szakszervezeti elnöke. Munkaközössége elnyerte a „XIII. Szakszervezeti Kongresszus Kol­lektívája“ címet. Kényelmes a családi otthon, ren­dezett életkörülmények, példás ház­tartás. Polgártársaink megbecsülése övezi Mrva Irént, aki 1976 óta, most már a második megbízatási Időszak­ban a Szövetségi Gyűlés képviselője. Ezt a megtiszteltetést munkatársai­hoz, az emberekhez való önzetlen vi­szonyulásával, szerény magatartásá­val és mások Iránti megértésével ér­demelte ki. Az idén a Nemzetek Ka­marája elnökségének tagjává válasz­tották. A képviselői munka tudást és jóér­zést, józan ítélőképességet és meleg szívet követel. Mindez jellemző Irén nénire. Szavaiból az ember tisztelete, a munkaszeretet, a társadalom szol­gálata csendül ki. Vallja: a társada­lom sóikat adott nekünk, ezért te­gyünk mi is valamit a társadalomért, a szocializmusért. Mosollyal jegyzi meg: Nem szeretek otthon ülni. Jól érjem magam társaságban, különö­sen, ha valamilyen hasznos dologgal foglalkozhatom. Sokat segít a faluban, jó példával Jár elő minden akcióban, társadalmi munkában. Mrva Irén egyszerű asszony, de haj tározott jellemű. Képviselői teendői mellett munkatársaival együtt sok> sok őrét töltött a falu csinosításában, Többszörös véradó, rendszerint jelen van a polgári ügyek testületének ren­dezvényein. — Munka, család...., minden ma­radt a régiben. Jől be kell osztanom időmet, hogy maradéktalanul eleget tegyek képviselői kötelességemnek. Az előző megbízatást időszakban a mezőgazdasági bizottságban kapott konkrét szerepet. Legfőbb feladatát abban látta, hogy támogassa gond­jaik, problémáik megoldásában a ga­­lántal járás mezőgazdasági dolgozóit. A közeljövőben a falusi nők, asszo­nyok problémáinak megoldását sze­retné elősegíteni. — Igaz, hogy az utóbbi évtizedben fagyon megválto­zott falvaink arculata,, ám még min­dig több bölcsőde, óvoda, bevásárlási központ, egészségügyi intézmény kel­lene. Még sok mindenről beszélt. Szavalj bői kiérződött a lelkesedés, a tennlj vágyás. Nem is csoda, hogy a 85. vá­lasztókörzetben másodszor Is erre a becsületes, munkáját, családját és embertársait szerető asszonyra esett a lakosság választása. Mrva Irén, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Szövetségi Gyűlé­sének képviselője mélyen átérzi kül-' detése fontosságát, tudatában van annak, hogy a szocialista haza érde­keit képviseli. SZÄRAZ PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents