Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-15 / 33. szám

1981. augusztus 15. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Gazdaságok a félévi eredmények tükrében Napjainkban az élelmiszerekkel való önellátottság nö­velése kulcsfontosságú politikai-gazdasági érdek. Az energia és a nyersanyag világpiaci árának rohamos emelkedése, valamint a fejlett tőkés országoknak a szocialista tábor országai ellen irányított külkereskedel­mi spekulációja az élelmiszerek importjában, a kölcsö­nös árucsereforgalom szánt szándékú megnehezítésében közismert tény, amely komoly problémákat okoz nép­gazdaságunk számára. A CSKP XVI. kongresszusának dokumentumai világosan jelzik a gazdasági nehézségek áthidalásának, a további fejlesztés lehetőségének egyet­len járható útját, azaz a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának növelését, az előirányzott tervfel­adatok maradéktalan teljesítését és túlszárnyalását. E tényekből kiindulva a 7. ötéves terv időszakában a me­zőgazdasági üzemek lényegesen igényesebb feladatok előtt állnak, mint a múltban. A stratégiai jellegű fel­adat, vagyis a lakosság megfelelő élelmiszer-ellátásának biztosítása — saját forrásainkból — fokozott igényes­séget, felelősségteljes munkát követel. A feladatok tel­jesítéséhez való hozzáállásnak egyik fokmérője a fél­éves termelési és áruértékesftési feladatok teijesítése. Ezek az adatok már utalnak az előrehaladás vagy a lemaradás jeleire. Időnként jelzik a felmerülő hiányos­ságokat, problémákat, a rejtett tartalékokat. Az ismere­tük révén foganatosított intézkedések sokat lendíthet­nek a gazdasági eredmények javításában, s egyben az igényes tervfeladatok eredményes teljesítésében. Hogy ezzel kapcsolatban mit mutat a gyakorlat, azt néhány konkrét példán szeretnénk bemutatni. Az idén jobban, mint tavaly A losonci (Lučenec) járás gazda­ságai a közép-szlovákiai kerület leg­jelentősebb mezőgazdasági termelői. Hiszen a mezőgazdasági területnek több mint a fele a kukorica- és ré­patermelő körzetben helyezkedik el. A járásban összesen tizennyolc mező­­gazdasági üzem gazdálkodik. Közülük legnagyobb területen a Losonci Mag­termesztő Állami Gazdaság, a Fülek! (Fiľakovo) Állami Gazdaság, a pol­­tári, a buzitkai, a kalinovói és a le­­hčtkai szövetkezet. Ha egy járás eredményeiről beszé­lünk, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül az eddig elért eredményeit, fejlő­dését, de problémáit sem. Az eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy az el­múlt öt esztendő alatt a járás mező­­gazdasága jelentősen fejlődött. A me­zőgazdasági nyerstermelés harminc­­három, az árutermelés pedig har­mincnégy százalékkal növekedett. De ennél még nagyobb növekedést értek el az egy dolgozóra eső munkaterme­lékenységben. Az elmúlt időszakban fokozott fi­gyelmet szenteltek a talajjavítási munkálatoknak, valamint az Ipoly szabályozásának. Erre a célra 277 millió koronát fordítottak. A lecsapo­­lási munkálatokat három és fél ezer hektáron végezték el, öntözőberende­zéseket több mint ezer hektáron épí­tették és a már említett folyó med­rét harmínnyolc kilométeres szaka­szon szabályozták. De a rétek és a legelők javításában és hasznosításá­ban is jelentős előrehaladást értek el. Az állattenyésztésben a szarvas­­marha- és juhtenyésztés került a fi­gyelem homlokterébe. Száz hektár mezőgazdasági területre számítva a szarvasmarha-állomány negyvenki­lenc darabról hatvanra, ebből a te­hénállomány tizenkilencről huszon­kettőre, a juhállomány pedig har­minckilenc darabról negyvenötre gya­rapodott. A járás állattenyésztésének, leg­gyengébb láncszeme az állatok arány­lag gyenge hasznossága volt. Az ál­lattenyésztésben előirányzott, fokozó­dó feladatok szükségessé tették a hlzőállatok súlygyarapodásának és a tehenek tejtermelésének növelését. Az állatok hasznosságában kielégítő eredményeket csupán az elmúlt esz­tendőben értek el. A hízömarhák napi súlygyarapodási átlaga megha­ladta a hetven, a sertéseké pedig az ötvenöt dekagrammot. A tehenek egyedenkénti évi tejtermelés! átlaga megközelítette a háromezer litert. Azonban öt gazdaság ezt a határt Is túlszárnyalta. Az elmúlt ötéves tervidőszak átla­gában a járás túlteljesítette a gabo­nafélék, és a hüvelyesek, a' tej és a tojás áruértékesltési tervt. Azonban nem sikerült teljesíteniük hús felvá­sárlását. • Nos az előző időszak kiinduló ada­taihoz viszonyítva nézzük meg köze­lebbről, hogyan siketéit a járás gaz­daságainak megbirkózniuk az idei feladatokkal? A losonci járás mezőgazdasági üze­mei az első félévben összesen ötezer­­hétszáz tonna húst — beleértve a vágóbaromfit is — tizenötmillióhét­százezer liter tejet, valamint öt és félmillió darab tojást adtak a közel­látásnak. Az áruértékesítés időtervét húsból és tojásbői túlteljesítették. Sajnos, nem sikerült teljes mértékben eleget tenni az előirányzott feladat-, nak a tej értékesítésében — több mint hatszázezer literrel maradtak adósat társadalmunknak, s az időter­vet csupán kilencvenhat százalékra teljesítették. Habár a félévi eredmények csak részben mérvadók, az egész évi fel­adatok teljesítésében mégis arra le­het következtetni, hogy a járásban lényegesen jobban gazdálkodtak, mint tavaly. A múlt év valóságához viszo­nyítva jóval több húst, főleg marha­húst értékesítettek. Az álalti eredetű termékek értékesítésében beállt fel­lendülés pedig igen jelentős tényező népgazdasági szempontból is, hiszen a közép-szlovákiai kerületben a hús- és tejeladásban tíz-tíz százalékos arányban részesedtek a járás gazda­ságai. A hús eladási időtervét a járás gazdaságainak többsége sikeresen teljesítette. Az eredmények kedvező alakulásához a legnagyobb mérték­ben a Losonci Magtermesztő Állami Gazdaság, a Fülekl és a Lovinobaňa! Állami Gazdaság, valamint a rapovcef és a holišal szövetkezet járult hozzá. A tervet nem teljesítették a kalinovói és a ratkat szövetkezetben. A Losonci Magtermesztő Állami Gazdaság ugyancsak élen jár a te] eladási tervének teljesítésében. Hogy a tej értékesítése járási viszonylatban elmaradt, több gazdaság — például a buzitkai, a lehctkai, a málinci (Má­­linec), az ábelovái és a rapovcei szö­vetkezet — rovására Írható, amelyek­ben az alacsony színvonalú tartás­­technológia és a takarmányozási problémák következtében a tehenek hasznossága igen gyenge volt. Amit egyes gazdaságok elmulasz­tottak, azt a kistermelők igyekeztek részben pótolni akiktől összesen két­millió liter tejet vásároltak fel. Eb­ben Uhorské, Áüelová és Málinec községek vezetnek. A. bekövetkező időszakban a lema­radozó gazdaságoknak mindent meg kell tenniük a tejtermelés növelése érdekében, főleg a takarmányozás színvonalának emelésével, a szüksé­ges ‘ takarmányalap biztosításával, hogy az év végéig lemaradásukat be­hozzák és az etóirányzott tervet ma­radéktalanul teljesítsék. Vonatkozik ez a termelés többi ágazatára is, ahol a jó beindulást a tervfeladatok üte­mes teljesítésével nemcsak megtarta­ni, de tovább kell fokozni. JÄN VALENT mérnök, a Szlovákiai Statisztikai Hivatal kerületi felügyelőségének dolgozója Demeter Sándortól, a nagy­­géresi (Veľký HoreS) egyesí­tett szövetkezet dolgozójától afelől érdeklődtem, vajon milyen eredménnyel gazdálkodtak az első félévben? — Gabonaprogramunkat csak rész­ben tudjuk teljesíteni. Az elmúlt év őszén az esős időjárás következtében csupán ötszáz hektáron vetettünk bú­zát. Ezért tavasszal a vetés szerke­zetét módosítottuk. Növeltük a tava­szi árpa és a kukorica termőterüle­tét. A kemény tél és a kedvezőtlen ta­vasz komoly károkat okozott a gabo­nafélékben. Ami a takarmányalap biztosítását illeti, az idén nem lesz­nek az állatok téli takarmányozásá­val gondjaink, mert elegendő meny­­nyiségü és jó minőségű takarmány­­elapot teremtettünk. A kedvezőtlen időjárás már az el­­ső félévben gyakoribb növényvédel­met, több ráfordítást és szakmai hoz­záértést igényelt a szőlészetben. Az eddigi felmérések szerint közepes termésre számíthatunk. Egybevéve a növénytermesztés eredményeit, az el­ső félévben hozzávetőlegesen kétmil­lió korona lemaradásunk volt. Persze a lemaradás még behozható, mert a hétszáz hektár kukorica, a százötven hektár napraforgó, a százötvennyolc hehíér cukorrépa, de a dohány és a zöldség is igen jó termést ígér. El­mondhatom, hogy eddigi munkánk alapján és az előzetes felmérésekből megállapítható, hogy a növényter­mesztésben az idei évre előirányzott tervünk további fegyelmezett műnké­vel teljesíthető. • Az állattenyésztésben milyen eredményt értek el? — Az állattenyésztés féléves idő­tervének teljesítése kedvezően ala­kult. A tej- és hústermelésben elég jó növekedést értünk el. Azonban marhahúsból és tojásból a felvásár­lás valamivel elmaradt a múlt év va­lóságához viszonyítva. A húsértékesi­­tési tervet százhárom, a baromfihúsét SIKERES GAZDÁLKODÁS pedig 172 százalékra teljesítettük. Terven felül 1890 mázsa pulykahúst adtunk a közellátásnak. Baromfihús­ból a második félév időtervét is tel­jesítjük, mert a jelenlegi baromfiállo­mányunk mintegy húszezer darabbal több a tervezettnél. A tej eladási ter­vét száztizenöt százalékra teljesítet­tük. A tervezettnél százezer literrel több tejet értékesítettünk. De marha­húsból is teljesítjük évi tervünket, mert a tervezett szarvasmarha-állo­mányt is. túlteljesítettük. Ugyanez vo­natkozik a sertésállományra is. Щ Ezek szerint a második félév is biztató. — Jó közepes évre számítunk, meg­közelítőleg ötmillió korona nyereség­gel. Az első féléves tervünket lénye­gében száztizenegy százalékra telje­sítettük. A mezőgazdasági nyerster­­melés értéke meghaladta a harminc­hét millió koronát. Az áruértékesítés­ben pedig В millió 688 ezer koroná­val túlszárnyaltuk előirányzott ter­vünket. Elmondhatjuk, hogy a nagygéresi szövetkezet dolgozói, a szakember­­gárda, a szocialista brigádok példa­mutatóan, lelkesen dolgoztak. A szö­vetkezet vezetősége jól szervezte a belüzemi szocialista munkaversenyt. Mindenekelőtt a hat szocialista bri­gádot kell kiemelni, hiszen a brigád­tagoknak oroszlánrészük van a terv­feladatok túlteljesítésében. Érdemes megemlíteni Demeter Emí­lia fejőnőt, aki a gondjaira bízott tizennégy tehéntől az első félévben 12,54 literes napi fejósi átlagot ért el és egy liter tej kitermelésére 22 dekagramm abrakot használt fel. hat dekával kevesebbet a tervezettnél. A marhahizlalásban szép eredményt ért el Juhász Sándor és Kenéz fstván. A hízómarhák napi súlygyarapodási átlaga meghaladtaa nyolcvan deka­grammot. Egy kiló hús előállításához mindössze 2,08 kiló abrakot használ­tak fel, 48 dekával kevesebbet a ter­vezettnél. A sertéshizlalásban a Bálid házaspár 450 állatot gondoz. A hízó­sertések napi súiygyarapodási átlaga 0,57 kiló volt. De jelentős mennyisé­gű erőtakarmányt is megtakarítottak. Nyizsnyik István kollektívája kétezer­száz juhról gondoskodik. Csoportja átlagosan 4,67 kilós nyírósúlyt ért el. — Az eredmények javításában so­kat segített a párt XVI. kongresszusa és a CSKP megalakulásának 60. év­fordulója tiszteletérez vállalt szocia­lista kötelezettségek teljesítése — ál­lapította meg Demeter Sándor. Az előforduló nehézségek áthidalá­sában, a belső tartalékok feltárásá­ban továbbra is fontos tényezőnek tartja a szocialista’munkaversenyt. Véleménye szerint az üzemi pártszer­vezetnek és a gazdaság vezetőinek még nagyobb segítséget kell nyújta­nia a szocialista munkaverseny to­vábbi kibontakozásához és az ered­mények rendszeres értékeléséhez. A szövetkezet vezetősége megkü­lönböztetett gondot fordít az állatte­nyésztés fejlesztésére. Ez érthető is, hiszen jelenleg 3135 szarvasmarhát tartanak — ebből 752 tehenet. A ser­tésállományuk meghaladja az ötezer darabot. Baromfi ötrzsállományuk ki­lencvenezer darab. Nagy gondot for­dítanak a juhtenyésztés fejlesztésére is. Ezenkívül méhészettel is foglal­koznak. Ebben egyedülállók a tere­­besi (Trebišov) járásban. A jelenlegi kedvező helyzetben sem lehet megfeledkezni arról, hogy a nyári időszerű mezőgazdasági mun­kák mellett fel kell készülni az őszi munkálatokra, a talajelőkészítésre, a vetésre. Végül elmondhatjuk, hogy a nagy­géresi szövetkezet az első félévben eredményesen gazdálkodott. Remél­jük, hogy eddigi sikereiket az év végéig tovább gyarapítják. Illés Bertalan KEDVEZŐ ELŐFELTÉTELEK Az eredményes gazdálkodás alap­elve megköveteli a kitűzött tervfel­adatok teljesítésének Időszakonkénti ellenőrzését. A „félidő“ eredménye még korántsem lehet meghatározója az évvégi mérlegnek, de feltétlenül hasznos segítséget nyújt a tovább fel­adatok végzéséhez, azáltal, hogy fi­gyelmeztet a gyengébb teljesítmé­nyekre, az esetleges hiányosságokra. ♦ Itt az ipolybalogi (Balog nad Ipfom) „Ipolymente“ Efsz-ben mit mutat az állattenyésztés félévi mér­lege? — kérdezem Sógor József üzemgazdászt. — Mivel gazdaságunkban a szar­vasmarha-tenyésztés a legjelentősebb, vizsgáljuk talán annak eredményeit — mondja, és máris lapoz a félévi kimutatásban. — Akár a te]-, akár a hústermelés eredményeit nézzük, bi­zakodva tekinthetünk a második fél­év elé. Mert itt van például a tejter­melés: a tervet, amely 1 millió 542 ezer litert irányzott elő, 63 ezer liter­rel túlteljesítettük, ami száznégy szá­zalékos tervteljesítést jelent. ♦ Melyik tehenészeti csoport érte el a legjobb fejési átlagot? — A legjobb eredményt — az Idő­terv 142 százalékos teljesítésével — az ipolynagyfalusi (Veľká Ves nad Ipľom) tehenészeti telep szocialista brigádja érte el. Őket az ipolyhidvé­­giek (Ipeľské Predmostie) követik, de a harmadik helyen levő ipolybalo­­giak sem adták száztizenkét százalék alá. A félévi értékelés alapján a já­rási „tejligában“ tehenenkénti 1607 literes tejtermelési átlagunkkal az ötödik helyet foglaljuk el, de az élenjáró tejtermelő gazdaságtól, a bussai (Bušince) szövetkezettől csu­pán 58 literes különbség választ el bennünket. A mennyiség mellett a tej minőségével is elégedettek lehetünk, hiszen az eladott tejet az első és a második minőségi osztályban értéke­sítettük. Harmadik minőségi osztályú tej nem volt. Kedvező az a tény, hogy a tervezett 32 dekagrammos abrakfo­gyasztással szemben csak 29 deka­grammot használtunk fel egy liter tej kitermelésére. ♦ A tejtermelés korszerű körülmé­nyek között folyik a közösben? — Istállóink rostos, gumimatracos állásúak. Többségük T—174-es típusú, s gondozóink szerint a legjobb istál­lók közé tartoznak, összesen 956 te­henünk van, ami egyébként megfelel a félévi tervnek is. Év végére ezerre kell növelnünk a tehénállományt. Legjelentősebb az ipolybalogi telep, ahol háromszáz tehenet tartunk. Itt egy jó szocialista brigád tevékenyke­dik, amelynek tagjai: Szalay István­ná, Vanda Margit, Dobos Rozália, Zolczer Irén, Pásztori Mária. Az ál­lattenyésztési telepe egyik legjobb dolgozója Szentkereszty Margit, aki kiváló eredményeket ér el. ♦ A hústermelésben szintén ilyen kedvező a helyzet? — Bár az első félévre előirányzott felvásárlási tervet csak 99,7 száza­lékra teljesítettük, az eredményt jó­nak mondhatjuk. A marháhústerme­­lésre nem lehet panasz, hiszen har­minc tonnával több húst értékesítet­tünk a tervezettnél. A 978 darab hfj zómarha átlagában 94 dekagrammos napo súlygyarapodást értünk el, ami kilenc dekával jobb a tervezettnél, két dekával pedig a tavalyi első fél­évi eredménynél. Pozitívan értékelhe­tő az egy kilő hús előállítására fel­használt abrakatkarmány mennyisége is, amelyet a tavalyi 2,73 kilogramm­ról az idén 2,52 kilóra csökkentet­tünk. ♦ Itt az Ipoly völgyében bizonyára kedvező feltételek vannak a szarvas­marha-tenyésztésre ? — Az Ipoly-mentí rétek feltétlenül kedveznek a szarvasmarha-tenyész­tésnek, hiszen jó év esetén gazdag termést takaríthatunk be. De hangsú­lyozni szeretném, hogy „kedvező év esetén“, mert bizony az itt élő em­berek életét szokszor megkeserítette már a kiszámíthatatlan Ipoly. Hosz­­szabb esőzések Idején vagy tavaszt hóolvadáskor elönti a környező réte­ket, és gyakran még szénakaszálás idején sem vonul vissza a medrébe. Igaz, a megkezdett folyószabályozás következtében kedvezően alakul a helyzet, hiszen a minket érintő sza­kasz — Ipolykeszí (Kosihy nad Ip­­lom), Ipolybalog, Ipolynagyfalu határában már gátak közé van szo­rítva, csupán Ipolyhidvég határát ve­szélyezteti még mindig. De az ezer hektárnyi rétből még mindig kétszáz hektár veszteséget jelent. ♦ Gondolom, a rétek egy részét legeltetéssel hasznosítják. — Igen, főleg a növendékmarhák tartózkodnak a legelőn. A teheneket csak itt, a balogi határban, az Ipoly árterületén legeltetjük. A szövetkeze­tünkhöz tartozó Kelenye (Kleňahy) határában hegyi legelőink Is vannak, ahol szintén a növendékmarhákat le­geltetjük. ♦ Az eredmények további növelé­séhez elegendő, jó minőségű takar­mány is szükséges. Hogyan sikerült biztosítani a tömegtakarmány-készle­­tet? — Már a jelenlegi takarmányalapot figyelembe véve sem kell tartanunk takarmányhiánytől. A kiadós csapa­dék és a kedvező meleg napos idő lehetővé tette, hogy nagy mennyisé­gű, kiváló minőségű tömegtakar­mányt tárolhassunk. Eddig 660 ton­na széna, 1540 tonna szenázs, 530 tonna szilázs áll rendelkezésünkre a téli időszakra. Ezenkívül szárítóüze­münkben 280 tonna lucernalisztet is készítettünk, de még jelentős meny­­nylségű lucerna szárítására kerül sor, hiszen évi átlagban 1250 tonna lucernalisztet készítünk. Ezidáig — száraz anyagban számítva — 32 má­zsa tömegtakarmányt biztosítottunk egy-egy állat számára, ami azt jelen­ti, hogy Patay Arpád agrármérnök­nek, az efsz állattenyésztési főágazat­­vezetőjének nem lesznek takarmá­nyozási gondjai az idén. A bőséges, jő minőségű takarmánykészlet pedig biztosíték a tej- és hústermelés to­vábbi növeléséhez. Böjtös János Balia Sándor állatgondozó és Oroszlán Gyula, a balogi állattenyésztési részleg vezetője a legelőt vizsgálja (A szerző felvételé] 4

Next

/
Thumbnails
Contents