Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
1981. február 7, SZABAD FÖLDMŰVES időszerű kérdései malacelválasztás megközelíti az évi tizenkilenc darabot. Ferenc Ilona, Horváth Anna, Virág Irén, Sirányi Mária, Vaskovics Ilona és Janust'ák Irena a szocialista brigád tagjai. Többségük a gazdaság régi dolgozója. Örömmel újságolták: jobb a kereset, nagyobb kedvvel dolgozunk. Az állami gazdaságban tizenháromezer körüli a sertések száma. A közelmúltban a húseladás jelentősen növekedett és a gazdaság több mint ezerötszáz tonna húst biztosít a közellátásnak. A kocák és a hízósertések, több részlegen vannak elhelyezve és az elért eredmények különbözőek. Ezért ott, ahol lehetséges, igyekeznek korszerűsíteni a termelést. Ez meg is hozza a várt eredményt. Párkány mellett, közel húsz esztendeje építette tel az állami gazdaság az akkoriban legkorszerűbb típusú sertéshizlaldát, ahol azóta is igen magas a munkatermelékenység. Igaz, ez elsősorban az ott dolgozók szorgalmától, hozzáértésétől függ. Jeremiás Pál és Mácsodi István ezerháromszáz hízót godoznak. Náluk sokszor érvényesük a — magad uram, ha szolgád nincs — szólásmondás. Ez a két ember mindenhez ért, s a legjobb súlygyaropodási átlagot éri el. Érthetően, a vezetők megkülönböztetett figyelemmel kísérik munkájukat, takarmányozási módszerüket, és igyekeznek segítségükre lenni a haladó tapasztalatok elsajátításában. JOBB TAKARMÄNYELLÄTÄSRA LENNE SZÜKSÉG Szőgyénben (Svodín) a hetvenes évek derekán minden igénynek megfelelő sertéstelepet adtak át rendeltetésének. Eredetileg három szövetkezet társulása révén jött létre a telep, de az utolsó pillanatban a Kéméndi (Kamenín) Efsz kilépett, így végül a helyi és a Libádi (Ľubá) Efsz lett a társulás gazdája. Hatvanhat százalékban a szőgyéni, harmincnégyben pedig a libádi szövetkezet — az állam hozzájárulásával — lett a korszerű sertéstelep beruházója. Az ötezer férőhelyes sertéstelep ígéretesnek mutatkozik. Talán jónéhány év elmúltával mindenütt hasonló körülmények között folyik majd a sertéshús-termelés. Az ötezres telepen majdnem az egynegyedével tenyésztenek többet a tervezettnél. Az eladási tervük kilencszázhetven tonna és ez ikomoly feladatot ró a telep harmlncnégytagú kollektívájára. A zárt rendszerű sertéstelepen ötszáztíz anyasertést tartanak. A malacelválasztős tizenhét körüli anyánként. A malacok húsz kilogramos élősúlyban kerülnek az előhizlaldába és a Kahyb hússertéseket átlagban száztíz-száztlzenkét kilogramos vágósúlyban adják el a felvásárló üzemek. Votter Béla mérnök, a telep vezetője szerint így kellőképpen értékelve van a minőségi hústermelés. A fiatal mérnök, aki négy év óta vezeti a sertésfarmot, elismeri, hogy eléggé drágán termelnek, de ennek egyik oka, hogy nincs elegendő, jó minőségű keveréktakarmány. Az előhizlaldában és a hizlaldában az átlagos napi abraktakarmányfogyasztás 4,17 kilogramm, a súlygyarapodás napi átlaga pedig 52,2 dekagram, emellett elég nagy az energiafogyasztás is, ami egyre drágul. Valós viszont, hogy tavalyelőtt hárommillió koronán felül volt a tiszta nyereségük és a háromnegyedévi mérleg szerint tavaly sem lehetett kevesebb, vagyis a két szövetkezet kevés gonddal jelentős összeghez jutott. A sertéstelepen a higiéniai előírások betartása a legfontosabb feladatok közé tartozik, ezért állandó állatorvosi szolgálat szükséges. MVDr. Vavžik Jiff körzeti állatorvos véleménye szerint a korszerű hizlaldákban kedvező a lehetőség a higiéniai követelmények betartására, s ezért minimális az állatok elhullása. Sokhelyütt a régi sertésistállókban elég nagy az elhullás, és nem megfelelőek a dolgozók munkakörülményei sem. Véleménye szerint a korszerűsítésnek van jelentősége, de az csak Ideiglenes megoldásnak tekinthető. Valóban nehéz az „áment“ kimondani. Egy biztos, a sertéstenyésztés alapja, az anyasertések kiegyensúlyozott termelékenysége. Ezért gondoskodni kell az alapállomány rendszeres felújításáról, az anyák tartási színvonalának emeléséről és a ke-A sertéstelep egy része vésbé termékeny vagy meddő sertések kiselejtezéséről, továbbá sok mindenről, ami kerékkötője a nagy malacelválasztásnak és okozója a malacelhullásnak. Sokféle etetési rendszerrel próbálkoztunk az elmúlt évek során, míg végül a szakemberek is meggyőződtek arról, hogy a legnagyobb súlygyarapodás elérése érdekében a nedves és a kásás takarmány etetése a leggazdaságosabb. Bármennyire 'is Ideális lenne az ötezres, tízezres seri (A szerző felvételaj téstelepek hálózatának kiépítése, «г» ra a nagy beruházási követelmények miatt egyelőre nincs mód, s Jő ideig nem is lesz. Ezért elsősorban a régi gazdasági épületek korszerűsítése oldhatja meg a kérdést. A vezetők leleményességén múlik, milyen gyorsan tesznek intézkedéseket a sertéshús-termelés jövedelmezőségének fokozása és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében. TÓTH DEZSŐ »•«■■■«■■■■■■■ma ■вввввввввввввввввавввввяввввввввввшмвввшв döntő tényező rül. Elmondotta, hogy gazdaságukban a legtöbb gondot a betakarítás okozta. Tavaly a szalánci (Slanec) határban a búzatermés jelentős hányada tönkrement, s ez nagy kiesést jelentett. Am, ha figyp'^mbe vesszük az elmúlt öt év dagában elért több mint negyvenegy mázsás átlagtermést, akkor csakis elismerő szavak illetik a Valalikyi Állami Gazdaság dolgozóit. A gabonatermesztési program megvalósításában a hatodik ötéves tervidőszakban szép eredményt ért el a csécsei (Ceőejovce), a kenyheci (HraniCná), a hódolói (Budolov), a sady-i, a Čani, a ždani és a družstevnáí szövetkezet. A kitűzött feladatokat nem teljesítette a královcei, a ruskovi és a kecerovcei szövetkezet. Az elért huszonhét-huszonnyolc mázsás hektárhozam nagyban lerontotta a járási átlagot is. Feltétlenül szólni kell a Nagyldai (Velká Ida) Magtermesztő Állami Gazdaság gabonatermesztéséről is. Tavaly a 2390 hektáron termesztett búza átlaghozama harminchét mázsa voltl Több mint tíz mázsával kisebb a tavalyelőttinél, de a korábbi évék gazdag termésének köszönhetően az elmúlt öt év átlagában így is negyvenhét mázsán felüli hektárhozammal dicsekedhetnek. A nagyidaiak bebizonyították, hogy nincs rossz föld, csak rossz gazda, amint ezt a régi szólásmondás is tartja. A kassai Járásban sokan hihetetlennek tartják a nagyidaiak eredményeit. Pedig szó sincs csodáról, rendkívüli módszerről. Egyszerű, könnyen és mindenki által megvalósítható, közismert talajjavító, termésnövelő komplex eljárások érvényesítésével „műveltek csodát“. A tudományosan megalapozott talajjavítási terveket és agrotechnikai eljárásokat pontosan betartották, Illetve következetesen alkalmazták, nagyüzemi szinten. Amint látjuk, nincs semmiféle rendkívüli dolog az egyes gazdaságok nagy terméshozamai mögött Egyszerűen csak annyit tesznek. hogy pontosan betartják a technológiai előírásokat. Jottányit sem engednek a minőségi követelményekből. A minőségi munkának pedig mindenkor és mindenütt megvan a látszatai A hetedik ötéves tervidőszak gabonatermesztési programjával kapcsolatban Jozef Závada, elmondotta, hogy a kitűzött feladatok megvalósítása a mezőgazdaságban elsősorban a hektárhozamok növelését jelenti. Ennek eléréséhez minden vezetőnek és dolgozónak ismerni kell és be kell tartani mindazokat az agrotechnikai intézkedéseket, amelyek a nagy hektárhozamok eléréséhez és a hatékony gazdálkodáshoz vezetnek. A felsoroltakon kívül egyéb számos feltétele is van a hatékony termelésnek. Többek között a szüntelen szakmai képzős és továbbképzés, a munkaszervezés javítása a jó tapasztalatok általánosítása, a felelősségérzet növelése, valamint a rend és a fegyelem megszilárdítása. Csak így járulhat hozzá a mezőgazdasági pártpolitikánk legfőbb célkitűzésének a megvalósításához, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedéséhez. ILLÉS BERTALAN a IMyesek hektárhozama képességű talajokon és a jól trágyái zott elővetemény után, a lóbab ese-' tében nitrogénből csak a minimális adag szükséges. A betegségek, kártevők és a gyomok elleni védelemre az engedélyezett vegyszerek aránylag gazdag választéka áll rendelkezésre. A preemergens gyomírtószerek közül a borsó és lóláb gyomtalanítására a Topogard a legalkalmasabb, mert a gyomok széles skálája ellen alkalmazható és hatása hosszú időtartamú. A szekundáris elgyomosodás ellen az érvényben lévő utasítások szerint kell kiválasztani a legmegfelelőbb szert. A megdőlésre hajlamos hüvelyeseknél a fokozott igyekezet ellenére, a betakarítási veszteségek igen nagyok. Csökkentésük érdekében betakarításukhoz megfelelően módosított gabonakombájnokat kell alkalmazni. Célszerű előnyben részesíteni a közvetlen betakarítást, de ügyelni kell, hogy az aratás optimális érési időpontjában történjék. Egyes esetekben a betakarítás eredményessége a növényzet fonynyasztásán is múlik. A fonnyasztás nagy segítséget jelent elsősorban a későn vetett lóbab, az egyenlőtlen érés és az elgyomosodott növényzet esetében. A betakarítási munkálatokban a gépek csoportos bevetése célszerű, ugyanis a hüvelyesek betakarításában a kombájnok fele annyi telesjtíményt sem ér el, mint a gabonafélékben. A betakarítás elhúzódásával a szemveszteség jelentősen növekszik. Tekintettel arra, hogy a hüvelyesek érzékenyek az időjárási viszonyokra, ezeket a lehető legrövidebb időn belül = vagyis az egyenletesen beérett növényzetnél háromnégy nap alatt be kell takarítani. A gépi eszközök teljes mértékű és csoportos bevetésével Jelentősen csökkenthető a szemveszteség, amely napjainkban a borsó esetében eléri az ötven, lóbabnál pedig a húsz százalékot. A hüvelyesek tulajdonságának figyelembevételével, valamint a betakarítógépek kellő módosításával a szemveszteség öt százalékra is csökkenthető. A hüvelyesek magval könnyen károsodnak és érzékenyek a magasabb hőmérséklettel szemben. Ezért a minimális szemveszteséggel történő betakarításnak fontos tényezője a szemek kíméletes betakarítás utáni kezelése, gyors tisztítása és szárítása. Az idei végrehajtási terv 38 ezer 500 hektárnyi területen irányozza elő a hüvelyesek termesztését, valamint a hektáronkénti 1,61 tonna átlagtermés elérését. Ennek értelmében az idén hatvankétezer tonna hüvelyest kell termelni. A kitűzött feladat megvalósítható, természetesen a felsorolt elvek betartásával, valamint az öszszes belterjesítő tényező kihasználásával. Valamennyi mezőgazdasági üzem dolgozóinak meg kell ismerkedniük a hüvelyesek termesztésének módszertani rendszerével, s ezek betartásával biztosítani az előirányzott termelést. A hüvelyesek termesztése hatékonyságának fokozása érdekében fokozatosan létrejönnek az összes feltételek. A jelenlegi fajták megfelelnek a tudomány és a fejlődés színvonalának. A tudományos-, kutatő- és nemesítési munka elsősorban a minőség javítására, a beltartalmí érték fokozására =•» főleg a fehérjetan tatom növelésére »-<, a lóbabnál pedig a minőséget rontó, keserű anyagok mennyiségének csökkentésére irányul. A nemesítésben a fő cél azon tulajdonságok kiemelése, amelyek a hüvelyeseket alkalmasabbá teszik a gépi betakarításra, növelik a betegségekkel szembeni ellenállóképességüket stb. A hüvelyesek termesztése révén megvalósított fehérjeprogram eddigi eredményei egyértelműen igazolják, hogy az egyes fajok és fajták genetikai tulajdonságaiban még Jelentős tartalékok rejlenek. Tudatosítani kell, hogy éppen ezek teljes mértékű érvényesítése révén jelentős mértékben járulhatunk hozzá a keveréktakarmányok gyártásához szükséges fehérjék biztosításához. Tudjuk, a hüvelyesek sokkal érzékenyebbek a termesztési körülményekkel szemben, mint például a gabonafélék. Ezért az alapvető agrotechnikai követelmények be nem tartása olyan kórokhoz vezethet, amelyeket utólagos intézkedésekkel nem lehet helyrehozni. Valamennyi gazdaság érdeke legyen az optimális eredmények elérése. Hiszen a hüvelyesek termesztése nemcsak a takarmányalap javításához járulhat hozzá, hanem a talaj termőképességét is fokozza. Bebizonyosodott, hogy például a lóbab után termesztett búza hektárhozama öt-hat mázsával növekszik. Így a hüvelyesek termesztése az egész növénytermesztés hatékonyságának növekedését is elősegíti Milan Kováé, agrármérnök, az SZSZK MÉM dolgozója Megnövekedett feladatok A CSKP KB 13. plenáris Ülése határozatának teljesítése érdekében ■ A tudomány, a kutatás eredményének gyakorlati érványesitése ■ Fejlesztik a szarvasmarha-állományt ■ Egy mintatelep felépítése ■ Az eredmények elérésében a legfontosabb tényező az ember. A CSKP KB 13. plenáris ülése határozatának jelentőségét a Tornaijai (Šafárikovo) Allaml Gazdaság dolgozói is tudatosították. A gazdaság és a párt-alapszervezet vezetősége nyilvános pártgyüléseken vitatta meg a hetedik ötéves tervidőszakra tervezett feladatokat. A plenáris ülésnek a hatékonyság növelésére Irányuló határozatát az üzem feltételeire bontották szét. Több fontos feladat mellett, amelyet a gazdaságnak teljesíteni kell, előtérbe kerül az abraktakarmányok és a tömegtakarmányok ésszerűbb kihasználása. A kidolgozott takarmányozási program megvalósításának az állatállomány hasznosságának növeléséhez, de mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségéhez kell vezetnie. Ez annál is jelentősebb, mert a gazdaság szarvasmarhatenyésztésre szakosított. A kitűzött tervek megvalósításában az állami gazdaság nem maradt magára, szocialista társadalmi rendszerünk segítő kezet nyújtott. Az állami kutatási feladatokból kiindulva egy szarvasmarha-tenyésztésre szakosított mintatelep felépítését tűzték ki célul, amely megfelel a gazdaság adottságainak. A mintatelep építésénél —i melyet december végén adtak át rendeltetésének — a társadalmi szükségletből indultak ki, figyelembe véve a földalap korlátozottságát, s a szarvasmarha-tenyésztés belterjesítését. Az építkezés felett a nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet vállal védnökséget, a járási pártbizottság hathatós támogatása mellett. A mintatelep átadásával kapcsolatban új feladatok és nehézségek várnak megoldásra, illetve leküzdésre. A telep zökkenőmentes üzemeltetéséhez elsősorban elegendő mennyiségű abrak- és tömegtakarmány szükséges, ami nem kis problémát jelent az 1064 szarvasmarha esetében. A probléma megoldásában a 13. plenáris ülés határozatából indulnak ki, továbbá figyelembe veszik az eddigi tapasztalatokat és lehetőségeket. Előreláthatólag a mintatelepen az évi és tehenenként! tejtermelés átlagban eléri a háromezerötszáz litert — mindez csökkentett abraktakarmány-fogyasztás mellett. A mintatelep üzembe Indítása minden bizonnyal a növénytermesztés , fejlesztéséhez is hozzájárul. Hiszen növelni kell a tömegtakarmányok termőterületét. Főleg az évelő takarmányok nagyobb arányú termesztése javítja a talaj termőképességét s ez kedvező feltételeket teremt a hektárhozamok további növekedéssére is. Nagy előnnyel jár az összpontosított szarvasmarha-tenyésztés is, hiszen az istállótrágya Jelentőségét az útőbbl Időben egyre több gazdaságban újra felfedezték. Az állami gazdaság mintatelepén kitermelt istállótrágya mennyisége lehetővé teszi a szántő három-négy évente Ismétlődő istállőtrágyázást, melyet minden negyedik-ötödik évben talajmeszeléssel egészítenek ki. A 60 centiméter mélységű szántás ebben az esetben is lehetővé teszi a termőföld vízgazdálkodásának javítását Kár, hogy az állami gazdaság területén kevés az öntözési lehetőség, mert az kedvező hatást gyakorolna a hektárhozamok növekedésére. A vetésforgók ésszerűbb kialakítása, valamint az öntözési lehetőségek megteremtése a növénytermesztés elsődleges feladatai közé tartoznak, amelyeket a hetedik ötéves tervidőszak első két évében kívánnak megoldani. Megvalósításuk lehetővé teszi majd, hogy az állatállományt egész éven át hasonló összetételű és minőségű tartósított tömegtakarmánnyal lássák el — (széna, szenázs és préselttakarmány). A nyári időszakban a napi takarmányadagot tiz-huszonöt kilogramm zöldtakarmánnyal is kiegészítik. Az állami gazdaságban már évek óta visszatérő probléma a rétek és legelők hasznosítása. A Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóintézet segítségével kidolgozott terv lehetővé teszi ezek hatékonyabb és gazdaságosabb kihasználását. Ezekről a területekről az állami gazdaság jelentős mennyiségű szálastakarmányt gyűjthet be. A réteket és legelőket még jobban ki lehetne használni, ha a kaszáláshoz, a takarmány begyűjtéséhez elegendő mennyiségű és megfelelő gépi eszköz állna mielőbb a gazdaság rendelkezésére. A hetedik ötéves terv megnövekedett feladatai minden dolgozótól megkövetelik a munkához való példás hozzáállást, az odaadást, a becsületességet. GARAI FERENC
