Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN Január gyümölcskertészeti szempontból nem tartozik a mozgalmas hónapok közé. Mégis akadnak fontos tenni­valók, melyeknek elmulasztása károsan befolyásolná a gazda­sági év eredményét. Ugyan­akkor e hónapban olyan mun­kákra is sort keríthetünk, ame­lyek egyelőre nem égetően fontosak, ámde most is elvégez­hetők. Nagyon fontos, hogy kellő­képpen a fákat a nyalok kár­tételétől. Ismételten ellenőriz­zük a kerítés állapotát, illetve azt, hogy a fák törzsének vé­delmét szolgáló kötés nlncsen-e valahol felfejtve. Az ősz folyamán nagyon el­szaporodtak az egerek és a mezei pockok, ezért a kertben tartott szemle során nem ért arról is meggyőződni, hogy közvetlenül a föld felszínénél nincsenek-e megrágva a fák. Az egerek képesek rá, és a vastag gyökerekről, illetve a fák törzséből teljesen lerágják a kérget. Ha Ilyesmit észle­lünk, haladéktalanul helyez­zünk ki mérgezett csalétket vagy kenjük be Endrinnel a te törzsek alsó részét. Némely gyümölcstermő nö­vényről (cseresznye, meggy, szilva, ringló, egres, ribiszke) most kell megszedni az oltó­­gallyal. E célból mindig a fa vagy bokor déli, délnyugati átválogassuk az almát (körtét) s különválasszuk a romlásnak indult gyümölcsöt. A nagyüze­mi hűtőtárolók azért előnyö­sek, mert ott nem kell válogat­ni az almát; ha néhány gyü­mölcs megromlik is, a többit nem fertőzi meg, mert a mes­terségesen kialakított feltételek gátat vetnek a gombák szapo­rodásának. Ha ellenőrzéskor azt tapasztaljuk, hogy a táro­lási feltételek nem a legked­vezőbbek, még mindig idejé­ben van, hogy más helyre vi­gyük a gyümölcsöt (vízcsap­­gödör, garázs, erkély stb.). A kertészkedők közül sokan kifogásolják, hogy a hosszabb ideig tárolt Golden delicious almafajta tavaszra megránco­sodik. Nekik azt tanácsolom, az amúgy is esedékes váloga­tást követően ezt a fajtát rak­ják fóliatasakokba és ügy tá­rolják tovább. Ha az időnk és az időjárás is megengedi, sort keríthetünk a tapasztalatcserét segítő vitá­ba is. Jó tapasztalatainkat, is­mereteinket ne rejtsük véka alá — ne feledjük, egyszer mi is voltunk kezdők s jólesett a tapasztaltabb kertésztársak se­gítsége, tanácsa! S ami szintén fontos; ne halogassuk a fontos kellékek, segédeszközök (oltókés, ker­tészolló, műtrágya, növényvédő szer stb.) beszerzését, mert ta­vasszal általában hiányos a szakboltok kínálata. Beincz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A SZÜLŐBEN Mi, szőlészek, nagyon ked­vezőtlen évet zártunk decem­ber végén s most az ú] év küszöbén bízunk abban, hogy ez az esztendő számunkra is örömtelibb lesz. A decemberi számban java­solt tennivalók nagy része a «ИЯ8 4 A fűtött fóliasátra­kat is kihasznál­hatjuk. Alföldy Gy. nem is tétlenkedik, salátát termel, hogy jauárban is gazdag legyen а botfok kínálata. oldaláról vágjuk jól fejlett és beérett rügyekkel rendelkező hajtásokat. A megvágott galy­­lyakat 0 C-fokoshoz közeli hőmérsékletű, de fagymentes helyiségben vagy veremben, nyirkos homokban ágyazva kell el vermel ni. A gyümölcstárolőban ajánla­tos újfent ellenőrizni a tárolt gyümölcs egészségi állapotát. Az eredményes tárolás alapkö­vetelménye a minimális hő­mérséklet (0—4 C°) és a ma­gas relatív páratartalom (90— 96%). Ezt az optimumot a pincékben és a szájas ver­mekben csak megközelítőleg tudjuk biztosítani, de már az is sikerhez vezethet. Most az a legfontosabb, hogy óvatosan az idősebb fák törzsének tiszto­gatására (kéregkaparő, drót­kefe), az öreg fák ifjító vagy ritkitá metszésére. Fagymentes napokon hozzáláthatunk a ren­des metszéshez, és elvégezhet­jük a lemosó permetezést is. Itt elsősorban az alma-, Illetve a körtefák, valamint a gyü­mölcstermő bokrok metszésére gondolok. A csonthéjasok met­szését halasszuk a tenyész­­idő kezdetére. A hosszú téli estéket tervez­­getéssel, szakismereteink fel­­frissítésével és gazdagításával hasznosíthatjuk legjobban. Ha a kertészkedők szövetségének helyi szervezete szakelőadást rendez, feltétlenül vegyünk részt rajta, és kapcsolódjunk be korán beköszöntött téli időjá­rás miatt bizonyára elmaradt. Ugyancsak az időjárás alakulá­sától tesszük függővé, hogy most, januárban, mit tudunk el­végezni szőlőinkben. A szőlészetben is az átgon­dolt tervezés a siker alapja. Aki tavasszal szőlőt akar tele­píteni, feltétlenül készítsen tervrajzot s abban ne csak a sorok beosztását, a tőkék szá­mát tüntesse fel, hanem a kiválasztott fajtákat is. A ter­vezést alapos fajtamegválasz­tás előzze meg. Mindig a he­lyi adottságoknak leginkább megfelelő fajtákat kell előny­ben részesíteni. Fontos szem­pont, hogy bort akarunk-e ter­melni vagy inkább csemege­szőlőt Ha a telepítési vázlat­ban a fajták nevét Is feltüntet­jük, később könnyen tájékozód­hatunk a kertben s nem okoz majd gondot még a kezdőnek sem a fajták felismerése (ez különösen metszéskor fontos). Készítsünk számvetést, mi min­denre lesz szükségünk a tele­pítéskor és a kellékeket mi­előbb szerezzük be. Ha az időjárás kedvezőbbre törd ni, a telepítés előtti talaj­­munkákra (szerves- és műtrá­gyázás, talajforgatás) már most sort keríthetünk. Telepítés előtt mindig kiadősan kell trágyázni (indító adagok). A talaj táp­anyagkészletének figyelembe­vételével áranként hat-nyolc mázsa szerves trágyát, nyolc­tíz kilogramm szuperfoszfátot és tíz-tizenkét kiló kénsavas káliumot adagoljunk. Ne feled­kezzünk meg a talajfertőtlení­­tésről (áranként 30—40 dkg Dtfonate) sem. A termő szőlőültetvény trá­gyázásakor a műit évt termés­hozamot, a tőkék és a vesszők fejlettségét, beérését figyelem­be véve határozzuk meg a táp­anyagpótlás mértékét. Szerves trágyát elég három-négy éven­ként adni. A szőlő gyökérzete 40—60 cm mélységben helyez­kedik el, tehát a kijuttatott trágyát legalább 30 cm mélyen kell bedolgozni a talajba. A múlt őszön a tenyészidőben tapasztalt késés miatt a vesz­­szők nem értek be tökéletesen, ezért inkább kevesebb nitro­gént adjunk, ellenben növeljük a foszfor-műtrágyák alapadag­ját. Ha a telepítéshez szükséges ültetőanyagot már ősszel meg­vettük, egész télen rendszere­sen ellenőrizzük a tárolt olt­ványok állapotát. Ha vesszők, rügyek vagy gyökerek penészt fognak, gyengén szórjuk be az oltványokat kénporral vagy permetezzük meg a Fundazol 0,12-szézalékos oldatával. A gyökerzetet takaró homokréteg mindig kellő nedvességű legyen. A tárolásra szolgáló helyiséget fagymentes napokon szellőztes­sük. Ha magunk készítünk olt­ványt, akkor a rügyeket és az alanyvesszőt készítsük be és úgy tároljuk, mint az oltványo­kat szokás. Ha eddig nem kerítettünk sort a borok fejtésére, most már ne halogssnk tovább ezt a fontos tennivalót. Az űjboro­­kat gyakran ellenőrizzük, a hordókat gondosan töltögessük fel, mert a darabban álló bo­rok hajlamosabbak a betegsé­gekre. Minden hordóból ve­gyünk mintát és végezzük el a törési próbát. Ha hibát észle­lünk, azonnal kénezzük a bort Szükség szerint hektoliteren­ként 1—3 dkg borként adagol­junk. A penészes vagy rot­hadt szőlőből préselt borok esetében gyakoribbak a bőr­betegségek. Ha itt a kénezés nem segítene, feltétlenül kerít­sünk sort a csersavas-zselati­­nos derítésre. A borral vég­zett munkák során nagyon tennivalók ügyeljünk a tisztaságra, mert csak így lesz kellemes ízű, állóképes borunk. Varga József A ZÖLDSÉGESKERTBEN A természet téli álmát alusz­­sza, de a gondos kertésznek Ilyenkor is akad tennivalója. Az ősz aránylag mostoha volt hozzánk, a betakarítási mun­kák elhúzódtak, viszont ko­rán lehullott és tartós vendég maradt a vastag hólepel. Ezért bizony sok kertészkedő „ki­csúszott“ az időből, nem tudta elvégezni a trágyázást, nem ért rá megszántani, felásni a föl­det. Fagymentes időben mielőbb pótolni kell ezt a mulasztást. A kertben ellenőrizzük a telelő növényeket (saláta, sóska, me­télőhagyma) és száraz fagyok esetén takarjak be őket szál mával, falevéllel. Időnként pillantsunk be a pincébe vagy a zöldség táro­lását szolgáló egyéb helyiség­be is. A tárolt zöldséget szük­ség esetén válogassuk át, a tá­rolót pedig az időjárásnak és a helyiségben uralkodó hőviszo­nyoknak megfelelően szellőz« tessük. Mielőbb kerítsünk sort a kerti szerszámok és segédeszközök javítására, a törött nyelek ki­cserélésére, a csorbult kapák, ásók kikalapálására, élesítésé­re. Javítsuk meg a melegágyi ablakokat is, mert nemsokára ismét szükségünk lesz rájuk. Ha mindezt elvégeztük, a hosz­­szú téli estéken kezdetét veheti a tervezgetés. A rendelkezé­sünkre álló földterület kihasz­nálásának ésszerűségét szem előtt tartva, állítsuk össze a vetéstervet, dolgozzuk ki a nft­­vényforgót. Már most gondoljunk-készül- Jünk a tavaszra; ellenőrizzük a vetőmagok csíraképességét, vá­sároljuk meg a hiányzó mago­kat, az eredményes munkához szükséges műtrágyát, fóliát, vegyszereket stb. Ha kedvünk tartja, meleg, világos helyiségben — néhány virágcserép vagy más edény felhasználásával — petrezsely­met, metélőhagymát (snidling) és zellert hajthatunk. A 15—20 C-fokos hőmérsékleten tartott növényeket enyhe locsolással neveljük. Akinek van üvegháza, esetleg fűtött fóliasátra, már most el­vetheti a bőnapos retket (5 cm sor- és tőfávolság). Hajtásra ajánlott fajták: Kamýk, Május királya, Smaragd, Sőt. Meg­kezdhetjük a második szakasz­ba kerülő zöldségek (paprika, paradicsom) palántanevelését is. Ne feledkezzünk meg a ve­tőmag csávázásáról. A paprika és a paradicsom csávázására a nátronlűg (NaOH) 1%-es töménységű oldata ajánlható, mellyel 5—10 percig kell ke­zelni a magot. Utána alapos öblítés és szikkasztás követ­kezzék. A saiátamagot a Dit­­hane M 45 és a Fundazol 1:1 arányú keverékével lehet csá­vázni (3—4 gramm szer egy kilő vetőmagra). Korai ter­mesztésre paprikából a PCR, a magyarországi korai, hegyes csípős fajták, illetve a Fehér­­őzön és a Szentesi piacos, pa­radicsomból pedig a Stupické skleníkové, illetve a Kecske­méti üvegházi. Kecskeméti 3F-1 és a Kecskeméti 512-es fajták a legmegfelelőbbek. Jól előkészített talajba eltele­píthetjük a salátapalántát. Aki fűtetlen fóliasátorban akar sa­látát, karalábét, karfiolt ter­melni, most kell elvetnie a ma­got a szaporítóládákba, me­lyeket 18—22 C-fokos hőmér­sékleten kell tartani. Ajánlott fajták karfiolból: E 43, Bravo, Praga, Junal, Sítta; karalábéból: Pražský biely na rýchlenie, Pražský modrý skorý, Libo­­vický biely skorý, Moravia. Huszár István, agrármérnök A VIRAGOSKERTBEN. Az enyhébb téli napokon megkezdhetjük a díszfák és cserjék ápolását. Tisztogassuk meg növényeinket a korhadt, nek az ágak. Huszár Margit agrármérnök A vastag hútakaró alatt téli elhalt kéregrészektől, vágjuk le a száraz, pajzstetvekkel fertő­zött részeket, szedjük le a ká­­rositók búvóhelyéül szolgáló száraz leveleket Az odvas ré­szeket tisztogassuk ki, majd kenjük be sárral, a nagyobb sebeket pedig oltóviasszal. A kaparékot és a levágott növé­nyi részeket feltétlenül égessük el. Ezzel a mechanikai növény­­védelmi munkával megakadá­lyozzuk, hogy a többgazdás károsítók átterjedjenek gyü­mölcstermő növényeinkre. A fenyőkről és az örökzöldek ágairól óvatosan rázzuk le a vastag hótakarót, illetve elővi­gyázatos ütögetéssel távolítsuk el a jégréteget. A szabadban telelő rózsákat, évelőket komposzttal, fenyő­gallyal vagy szalmával ajánla­tos betakarni. Ha januárban kemény hideg van, hótakaró viszont nincsen, akkor az emlí­tett védőréteg vastagságát nö­velni kell. Sőtl Időnként ellen­őrizni is, nehogy kikezdje a szél. Szobanövényeink többségét (kukoricalevél, aszparágusz, muskátli, kaktuszok) mérsékelt hőmérsékletű szobában kell te­leltetni (6—10 C°), s elég he­tente vagy kéthetenként egy­szer meglocsolni. Ez azért elő­álmát alussza a természet. nyös, mert éppen a meleg kor« látozásával tudjuk elejét venni virágaink téli növekedésének és virágzásának. Ha igy cselek­szünk, tavasszal és nyáron szépen fognak fejlődni, gazda« gon fognak virágozni. Más növényeket (buzogány« virág, filodendron, fikusz, egyes begóniafajták stb.) vt« szont szokásos szobahőmérsék« létén teleltetünk, s ezeket gyakrabban kell öntözni, és biztosítani kell számukra az oxigénben gazdag, friss leve­gőt. Szellőztetéskor azonban ügyeljünk arra, hogy ne kelet­kezzen huzat, mert növényeink erre igen érzékenyek. Ha a kerti begóniát magról szaporítjuk, akkor már január­ban vessük el. Így májusra bimbós, sót virágzó palántát nyerünk. Ezzel kapcsolatban el kell, hogy mondjam: a mag« ról való szaporítás hosszadal« más és üvegházi gondozást igényel. A hajtatásra szánt gyökeres jácintot és tulipánt már meleg, fűtött (18—20 C-fokos) helyi« ségbe vihetjük. Sötétítéssel haj« tassuk, mert télen világos kör« nyezetben a virág „ülve“ ma« rád a hagyma csúcsánál, és csak a levelek nőnek meg. Sötétítésre használhatunk üres virágcserepet vagy sötét színű papírból készült kúpot. A söté­títő borítást mindenesetre csak akkor távolítsuk el, ha a vl« rágszár már körülbelül 10 cm magasra nőtt, vagy amikor az alsó virágok már nyílni kezde­nek. Hajtatás közben rendsze­resen öntözzünk. A virágzás tovább tart, ha a virágzó növé­nyeket hővösebb, mondjuk 12—1 15 C-fokos hőmérsékleten, de szintén világos helyen tartjuk. A lakás hangulatosabbá tétele érdekében vázába téve, szoba­­hőmérsékleten virágoztassnk ki az aranyeső vagy más dísznö­vények ágát. Ha hajtatás előtt a vesszőket 10—12 órán át 35—36 C-fokos melegfürdőben tartjuk, s csak utána állítjuk a vázába, gyorsabban kivirá­goznak. О A fényűkről és az örökzöldekről rend­szeresen rózogas­­suk le a havat és a jégpáncélt, ne­hogy a nagy súly alatt letöredezze-■■iiyiiiiiiiMBmamMiiiiiiiiiiiiiiiiiBiHiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiuiiiiiiiiiilüMiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiaiiiiiMiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiitiiniiiiiiiiiiiiB

Next

/
Thumbnails
Contents