Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-03 / 1. szám
mintázásáról és elemzéséről gondoskodnak, amelynek eredményeire a nitrogéntrágyázás optimalizálásakor a kiegészítő trágyázás érdekében van szüköség. A növényeik levelének elemzése alapján a CSSZK-ba na tagvállalatok Összterületének 18,0 százalékát fejtrágyázzák. Egyre szélesebb körben érvényesítik a szilárd halmazállapotú szervestrágyák kezelésének laboratóriumi elemzés alapján történő minőségi ellenőrzésért, ahol az AKV fokozatosan minőségi garantokká válnak. Az AKV tevékenységének operativ szabályozása: 1. a tervezési alapadatok pontosítása, valamint 2. a hírközlő szerveik rendszerének kihasználása útján történik. Az AKV operatív irányításában célszerű kihasználni a kisebb kapacitású számítógépek segítségét. Ezeket a 20 ezer hektár mezőgazdsági földterületü működési körrel rendelkező agrokémiai központokban szerelik fel. Jó szolgálatot tesz a DARO 1840 jegyű miniszámítógép, amely operatív számításokat végez «— a növényzetek agrobiológiai ellenőrzés és levélelemzés alapján történő fejtrágyázására, «— a káros tényezők előrejelzése, vagy előfordulási mértékük jelzése alapján történő gyors vegyszeres beavatkozásra, »— az egyes parcellák (blokkok) növényvédelmi ős tápanyagellátási tervének teljesítésére vonatkozóan. A mindszámítógép lehetővé teszi a szükséges adatok operatív feldolgozását, és az eredmény alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtását. Az AKV működésének operatív irányításához szervesen hozzátartozik a diszpécser szolgálat, ahol a munkanap folyamán az információk beszerzésének, a döntéseiknek és az ellenőrzésnek az operatív irányítása összpontosul. A diszpécser szolgálat rendszere a telefon- és rádióösszeköttetésen alapul. A rádióösszeköttetés az operatív irányítás tökéletesítésének progresszív eleme, mivel lehetővé teszí az AKV Irányító központja és a munkacsapatok közötti összeköttetést, a munkálatok folyamatos ellenőrzésért és végső soron a munkatermelékenység növelését. Az emberi és munkakörnyezet védelme A növénytermelés belterjesltésének folyamatában végzett szervestrágyázás és műtrágyázás, valamint a növényvédelem rendszerének összhangban kell állnia az emberi környezet védelmének alapvető követelményeivel. A szervestrágyákkal való gazdálkodás eddigi színvonala többnyire nem volt összhangban az alapvető higiéniai követelményekkel. A rosszul kezelt trágyatelepek és a trágyalé ösztönös használata ős gyakori felszámolása szennyezi a környezetet. A belterjes műtrágyázás következtében a műtrágyák egy része bemosódhat a folyóvizekbe és a talajvízbe. így a mezőgazdaság az ivóvíz szennyezésének okozója lehet, főként akkor, ha a nitrogőntrágyát helytelenül alkalmazza (növénytakaró nélküli vagy fagyos földre, vagy a lejtős területek nagyobb adagokkal való trágyázása esetén). A foszfor- és kálitrágyák a környezetet nagyobb adagok alkalmazása esetén sem szennyezik. A legnagyobb veszélyt a műtrágyáknak közvetlenül a földeken történő helytelen átmeneti tárolása jelenti, amire a trágyázást megelőzően kerül sor. Az ivóvíz földalatti forrásainak védelmére védőövezeteket létesítünk. A vízforrások védősávjába eső mezőgazdasági föld részaránya 1990-ig valószínűleg eléri a 20 °/o-ot, és a többi védett területtel együtt a 30 %-ot is. Hazánkban a levegő, a föld, a vizek, a természet és az emberi környezet tisztaságát törvényes rendeletek védik (a vizek védelmét а 128/1973 sz., a mezőgazdasági föld védelmét pedig a 124/1970 sz. törvény biztosítja). Ezek a törvények a gépesítő központok és a javítóműhelyek üzemelésére, a műtrágyák és peszticídek tárolására, valamint a trágyatelepek és az összpontosított nagytenyészetek elhelyésére is vonatkoznak. A környezetvédelmi alapelvek betartására vonatkozó utasításokat a mezőgazdaság területén és ezek érvényesítésére a vfzforársok védőövezeteiben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kiadott rendelet szabályozza, amely a föld alatti és felszíni vízforrások mezőgazdaság általi szenyezettségének csökkentését célozza (Vestník MZVž CSR 1/1979 sz.). Jóváhagyásra várnak „A CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma vízforrásainak védőövezetőben fekvő mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásénak irányelvei“, A folyékony szervestrágyák használatára vonatkozó intézkedéseiket tartalmazzák „A szarvasmarhák, és sertések trágyalevének a higiéniai, állategészségügyi és vízgazdasági elveknek megfelelő kezelésére és a velük végzett trágyázásra vonatkozó irányelvek“. Ezeket 1975-ben adták ki. Az emberi környezet védelmének alapfelételelt már a szer«restrágyáfc és a vegyszerek tárolásakor ki kell alakítani. A szilárd alappal nem rendelkező mezei trágyatelepeket a kimosástól a környező területekről lefolyó, esővíz elvezetésére szolgáló árkok létesítésével kell védelmezni. A trágyatetepekét nem szabad nagyobb (8°-nál meredekebb) lejtésű, alagcsövezet vagy vízáteresztő terepen létesíteni. A trágyatelepekét úgy kell létesíteni, hogy meggátoljuk a trágyalé elszivárgását és a védett vízforrásokba való jutását. Fokozatosan át kell térni a tartós, szilárd alapú ős trágya főgyűjtő tartályokkal ellátott mezei trágyatelepek építésére. A folyékony ürüléket kizárólag az almozás nélküli állattartás központi telepén lehet föld alatti, vagy föld feletti vízhatlan tartályokban tárolni. A vízforrások 2. és 3. fokozatú védősávjaiban a szilárd alapú trágyatelepeken kívül csak átmeneti és tartós szilárd alapú mezei trágyatelepeket és vízhatlan hígtrágya-tartályokat szabad építeni. A higiéniai szolgálat szerveinek utasítása szerint a műtrágyaraktárakat a lakótelepektől 300—500 méteres távolságban kell építeni. A műtrágyák raktári kezelésekor a raktárépület ajtaját csukva kell tartani, hogy a műtrágyapor ne juthasson a környezetbe. A hulladékvizeket úgy kell felszámolni, hogy ne veszélyeztessék a felszíni és föld alatti vizek minőségét. A cseppfolyós műtrágyák földfeletti tartályokban való tárolásakor a tartály esetleges károsodásának lehetőségére való tekintettel az objektumot felfogó tartállyal kell ellátni, amelynek befogadóképessége a legnagyobb tartály kapacitásával azonos. A növényvédőszerek raktárában a peszticídekkel szennyezett hulladékvizeket vízhatlan tartályokba vezetik, ahonnan a vízgazdasági és higiéniai szolgálat szervei által jóváhagyott helyekre kell elszállítani, hogy így meggátoljuk a föld alatti vizek szennyezését. A permetezésre szolgáló oldatokat olyan helyeken kell elkészíteni, ahol nem veszélyeztetik a felületi vagy földalatti vizek tisztaságát. A védőövezetekben fekvő földeken — a növénytermesztés belterjesltésének veszélyeztetése nélkül — be kell tartani a szervestrágyák, műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazására vonatkozó korlátozó intézkedéseket. A légi úton történő trágyázásra és permetezésre külön intézkedések vonatkoznak. A növényvédelem és tápanyagellátás gazdaságossága A növénytermesztés szakaszán elért termelési eredmények a termelő tényezők egész sorának eredményei, ezekből a trágyák a legfontosabbak közé tartoznak. A trágyák hatása több tényezőtől függ, amelyek ismerete a növények tápanyagellátásának irányítása és a növénytermelés belterjesítő folyamatának szabályozása szempontjából igen fontos. A teljes növénytermelési érték 1000 koronával való növelésére a második ötéves tervidőszakban 111 kg tiszta NPK tápanyagot használtunk fel, a negyedikben 82,5 ikg-ot, az ötödikben 128 kg-ot. Az 1 kg NPK-га eső gabonatermelés 5—15 kg szemtermés között ingadozik. Az eredmény nemcsak a természeti, hanem az emberi tényező függvénye is. A növényvédőszerek gazdasági előnyössége a mezőgazdasági terméshozamok veszteségeinek csökkentésében rejlik. Ezenfelül a vegyszeres gyomirtással jobb feltételeket teremtünk a szántóföldi, elsősorban a betakarítási munkálatok gépesítésére és a nagyüzemi technológiáik érvényesítésére. Csehszlovákia növénytermesztésének belterjessége tartósan növekvő irányzatú. A teljes növénytermelési érték növekedésének az egyes ötéves tervidőszakokra átszámított átlaga 7,8 százalék. Ez az átlagos növekedés az utóbbi tíz év folyamán, elsősorban a vegyszerekre fordított befektetések gyors növekedése következtében lényegesen meghaladta az előző évek átlagát. A trágyázás tudományos felismerések alapján történő hatékony alkalmazása szükségessé teszi a megfelelő anyagiműszaki bázis kiépítését. A trágyákra és azok kezelésére fordított költségek kb. 24 %-ot tesznek ki, de a növekedés irányzata ennél gyorsabb ütemű. Az agrokémiai tevékenység új szervezett elrendezése lehetővé teszi a nagyüzemi munkaszervezés érvényesítését, a gépi eszközök jobb kihasználását, és ennek eredményeiképpen a tárolás, szállítás és kijuttatás költségeinek a csökkentését is. A mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott, és a központi szervek által jóváhagyott további fejlesztésének elvei az agrokémiai vállalatok tevékenységét az istállótrágya termelésére és jobb hasznosítására, valamint minden megfelelő hulladéfcanyag előfordulási helyén való felhasználására irányítják. A szervestrágyákkal való gazdálkodás nagyüzemi! szervezése a szilárd alapú trágyatelepek létesítésével a nitrogénvesztesóget 25 %-kal csökkenti, ugyanakkor fokozza a műtrágyák tápanyagainak az értékesülésát is, ami a növénytermelés évi 0,2 % gabonaegységgel való növekedését vonja maga után. A növények tápanyagellátásának tudományos alapokon valő irányítása és a tudományos kutatómunka vívmányainak nagyobb mértékű érvényesítése a termelési eredményekben tükröződik. A CSSZK-ban az 5. ötéves tervidőszakban 1 ha mezőgazdasági földterületre átszámítva a növénytermelési érték évi átlagos növekedése 89 korona volt. Ugyanakkor a széles körű tevékenységet kifejtő agrokémiai vállalatok kooperációs körzeteiben a figyelemmel követett 3 év folyamán az évi átlagos gyarapodás hektáronként 220 korona volt, ami a 20 ezer hektárt felölelő kooperációs körzetben 2,6 milliárd korona különbséget jelent. A nagy belterjességű termelésben a növényvédelem a magas terméshozamok fontos előfeltétele. A növények kártevőt ugyanis a terméshozamokat világméretben kb. 20 %-kal csők- Я kentik. Az ésszerű növényvédelem és tápanyagellátás valóban ÍJ a hatékony és belterjes növénvtermelés alapvető feltétele. Haladó tapasztalatok iskolája IV. TANANYAG A mezőgazdaság fcemizálása -a mezőgazdasági termelés belterjesltésének egyik döntő fontosságú feltétele MUNKAKÖZÖSSÉG: Ing. Rudolf Bucko, ŰVSH Bratislava Ing. Zoltán Bedrna, DrSc., VŰPVR Bratislava Ing. Jozef Demečko, CSc., ŰVSH Bratislava Ing. Miloš Štépán, ŰVSH Praha Sok vállalatban és járásban a műtrágyák formájában adagolt, nagy tápanyag-mennyiség és a növényvédőszerek viszonylag széleskörű alkalmazása ellenére sem érnek el sok terményből olyan nagy hozamokat, amelyek arányban lennének a műtrágyák belterjes használatával. Ez arról tanúskodik, hogy a műtrágyákban rendelkezésünkre álló, és a szervestrágyáikban, elsősorban az istállótrágya, hágylé és hígtrágya jobb kihasználásában rejlő erőforrásokat nem mindig hasznosítjuk ésszerűen. A CSKP KB Elnökségének a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről szóló beszámolójában, melyet a CSKP KB 1979 márciusában megtartott 13. ülésén Miloš Jakeš, a CSKP KB titkára adott elő, többek között ez áll: „A műtrágyákat és a mezőgazdaságban használatos vegyszereket egyre nehezebb körülmények között szerezzük be, és ezek a növénytermelési költségeik 24 %-át képezik. Ez aláhúzza annak szükségességét, hogy ezeket a fontos belterjesítő tényezőket a lehető legésszerűbben kihasználjuk, és minden vállalatban tudományos alapokon Irányítsuk a növények tápanyagellátásának és vegyszeres védelmének folyamatát.“ Ismét rámutattak a legközelebbi Időszakban reánk váró feladatra, amelynek értelmében a már létező agrokémiai vállalatok tevékenységét a lehető legnagyobb mértékben iki kell bővíteni, a további agrokémiai vállalatok építését meg kell gyorsítani, javítani kell azok szervezői és módszertani tevékenységét, és mindenekelőtt növelni kell azok gyakorlati teljesítményét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok feladata, hogy munkájukat központilag Irányítsa és elérje, hogy szorosan együttműködjenek az agrolaboratóriumokikal. A növények védelmének és tápanyagellátásának jelenlegi színvonala Csehszlovákiában Csehszlovákia a műtrágyák formájában adagolt tiszta tápanyagok 1 ha-ra átszámított mennyiségének szempontjából az élenjáró országok sorába tartozik. Ez a mennyiség a háború előtti kilencszeresére növekedett. Elsősorban a gabonafélék hektárhozamai növekedtek átütően, de a teljes mezőgazdasági termelést is 71 %-kal, a mezőgazdasági árutermelést pedig 228 %-kal növeltük. Mindez a CSKP agrárpolitikájának, a gazdaság-politikai intézkedések összességének és a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére fordított anyagi és műszaki befektetéseknek köszönhető. A mezőgazdaság kemizálása kétségkívül a leghatékonyabb belterjesítő Intézkedések közé tartozik, amely jelentős mértékben elősegítette a mezőgazdasági termelés gyors növekedését. Am ezen a szakaszon még ennél is nagyobb lehetőségek kínálkoznak. Ezek kihasználása azonban a szervestrágyák, elsősorban az istállótrágya, a húgylé és a hígtrágya ésszerűbb hasznosításától, a műtrágyákkal és az agrokémiai szerekkol valő jobb gazdálkodástól, a tápanyagellátás és növényvédelem tudományos alapokon történő Irányításától és a számítástechnika alkalmazásától függ. Az a fontos, hogy csökkentsük a tárolási veszteségeiket, a szükséges tápanyagokat és növényvédő szereket egyenletesen alkalmazzuk minden gazdasági terményre és tartsuk tiszteletben az emberi környezet védelmére és kialakítására vonatkozó elveket Ezeknek a feladatoknak a minél előbbi és következetes teljesítéséhez döntő mértékben a szakképzett káderekkel rendelkező agrokémiai vállalatoknak kell hozzájárulniuk. Ezek a szervestrágyák kezelésére és alkalmazására is kiterjesztik tevékenységüket, és így a tudományos felismerések jobb hasznosításán kívül jobban kihasználhatják az agrokémiai szerek kezelésére, tárolására és alkalmazására szolgáló anyagi-műszaki alapot is. A szervestrágyák és a műtrágyák kihasználása A trágyázás alapját, és kezdetben a tápanyagok egyetlen forrását Is mezőgazdaságunkban az Istállőtrágyák képezték, melyek a mezőgazdasági föld minden hektárjára 70—80 kg tiszta tápanyagot szolgáltattak. A föld termőerejének rendszeres növelésében a szervestrágyák pótolhatatlanok, mivel a szervesanyagok fontos forrásai, melyek a mikroorganizmusok részvételével növelik a talaj humusztartalmát. A talaj biológiai termékenységének megőrzéséhez nélkülözhetetlenek. Az istállótrágyák Iránti gondoskodás nálunk már hosszú idő óta nincs a megfelelő színvonalon, ezért az Istállőtrágyákből származó tápanyagokat és szervesanyagot nem tudjuk a megfelelő mennyiségben biztosítani. A trágya helytelen tárolása és kezelése következtében a szervesanyag- és nitrogénveszteségek kb. 50 %-osaik. Az istállótrágya-termelés nem tudja biztosítani a földek 4-éves ciklusokban valő megfelelő szervestrágyzását. A talaj alacsony humusztartalma miatt a tápanyagok nagyobb mennyiségben mosódnak ki a talajból, amely kevesebb nedvességet képes tárolni, s mindez a talajszerkezet leromlásához vezet. Az almozás nélküli állattartás feltételei között a folyékony ürülék tápanyagtartalmának nagy része kárbavész. Az állattenyésztési központok egyenlőtlen területi megoszlása a szervestrágya egyenlőtlen területi elosztásához vezet. Ilyen körülmények között veszélyeztetve van a talajerőfokozás folytonossága, csökken a műtrágyák hatásossága, és a növénytermesztés kemlzálására fordított beruházások hatékonysága is. Az istállótrágyák kihasználásának nagyüzemi szervezése akkor érvényesíthető a leggazdaságosabban, ha állattenyésztő telepeket létesítünk, és ezek 4—5 ezer hektár mezőgazdasági földterület szervestrágyázását biztosítják. Az istállók mellett létesített szilárd alapzata trágyatelepeken kívül egyre több nagy kapacitású szilárd alapzatú mezei trágyatelepet is létesítenek. Egy mezei trágyatelepre 500—1200 ha mezőgazdasági földterület jut. Az almozással vagy almozás nőikül üzemelő állattenyésztési központok önálló betakarítási körzetei Is a maguk érdekszférájában közös apUkáló körzetet alakítanak ki, ahol a szilárd és folyékony istállótrágyát a körzet egész területén egyenletesen használják ki. Az érdekszféra területén elsősorban a szarvasmarhák és л sertések által termelt hígtrágyát igyekeznek a kijelölt, erre megfelelő parcellákon hasznosítani. Hígtrágyatúltermelés esetén fontolóra vesszük annak érdekszférán belüli három-, esetleg kétéves ciklusokban való hasznosítását. A hígtrágya kihasználási lehetőségeinek kimerítése után kidolgozzuk a fennmaradó terület szilárd trágyákkal való trágyázásának tervét, ahol szükséges a 4-éves trágyázásl ciklus bevezetése az Istállótrágya hektáronkénti legalább 30—40 tonna mennyiségének adagolása mellett. A kitermelt istállótrágyát, amennyiben a vállalatnak növénytermesztése is van, lehetőleg ugyanabban a vállalatban hasznosítják a mezei trágyatelepek kapacitásánaik és területi megoszlásának lehetőségei szerint. A kooperációs együttműködés keretébe tartozik a mézét trágyatelepeken egycélú gépesítési eszközökkel végzett munka, a szervestrágyák mezei trágyatelepekre való szállításának szervezése és ellenőrzése, a komposztkészítés, a nem mezőgazdasági forrásokból származó trágyázó hulladékok elszállítása, valamint a trágya, vagy komposzt laboratóriumi elemzése.
