Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
mm ли O' □ nek, fagymentes napokon elvégezhetjük a téli lemosó permetezést. Elkésve egyelőre nem vagyunk, ezért nem kell kapkodni. A vegyszereket ajánlatos évente cserélni. Ha tavaly Arborollal kezeltük a fákat, akkor most Nitrozant vásároljunk. A kertből mielőbb tüntessük el a betegségek és kártevők terjesztésére alkalmas rőzsét,kell széthelyezni. A kertben 's ajánlatos megvizsgálni a fatörzsek környékét — ha egérjáratokat találunk, engedők tele őket vízzel s azonnal rakjunk ki csalétket. Az egerek képesek teljesen körülrágni a vastagabb gyökereket s ez a fák pusztulásához vezet. Ha az időjárás megengedi, megkezdhetjük a gödörásást. Jő, ha telepítés előtt kikérjük A GYÜMÖLCSÖSBEN Februárban már általában lehet, meg is kell mozdítani valamit a gyümölcsösben. Előbb a mechanikai»ápolási munkákra (tisztogatás, jnetszés), kerítsünk sort. Feltétlenül végezzük el az alma-, körte, és szilvafák törzsének tisztogatását, mert a repedezett kéreg alatt nagyon sok kártevő várja a tavaszt. A fa törzse köré terített fólián vagy papíron felhalmozódott kaparékot tüzeljük el. Ezt követően végezzük el a téli metszést (alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribiszke, és köszméte). A kajszi és az őszibarack metszését későbbre halasztjuk. Az öt-hat éves fákon koronaalakítő metszést végzünk, s ha füzért vagy sövényt akarunk nevelni, akkor kiépítjük a támrendszert. Az idősebb fák koronáját ritkítani kell. Ezzel kapcsolatban csupán gyakorlati megfigyelés: a fiatal (2—6 éves) fáknál óvakodjunk a mély metszéstől, viszont amikor igazából termőre fordult a fa, jöhet a visszavágás és a ritkítás. így biztosan elérjük azt, ami a kertekben fő célként szerepel — nem lesz túl nagy korona, de a fa korán termőre fordul és rendszeresen terem. Van egy kivétel, a jonathán. Ezt a fajtát korábban kell visszavágni, de lényegében csak a lisztharmat miatt. Ami ugyancsak fontos: a fa magassága. Szorosan öszszefügg az ültetési távolsággal és a metszéssel. Tényleg — milyen magas legyen a konyhakertben a gyümölcsfa? Általában úgy szoktuk mondani, hogy olyan magasra engedhetjük a fák koronáját, amilyen sortávolságot alkalmaztunk telepítéskor. Ha ezt papírra vetítjük, akkor két álló fa közé egy fekvő fát kell rajzolni. Ha ennél magasabbra engedjük a koronát, akkor mindössze anynyit érünk el vele, hogy magasabbról kell szüretelnünk. Mivel a korona alsó része árnyékban van, ott nem hoz termést, csak a felsőbb, jől megvilágított régiókban. Az is lényeges, hogy milyen széles koronát nevelünk. Ha pl. Hungária-sövényt nevelünk, akkor csak két irányban nőnek hajtások, a fal keskeny és jől átvilágított lesz, tehát a szokásosnál mintegy 50 cm-rel magasabb koronát nevelhetünk. A metszéshez nem kell tudomány csak jó megfigyelő képesség és némi gyakorlat. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy szélesítsük a koronát. Ezt könyököltető metszéssel érhetjük el. Oldalt, az oldalágakon erősen felfelé törő ágakat találunk. Ezeket ne vágjuk viszsza, inkább hagyjuk meg teljes hosszúságban vagy egy tőle gyengébb ágra vágjuk viszsza. A metszést ellentétes arányban végezzük, figyelembe véve, hogy erősen vagy gyengén növekszik-e a fa. Ha végére értünk a metszésnövényi hulladékot, főleg az összegereblyézett falombot (itt telel át a varasodás). Most még megszedhetjük az oltógallyat, s ha kienged a föld fagya, máris kiültethetjük az alanyokat, a faiskolába. Ha lehet, ellenőrizzük a rétegezett (stratífikált) gyümölcsmagvakat, hogy nincsenek-e túl melegen, megfelelő-а közeg nedvességtartalma stb. Ugyancsak ellenőrizzük a tárolt gyümölcsöt Is, s ha kell, válogassuk át. Ha a pince levegője száraz, kétnaponként locsoljuk meg a padozatot, ha viszont nyirkos a levegő, szellőztetni kell. A kompőtok tárolására szolgáló helyiségre lényegében ugyanez vonatkozik. Ha az ősszel vásárolt csemetéket nem tudtuk eltelepíteni és csak elvermeltük őket, időnként ellenőrizzük, hogy nem telepedtek-e meg a gyökérzetben az egerek. Az egérkár megelőzésére csapdát kell állítani és mérgezett csalétket szakember vagy a tapasztalt kertésztársak véleményét. A rlgolozást, a részletes tálajforgatást nem szabad elhanyagolni, hiszen nem egy évre ültetjük a fákat. A telepítendő fasor helyét gépkocsi kotrógéppel például nagyon jől meg lehet művelni (rlgolozás). Belncz János agrármérnök, a mez. tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN A fiatal szőlő metszésekor jől meg kell gondolni, milyen alakúra neveljük a tőkéket, hiszen ezzel 25—30 évre eldöntjük a termelés eredményességét. Kertben alacsony, közepes és magas kordont egyaránt nevelhetünk, de a szép lugas Is kertünk díszévé válhat. Telepítéskor gondolni kell arra, hogy immunis homoktalajon saját gyökerű vesszőt is telepíthetünk, de a kötött talajokra kizárólag oltványt ‘érdemes ültetni. A kötött talajban a gyökeres európai vessző néhány évig szépen fejlődik, de később megöli a gyökértetű (filoxéra). A szőlő szereti a napfényt, fák alá, árnyékos helyre Inkább ne ültessük. Már kifelé ballagunk a télből, tehát fagymentes napokon megkezdhetjük a kordon- és lugasművelésű szőlő metszését. Előbb azonban élesítsük meg az ollót és a fűrészt — ha kell, vegyünk újat —, mert az életlen szerszám roncsol, nem lehet vele jó munkát végezni. Ne feledkezzünk meg a rügyvizsgálatról: a kordonokról vagy tőkéről találomra vágjunk le néhány többrügyes veszszőt, majd a vesszőket és a rügyeket is hasítsuk ketté éles késsel. A fagykárt szenvedett vessző belül sötétbarna vagy fekete, az elpusztult rügy szintén fekete és kemény. Az egészséges rügy belül szép zöld színű. Ha a vesszők és a rügyek elfagytak, olyan visszavágást alkalmazzunk, hogy a növény a rejtett, alsó rügyekből kihajtson. Fagykár esetén a károsodott tőkéket a kár mértékének megfelelően a szokásosnál több rügyre kell metszeni. Mit kell tudni a metszésről? Például ismerni kell a szőlő föld feletti részeit, hogy tudjuk, mit szabad és mit kell levágni. Aki nem tudja, hogy melyik fajta milyen metszést kíván, milyen terhelést bír dl, inkább kérjen segítséget tapasztaltabb kollégájától, minthogy tönkretegye az ültetvényt. Kedvező időben a hónap végén megkezdhetjük a homoktalajon telepített, saját gyökerű ültetvények tőkepótlását (döntés, 'bujtás), mert később a duzzadó rügyek könnyen lepattannak. Döntéskor a kiszemelt tőke körül leásunk a talpgyökérig, a tőkefejet megtisztogatjuk a satnya vesszőktől és harmatgyökerektől, majd lefektetjük a tőkét úgy, hogy a kiválasztott vesző a fél méter mély árokba fektetve a kipusztult tőke helyére érjen. A veszszőt úgy kell betakarni, hogy pótolt tőke helyén két egészséges, világos rügyre viszavágható vesszőrész álljon ki a főidből. Ha szép erős tőkét döntünk meg, vele egyszerre több hiányzó tőkét is pótolhatunk. Bujtáskor egy kiválasztott vesszőt vezetünk a hiányzó tőke helyére, s a vesszőt ugyanúgy árokba fektetjük, visszavágjuk és elföldeljük, mint döntéskor, csak Itt a tökét nem bolygatjuk meg. Ez az eljárás a vadalanyra oltott ültetvény esetében nem alkalmazható; ott a tőkehiányt oltványokkal kell pótolni. Ellenőrizzük vegyszerkészletünket. Ne feledjük, hogy a kellően tárolt készítmények is csak legfeljebb két évig használhatók teljes biztonsággal. Ennek megfelelően egészítsük ki készletünket. S közben tanulmányozzuk a növényvédelmi előírásokat (nem csak azt, hogy tennivalók az adott szer milyen töménységben használható, hanem azt is, hogy mennyi a hatóanyag előírt élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási ideje!), hogy a háztájiban is szakszerűen bánjunk a vegyi készítményekkel, és ne csupán a növényeket, de a saját egészségünket is védjük a károsodástól. A ZQLDSÉGESKERTBEN A fűtött fóliasátorban úgy locsoljuk a retket, hogy a felső 10—15 cm-es talajréteg mindig nedves legyen. Ha túl sűrűre sikerült a vetés, ritkítsuk ki a növényzetet, de soha ne húzzuk ki, inkább csak csípjük el a fölösleges növényeket. Az időjárástól, illetve a fűtéstől függ, megkezdhetjük-e a hónap vége felé a szállítást. Ha az üvegházat vagy a fűtött sátrat salátával ültettük be, lassan piacképessé válik az áru, megkezdhetjük a vágást A retek és a saláta után a második szakaszba kerülő salátauborka magját előcsiráztatás ntán nagyabb tőzegkockába vagy cserépbe vetjük (Budai korai, Budai félhosszú Fi, Szenzáció). Nagy légterű sátorban vagy üvegházban támrendszerre vezetve termelhetjük az uborkát (Kecskeméti hajtató). A fejlődő paprikapalántát kétleveles korban tűzdeljük át 5X5 cm-es távolságra. hőmérsékleten tartva. Ha az időjárás és a talaj állapota lehetővé teszi, elvethetjük a mákot is. .A vetőmagot homokkal keverve szórjuk ki, így ritkább és egyenletesebb lesz a növényállomány. Kedvező időjárás esetén elduggathatjuk a 2—3 cm átmérőjű dughagymát [5—10 cm tő- és 30 cm sortávolságra, 2 —3 cm mélyre), elvethetjük a korai cukorborsót (30—40 cm sortávolság, 4—8 cm mélység), s megkezdhetjük a korai burgonya meleg, világos helyiségben történő előcsírázlatását. Ha nincsen fűtött növényhá- Varga József zunk, palántaneveléshez készítsünk melegágyat. Készítésére legalkalmasabb a lótrágya, de más Istállőtrágya Is megteszi. A jól tömörített trágyára előbb durva, majd finom melegágyi földet szórjunk. Miután a trágya begyulladt, alaposan szellőztessük ki a melegágyat, és máris hozzáláthatunk a vetéshez. A kikelt, szépen fejlődő palánták áttűzdeléséhez tőzegkockára (tápkocka) van szükségünk, amit melegágyi föld, tőzeg és homok 5:1:1 arányú keverékéből készítünk. A salátának 5X5 . cm-es, a paprikának 6 X 6-os vagy 6X 8-as, az uborkának pedig 10X10 cm-es tőzegkockát kell készíteni. Huszár István agrármérnök Л VIRÁGOK KÖRÜL A pázsitot fagymentes napon kb. 2 cm vastagon szórjuk meg foszfor- és báliműtrágyát is tartalmazó komposztfölddel. Egy köbméter komposzthoz három kiló foszfor- és egy kiló káliumtartalmú műtrágya szükségeltetik, Enyhébb napokon megkezdhetjük a lombullató sövények (fagyai, gyertyán), metszését. Hideg időben a vesszők merevek és törékenyek. Ha alulról kiritkultak, fiatalítsunk. A kora tavasszal virágzó díszcserjéket, valamint azokat a dísznövényeket, amelyek már az előző tenyészldőben kifejlesztették a virágbimbókat (orgona, lila akác, aranyeső, japánbirs), most ne háborgassuk. Metszésükre elvirágzás után kell sort keríteni. Az egyéves vesszőkből fejlődött hajtásokon virágzó növényeket (gyöngyvessző, labdarózsa, gyöngyvirágcserje} csak gyengén szabad metszeni, akkor is inkább az idős részeket kell megritkítani. Az időnkénti hajtáskurtltással elejét vehetjük a felkopaszodásnak. A ritkításkor nyert vesszőt (aranyfa, mandula) ne dobjuk el: vázába állítva kivirágoztatható, szebbé tehető vele a lakás. -A fás dugványozással szaporítható díszcserjék (fagyai, aranyvessző, somfélék) egyéves veszszeiből megvágott 20—25 cm-es dugványokat meleg homokba ágyázva tároljuk. A rózsát, nyári orgonát, hortenziát, vagyis azokat a növényeket, amelyek majd az új hajtásokon hoznak virágot, erősebben vissza kell metszeni. Ellenőrizzük a pincében tárolt gumókat és virághagymákat, szükség szerint szellőztessünk vagy locsoljuk meg a homokot. Február második felében a hajtatásra előkészített nárciszt melegebb helyiségbe 'visszük. Ha rendelkezünk a ránylag hűvös (10 C°-nál nem melegebb], de világos helyiséggel, akkor sáfrányt és króknszt is hajtathatunk. Ha a helyiségben ennél melegebb van, kár kísérleteznünk, mert csak a levelek fognak kihajtani, a virág „ülve“ marad. Ne feledkezzünk meg a szobanövényeinkről sem. A központifűtéses lakásokban a növények nagyon meghálálják a párásítást, a langyos vízzel végzett permetezést, esetleg lemosást. Az egyenletesen meleg lakásokban télen is könnyen meggyökeresednek a növények, ezért a szükséges átültetést nem fontos tavaszig halogatni. Egyébként Is jó, ha már most előkészítjük a szobanövények átültetéséhez szükséges földkeveréket (komposzt, kertiföld és komposzt, 1 százalékos formallnnal fertőtlenítve). A fertőtlenítés után két hétig pihentetni kell a földet, csak utána ültethetek bele a virágok. Ha azt akarjuk, hogy a muskátlitövek kora tavasszal virágba boruljanak, akkor telepítsük át őket melegebb (15—16 C-fokos hőmérsékletű) helyiségbe. A húsvéti kaktuszt 10 !—12 C-fokon keli tartani és nem szabad túlöntözni, akkor biztosan kivirágzik. A begóniagumókat ültessük cserépbe vagy csíráztató ládába és tegyük melegebb helyre. Elvethetjük a nyári (Chabaud) szegfű magját, mert a nyert növények csak öt-hat hőnappal vetés után hoznak virágot. Februárban már az egynyári mályvarózsa, a kerti petúnia, a szalvia és a kerti viola magja is elvethető. Huszár Margit agrármérnök Nagy gondot kell fordítani a bideghajtatásra szánt salátapalánták nevelésére. Kizárólag napsütéses időben locsoljunk és kiadós szellőztetéssel azonnal szárítsuk fel a növényekről a csapadékot. A fűtetlen sátorban ideje előkészíteni a földet a hónapos retek, illetve a -saláta számára. A retket 5 cm-es sortávolságra vetjük, a salátát pedig a fajtaigényeknek megfelelően 18X18 vagy 20X20 cm-es térállásban ültetjük. Aki később a fűtetlen növényházban paprikát vagy paradicsomot akar termelni, legkésőbb február elején vesse el szaporftóláúába a magot, s igyekezzen biztosítani a 18—22 C-fokos hőmérsékletet. A melegágyban nevelt palántákat óvni kell a fagykártól (éjjeli takarásra legjobb a nádtakaré). Ne feledjük: a sikeres palántaneveléshez szellőztetésre és elegendő napfényre van szükség! A szabadföldi termeléshez most kell elvetni a karalábét, a karfiolt és a többi káposztafélét. Mégpedig lehetőleg fertőtlenített melegágyi földbe és 15—18 C-fokos állandósított
