Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. február ?* Zöld fény a tömegsportnak A közelmúltban a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás egyik fejlődő községében, Csábon (Cebovce) Jártam. Falujárás közben megfigyeltem az új családi házakat, a rendezett, tiszta utcákat, a munkába induló vagy már munkából hazasietö dolgos embereket. A fejlődés nyomait érzékeltem lépten-nyomon. A község korszerű magyar és szlovák tanítási nyelvű iskolával rendelkezik. Ahogy beléptem az iskola épületébe, a tornaterem felől gyermekzsivajra lettem figyelmes. Nagyüzem volt a tornateremben. Az ötödikesek megizzadva, de annál nagyobb hévvel kergették a bőrlabdát. Közöttük találtam Jakab Ferenc tornatanárt, a délutáni sportjátékok vezetőjét. A tanítási óra befejezése után megkértem, hogy tájékoztasson a helyi sportszervezet életéről, tevékenységéről, melynek elnöki funkcióját tölti be. A Játék hevétől csapzottan, de annál nagyobb készséggel tájékoztatott. t—: A helyi sportszervezet 1942- ben alakult, de a szervezett munka csak 1948-ban, a csehszlovák dolgozó nép Februári Győzelme után kezdődött. Voltak kezdeti nehézségek a sport terén is, főképpen anyagi gondokkal kellett megküzdeniük. A mai fiataloknak ilyen problémával nem kell szembenézniük, mert a helyi nemzeti bizottság és a lukanyényei (Nenince) központtal gazdálkodó „Vörös Lobogó“ Efsz is hathatós anyagi támogatást nyújt. benhagyták a csapatot. Ez nem méltó az igazi sportemberhez. Az ifjúsági csapat a járási bajnokságban szerepel. Az őszi idényben közepes teljesítményt nyújtott, csakúgy, mint a diákcsapat, amely a járási pionírliga résztvevője. A csábi sakkozók a járás ieg jobbjai közé tartoznak. A szakosztály vezetője Jakab László. Sikeres múltra tekinthetnek vissza. Szerepeltek már a kerületi szinten is. Jelenleg a járási bajnokságban kamatoztatják tudásukat. Keveset hallani az asztaliteniszezőkről, pedig Csábon hagyományai vannak ennek a sportágnak. Tavaly a járási bajnokság második osztályában szerepeltek. Lehetőségük volt a feljutásra. Sajnos a nagy alkalmat elszalasztotték. Hogy miért? ... ezen Kukolík Imre szakosztályvezető is elgondolkozhatna! Falvainkon általában keveset hallani a természetjárásról, pedig az idősebb korosztálynak is lehetőséget nyújt a tiszta, ózondús levegőn való tartózkodásra, a megszokott mindennapi munkából való kikapcsolódásra. Csáb a járás azon községei közé tartozik, ahol ez a szakosztály is aktívan tevékenykedik. Vezetője. Medve József. Ez talán a község és környékének természeti adottságaiból is adódik. A környező dombvidék és a Csábi Bükk romantikus erdőségei szinte vonzzák a természetkedvelőket, és minden lehetőséget megadnak a sportág hódolóinak. Utánpótlással nincs probléma. Falvainkon is egyre népszerűbbé válik a sakk, melyet a csábi példa is bizonyít Az ezerszáz lakost számláló községben a szervezett tagok száma százhatvan. Céljuk, hogy a jövőben növeljék a tagság létszámát és minél több odaadó hívet szerezzenek a sportnak. Jelenleg a következő szakosztályok működnek: labdarúgó, sakk, asztalitenisz és turisztikai. Mint általában a járás minden községében, legnépszerűbb itt is a labdarúgás. A labdarúgó szakosztály vezetője P a j e r József, aki mindent megtesz a sport érdekében. Tanácsai, irányító munkája aranyat ér a fiatalabb korosztály számára. A szakosztályon belül három csapat tevékenykedik: a felnőtt, az ifjúsági és a diákcsapat. A felnőtt csapat 1980 őszétől a 1. A osztályban szerepel. A csapat edzője .Baksa László, a segédedzői tisztséget pedig Kramlík Dušan tölti be, aki a Spartak Trnavában rúgta a bőrt, de a gyakori sérülések miatt nem bírta az első liga megterhelését. Visszatért szülőfalujába és tavasztól a csapat egyik erőssége lehet. Játékára szükség van, az első osztályban való bentmaradáshoz. A csábi labdarúgók számára ugyanis roszszul sikerült az őszi rajt. Ez talán a tapasztalatlanság és a rutinhiány következménye volt, mert a járási bajnokságot utcahosszal nyerték. Jelenleg viszont komolyabb ellenfelekkel állnak szemben, de a Kiesést szeretnék elkerülni. Ez természetesen nemcsak a labdarúgókon múlik, hanem a vezetőségen is. Könnyű a vezetőség munkája, ha megy a csapatnak, de akkor is ki kell tartania, ha problémák adódnak. Sajnos az őszi kudarcok után néhányban cser-Ae iskola korszerű, Jól felszerelt tornateremmel és szabadtéri sportpályákkal rendelkezik. A testnevelést képesített pedagógusok irányítják és az iskola igazgatósága is komoly figyelmet fordít ennek a tantárgynak. Ez megmutatkozik az elért Jó eredményekben is, amelyeket könnyüatlétikában és labdajátékokban értek el a csábi pionírok. Futószámokban már évek óta a Járás legjobbjai közé tartoznak. Itt is kiemelkedik Gabul Ján eredménye, aki az országos terepfutó bajnokságon harmadik helyezést ért el. A járás pionírjai részére Nagykürtösön hagyományosan megrendezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kiírt futóversenyt, melynek vándorkupáját a csábi pionírok végleg elnyerték. Labdajátékokban — kézilabda, kosárlabda — főképpen a lányok jeleskednek, akik két ízben is járási bajnokságot nyertek. Tehát van utánpótlás, és ami a legfontosabb a falu lakossága <s él a lehetőségekkel. Különösen az ifjúsági rendezvényeken nagy a látogatottság. Ennek egyik bizonyítéka a körzeti spartakiád sikeres előkészítése és megrendezése volt. A szülők százai gyönyörködtek gyermekeik színpompás gyakorlataiban. A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet zöld fényt biztosít a tömegsportnak. A korszerű sportlétesítmény pedig minden lehetőséget megad ahhoz, hogy községüket méltán képviseljék a különböző versenyeken és a jövőben még Jobb eredményekeel köszönjék meg a vezetők és szurkolók bizalmát. Petrezsél László Ék tudományos-műszaki haladás a mezőgazdaságban is mentesíti az embert a nehéz és az egyhangúan ismétlődő munkától, de egyúttal a szakképzettség és a műveltség jelentőségét is növeli. A permanens képzés és a továbbképzés kapcsán viszont fennállhat az a veszély, hogy az egyén kevésbé érzi magát a közöse ség tagjának. Régebben például a falusi emberek gyakrabban látogatták esténként egymást, társas kapcsolatban álltak egymással. A szabadidő növekedése következtében a ma embere gyakran önmaga felé fordul. Éppen ezért szükségszerű, hogy munkahelyeinken, ahol erre megvannak a feltételek kialakítsuk a közösségi szellemet, melynek alapját a szocialista brigádok képezik. Makarenko szerint a közösség kontaktusban élő egység, amely az egyesülés szocialista elvén alapul. Ennek a meghatározásnak az alapján vázolhatjuk a közösség lényeges jegyeit. A fogalom első jegye arra világít rá, hogy csak a közös cél érdekében, a közös munkában összekovácsolódott, egymással tényleges kapcsolatban álló csoportok képezhetnek közösséget. A fogalom második jegye a közösség társadalmi-politikai tartalmára utal. A közösségnek az egyesülés szocialista elvén kell alapulnia, tehát a szocialista társadalmi viszonyokat kell visszatükröznie. Minden közösség, így a szocialista brigádok is, a szocialista társadalom szerves részét képezik. Ezt a meghatározást gyakorlati példákkal is szemléltethetjük. A szocialista brigádok elsődleges feladata, hogy példát mutassanak a feladatok teljesítésében, a korszerű technika maximális kihasználásában, a termelés korszerű és nagyüzemi formáinak kihasználásában, a termelés korszerű és nagyüzemi formáinak bevezetésében és a brigádtagok szaktudásának gyarapításában. Társadalmunk elvárja a szocialista brigádok tagjaitól, hogy szakmai tudásukat állandóan bővítsék, és minőségileg emeljék. Ugyanakkor kívánatos, hogy a szocialista brigádtagok a termelő munkában támogassák egymást. A mezőgazdasági üzemek kollektívái egyrészt anyagi értékeket hoznak létre, másrészt tudatilag formálják és nevelik az embert. Az értékképzés folyamatában tehát maga a kollektíva is fejlődik. A közösségi élet gazdagításához járulnak hozzá a népművelési otthonokban rendezett szakmai versenyek és kulturális vetélkedők. Eredményes közösségi szellemhez vezethet a szocialista brigádok által létrehozott énekkarok, kisszínpadok és színjátszóegyüttesek aktivizálódása is. A kulturális és népművelési tevékenység minden közösségi tag személyes fejlődésének, a közösség erősítésének, a jó közhangulat kialakításának, a szabadidő nevelő hatású felhasználásának és a közös szórakozásnak eszköze lehet. Kívánatos, hogy a közösségi szellem érdekében maga a közösésg a saját eszközeivel keltse fel érdeklődését a szépirodalom, az értékes film, a zene és egyéb művészeti ágak iránt. A felsorolt kulturális és népművészeti tevékenységen kívül szükséges megemlítenünk a sporttevékenységet is, amely fontos eszköze a közösségi szellem kialakulásának és folytonosságának. A sporttevékenység erősíti a közösség fegyelmét, gazdag tárháza a közös élményeknek. A tömegsport leg“ vonzóbb formái a kirándulások, a túrák, a különböző játékos foglalkozások, és főképpen a labdajátékok. A sporttevékenységnek erkölcsnevelő értéke is van. A kollektív testnevelési foglalkozások és sportjátékok hatékonyan járulnak hozzá a közösségi tulajdonságok kialakításához, a közösségi és egyéni érdek egysége eszméjének megértéséhez és átéléséhez. A jó közösség fejlődése és nevelő hatása szempontjából nincs fontosabb, mint egy tisztán látható, jól megértett vonzó távlat kitűzése, és megvalósításának szervezése. Vizsgáljuk meg, hogy a távlati célokkal összhangban miben nyilvánul meg a pedagógiai munka módszertanának lényege, a szocialista brigádok életében. Először Is látnunk kell az elsődleges célt. Ez abban realizálódik, hogy megtaláljuk, megszervezzük, életre keltjük, elérhető közelségbe hozzuk azt a célt és örömet, amelyet a közösség az adott fejlettségi fokán mozgásba tud hozni. Az <—ni ftett célkitűzés egyik legfontosabb eszköze a szocialista munkav-t-seny. A szocialista verseny magasabb formája a brigádoknál éppen abban nyilvánul meg, hogy a tervezett termelési feladatok eredményes teljesítése mellett, előtérbe kerül a közösség minden tagjánál az a céltudatos és öntudatos törekvés, hogv elérje a szocialista embertípus erkölcsi színvonalát, s alapot képezzen a kommunista társadalom emberének neveléséhez. Ma már lehetséges, sőt szükséges, hogy a szocialista brigádok minden tagja konkrét kötelezettséget vállaljon a magasabb szakképesítés megszerzésére. A szocialista ember kulturális életének gazdagságát és viszonyát a szocialista kultúrához a kötelezettségvállalások egyes akcióiban Is kifejezhetjük. A színház és a filmszínház látogatására vállalt kötelezettség helyes, főként akkor, ha olvan színlelőadásokról, vagva dolgozók filmfesztiváljáról van szó, melynek megtekintésére az egyén szervezési nehézségek miatt nehezen vállalkozhat. Elsősorban azokat a vállalásokat kell kiemelni, melyek célia a különféle szakkörökben, önképzőkörökben és sportszervezetekben kifejtett aktív tevékenység. A szocialista brigádok tevékenységének értékelése során a kulturális élet megnyilvánulásait nem szabad a különböző előadások látogatásáról és a megvalósított akciókról szóló statisztikai kimutatásokra szűkíteni, hanem azt kell vizsgálni, hogyan fejlődik a brigádtagok belső viszonya a kulturális ölet kérdéseihez. Itt főként arról van szó, hogy a brigádtagok mit tesznek műveltségük gyarapítása érdekében. Elemzésünkből kitűnik, hogy a brtr gádokon belül komoly pedagógiai tevékenységnek (kell folynia. Igazon lódiik az a tény, hogy a neveléstudós mány. új ágazattal gyarapodott, ez pedig a felnőttnevelés, amely fejlett szocialista társadalmunkban túlnőtte a népművelés határát. Ma már igénybe kell vennünk tehát a felnőttek pedagógiáját is, esetünkben az üzemi pedagógiát, egészében véve pedig a felnőttnevelést. Megnőtt tehát az igény a neveléstudomány új ágának művelése és gyakorlata iránt. A szocialista brigádoknak, ha mentesülni akarnak a formalizmustól, komoly felnőttnevelési problémákat kell leküzdeniük. Az.emberek kapcsolata, a termelés irányítása és a közösség élete nem problémamentes. Ezért szükségszerű, hogy a felnőttnevelés szerepét a kollektíva vezetője, illetve vezetősége vegye át. Nem véletlen, hogy a szocialista brigádok tevékenységének elbírálásakor minden figyelem a brigádvezető személyére irányul. Ez helyén való, mivel őt tartjuk a tevékenység fő tényezőjének. , A brigádvezető politikai éleslátásának, erkölcsi tulajdonságainak és szervezőkészségének nagy hatása van a kollektíva formálásában. A jó brigádvezetőnek oda kell hatnia, hogy a munfcaterv megvalósításánál az önkormányzat minden szinten a lehető legnagyobb önállóságot biztosítson. Végezetül egy formai szempont figyelembe vételére szeretnénk a szocialista brigádokat felhívni. Önkormányzatunk szabályzata értelmében minden szocialista brigád „krónikát“ vezet. Ebbe kell bejegyezniük a brigád összetételét, a tagváltozásokat, a vállalt kötelezettségek teljesítését. Itt kell népszerűsíteni a brigád legjobb dolgozóit, s értékelni a kulturális rendezvényeket, az előadásokat, a baráti összejöveteleket és minden olyan eseményt, amely elősegíti a brigád közösségi szellemének formálódását. Különösen nagyra kell értékelni a kölcsönös segítségnyújtást és a barátságot, amely a szocialista brigád versenyében a munkahelyeken és a magánéletben kialakul. Szem előtt kell tartanunk, hogy a szocialista brigád nem kizárólagosan termelési egység, hanem öntudatos dolgozók szervezett csoportja, rendelkezve azokkal az ismérvekkel, amelyekkel a kialakult jó munkaközösségek rendelkeznek. Csak az olyan munkabrigádokat értékelhetjük pozitívan, amelyek a termelési egység keretében azért egyesültek, hogy valóra váltsák az elvet: szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni. Dr. PERHÄCS JÄNOS egyetemi tanár A halász céhek „virágzásának“ tárgyi emlékei a somorjai (Šamorín) tájházban Fotó: Kontár Gyula A szocialista brigidok kulturális ks neveliiliatäsäröl
