Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
1981. február 7. SZABAD FÖLDMŰVES C zivárványos gyönggyé fagyott ** a zöld erdők harmata. Süppedő s úttalan úton, amerre lépek, előttem, utánam hótakaró fénylik, szikrázó-vakító fehéren. Csizmám nyoma valóságos szentségtörés ebben a hallgatag álmatag csöndvilágban. Pihen a téli erdő: A vastag hótakaró alatt télt álmát alussza. Megállók, hogy hallgassam a csendet. Az alvó erdő csendjét. Kipi-kopt, kipp-kopp, hangzik erélyesen a rendszeres jelzés, mint valami titkos jeladás. Mi ez? Ki ez? Az odvas öreg tölgyfából üzen valami titkos jeladást egy hosszú szakállú manó? Kopp-kopp veri kitartóan a taktust. Előre lépek. Szürkés-fekete madár rebben tova. Ö, sajnálom harkály-anyó, hogy megzavartam ebéd közben! Hosszú farkú szarka száll az alacsony borókafenyőre és csörögve hívja maga után a párját. Badarság, hogy alszik az erdői Nyitni kék — nyitni kék, kiabálja messziről egy másik madár. Feleletül ropogva rezgeti ágát egy bükkfa, szinte érteni sóhaját: messze még a tavasz, messze. De mintha nem is bánná. Oj ruhában úgy gondolja, tetszik a télnek. — Messze! — helyesel élesen egy ugri-bugrt feketerigó felborzolva tolibundáját, hogy nagyobbnak tűnjön, Téli mint amilyen, s elrejtőzik a borókafenyő ágai között. Füvek, fák, bokrok „virágosdit“ játszanak a zord télben. A csipkerózsa áprilisi kökény bokornak képzeli magát zúzmarás köntösében. Az erdeifenyő minden ága cukorszirupba mártott büszke hideg krizantém. Kiszáradt liánok szöszös termésükbe gyűjtötték a csillagos hópihéket, s megannyi gyapotcsomóként csüngnek alá a fogyalbokorról. Rekedtesen újból csörögni kezdenek a szarkák. Surranó rohanás a bozótok között. Özek futnak magasra tartott fejjel, sorban egymás után. A dombnak futnak, mert a völgy felől a keleti szél villanyfűrész vijjogását sodorja magával. Hirtelen lövés dörren, sikoltozva felszállnak a szarkák. A vadászok nem hagyják aludni az erdőt. A gyantaillatú levegő átható frisseségébe kesernyés füst szaga vegyül. Követem a füst irányát. A vadászokhoz vezet. Körbe ülik', állják a pattogó tüzet, szalonnát és kolbászt sütnek. Lassan sötétség borul a tájra. A havazás is megszűnik. A havas táj fölött a szürke hófelhőfoszlányok között kígyóinak az égi mécsesek s a téli éj szűzi csendjében alszik az erdő. Nagy Mihály Emlékezés Komját Aladárra Hogyan tovább? A műkedvelő színjátszás nemzetiségi kultúránk szerves részét képezi. A gyermekszínjátszók, a szavjlók, a prózamondók és a színjátszók anyanyelvi kultúránk ápolása és fejlesztése érdekében tevékenykednek. Ez művelődésünk egyik bázisa, mely a művelődés, a nevelés és a társadalmi fejlődés alapvető feltételei közé tartozik. A kulturális-népművelési tevékenységnek jelentős és elválaszthatatlan része a műkedvelő művészeti tevékenység, mely nagy szerepet játszik a nemzetiségi kultúra fejlesztésében. Az idei év Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának, valamint a 7. ötéves terv első éve. Fő feladataink egyike a kulturálisnépművelési tevékenység minőségének javítása, hatékonyságának fokozása. A tevékenység tartalmát mindenekelőtt Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 60. évfordulójára kell irányítanunk. A tevékenység különböző formáival, tartalmi-tematikai irányítással kell dokumentálni a nevezetes politikai eseményeket, jelentős évfordulókat Az egyes művészeti alkotásokban és azok interpretálásában visszatükröződik az adott korszak, így a ma társadalmának képe és ideológiai keresztmetszete. A céltudatos tematikai tartalom irányítása a kulturális intézmények és a szervezők elsődleges feladatainak egyike: Az eszmei mondanivalót szorosan össze kell kapcsolni a minőségi követelményekkel. Az igényesség tehát következetes, szívós munkát és szakszerű megvalósítást kíván. A műkedvelő mozgalom programját tehát a (körülményekhez kell igazítani, de nem olyan áron, hogy színvonalcsökkenés mutatkozzék. A kezdeményezések, a törekvések és az intézkedések ezentúl is a mozgalmi élet velejárói maradnak. A tavaly megrendezett XVII. Jókalnapok és az V. Dunamenti Tavasz országos fesztiválok hatásvizsgáló eredményei arra mutatnak, hogy az erkölcsi ösztönzés, a szórakozás és a szórakoztatás mellett a színvonalemelés elsődleges célunk. Műkedvelő színjátszásunkra egyfajta állandó mozgás, helycsere, a rendezők és a csoportok őrségváltása jellemző. Ez bizonyos tekintetben pozitív jelenség, amely a fejlődést igazolja számtalan esetben, viszont előfordulnak nehezen magyarázható „lelépések“, amikor egy-egy jónevű csoport vagy rendező „eltűnik1' a színről. Az elmúlt 17 év — a tizenhétszer megrendezett színjátszók, kisszínpadok és irodalmi színpadok találkozója « komáromi Jókai-napok — értékes tapasztalatokat, keserű csalódásokat, de előre nem várt sikereket hozott. Az idei Jókai-napok előtt, amikor a tavaszi hónapokban kemény munkát igénylő, erőket összemérő versenyek — körzeti, járási, kerületi döntők — kerülnek megrendezésre, nem árt egy kis számadást készíteni. Az 1964—1980-as években műkedvelő csoportjaink a következő megosztásban szerepeltek a Jókai-napokon. A színjátszó együtteseknél Nyugat-Szlovákiát hetvenhárom, Közép- Szlovákiát tizenkettő, Kelet-Szlovákiát pedig tizenhat színjátszó csoport képviselte. Az irodalmi színpadok kategóriájában Nyugat-Szlovákiát hetven, Közép-Szlovákiát tizenhat, Kelet-Szlovákiát pedig tizennégy csoport képviselte. A puszta adatok nagyon beszédesek, különösen ebben az esetben. Vajon mi az oka annak, hogy Közép- Szlovákiából és Kelet-Szlovákiából csupán ennyi csoport jutott tovább, Illetve szerepelt a Jókai-napokon?l Számunkra nem rejtély, hogy az általunk ismert objektív tényezők folytán több nehézséggel kell megküzdenie egy-egy csoportnak az említett két kerületben, mint Nyugat-Szlovákiában, viszont egy dolog érthetetlen: Mégpedig azon csoportok elhallgatása, amelyek közismertté váltak, és érdemük szerint eljutottak az élvonalig. A Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának illetékesei a színjátszó csoportok rendezői számára szervezett központi tanfolyamokon állandóan azt hangsúlyozták, hogy a tenniakarás, szakmai felkészültséggel való azonosulása, újult erők bázisát képezheti. A tanfolyamok is a szakmai tudás gyarapítását szolgálják. Ha a „versenyszabályok“ tudatosítása elkötelezettséggel, kitartással és színházszeretettel párosul, akkor könynyebben legyőzhetők az akadályok. Ahol járási és kerületi iskolázásokat nem szerveznek, ott központi képzés folyik, ami azt jelenti, hogy háromévenként tartunk toborzót. Erről a CSEMADOK járási bizottságait, a járási és kerületi népművelési intézetek illetékeseit időben értesítjük. Az illetéseke vajon miért nem élnek ezekkel a lehetőségekkel? Az idén beindítottuk például a bábcsoportvezetők két éves tanfolyamát, amelyről tizenöt járás és az összes magyar tannyelvű általános iskola igazgatóját értesítettük. Az eredmény elszomorító: Mindössze huszonketten Jelentkeztek. Anyagi keretünk ezekre az iskolázásokra biztosított, a hozzáállás viszont nem könyvelhető el pozitív eredményként. Ezerkilencszázhetvenkettőben a Jókai-napokon szerepeit először bábegyüttes, a kassai (Košice) Glóbus —i Dr. Szőke István vezetésével és rendezésében — óriási sikerrel. Ezerkllencszázhetvenötben már hat bábegyüttes jelentkezett, s hagyományosan gyermekjátszó csoport is fellép a Jókai-napokon. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ez a korosztály külön fórumot igényel és érdemel. A gyermekszínjátszás és a bábegyüttesek működésének hatására ezerkilencszázhetvenhatban rendezték meg első alkalommal a gyermekcsoportok —■ színjátszók, kisszínpadok, bábcsoportok — országos seregszemléjét, a Dunamenti Tavaszt. A ma gyermekszínjátszás fő feladata a nevelés segítése, a lélek formálása, a személyiség sokoldalú fejlesztése, és a közösségi magatartás alakítása. A gyermekszínjátszás — s bárminemű velük való foglalkozás és foglalkoztatás — a gyermekért van, tehát célja nem csupán a jól sikerült produkcióért járó taps és elismerés. Fő célja, mint már említettük, maga a gyermekvilág mélyebbé és tartalmasabbá tétele, a művészetekre való érzékenyebb reagálási ösztön fejlesztése. A felnőttutánzó három-négy órás gyermekek által előadott színpadi művek nem azonosak a mai gyermekszínjátszás követelményeivel. A pedagógiai-pszichológiai ismeretek jegyében elengedhetetlen követelménye ennek a zsánernek, hogy a gyermek egyes színpadi produkciója ne legyen több negyven-hatvan percnél. A Dunamenti Tavaszon négy zsáner kapott képviseleti lehetőséget, s évről évre tapasztalható a színvonalemelkedés, ami bizonyítéka annak, hogy az adekvát formára lelő tartalom mind a közönség, mind a szakma elismerését megkapja. A műsorpolitikát a várható közönségre is kell tervezni, ami abszolút nem jelent igénytelenséget. A klaszszikustől kezdve a legmodernebb irodalom képviselőiig mindenkitől játszhatnak, ha a színpadi produkció, illetve alkotás problematikája, és gondolati tartalma nem idegen a nézőtől. Fontos az, hogy a színmű azonosuljon a néző mindennapi gondolkodásával s élményanyagra épüljön. 'Mindez sóik esetben persze a rendezőtől is függ. Bár nem tértünk ki a rendezői munka elemzésére, mindenesetre ahol jó a rendező, ott a csoport is jó. Viszont hiába jó a csoport, ha a rendező nem szakképzett, s az irányítás nem hozzáértő kezekben van. Az idei XVIII. Jókai-napokon (május 16—21.) és a VI. Dunamenti Tavaszon (május 28—31.) minél színvonalasabb bemutatókat szeretnénk látni, s ennek előfeltételét a jól szervezett és népes mezőnyü járási ős kerületi döntők biztosíthatják. PETÖCZ CSILLA Az első világháború alatt, majd azt követően a két világháború közötti években Komját Aladárnak, a költőnek és forradalmárnak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének a neve közismert volt nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi méretekben is. Az első világháború alatt a forradalmi szocialista csoport egyik vezető tagja volt. Nevéhez fűződik az Internacionálé című folyóirat megalapítása, amely a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása után a párt első ideológiai folyóirata lett. A kassai születésű politikus-költő, mint az írói direktórium tagja a Magyar Tanácsköztársaság irjodalmi életének egyik kiemelkedő alakja volt. A forradalom bukása után élete végéig (1937) emigrációban élt. Bécsben, majd Berlinben egy ideig az Egység című kommunista irodalmi folyóiratot szerkesztette és a Kommunista Internacionálé nemzetközi lapjának, az Imprekorrnak szerkesztője volt. Költészetére eleinte Ady hatott, később azonban az avantgardista irány» zatok hatása alá került. Szenvedélyed hangú verseit egyre nagyobb feszült» seggel telíti egybeforrása a munkás» mozgalommal és a szocializmus esz» méivel. Például versben köszöntötte a hamburgi munkások felkelését, ódát írt a kínai forradalomról, megénekel» te a Szovjetunióban folyó szocialista építőmunkát, megrázó képet festett a Horthy-Magyarország elnyomott dől» gozóinak nehéz sorsáról. Költeményei egyre szélesebb tömegekhez szóltakj. Legjobb verseiben a szocialista realiz« mus első tudatos magyar költője szó» Lal meg. Életének utolsó nagy élmé* nye és állomása a spanyol szabadságharc volt. Ö volt a nemzetközi brigád indulójának szerzője. A „Madrid határán állunk a vártán“ kezdetű vers^ amit Arma Pál zenésített meg, nemi* zetközileg is közismertté vált. A forradalmár-irodalmi munkássá» gát az utókorra hagyott három köte» te fémjelzi. A „Mindent akarunk“ cí< mű kötet 1931-ben Moszkvában, a „Megindult a föld“ című 1937-ben Párizsban, az Összegyűjtött művelneM kötete pedig 1957-ben jelent meg. A nemzetközt hrШ iüi Madrid határán állunk a vártán, ájlunk: vas ha sulykol, vér ha elkever. Adtunk a vártán Madrid népe álmán, állunk: tank ha dönt, ha száz pokol teper. Rajta, csak rajta törhetetlen fajta: gáton, tűzcsobolyón, halálárkon át! Rajta, rajta, rajta: végső diadalra, rajta, ezernyelvű-egyszívű brigád! Ezer a nyelvünk, egy a szerelmünk: szabad földön szabad, boldog nemzedék, Ajkunknak átkát, bosszúnknak lángját szélvész, vörös kakas hordja szerteszét! Rajta, csak rajta törhetetlen fajta: gáton, tűzcsobolyón, halálárkon át! Rajta, rajta, rajta: végső diadalra, rajta, ezernyelvű-egyszívű brigád! Madrid határán éjt-пар a vártán: állunk ronthatatlan élő sorfalat. Madrid határán serken még a holt is, serken, talpraugrik, puskatust ragad! Rajta, csak rajta törhetetlen fajta: gáton, tűzcsobolyón, halálárkon át! Rajta, rajta, rajta: végső diadalra, rajta, ezernyelvű-egyszívű brigád! □ вщУнгою A MADÄCH Könyv- és Lapkiadó gondozásában ismét új könyvek, Irodalmi alkotások láttak napvilágot. Az érdeklődők az alábbi könyveket megvásárolhatják a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. — Dávid Teréz: IFJÜSÄGBÖL ELÉGTELEN — IDŐZÍTETT BOLDOGSÁG SAG A szerzőnek ez a két regénye már az első megjelenése Idején nagy sikert aratott, mert olyan problémával foglalkozik, amelyet nagyon sok fiatal magáénak érez. Feltételezhető, hogy ez a második kiadás is felkelti az olvasók érdeklődését. Ara 24,-» korona jegyében élő és alkotó emberért emel szét. Ez a kötete, amely két évtized verstermését takarítja be, méltán nevezhető összegezésnek . Ara 15,—s koroná — Mészáros András: VANDRÄK ANDRÁS FILOZOFIA! RENDSZERE A szerző igényesen és behatóan, alapos okfejtéssel kíséri végig Vandrák András és eperjesi filozófus kortársai tudományos pályáját. Ez a monográfia ezért, mint hézagpótló tanulmány, hasznos olvasmánya lehet a tanulóifjúságnak. , Ara 11,— korona — Duba Gyula: AZ ELRABOLT TALIGA — szatírák és humoreszkek Ez a könyv ajánlható mindazoknak, akik éptelenségeken is képesek felszabadultan nevetni, mert tudatában vannak, hogy az ember sohasem lesz tökéletes, de mindig arra kell törekednie, hogy tökéletes legyen. Persze, e kötet azoknak is ajánlható, akik ezt még nem tudják. Ára 19,— korona — Rácz Olivér: PUFFANCS, GÖNDÖR ÉS A TÖBBIEK Immár harmadik kiadásban jelenik meg ez a népszerű ifjúsági regény, mely a Frangepán utcai Iskola ötödik bé osztálya pionírjai, úttörői élménydús életét rajzolja meg. Ara 17,— korona; — Rácz Olivér: ŐSZI MÄGLYA Köztudott, hogy Rácz Olivér költészetét a halk ritmus, a zeneiség, a kiművelt formakultúra jellemzi, tartalmi szempontból pedig a szépség A buzitai, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a szímői (Zenfné) műkedvelő színjátszók fejlődése évek óta töretlen, s ennek köszönve az élvonalhoz tartoznak ■ \ *