Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1981. február %> Gazdaság ás politika MottA: „A kommunistáknak mindenütt, ahová a párt állította őket, teljesíteniük kell feladataikat és kötelességeiket.'4 * (A CSKP KB 18. ülésének zárszavából) Csallóköznek a 3782 hektáros dercsikai (Jurová) szövetkezetében is a közelmúltban zajlottak le a kommunistáik nagyon fontos elemző-feladat- Jelölö tanácskozásai — az öt pártalapszervezet évzáró taggyűlése és az üzemi pártkonferencia —, amelyek mélyrehatóan, sokoldalúan és bíráló légkörben értékelték az alapszervezetek és tagságuk múlt évi tevékenységét. Ezek a tanácskozások értékes tapasztalatokkal, sok tanulsággal gazdagították a résztvevőket. Egyöntetűen megállapítást nyert, hogy a szövetkezet az eddigi legjobb, legeredményesebb gazdasági évet zárja. Ez jórészt a közös gazdaság élenjáró, fegyelmezett, szorgalmas tagjainak, a vezető, szakember- és műszaki gárda leleményességének, szakavatottságának köszönhető. No meg annak is, hogy az egyes pártszervezetek kommunistái pártosan helytálltak, személyes példamutatásukkal, szakmai-politikai felvértezettségükkel másokat is eredményes, jó munkára, műveltségi szintjük emelésére serkentettek. Általában elmondható, hogy a kommunisták tevékenysége megfelel a CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének és a Járási pártbizottságnak határozataival kapcsolatos elvárásoknak. A PARTCSOPORTOK szerepe Persze, ekkora mezőgazdasági nagyüzemben az értékelések során felszínre kerülnek nemcsak az eredményeik, hanem a fogyatékosságok, hibák is. így történt, hogy vezetők, beosztottak olyan dolgokra is rámutattak, — eléggé nyíltan, szókimondóan, i— amelyek kedvezőtlenül hatottak a kommunisták szervezeti életére, a termelésre, a káderpolitikára, vagy éppen a gazdaságvezetésre. A legkézenfekvőbben épp az évzáró párttaggyűléseken jutott kifejezésre, de az üzemi pártkonferencia tapasztalataiból is leszűrhető volt, milyen fontos szerepet töltenek, illetve tölthetnéneik be a pártcsoportok, főleg az egyes munkaszakaszokon, s termelési ágazatokban. Sokkal jobban kellene hatniuk a kommunistáknak —i tisztelet a kivételnek! — saját, közvetlen környezetükre, nagyobb részt vállalniuk a nevelő-felvilágosító-meg-1авваааааавааавввавив£:эаааввавв1 gy6z6 munkából, a hibák, fogyatékosságok megelőzéséből. Ha ezek a legkisebb szervezett alapegységek a helyzet magaslatán állnak, akkor a terv- és munkafegyelem is szavatolt, szaporodhat a termelés élenjáróinak száma, nemcsak a kommunistáknak, hanem a pártonkivtiliek soraiból is. A kommunisták személyes példamutatása, kezdeményező készsége, leleményessége nagyon sokat jelent az egyes munkaterületeken. Különösképpen vonatkozik ez a pártcsoportvezetőkre, akiken nagyon sok múlik. Méginkább következetesnek, ébernek, szemfülesnek kell lenniük, nem tűrve a lazaságot, frissiben rámutatni a hibákra, s az azokból kivezető utat Is okos tanácsaikon keresztül megmutatni. Ugyanakkor eszmei síkon is meg kell győzni a hibát hibára halmazókat, a terv- és munkafegyelemre fittyet hányókat arról, milyen kára származik abból a vétkeseknek, a közösségnek, s végső soron a társadalomnak. BECSÜLETCSORBA Természetesen, ha a párt vezetőszerepének érvényesülését — vagy annak kevésbé érvényesülését — latolgatjuk (egyébként ezt tette az üzemi pártkonferencia isi), akkor azt is meg kell mondani, hogy nem valamennyi kommunista harcolt eléggé következetesen a tervfeladatok maradéktalan teljesítéséért, a párt vezető szerepéneik gyakorlati érvényesítéséért. Ez az eset történt konkrétan a tehenészetben, ahol a dolgozók mintegy 200 ezer liter tejjel maradtak adósai a közösségnek, az államnak. Helyzetüket súlyosbították, azáltal is tetézve a bajt, hogy nemcsak I. és II. minőségi osztályba sorolt tejet adtak, hanem jutott jócskán a III. minőségi osztályúból is a begyűjtő telepre. A tény — tény maradi Az ebből eredő kár könnyen kimutatható... Remélhető, hogy a fejők — pártállásra való tekintet nélkül — okultak ezekből a hibákból, s megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy azok meg ne ismétlődhessenek; vagyis a becsületcsorbát együttes erővel — a szakvezetést Is beleértve — kiköszörülik. ÉVES TENNIVALÓIK Az üzemi pártkonferencia a párt* alapszervezetek évzáró taggyűléseiénél magasabb eszmei-politikai színvonalat képviselt. Mintegy summázva terelte rá a figyelmet a legfontosabb feladatokra, amelyek teljesítése elősegítheti — még a XVI. pártkongreszszus előtt, vagy azt követően — a további fokozödássát, Javíthatja a termelés hatékonyságát és minőségét, kommunisták cselekvőképességének még eredményesebbé teheti a tömegpolitikai nevelést, a szemléltető agitáciőt. Ez utóbbiakra vonatkozóan egyesek hivatkoznak az üzemi újság megszűntére: ne átitassák magukat, számtalan jól bevált eszköz van (az üzemi újságnál hatékonyabb!), amit eredményesen lehetne alkalmazni. Valószínű, ezt már kellően fel is mérték, s nem tétováznak tovább. Ehhez természetesen az is kell, hogy az e munkát irányítani hivatott bizottság mielőbb aktivizálódják ... A legsürgősebb feladatok egyike: a szocialista brigádok működésének elemzése, majd a tevékenységük egészséges mederbe terelése. Csakis melegen ajánlható: alakítsanak brigádtanácsot, amely elmélyültebben és felelősségteljesebben irányítaná, öszszehangolná a 19 brigád működését, s azzal is törődne, hogy a párt vezető és ellenőrző szerepe gyakorlatilag érvényesüljön. Az üzemi pártbizottság és a pártalapszervezetek vezetősége akkor végez igazán jó, eredményes munkát, ha tovább szilárdul a párt vezető szerepe valamennyi termelési ágazatban, ha a tömegpolitikai munka még hatékonyabbá válik, ami egyben azt jelenti: kommunisták a pártonkívüliekkel vállvetve, eredményesen küzdenek a tervfeladatok, a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, esetleg túlszárnyalásáért (szem előtt tartva a minőségi elvárásokat), a takarékossági rendszabályok betartásáért, a jó munkahelyi légkör, az elvtársi segítőkészség meghonosításáért. Ha nemcsak kiválasztják és iskoláztatják, hanem megfelelő posztra állítják és meg is tartják a kádereket. A pártszervezetek valamennyi tagjának, tagjelöltjének pártfeladattal megbízása szinte magától értetődő követelmény, a feladatteljesítés időnkénti számonkérése úgyszintén. A pártcsoportok úgy tölthetik be az eddiginél még eredményesebben küldetésüket, ha rugalmasan reagálnak a munkaterületen megnyilvánuló problémákra, esetleges buktatókra, amelyek fékezői az előrehaladásnak, a kitűzött feladatok teljesítésének, a párt vezető szerepe érvényesítésének. (kovács) éves a CSKP FELSORAKOZIK A FORRADALMI IFJÚSÁG 1921 forradalmi áramlatában, mely az egységes internacionalista CSKP megalakulásához vezetett, nagyon kiemelkedő szerepet játszott a forradalmi szocialista ifjúság mozgalma, mely forradalmasítőan hatott a még szociáldemokrata, jobboldali befolyás alatt állá szervezetekre és rétegekre. Az ifjúság forradalmi szerepe nemcsak karának tulajdonságai miatt volt érthető, hanem azért is, mert leginkább viselte az első imperialista világháború következményeit, fokozott kizsákmányolásban volt idehaza része, ami csak szította hangulatát és arra kényszeritette, hogy a tettek mezejére tépjen. Így került sor Prágában hatvan évvel ezelőtt a baloldali szociáldemokrata ifjúság kongreszsusának megtartására. Ezen a kongresszuson a Cseh Kommunista Ifjúsági Szövetség alakult meg, mely bejelentette csatlakozását a Kommunista Ifjúság Internacionáléjához. Ezzel elkezdődött a hazai munkás- és forradalmi ifjúság internacionalista egyesülésének folyamata, mely gyorsan tetőzött: február 20-án ugyancsak Prágában illegális kongresszuson sor került a cseh, szlovák, német és magyar ifjúság egyesülésére az egységes Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetségben. A kongresszus elfogadta a szövetség programját és szervezeti szabályzatát és forradalmi feladatként jelölte meg a szervezetek kiépítését, továbbá az ifjúság kommunista szellemű nevelését. A csehszlovákiai Komszomolban olyan kiváló személyiségek fejlődtek politikai vezetőkké, akik pártunk történelmében elévülhetetlen érdemeket szereztek, mint Jan Š v e r m a és mások, a magyar ifjúság közül pedig Alex K e l* 1 e r m a n n, azaz N ó g r á d y Sôn« dór, aki később a magyarországi par* tizánmozgalom megszervezésében és vezetésében tűnt ki és haláláig fontol tisztségeket töltött be. A csehszlovákiai Koinszomol megalakulása határozottan meggyorsította a forradalmi érést országrészeinkben. Az Ifjúsági Kommunista Internácia« náléról tudni kell, hogy 1919-ben LENIN kezdeményezésére alakul meg. Alakuló kongresszusát 1919. november 20-től 26-ig Berlinben tartották illegalitásban, az akkori jobboldali szó* ciáldemokrata kormány által elren« delt rendkívüli állapot viszonyai között. Tizenhárom ország, köztük ha« zánk 219 ezer tagot számláló ifjú« sági szervezeteinek 29 képviselője vett részt rajta. Itt határozták el az Ifjúsági Komintern megalakításét, csatlakozását a Kommunista Interna* cionáléhuz, elfogadták szervezeti sza* bályzatáT és programját. A földrajzi képviselet elvének tekintetbe vételével öttagú végrehajtó bizottságot vá« lasztottak. A szervezet azzal a céllal alakult meg, hogy ifjúsági tömegmoz» galmat szervezzen a fiatalok gazda« sági, kulturális és politikai érdekel« nek védelmére és az ifjúság körében propagálja a marxizmus—leninizmus elméletét és gyakorlatát. A szervezetet a második világháború idején, a Kommunista Internacionáléval egyidőben, 1943. májusában oszlatták fel. (4 A koiinisü segítségével A hodo-.t (Vydrany) Dukla Efsz pártalapszervezetének bizottsága tüzetesen megvitatta, hogyan teljesítette gazdasági feladatait a szövetkezet tavalyi és a hatodik ötéves tervben. A pártbizottság megállapította, hogy igényes feladataikat teljesítették« A rendkívül kedvezőtlen ‘ időjárás nagyon negatívan befolyásolta a növénytermesztést, a vezetőségnek és a szakembereknek mindent meg kellett tenniük a káros hatások ellensúlyozására. HiniimiHiHiiiiiiiiiimmumminNm bérrész a tervezett nyereségnövekedéssel azonos százalékban emelkedik, a nyereségcsökkenésnél viszont gyorsuló arányban csökken. Abban az esetben, ha a szövetkezet a tervezett összteljesítményt nem éri el, akkor az alap-bérrész a lemaradás minden százalékáért aszerint a kulcsszám szerint csökken, amelyet a járási mezőgazdasági igazgatóság a tervezett növekedés esetére meghatározott. Ha a lemaradás mértéke meghaladja a tervezett növekedés összegét, akkor a további csökkenés minden százaléka egy százalékkal csökkenti a tervezett alap-bérrészt. Az ösztönzési bérrész a nyereségterv 1 százalétervét, avagy megtakarítást ér el a szemestakarmányok felhasználásában. A tervtől való lemaradás, illetve a szemesek túlméretezett fogyasztása fordított következményekkel jár. Összehasonlítva az eddigi jutalmazási rendszerrel, lényegesen emelkedik a nyereségképzés, mint a fő hatékonysági mutató szerepe és jelentősége. Míg eddig ez a mutató csak a nyereségrészesedés nagyságrendjét befolyásolja,, az új jutalmazási rendszerben az egész ösztönzési bérrész döntő meghatározójaként lép elő, és hatása is sokkal nagyobb lesz, mint eddig volt A nyereségrészesedés elosztásának Az anyagi érdekeltség szerepe a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) szegben adja meg — felosztva alaj és ösztönzési bérrészre. Az ösztönzés bérrésznek legalább 15 százalékot kell elérnie. A teljesítés során az alap-bérrész i teljesítményeknek megfelelően alakul nem teljesítés esetében a lemaradás arányában csökken, a túlteljesítés esetében viszont emelkedik, de ala csonyabb százalékkal, mint amilyen nel a teljesítmény nőtt. Az ösztönzés: bérrész a nyereség túlteljesítésével arányosan emelkedik, a nem teljest tésnél viszont gyorsuló ütemben csők ken. A túlteljesítésnél 105 százalékig terjedő eredmény van értékelve, £ nyereség nem teljesítése esetében £ csökkenés lépcsőzetes, sőt 85 száza lék alatti nyereségteljesítésnél az ősz tönzési bérrészre vonatkozó igén] teljesen megszűnik. A szövetkezetekre vonatkozóan ai új előírások módosított formában ér vényesülnek, s végső jóváhagyásuk« a napokban kerül sor. A jutalmazás« fordítható pénzösszeg itt is két össze tevőre: az alap- és az ösztönzési bér részre oszlik. Nagyságrendje attó függ, hogy a tavalyi év összteljesít menyével és nyereségével szemben e szövekezet növekedést vagy csőkké nést tervez-e. Az ösztönzési bérrész nek a tervben legalább 8 százalékot ezen belül a nyereségrészesedésnel 3 százalékot kell elérnie. Az alap bérrész kiszámításánál a szövetkeze tek a tavalyi ténylegesen elért ossz tejesftményből vagy a tavalyi tervbő indnlnak ki — aszerint, hogy azt tel jesítették-e, vagy sem. Ha ezzel szem ben többet terveznek, akkor az alapbérrész a tervezett többletteljesítmény minden százaléka után azzal a kulcsszámmal emelkedik, melyet a járási mezőgazdasági igazgatóság a szövetkezet részére megállapított. Csökkenő teljesítményterv esetén az alap-bérrész azonos arányban csökken. Az ösztönzési bérrész — ami az eddigi prémiumokat, a jutalmakat és a nyereségrészesedést foglalja magába — idei terve attól függ, hogy az Idei nyereségterv magasabb, vagy alacsonyabb-e, mint a tavaly tervezett nyereségé volt. A tervezett ösztönzési kos túlteljesítésénél 0,8 százalékkal nő, a lemaradás esetében viszont gyorsuló ütemben csökken. Az értékelés során a szövetkezet mind az összteljesítményhez, mind pedig a nyereséghez hozzászámíthatja az igazolt károk azon részét, melyek nem nyertek megtérítést. A nyereség esetében ehhez még a rendkívüli időjárási viszonyok folytán elkerülhetetlenné vált többletbéreket is be lehet számítani. A fenti elvek alapján kell a felhasználható jutalmazási pénzösszeg nagyságát negyedévenként is kiszámítani. Az elért megtakarítások a következő negyedévben felhasználható öszszeget emelik, a túlmerítések pedig csökkentik. Az új rendelkezésekkel egyidejűleg hatályát veszti az eddigi átlagkeresetszabályozás. Ha az efsz a tervezett feladatokat kisebb dolgozói létszámmal teljesíti, akkor az erre eső bérmegtakarításnak csupán 30 százalékát kell levonásba helyeznie. A nagyobb hatékonyság serkentése érdekében a felhasználható jutalmazási összeg növelhető, ha az efsz túlteljesíti a növénytermesztés, a szarvasmarha- és juhtenyésztés eladási eddig igen nagy fogyatékosságát jelentette az, hogy az efsz-ek többségében az alapkereset arányában osztották el, nem pedig aszerint, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a nyereség létrehozásához. Ez egyrészt nem ösztönözte eléggé a dolgozó gazdaságossági, takarékossági és költségcsökkentési érdekeltséget, másrészt kifejezetten serkentette az alapkereset minden áron való növelésének követelését. Azzal, hogy az új jutalmazási rendszer az ösztönzési bérrész merítését gondosan kidolgozott és megalapozott prémiumrendszer mutatóinak teljesítéséhez köti, biztosítja, hogy a jutalmazás eme résza hatékonyabb és gazdaságosabb munkára ösztönözzön. A másik előnye, szorosan összefügg 8zzel: Míg eddig a nyereségrészesedés döntő többségében összvállalati mértékben egységesen került kifizetésre, addig az új előírások feltételezik a szövetkezeten belüli szervezeti egységek szerinti tervezést és hatékonyan hozzájárulnak a belüzemi önálló elszámolás alkalmazásához. Az új bérrendszer módot ad arra Is, hogy a nyereségrészasedési összeg részben vagy egészben prémiumok formájában kerüljön kifizetésre. Ez összhangban van azzal a jelenséggel, hogy egyelőre még nem biztosítottak azok a feltételek, melyekkel az egyes belüzemi gazdasági központok nyereségképzásében hitelesen mérni tudjuk az egyes tényezők szerepét és súlyát. A növénytermesztési ágazatban szinte lehetetlen tárgyilagosan kiértékelni, hogy az elért nyereség létrehozásában milyen mértékben részesülnek az objektív tényezők, mint például az időjárás, a biológiai anyag minősége, az anyagi-műszaki ellátottság szintje stb. Ez azt jelenti, hogy az egyes gazdasági központok nyereségteljesítésében eltérő eredmények jöhetnek létre, ami eltérő nyereségrészesedéshez vezet az egyes gazdasági központok — például ágazatok között, — ha minden központ a saját szakaszán kimutatott nyereség szerint oszt. Az igazságosság és az érdem szerinti jutalmazás elveinek sokkal inkább megfelel, ha ennek a pénzösszegnek is minél nagyobb részét olyan konkrét mutatók teljesítésért fizetik ki, melyek az egyes dolgozók és kollektívák tényleges érdemeit fejezik ki. Ilyenek a normákkal szembeni — üzemanyag-, erőtakarmány-, pótalkatrész- és energia — megtakarítás és a határidőre kiváló minőségben elvégzett technológiai műveletek stb. Így széles körben érvényesülhet a jutalmazás érdem szerinti differenciálása és a nyereségrészesedés ösztönző szerepe a hatékonyság és a termelési folyamat minőségi mutatóinak állandó javításában. Az új jutalmazási rendszer kétségtelenül sok új elemet és lehetőséget tartalmaz. Ennek ellenére bevezetésétől nem várhatjuk az összes probléma megoldását. Minden attól függ, hogy milyen következtességgel alkalmazzuk és mennyire használjuk ki az érdekeltség elmélyítésére és konkretizálására vonatkozó lehetőségeket. Már pedig ez döntő kérdés! Az érdekeltség javítása és rajta keresztül a dolgozók alkotókészségének következetes kibontakoztatása olyan tartalék, amely rövid távon költséges beruházások nélkül is döntően javítja a termelés menyiségi és minőségi mutatóit. Dr. CSÉFALVAY GABOR A pártszervezet eleve felkészült, hogy a szeszélyes időjárás miatt ne érjéik nagy meglepetések a szövetkezeti dolgozókat. Minden évszakra politikai-szervezési intézkedéseket dolgoztak ki, melyeket a pártcsoportok összejövetelein és a taggyűléseken! megvitattak. A tagok ezeket magukévá tették, minden időben jó munkát végeztek, s idejében végeztek tenni« valóiakkal. Csalk a kukorica betakar!« tásában mutatkozott lemaradás, még« pedig a rendkívül nagy nedvességtar« talom miatt. A. betakarítást elősegítette a szocialista munkaverseny, mellyel kapcsolatban hathatós agitációs munkát végeztek és lelkesedést öntöttek a dolgozókba. A hodosi szövetkezeti dolgozók ál« lattenyésztési sikereikről Is büszkén adhatnak számot. A tervezettnél többet, 1305 tonna sertéshúst, 690 tonna marhahúst termeltek. Baromfihúsból Is többet, 157 tonnát, továbbá 3 és fél millió literes tejforgalmazást érteik el< Megjegyzendő, hogy az állattenyésztésben betartották a takarmányfogyasztási normát. Az idei, igényesebb feladatok teljesítésére Is megvan minden feltételük. KRASCSENICS GÉZA' Aktívabban a társadalmi tevékenységben ■ааавааааааавваваааававааввавааа1 1ааааааааавваааа1вааваааааааааааааааааавааааааааааавваавааааава1 A Nőszövetségnek mintegy ötezer tagja van a nagykürtös! (Veľiký Krtíš} járásban, s így járási szervezettségét tekintve vezet a kerületben. * A Nőszövetség tagjai nemcsak a tagok számának növelését tartják fontosnak, hanem tömegesen kiveszik részüket a társadalmi munkából is. Ennek bizonysága, .hogy az őszi ba* takarítás idején nyolcezer éra társa« dalml munkát végeztek. Feladataik« nak igyekeznek maradéktalanul ele* get tenni — szocialista vállalásaikat a választási programok teljesítésének előmozdításával, továbbá a hulladék« nyersanyagok begyűjtésben való segédkezéssel is teljesítették. Tevékenyek a kulturális és ismeretgyarapító munkában is. Jelentős évfordulók alkalmából előadásokat rendeznek, melyek elmélyítik a dolgozó nők eszmei-politikai ismereteit. Évente megrendezik a vers- és prózamondók járási versenyét, látogatott járási képzőművészeti és kézimunkakiállítást is rendeztek az alapszervezetek közreműködésével. Rendszeresen eljárnak a gyermekotthonokba, különféle ajándékokkal kedveskednek az elhagyott gyermekeknek. A Nőszövetség vezetői kétéves politikai iskolán növelik képzettségüket. A konkrét eredmények további jé munkára ösztönzik a szervezet tagjait. Jámbor Valéria v
