Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
1981. FEBRUAR 7. * 6. szám * XXXII. évfolyam * Ara 1,— Kés A hó alatt még „szunnyad“ a rög, a gyümölcsösökben viszont már csattognak a metszöollók. A Csenkei (Cenkovce) Efsz százhúszhektáros gyümölcsösében korszerű gép segíti a fák metszését. Fot6: kontár Gyula ЯШШЩЯШШШ впашпан ■авсщ; Д szocialista mezőgazdaság ápíté- tésre. Ez a bérrendszer mindkét szeksének sokéves tapasztalata azt torban azonos jutalmazási elveket és bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üze- a jutalmazás elemeinek azonos szermekben az anyagi érdekeltség a tér- kezeti felépítését vezette be. Mindkét melési és a gazdasági célok elérésé- szektorban azonos ismérvek szerint nek egyik leghatékonyabb mozgatója oldotta meg a dolgozók és az egyes és egyben az irányítás igen érzékeny munkafolyamatok minősítési osztóeszköze, ha megfelelő formában, he- lyokba való besorolását. Azonos teljesesen tájolva, a többi irányító esz- sítménynormák használatát irányozza közzel jól egybehangolva alkalmaz- elő és az alapbérek kiszámításához zák. * szükséges bértarifák között is csak Az anyagi érdekeltség biztosításá- annyi különbséget tesz, hogy az álnak általános érvényű szocialista el- kalmazotti viszonyban lévők keresete vei mindig konkrét feltételek és a munkabéradó alá esik, míg a szövettermelőerők adott viszonyai között kezeti tagoké ettől az adótól menteérvényesülnek, s ennek megfelelően sítve van. Ez a bérrendszer a munka változó hangsúllyal szolgálják az minőségi mutatóinak hatékonyabb éradott fejlődési szakasz egyes termelési és gazdálkodási célkitűzéseit. A dolgozó ember ezen keresztül részesedik a létrehozott értékek elosztásából, ezért nincs még 'egy olyan irányítási eszköz, mely annyira közvetlenül érintené a dolgozókat, mint az^ anyagi érdekeltség. Az egyes jutalmazási formák és a hozzájuk kapcsolódó szemlélet hosszú távra kihat és a formák változása után is huzamosan érvényesül. Az anyagi érdekeltség biztosítását a mezőgazdaságban sajátossá teszi a termelés biológiai jellege, a termé- tékelése érdekében bővíti az úgyneszeti tényezők nehezen mérhető hatá- vezett mozgó bértényezők, vagyis a sa a termelési folyamatok és a mun- prémiumok, a különböző pótlékok és kafolyamatok eltérő időbeli ciklusa a bérkiegészítések körét és szerepét, stb. A szövetkezetek esetében ehhez Az ésszerűsített bérrendszer bevejárulnak még a csoporttulajdonból zetése az állami gazdaságok bérezéeredő sajátosságok: A szövetkezeti sében — természetszerűen — kevetagok egyben társvállalkozók is, akik sebb új elemet jelentett, mint a szöközvetlenül érdekeltek a nyereség vetkezeteknél, és ennek folytán gyorvagy veszteség képzésében. Nem ha- sabban meghonosodott, nyagolhatók el azok a szempontok A szövetkezeteknél még erősen él sem, hogy a mezőgazdasági üzemek az a szemlélet, hogy a jutalmazás eldolgozó! az esetek többségében nem- sősorban nem a ledolgozott munkacsak munkaközösségeket, hanem egy- idő és az elvégzett munka jutalma, úttal faluközösségeket is alkotnak és hanem az ezzel elért termelési értéké, ennek folytán az emberközi kapcsola Ismeretlen volt a túlórapótlék, a kétaik nemcsak a munkahelyre, hanem szenléti pótlék, az Üzemzavarok eseaz élet csaknem valamennyi területé- tén fellépő keresménykiesés pótléka re kihatnak. stb. Helyette az elért gazdasági ered-Mint Ismeretes, az állami gazdasá- inényre alapozott évvégi osztalék begokban és szövetkezetekben az elmúlt folyásolta döntően az évi összkereseévek során előbb kísérleti jelleggel, tét. Ez a szemlélet főleg a jól gazdálmajd pedig általános érvénnyel ész- kodó szövetkezetekben honosodott szerűsített bérrendszer került beveze- meg, ahol a tervezett nyereség rendszeresen megvalósult, és ai osztalék mák termájában. Ezek odaítéléséről hagyományosan biztosítva volt. Ezek- az ágazatvezetök, csoportvezetők és ben a szövetkezetekben a tagság nem a közvetlen munkahelyi elöljárók is törekedett az évközi prémiumokra, döntenek. Sajnos, gyakori az az eset, hanem az évvégi osztalék növelését amikor a tényleges érdemek objektív helyezte előtérbe. Nem véletlen tehát, felmérése és az igazságosan differenhogy éppen ezekben a gazdaságokban ciált jutalmazás helyett — az esetle volt a legtöbb kritikai észrevétel a gee konfliktusok elkerülése érdekéracionalizált bérrendszer egyes ele- ben — a vezető egyenlősdi elosztást meivel szemben. Ezekben a szövetke- alkalmaz. így a béreszközök hatásuzetekben a tagság döntő része még kát vesztik, és egyszerű bérpótlékká ma is az eredeti tagság második, har- silányulnak. így teljesítményekkel alá madik nemzedékéből tevődik össze, nem támasztott bérek kerülnek kifiakik iparban vagy más munkaviszony- zetésre, ami tarthatatlan még akkor ban soha nem dolgoztak, és kitartóan jti ha elismerjük, hogy a mezőgazdaőrzik a kialakult paraszti és szövet- gftgi dolgozók — főleg pedig a szökezeti hagyományokat. Ezeknél gyak- vetkezeti tagok — közötti kapcsolatok nem korlátozódnak csupán a munkaidőre és a munkahelyre, hanem a faluközösségi lét minden területét és teljes időhorizontját átfogják, sőt még az egyes családok kölcsönös kapcsolataira is kiterjednek. Ennek folytán sokkal több ütközési és súrlódási lehetőséget tartalmaznak, mint a városlakó vagy a bejáró ipari dolgozók egymásközti kapcsolatai. A 7. ötéves tervidőszakra vonatkozóan a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZSZK kormányának határozata alapján a népgazdaság tervszerű iráran találkozunk olyan nézetekkel, nyitási rendszerének tökéletesítésére hogy a racionalizált bérrendszer be- új intézkedési rendszer lépett érvényvezetésével csökkent az összjövedeb be. Ennek keretében sor került a jumen belül az a bérhányad, amely talmazási rendszer alkalmazásának közvetlen termelési eredményekkel módosítására is. Az állami gazdasávan alátámasztva és nőtt az a rész, gokra vonatkozólag ennek szabáiyzamely mögött sem termelés, de tán tát a Munkaügyi és Népjóléti Miniszmég munka sem ál. tórium 1980. okt. 1-én kelt 143. sz. hir-Ha tüzetesebben utánanézünk, mi detménye tartalmazza, mely a CSSZ- is ezen a téren a valós helyzet, két- SZK Törvénygyűjteményének 35. száségtelenül találkozunk ilyen esetek- mában 1980. november 4-én jelent kel is, de ebben nem a racionalizált meg. E szabályzat legfőbb célja, hogy bérrendszer — vagy újabb nevén ez tovább növelje a vállalati és az egyéni egységes jutalmazási rendszer — a érdekeltséget a termelés növelésében hibás, hanem az a mód, ahogy azt és a hatékonyság fokozásában. Ezzel alkalmazzák. összefügésben a jutalmazást szolgáló A valóság ugyanis az, hogy az egy- bértömeget a rendelkezés két tényeséges jutalmazási rendszer a 6. ötéves zőre bontja: az alap- és az ösztönzési terv célkitűzéseivel összhangban kü- bérrészre. lön hangsúlyt helyez a termelés mi- Az állami gazdaságok részére a nőségi és hatékonysági mutatóinak felettes irányítási szerv a bértömeget ösztönzésére és ehhez a szükséges--» vállalati összteljesítmény és a nyebéreszközöket is biztosítja prémiumok, reség függvényében konkrét öszteljesítménvpótlékok és külön jutái- (Folytatás a 2. oldalon) Az anyagi érdekeltség szerepe a mezőgazdaságban Az 5. oldalon található Ezüstérmesek című cikk szerzője a tardoskeddi (Tvrdošovce) szövetkezet Vanya László vezette gépjavító szocialista brigádját mutatja be. S a cikk arról is tájékoztatja az olvasókat, hogyan vált ez a brigád hírnevessé. © A szocialista brigádok elsődleges feladata, hogy példát mutassanak a feladatok teljesítésében, a haladó termelési módszerek meghonosításában, a szocialista életvitel kialakításában és a szakmai tudás bővítésében. A szocialista brigádok kulturális és nevelőhatásával lapunk 6. oldalán foglalkozunk. О A „Mozgósítani a tartalékokat“ című írás — lapunk 11. oldalán — az agrokémiai vállalatok tevékenységével, a működésüket meghatározó koncepció vetületében foglalkozik. © Lapunk 14. oldalán a „Vitafórum“ keretében egy tapasztalt méhész „Keserű tapasztalat“ című írásához ugyancsak tapasztalt méhészek szólnak hozzá, hogy a közérdekű kérdés a méhészet hasznát szolgálhassa. © Termeljünk több hüvelyest! Ez a gondolat képezi a 12.—13. oldalon megjelenő írás vezérfonalát. A cikk szerzője tapasztalatok és tanulságok nyomán rámutat az agrotechnikában és az anyagi-műszaki ellátásban felmerülő hiányosságokra, amelyek hátráltatják a hüvelyesek sikeres termesztését. ✓
