Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-03 / 1. szám
(jecember első felében nagy hidegek voltak s ez kedvezőtlenül hatolt a háztájiban tartott állutok hasz nosságára. A kedvezőtlen ldö)á rás elsősorban u tojástermelóst csökkentette. A zordabb viszo nyok között tartott tyúkoknál teljesen szünetelt a tojásrakás. A tágas, meleg és esetleg megvilágított szálláson tartott tyúkok télen is kielégítően termelnek. A nappalok mesterséges megviláglttással történő meghosszabbításának Jelentősége abban rejlik, hogy a világos környezetben a prolaktin és a tíroxin hormonok hatására a tyúk belső élválasztású mirigyei több' hormont termelnek, s ez napi két-három dekával növeli a takarmányfogyasztást, a kisálí&íknyéfdéstm az állatok előtt finom, apró kavics vagy durvább homoik. S ne feledjük, hogy a tenyészpulykák állati eredetű takarmányt is igényelnekl A gyöngytyúknkat ugyanúgy kell elszállásolni és etetni, mint a tyúkokat. Ha a gyöngyöst farsangra le akarjuk vágni, kiadósa bban kell etetni {hizlalás felesleges). 12 napra különválasztani az állománytól, hogy a gúnár a többi lúddal Is „megbarátkozzon“. A gúnár egyszeri gázolással öthat tojást termékenyít meg. A tenyészludakat bőségesen és szakszerűen kell etetni, hogy sok tojást rakjanak. A lúd hidegtürö, de meghálálja a meleg ólat és a száraz almot. Faluhelyen a hidak szálláshelyéül szolgáló ólakat gyakran küszöbbel építik. Vigyázat! A küszöb ne legyen magas, mert a jó tojástermelő ludak künynyen megüthetik a tojástartójukat s ez károsan hat a későbbi tojástermelésre. A kacsa gyorsan nő, ezért aránylag sokan tenyésztik A tenyészállatokat januárban kiadósán kell takurmányoznl, és a legmegfelelőbb helyen kell elszállásolni. Az ól vagy istálló ne legyen huzatos, s rendszeresen gondoljunk a takarításra is. Az állatok napi adagja 5 dkg árpát, 2—3 dkg zabot, 5 dkg kukoricát tartalmazzon. Keverék formájában nagyon jó a búzakorpa, főleg lucernaliszttel keverve. vagyis kedvezően hat a tojástermelésre is. Nagyon fnntos, hogy a tyúkok szálláshelyét tisztán tartsuk. A legalább 10—12 cm vastag alomréteget naponta rázzuk fel és hetente cseréljük ki, a padozatot seperjük tisztára és enyhén klóros mészporral vékonyan szórjuk fel. Ügyeljünk arra Is, hogy a tyúkokat élősködők (tetvek, atkák) ne kínozzak. A tyúk szereti a fehérjedús takarmányt, ami sajnos, elég drága és a beszerzése Is körülményes. Ne feledjük, hogy a házi disznóölés során nyert hulladékok (vér, lép, belső el választású mirigyek, nemi szervek stb.) hasznosításával értékes fehérjét kínálhatunk állatainknak. Ha van herelisztünk vagy lucernamurvánk, naponta egy dekát adjunk belőle a tyúkoknak (sok karotint tartalmaz). Az ásványi anyagok pótlása céljából tyúkonként 1 gramm konyhasót és 2—3 gramm meszel adagoljunk, s külön etetőben apró kavics vagy jól kiszárított és őrölt tojáshéj Is mindig legyen az állatok előtt. A pulyka edzett állat, nem igényes a szálláshellyel szemben, a huzatos ólakat azonban nem kedveli. Alomnak tőzeget vagy szalmát használhatunk, amit hetente cserélni kell. A tenyészállatokat kiadósán kell etetni, hogy jő legyen a tojásrakás. Reggel és este szemest adjunk (egyharmadát reggel, a többit este], délben pedig murok- vagy takarmányrépával kiegészítet keveréket. A kifutóból takarítsuk el a havat, hogy kiengedhessük az állatokat a friss levegőre és napfényre. Külön edényben mindig legyen A szerződéses nyúlhizlalást folytatók közöl sokan télen is szaporítják a nyulakat, a általában jó eredménynyel A kanárimadarakat kellő szoktatás után hűvös — áiudo fagymentes — helyiségben is teleltethetjük. Ha szaporítani akarjuk a madarakat, a tojókat feltétlenül hidegebb környezetben kell tartani Fotó: —dek A lúdtenyésztők már kialakították a tenyésztőikét. Néha előfordul, hogy a gúnár csupán néhány kiválasztott lúddal hajlandó párosulni. Ilyenkor vagy a szomszédtól kell kölcsönkérni a gúnárt vagy kivételes kegyben részesített ludakat kell 8— A kacsák most kezdenek tojni. A tenyésztők többsége az igénytelen pekingi fehér fajtát tenyészti. A tojóknak a tojástermelés Idején naponta 3 dikg korpát, 5 dkg herelisztet (lucernamurvát), 2 dkg kukoricát és 15 dkg lédús takarmányt (pl. 10 dkg főtt burgonya, 2—3 dkg takarmányrépa vagy sárga* répa stb. kell adni). A keverő* kot mindig délben adjuk és te* gyünk bele ásványi kiegészítőt (mész, só, mészpor) Is. Száraz keveróket soha ne adjunk a kacsáknak! Sokan úgy vélik, hogy a galambokkal télen sem kell sokat bajlódni, hiszen önellátók. Téves nézet; a tenyésztés sikere éppen a megfelelő elhelyezésen és takarmányozáson múlik. Ez különösen télen érvényes, amikor a határba járó madár nem talál eleséget. Etetésükre szemeseket használjunk. A reggeli adagot 9, a délutánit 15 óra körül szórjuk az etetőkbe. Legjobb galambeleség az árpa, a búzaocsú, a bükköny, a borsó, a csillagfán és a kendermag. Itatásra tiszta, szagtalan víz való. A díszmadarakat igényeiknek megfelelően etessük. Nagyon vt* gyázzunk arra, hogy a változékony időjárás következtében meg ne fázzanak kedvenceink. Szellőztetéskor, a kaiickák tisztításakor tehát körültekintően kell eljárni. Sokan télen is szaporítják a nyulakat. Ha a nőstény januárban ellik és ez az első ollósa (előhasi anya), akkor a ketrecben ajánlatos elhelyezni az elletőládát, amely gátat vet a fiókák szétmászásának s megóvja őket a megfázástól. A takarmányozást a kiváló szénára alapozzuk. A juhtenyésztés ismét kezd ért hódítani, s ez örvendetes jelenség. A juhok januárban kezdenek elleni, ezért az anyá* kát nagy körültekintéssel kell etetni. Ha módunkban áll, a bárányokat válasszuk el az anyjuktól és naponta háromszor engedjük szopni őket. Az anyák előtt egész nap legyen takarmány szalma és széna. Egy anyajuh naponta egy-másfál kiló tejet termel. A tejtermelés serkentésére a szoptatós anyáknak naponta harminc-negyven deka abrakot kell adni. A vemhes kecskékről Is gondoskodni kell: kiadósán takarmányozzunk és az istállót vagy ólat legalább kéthetenként takarítsuk ki, különösen akkor, ha bakot is tartunk. Ne feledjük, hogy a kecske nagyon érzékeny a huzatra. Az almozásra szolgáló szalmát aprított-formában terítsük el, így kiváló istállótrágyát nyerünk. К eszi Molnár Ferenc 1 Ж nyitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat és a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága 1980-ban felhívást fogadott el, melynek értelmében célul tűzték, hogy az SZSZK-ből a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében ezer tonna nyúlhüst vásárolnak fel. Nemrégiben Karol Vrba mérnökkel, a tudományok kandidátusával, a BRANKO Igazgatójával az eddigi eredményekről és a házinyúl-tenyésztés továbbfejlesztésének lehetőségeiről beszélgettünk. Az igazgató elvtárs elöljáróban megköszönte szerkesztőségi munkakullektívánk tagjainak azt az érdemdsú tevékenységét és aktivitását, amit a házinyúltenyésztés, szerződéses nyúlhizlalás eredményeinek és sikereinek népszerűsítésében kifejtettünk. Ezzel összefüggésben kihangsúlyozta, hogy a házinyúltenyésztés elsősorban a magyarlakta vidékre, járásokra összpontosul, ahol sok esetben rendkívülien nagy méreteket ölt. A felhívást — ezer tonna nyúlhús uvagy 360 ezer élőnyúl felvásárlását — már december 4-én teljesítették. Nem végleges számadatok alapján 1980-ban mintegy 390 ezer élőnyulat vásároltak fel. Köztudott, hogy a BRANKO 1970-ben kezdte meg a házlnyulak felvásárlását és feldolgozását. Akkoriban mindössze 43 tonna nyúlhúst vásároltak fel. öt évvel később ez a mennyiség a hatszorosára nőtt. A hatodik ötéves tervidőszakban mintegy 1 millió Wtl ezer élőnyulat vásároltak fel, ami népgazdasági szempontból nagyon jó eredménynek számít. A legtöbb húsnyúl egyébként a dnnaszerdahelyl (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno), a galántai, az érsekűjvári (Nové Zámky), a lévai (levice) és a iiitrai járásokból származik. Ezt a felvásárló központok létesítésénél is figyelembe vették. A nyugat-szlovákia! kerületben három körzeti felvásárló központot létesítettek, mégpedig Nyitrán, Dunaszerdahelyeu és Tmaván. A jövőben a legproduktívabb járásokban (dunaszerdahelyl, galántai, komáromi) járási felvásárló központokat Is kiépítenek. A középszlovákiai kerületben szintén három (Zvolen, Žilina, Lučenec), a kelet-szlovákiai kerületben pedig két (Košice, Poprad) körzeti felvásárló központ létesült. Külön említést érdemel a losonci (Lučenec) körzeti felvásárló központ, amelynek hatásköre a helybeli járáson kívül a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a nagykürtös! (Vefkf Krtiä) járásra is kiterjed — az előzetes adatok alapján a tervezett nyúlfelvásárlást jóval túlszárnyalják. A nyugat-szlovákia! kerületből a trnavai és a senicai járás emelhető ki, mert ezekben még rengeteg termelés-fejlesztési lehetőség, rejtett tartalék vár kiaknázásra. Az utóbbi Időben a nyúltenyésztők több ízben panaszkodtak, hogy későn kapták meg a felvásárolt nyulaikért járó pénzösszeget. Az igazgató elvtárs merész elképzelésekkel számol. A nyálfelvásárlást a hetedik ötéves tervidőszakban — az előző tervidőszak valóságához viszonyítva — megkétszerezi, tehát mintegy 2 millió 300 ezer élőnyulat szeretnének felvásárolni és feldolgozni. Ez a népgazdaság száméra rendkívüli előnyökkel jár, különösen ami a gereznát illeti, hiszen a jövőben sem számolnak az élőnyulaik kivitelével. Az igényes feladatok teljesítése a szó legszo-EZER TONNA NYÜLHOS A HÁZTÁJIBÓL A szerződéses nyúlhizlalás fejlesztését szorgalmazzál! ezzel kapcsolatban önbfrálóan rosabbb értelmében megköveelismerte, hogy szeptemberben teli a prefesszionalizinus elvei- és októberben egyszerűen nem nek gyakorlását, tehát azt, hogy voltak képesek megbirkózni a a nyitlak felvásárlását és felmegnövekedett feladatokkal! Ez dolgozását tervszerűen és módrészben érthető Is, hiszen az szertanilag irányítsák, szervez- SZSZK-ban több mint húszezer zék. Ex indokolttá teszi a fel-A nyitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat által felvásárolt és feldolgozott pecseayenyulak zöme tőkés exportra kerül Fotó: Matis P. nyúl-tenyésztőt tartanak nyilván. A helyzeten végül is úgy segítettek, hogy a munkaerők számát kettővel megtoldottak. Ezt követően Vrba elvtárs rendeletét adott ki, melynek értelmében hét, a karácsony előtti időszakban pedig két napon belül továbbítani kellett a helyt szervezeteknek, a klsállattenyósztőknek járő pénzösszeget. A nitrát BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat a jövőben vásárló központok hálózatának további kiépítését, a közép- és kelet-szlovákiai kerületben a tenyésztés színvonalának emelését, valamint a feldolgozót kapacitás bővítését. Ez utóbbit részben egy új feldolgozói kapacitás létesítésével (Lučenec), részben pedig a már meglevő kapacitás felújításával szeretnék megoldani. Különösen a nyúlhús csomagolásának Javítása Időszerű feladat, főleg • tőkés piac hálózatának bővítése érdekében. A házinyúl-tenyésztés ösztönzése jó úton halad. A jövő időszak igényes feladatat azonban megkövetelik, hogy a nyulászok tenyészállatokkal történő ellátása is végre megoldódjon. Ennek érdekében az idén — a nitrai Állattenyésztési Kutató Intézet közreműködésével — megkezdik egy nyúlszaporftó farm kivitelezését. Erre nagy szükség lesz, hiszen a jelenleg tenyésztett fajták termelőképességének kihasználásában — a kutatók szerint — 30—40 százalékos tartalékok vannak. Az első időszakban a farmon háromezer tenyész anyaállatot tartanak. A BRANKO vezetősége a farm felépüléséig is gondol a tenyészanyag javítására — évente egy vagy két ízben tenyészállat-vásárt rendeznek, melyeken a nyulászok tenyészállatokat vásárolhatnak, illetve cserélhetnek. A nyúltenyésztők egyelőre nem számolhatniuk sem a felvásárlási ár, sem pedig a nyúltáp eladása árának módosításával. Elképzelések vannak azonban arról, hogy a jövőben kétféle (a húsnynlak és a szoptató anyák számára) nyáltáp kerül forgalmazásra. Az idén a nyúltáppal való ellátásban is várható javulás, mert a bratisbaval Mezőgazdasági Felvásárló éa Ellátó Vállalat vezérigazgatósága ígéretet tett arra, hogy • vágtornóci (Trnovec nad Váltom) keverőüzemet a nyúl táp gyártására szakosítják és ez a keverőüzem látja majd el egésx Szlovákiát. A BRANKO a jövőben a nyulászok tenyésztői kellékeinek, segédeszközeinek ellátásáról lt gondoskodik. A szomszédos Magyarországról hatszáz — etetőkkel és Hatókkal felszerelt —• UHNY—01-es típusú univerzális háztáji nyúlketrecet importált (a DELTA Ipari Szövetkezet terméke). A nyúltenyésztők a komplett ketreceket egyrészt megvásárolhatják, másrészt bizonyos mennyiségű házinyúl értékesítésének vállalásával térítésmentesen is hozzájárulhatnak. Ha a készlet elfogyna* akkor további ketrecekről gondoskodnak. (A ketrecekkel kapcsolatos tudnivalókat a nyúltanyésztők februári konferenciája után Ismertetjük — a szerk. megjegyzése.) Bízunk abban, hogy a nyúltenyésztők élnek az adott lehetőségekkel és mindent elkövetnek a házinyúl-tenyésztés, a szerződéses nyúlhizlalás továbbfejlesztése érdekébent BARA LÄSZLÖ
