Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 5. szám
vábbi szolgáltatások létesültek a szakigazgatósági vállalat keretében. A szakigazgatóság! szolgáltatásokon kivül Tachovban önálló nemzeti vállalat formájában létesült az Agrostroj, amely a mezőgazdasági termékek felvásárlásával, betakarítás utáni kezelésével és tárolásával foglalkozik. Emellett a mezőgazdaság ellátását is szolgálja, pl. a mütrágyaellátásról gondoskodik. A tanulmány megvalósításához a járási állategészségügyi létesítmények és az állattenyésztési szolgálat is hozzájárult, habár nem vált a szakigazgatósági vállalat részévé. A szolgáltatások szakigazgatósági v«llalat keretében való létesítése a beruházási építkezések megvalósításának alapvető feltételévé vált. A nagykapacitású üzemek építésére, valamint a párhuzamosan folyó lakásépítés és a talajberuházások realizálására szakosított üzemeket létesítettek. Ezek egyike a Planán létesített Mezőgazdasági Építőipari Kivitelező vállalat, a felsorolt objektumok építője is. Ezt az üzemet fokozatosan felszerelték a szükséges gépekkel és műhelyekkel, hogy a reá bízott feladatokat el tudja látni. Meg kellett oldani az új épületek műszaki berendezésének fejlesztését, gyártását és szerelését — ez a tachovi Műszaki Fejlesztő Vállalat és a záchlumí-i Központi Műhelyek feladata volt. Hasonlóképpen beszélhetünk a talajberuházásokról, melyek realizásáról a tachovi Egyesült Növénytermelési Szolgáltatások üzeme gondoskodott. Ez az üzem biztosítota a beruházási építkezéstől függő egyéb tevékenységeket, pl. a Ta- Chovi Növényvédő Központ működését is. További beruházásokat fordítottak a mezőgazdasági technika karbantartó műhelyeire az egyes mezőgazdasági vállalatokban. Ennek bizonyítéka a Planában fokozatosan kiépített nehéz gépesítési központ. Mindez 1971-ig megvalósult. Az új objektumok építése, a talajberuházások és az új gépek és berendezések vásárlása az 5. ötéves tervidőszak további részében és a 0. ötéves tervidőszakban is a tervek szerint valósult meg. A tachovi járás további fejlesztése továbbra is szervesen összefügg a beruházási építkezéssel. Ez korlátozott pénzügyi és energetikai feltételek között fog megvalósulni. Meliorációs építkezés a 7. ötéves tervidőszakban A mezőgazdasági földalap termőerejének fokozására irányuló legfontosabb intézkedések közé a beruházási és nem beruházási jellegű meliorációs építkezések tartoznak. A beruházási jellegű beavatkozások közé tartozik a lecsapoló- és öntözőberendezések építése, a velük kapcsolatos folyóvizek szabályozása, a víztározók építése stb. A nem beruházási jellegű meliorációs intékedések sorába a parlagon fekvő rétek, legelők és földek újramüvelése, a homokos és kötött talajok termékennyé tétele,'a talajjavító meszezés, az erózió elleni védelem stb. tartozik. A CSSZK-ban az elmúlt 10 év folyamán kb. 590 ezer hektárt csapoltak le és 177 ezer hektáron kiépítették az öntözőberendezéseket. A nem beruházási meliorációs intézkedések keretében 91 ezer ha parlagon fekvő földet, 526 ezer hektár rétet és legelőt újraműveltek, 370 ezer ha homokos és kötött talajt tettek termővé. A talajjavító meszezést több mint 1 millió 284 ezer hektáron végezték el és 200 ezer hektáron tettek védőintézkedéseket a víz- és szélerózió romboló hatása ellen. A lecsapolási munkálatok súlypontja a következő öt évben a hegyvidéki és a hegyaljai körzetek tagolt terepére helyeződik át. Ezeknek az építkezéseknek a részaránya meghaladja a lecsapolási munkálatok 60 %-át. A lecsapolási munkálatok gazdasági eredményeiről meggyőző adatokat szolgáltatnak azok a megfigyelések, amelyeket 90 lecsapolási építkezés után kb. 15 ezer hektáron a termelés és a termelési eredmények szakaszán végeztek. A teljes növénytermelési érték a lecsapolás előtti hektáronkénti 3341 Kés-ről 8417 Kés re növekedett. Ez hektáronként 5073 Kés értékű növekedést jelent. Ugyanakkor a melioráció előtti növénytermelési bruttó jövedelem 686 Kés-ről melioráció után 4524 Kés-re növekedett, ami 662 %-os gyarapodást jelent. A típusépületek megoldásának példájaként megemlíthetjük a burgonya betakarítása utáni kezelésére és tárolására szolgáló épületek műszaki tervének legfontosabb elveit. A 7. ötéves tervidőszakban a CSKP KB 13. ülésének határozata szerint évente 35 — 40 ezer tonna burgonya befogadására alkalmas, kb. 8 — 10 burgonyatárolót kell építenünk. Az építkezési burgonya tárolására elsősorban cellás burgonyatárolókat építünk kb. 5 — 10 ezer tonna befogadására, a cellákban 50 — 100 tonna burgonya fér él, és egy cellát az ültetőburgonya szállítőlapos tárolására használnak. Ezeket a burgonyatárolókat a burgonya zsákolására, esetleg csomagolására is felszerelik, a nagyobbakat burgonyahámozógéppel is ellátják. Az ültetöburgonya termesztésére szakosított mezőgazdasági vállalatok 3 — 6 ezer tonna kapacitású ültetőburgonya-raktárak építését tervezik. Ezek elsősorban szállítólapos megoldásúak lesznek, elsősorban a magasabb fokú szaporítás számára. míg a sorozatterv szerint épített 1200 — 2400 tonna befogadóképességű és osztályozógéppel ellátott cellás burgonyatárolókat a jelenlegi központok kiépítésére, valamint az ipari burgonyát termelő mezőgazdasági vállalatokban a vásárolt ültetőanyag tárolására javasolják. A mezőgazdasági technika karbantartó és gondozó központjai A hatvanas évek végén nyilvánvalóvá váltak a mezőgazdasági technika iránti megelőző gondoskodás rendszerének fogyatékosságai. Nem volt megfelelő sem a technológia, sem a szervezés módja, mivel az új mezőgazdasági technikának minőségileg új műszaki és gazdasági paraméterei vannak. A szövetségi kormány elnöksége 1972-ben határozatot fogadott el „A mezőgazdasági technika széthelyezésének és kihasználásának nagyobb hatékonyságára és a mezőgazdasági technika iránti gondoskodás egyetemes rendszerének bevezetésére irányuló intézkedések“ címen. A gondoskodásért a Gép- és Traktorállomások Termelési Gazdasági Egysége és a járási mezőgazdasági Igazgatóságok vállaltak szavatosságot. Ezért a gtá és a jmi akkori fejlesztési vállalatában kidolgozták az ún. karbantartó-gépgondozó állomások (KGÄ) kísérleti üzemeinek tervét, és a felsőbb szervek általi jóváhagyásuk után hozzáláttak azok műszaki tervének kidolgozásához. A KGA keretében megvalósították a megelőző gondoskodás munkahelyeinek okszerű munkamegosztását, ezek kapcsolódását a gépjavításra, és megteremtették a feltételeket a gépek kezelésének (gépkocsivezetők) elkülönítésére a megelőző gondoskodástól. A KGÄ funkcionális részei —: a munkahelyek, a gépmosás, kenés, műszaki karbantartás és a kisebb gépjavítások, a pótalkatrész-raktár, olajraktár — eleget tettek a kitűzött feladatnak. Az új rendszer előnye főként a gondozás minőségében, a munkatermelékenység növekedésében, a gépek iránti gondoskodásban (több mint 10 %-kal], a gépek (kb. 12 °/o-kál), nagyobb mértékű kihasználásában, a nem kívánatos üresjáratok kiküszöbölésében, a gépjavítási költségek (közel 10 °/o-os) csökkentésében, az üzemanyagok (a gázolaj kb. 2 %-os, az olajok 5 %-os és a kenőolajok 10 %-os) megtakarításában, valamint a pótalkatrészekkel, való Jobb gazdálkodásban nyilvánult meg. Nem kevésbé fontos, hogy javult a dolgozók munkakörnyezete és munkabiztonsága is. Az építkezésre vonatkozó javaslatra a szerzett tapasztalatok és az érvényes rendszerben elfoglalt helyzetre való tekintettel a következő fontos szempontok érvényesek: ír-: a megelőző gondoskodást végző munkahelyet csak a járási tervezetben kijelölt helyen kéll építeni, ügyelni kell arra, hogy az építkezés helyén elegendő terület álljon a többi munkahely építésére (parkolóhelyek, üzemanyagkutak, fedett garázsolóhelyek, műhelyek, raktárak, szociális berendezések). A tervezetben erről a területről sem feledkeztek meg, a megelőző gondoskodás gazdaságos üzemelésének biztosítására feltétlenül azonnal meg kell oldani az üzemanyagfeltöltés kérdését, kiépíteni a parkolóhelyeket, hogy a járatokat a minimumra csökkentsük, ki kell dolgozni az adott feltételeknek megfelelő munkaszervezést és többmüszakos (1,1 — 1,8-os, az idénynek és a helyi feltételeknek megfelelő) üzemelés bevezetését kell javasolni. A megelőző gondoskodás központjainak műszaki felszerelését belefoglalták a mezőgazdaság komplex gépesítéséhez szükséges gépek jegyzékébe, ami első lépést jelent a gépek leszállításának biztosítására és egyúttal arra, hogy biztosítva legyen azok folyamatos felújítása, és így a gépek műszaki és gazdasági paraméterei az adott feltételekhez viszonyítva optimálisak legyenek. Befejezés A beruházás a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének fontos eszköze. Főbb irányait a CSKP KB 13. ülésén határozták meg. A prioritás meghatározása lehetővé teszi, hogy a beruházási eszközöket a tartalékok gyorsabb ütemű felhasználására, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés horderejű programjának fejlesztésére összpontosítsuk. A keretek, pénzeszközök és építőipari kapacitások maximális kihasználása érdekében szükséges, hogy a beruházók és a műszaki tervezőirodák maximális mértékben kihasználják az átépítés, korszerűsítés és a meglevő termelési objektumok átépítésének, korszerűsítésének és kibővítésének a lehetőségét. Az épületek kiválasztásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek nagy hatékonyságúak, mezőgazdasági földet és energiát takarítanak meg, lehetővé teszik az anyagráíördítás csökkentését és a munkatermelékenység növelését. A 7. ötéves tervidőszakban az építkezés lényegesen igényesebb lesz és erre a tényre minden beruházónak, műszaki tervezőirodának és szállítónak Idejekorán fel kell készülnie. Haladó tapasztalatok iskolája V. TANANYAG A beruházási építkezés közvetlenül befolvásolia a mezőgazdaság fejlesztési programjának sikeres teljesítését A beruházási építkezés a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban, népgazdaságunk többi ágazatához hasonlóan, teret nyit az állóeszközök bővített újratermelésére. Am a többi népgazdasági ágazathoz viszonyítva bizonyos sajátosságokkal rendelkezik, melyek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés specifikus feltételeiből következnek. A mezőgazdasági termelés kiterjed az ország egész területére, tehát annak legfélreesőbb sarkára Is, ahol gyakran nincsen semmilyen ipar és a nagyobb lakótelepek eléggé távol vannak. Ezért a beruházási építkezésnek a mezőgazdaságban a jelentősen elaprózott járulékos építkezésről is gondoskodnia kell, és a népgazdaság többi ágazatához viszonyítva a vállalati lakásépítkezés is sokkal elaprózottabb. Az emberi környezettel szemben támasztott egyre növekvő követelmények arra kényszerítik a mezőgazdasági vállalatokat, hogy a nemzeti bizottságokkal együttműködve biztosítsák a bölcsődék és óvodák építését. A nemzeti bizottságokkal együttműködve a kereskedelmi hálózat bővítésével, kulturális létesítmények, utak, vízvezetékek és az emberi környezetet javító létesítmények építésével szépítik a községek arculatát. A mezőgazdasági beruházási építkezés, ugyanúgy, mint egész népgazdaságunk területén, lehetővé teszi, hogy a termelésben érvényesítsék a legújabb tudományos és műszaki Ismereteket. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlődésében a szocialista nagyüzemi termelés kezdetétől gyakorlatilag minden tizedik évben minőségi változásokra kerül sor, melyek minden esetben a beruházási építkezés átértékeléséhez vezettek. Olyan folyamat ez, amely a tudományos és műszaki fejlődés hatására lehetővé teszi a minőségileg új, nagyobb termelési és gazdasági paraméterekkel rendelkező beruházások megvalósítását. Mivel ezek költségesek és nagy teljesítményűek, gazdaságos kihasználásukra meg kell teremteni a feltételeket. Mindez a mezőgazdasági termelés egészének összpontosításához és szakosításához vezet. A termelőerők fejlődése válik a mezőgazdasági munkamegosztás döntő tényezőjévé, ez határozza meg a mezőgazdasági vállalat nagyságát, annak vál* lalatl szervezetét és a gazdasági központ nagyságát is. Azután visszahat a tudományos-műszaki fejlődésre és a beruházási építkezésre. A mezőgazdasági beruházások, az állóeszközök értékének és a traktorosok számának áttekintése a CSSZSZK-ban 1. táblázat 1______________ > Beruházások mtlliá K£s-ban az 1967-ben érvényes árban Az állóeszközök értéke millió Kčs-ben A traktoregységek száma (15 vonóhorog LE-A traktorokra átszámítva 1949 1079 44 438 nem követtük figyelemmel 1954 3 066 51 208 32 312 1959 8 428 65 943 G1 932 1964 8 080 90 263 161 577 1969 9 276 112 517 204 735 1974 13 379 149 311 250 696 1979 14 454 , 205 815 344 200 A beruházások évi összege a figyelemmel kísért időszak alatt több mint a 13-szorosára növekedett. Az állóeszközök szerkezetében a gépek és gépi berendezések részaránya gyorsabban növekedett, mint az épületeké. Például a traktoregy-1. ségek száma az 1949—1969-es időszakban az eredeti több mint tízszeresére emelkedett. A mezőgazdasági termelésből kiküszöböltük a fáradságos munkákat és a kézi mimka túltfyoinó részét gépi munkával helyettesítettük. Ebből a szempontból jelentős fordulat következett be a növénytermelésben. Az állóeszközök 1 dolgozóra eső értékének alakulása és a % mezőgazdasági dolgozók létszámának csökkenése 2. táblázat > « A dolgozók száma Az állóeszközök egy dolgozóra eső értéke Az árutermelés értéke az 1967-es árakban (millió KCs-bajij 1949 2 126 884 20 536 15 222 (1950) 1954 1 796 830 26 538 14 994 (1955) 1959 1 455 024 39 173 17123 1964 1 192 242*) 67 965 21 774 1969 1 132 353 92 461 24 876 1974 989 738 136 811 31 211 1979 897 567 229 303 53 066 •) 1965 A mezőgazdasági dolgozók száma harminc év alatt összesen 1229 317 személlyel, azaz 42,3 %-kal csökkent. A dolgozók számának csökkenését a munkatermelékenység növekedésével igyekeztünk ellensúlyozni, ezért a beruházások egy dolgozóra átszámított évi értéke ugyanazon időszakban a 30-szorosára növekedett. így az állóeszközök 1 dolgozóra eső értékét az eredeti 20 536 Kds-ról 1979-ben már a 229 303 Kčs-ra növelhettük. A beruházások növelésével és a többi belterjesitő tényező növekedésével az árutermelési értéket is a 3,5- szörösére emelhettük. Egy mezőgazdasági dolgozó 1979-ben 7,2-szer több árut termelt mint 1849-ben. A felsorolt adatok meggyőzően bizonyítják, milyen fontos szerepet játszik a beruházás a mezőgazdaságban, és milyen össztársadalmi értéket befolyásolt a szocialista mezőgazdaság építésének ideje alatt. • A mezőgazdasági beruházásokat befolyásoló tényezők A mezőgazdaság a szocializálás kezdetén az adott körzetnek megfelelő termékstruktúrát termelt és minden gazdasági állatfajt tenyésztett. Mivel a mezőgazdasági üzemek területe kicsi, és termelése igen elaprózott volt, alacsony volt a termelés összpontosítása is. Ez a termelési mód megkívánta a szükséges anyagi-műszaki alapot, amely a beruházási tevékenységnek megfelelően alakult. A beruházások elosztásakor gondoskodni kellett minden mezőgazdasági üzem felszereléséről. A termelés összpontosítására és szakosítására akkor került sor, amikor az egyes gazdaságok csökkentették a termékek választékát és összpontosították azok termelését. Üj, speciális tevéken, séget folytató vállalatok létesültek, pl. baromfi-, malac- és üszőnevelésre, marhahizlalásra, növényvédelemre és tápanyagellátásra, a gyümölcs és zöldség betakarítás utáni kezelésére és tárolására, takarmányszárításra szakosított, továbbá takarmánykeverő, építőipari és gépjavító vállalatok. A szakosítás vállalaton belül is folyik, ahol az állattenyésztő telepeket a szarvasmarba egyes csoportjainak tenyésztésére szakosították, és ennek megfelelően összpontosították az egyes betakarítás utáni kezelést végző gépsorokat, a gépek karbantartását és javítását végző kapacitásokat, szakosított növénytermelő és szakosított gépesítő és szállító központokat. Ilyen körülmények között megváltozott a beruházási tevékenység iránya is, amelynek alkalmazkodnia kellett a termelési alapban bekövetkezett változásokhoz és a mezőgazdasági vállalat belső műszaki ellátására irányuló követelményekhez, ugyan- ;
