Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 5. szám

akkor respektálnia és támogatnia kell a Járás és kerület keretében a szakosítást.

A beruházási tevékenység lehetőséget ad a termelés volumenének, és minőségének lényeges változtatására, a munkatermelékenység, a munkakörnyezet és általában a hatékonyság növelésére. Terjedelmével és minőségével távlatilag befolyásolja a termelés általános színvonalát. A beruházási tevékenység igényes a pénzügyi, kapacitási és anyagi forrásokkal szemben, ezért annak terjedelmét ezek a források korlát tozzák.

A pénzügyi források minden vállalatban az állóeszközök leírásának függvényei, amelynek nagyságát az állóeszközök élettartama és a nyereségrészesedés alapján határozzák meg. A beruházások pénzelésének további forrását a Csehszlovák Állami Bank által nyújtott hitelek és a felettes szerv által nyújtott kölcsönök képezik, amelyek az egész népgazdaság eredményeinek újraelosztási lehetőségeitől, valamint az állam beruházási tevékenységének irányától függnek.

A beruházsi tevékenység további meghatározó tényezői közé tartoznak a munkaerő- és vízforrások, az emberi környezet (főként a levegő és a vizek tisztaságának) védelmére irányuló követelmények, a higiéniai, állategészségügyi, munkabiztonsági és tűzvédelmi rendszabályok, valamint a területi fejlesztési tervek. _

Az erőforrások korlátozottsága és a beruházási szükségletek között mindig voltak, vannak és lesznek ellentétek. Természetes ellentétről van szó, amely a bővített újratermelés előnyeiből és a beruházási lehetőségekből következik. A felsőbb szervek általi újraelosztás és ä tervezés következtében ezek az ellentétek gyengültek. Ennek ellenére léteznek és csak annyit ferdíthetünk befektetésekre, amennyi a rendelkezésünkre áll.

A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága

A termelés hatékonyságát a beruházások a beszerzési költségekkel, teljesítőképességükkel, a karbantartási, javítási és technológiai anyagráfordítási költségekkel, energia és munkaerőszükséglettel (a munkatermelékenység növekedése) befolyásolják.

A mezőgazdaságnak, mint biológiai termelésnek, a beruházások értékelésekor néhány különleges szempontot is figyelembe kell vennie. Például azt, hogy a termesztett növények fejlődésének ideje alatt ezek nemcsak a tömegüket változtatják, hanem minőségi változásokon is mennek át, pl. változik a fehérje-, cukor-, keményítő-, rost- és vfztártalmuk stb. Vagy biológiai változásokon mennek át, vagyis beérnek, elhalnak, a kártevők megtámadják őket, a mezőgazdasági munkák időpontjának (szántás, vetés, trágyázás, növényvédelem) hatása a maximális terméshozam elérésének viszonylatában.

Ezért a beruházások gazdasági előnyösségének, vagy az állóalap kihasználásának értékelésekor ezeket a behatásokat figyelembe kell venni. Például a búzát a technika érettség elérésekor azonnal be kellene takarítani. Amennyiben a mezőgazdasági munkákat nem végzik el az optimális időpontban, a veszteségek minden évben nagyok. Ez a helyzet befolyásolja az állóalap mennyiségét és főként annak kihasználását.

A tudományos-műszaki fejlődés lehetőséget nyújt a beruházások kivitelezőinek arra, hogy egyre nagyobb teljesítményű gépeket, berendezéseket és épületeket szállítsanak le. Ez a ciklus a maga módján gyorsuló ütemű és az állóeszközök gyorsabb műszaki (erkölcsi) elavulásához vezet, amely szükségessé teszi a rövidebb beruházási ciklus érvényesítését még az olyan teljesen fizikailag nem elhasználódott állóeszköz kiselejtezése árán is, amelynek még jelentős értéke van. A fizikailag még nem teljesen elhasználódott alapeszköz pótlása abban az esetben lehetséges, ha az új beruházás nagy gazdasági hatékonyságú és nemcsak a kiselejtezett állóeszköz maradék értékét képes fedezni, hanem ezenfelül a gazdasági eredményt is lényegesen növeli. A beruházások terjedelmét a jövőben is a pénzügyi erőforrások és a szállítók termelési lehetőségei korlátozzák.

Tudományos-műszaki fejlődés és a beruházások

A beruházási tevékenység folyamán a saját érdekünkben kötelesek vagyunk realizálni a tudomány és a technika leghaladóbb eredményeit, főként azokat, melyek a kísérleti üzemelés, a kísérleti építkezés és a modellépület keretében bizonyították. Ugyanez vonatkozik az újítási javaslatokra is. Nem minden tudományos eredmény vagy újítási javaslat hoz üzemi feltételek között progresszív eredményeket, mivel az új utak keresése nem egyszerű és kockázat nélküli. Ezért a kípróbálatlan vagy befejezetlen tudományos kísérletek realizálása kockázatos és sok esetben nem hozza meg a várt eredményeket.

A tudományos és a műszaki eredmények kísérleti érvényesítése a mezőgazdaságban nem jelent egyszerű és rövid lejáratú folyamatot, mivel a termelési ciklus hosszú lejáratú, és ezen felül az egyes években az Időjárás változásainak befolyása alatt áll. Ezért a mezőgazdaságban csak az átütő javulást hozó eredmények érvényesülhetnek, melyeket rövid próbaidő után ki lehet értékelni.

Az új beruházások esetében a beruházó gyakran áll választás előtt, típusterveket vagy olyan sorozatterveket érvényesítsen, melyek a gyakorlatban már beváltak, de a jelenlegi tudományos kutatás szempontjából már elavultak, vagy realizálja a legújabb ismereteket, de azzal a kockázattal, hogy ez a módszer az üzemi feltételek között nem feltétlenül érvényesül. Ezért az új módszereket először kísérletek formájában kell kipróbálni. Ezek terjedelme meghatározott, és a folyó beruházásokban csak a típus- és sorozatterveket fogjuk megvalósítani. A típus- és sorozattervek lehetővé teszik az éuületszerkezetek, gépek és technológiai berendezések tömeggyártását, esetleg az egész objektumok leszállítását. A használók azután kihasználják a többiek tapasztalatait, gyorsan elérhetik a tervezett teljesítményeket és a gazdasági paramétereket, biztosíthatják a pótalkatrészeket, a szervizt és javítást.

A beruházási tevékenység .tekintettel annak realizálására szolgáló erőforrásokra, mindig költséges lesz, és minden dolgozó felszereltségének, növekedésével a költségek is állandóan növekedni fognak. Ezért van szükség az állóeszközök maradéktalan és teljes kihasználására.

Az állóeszközök kihasználásának hatását néhány példával dokumentálhatjuk.

Az SZK-4-es arató-cséplőgéppel évente 120 hektárt arattak le és az értékleírás 1 ha-ra eső összege 73 Kčs volt. Ha ugyanannyi hektárt az E-516-os arató-cséplőgéppel takarítottak volna be, akkor az 1 ha-ra eső értékleírás összege 234 Kčs lett volna, vagyis a négyszerese, tehát ugyanolyan öszszegű, mint amennyiért a gtá takarítaná be.

Az 500 férőhelyes tehénistállóban 2500 lit. átlagos tejhozam mellett az értékleírások következtében a jövedelem csaknem 250 ezer Kčs-vel alacsonyabb, mint az ugyanolyan istállóban de 4000 literes átlagos tejhozam mellett.

A marhahizlalásban 700 g-os napi és állatonként! súlygyarapodás mellett ugyanannyi hús termeléséhez 30 %-kal több férőhelyre van szükség, mint a napi és állatonként 1000 g-os súlygyarapodás esetén.

A gazdasági eredményeket és a beruházási tevékenység irányát továbbá az állóeszközök helyes kezelése, karbantartása, javítása és élettartama is befolyásolja. Az állóeszközök idő előtti kiselejtezése és rossz kihasználása aránytalanul csökkenti a beruházási tevékenység technológiára és a kapacitásokra való kiterjesztésének a lehetőségét, melyek növelik a termelés mennyiségét és minőségét, korlátozzák a veszteségeket, növelik a munkatermelékenységet stb. Ennek következtében lelassul az egyes vállalatok műszaki fejlődése.

A beruházási termelés módját és hatékonyságát sok évre befolyásolja. Csak a helyesen irányított és megválasztott beruházások hozhatnak hasznot az egész társadalom és a vállalat számára. A beruházások szabályozására az elmúlt években kidolgozták a mezőgazdasági termelés fejlesztési tervezetét. A járási tervezetek képezik a beruházások okszerű és távlati széthelyezésének alapját, meggátolják a nem okszerű, rövid távú beruházások tisztázatlan vállalati távlatok hatása alatti érvényesítését.

Beruházások a 7. ötévé tervidőszakban

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházási politikáját a 7. ötéves tervidőszakra a CSKP KB 1979 márciusában megtartott 13. ülése határozta meg. A beruházási politika elveit „A mezőgazdasági beruházások legfontosabb irányelvei a 7. ötéves tervidőszakra és a további időszakra“ c. dokumentumban dolgozták fel, és ezt a Zemédélské noviny hasábjain, valamint önálló brosúra formájában jelentették meg.

A beruházási tevékenység a 7. ötéves tervidőszakban az elmúlt évek összes jó tapasztalataiból, többek között a típus- és sorozattervek szélesebb körű érvényesítéséből, a talaj termőerejének fokozásából, valamint a beruházási költségeknek a létező objektumok átépítése, kiépítése és korszerűsítése útján való csökkentéséből indul ki. Ezek erőforrásai azonban korlátozottak, ezért a döntő fontosságú körzetekbe irányulnak.

Olyan beruházásokról van szó, melyek

a) a mezőgazdasági termelés növekedését befolyásolják, pl. a talaj termőerejének fokozása, az agrokémiai vállalatok építése és a szarvasmarhatartás objektumainak építése,

b) csökkentik a termelési és tárolási veszteségeket, pl. a termés takarmányok, a burgonya, a gabonafélék esetében stb.,

c) hozzájárulnak az energiaszükséglet és az állóeszközök kihasználásának megoldásához, pl. a gépkarbantartó és javító központok javítóműhelyek építése, kazánházak felújítása és korszerűsítése,

d) befolyásolják a gyümölcs- és zöldségtermelést, beleértve az átmenő gázvezeték kompresszortelepi füstgázmelegének a kihasználását,

e) lehetővé teszik az élelmiszeripari kapacitások és exportlehetőségek növelését,

f) megoldják az emberi környezet védelmének problémáját,

' pl. a szennyvíztisztító berendezésének építése.

A 7. ötéves tervidőszak kiemelt beruházási építkezései közé tartozik továbbá a következő létesítmények építése:

•— agrokémiai vállalatok

Ezek építését az 5. ötéves tervidőszakban kezdtük el; célunk a nagy műtrágyaadagok és növényvédőszerek hatékony kihasználása volt a növénytermelés növelésére és az emberi környezet védelmére.

Az agrokémiai vállalatok tevékenységét a 6. ötéves tervidőszakban kiterjesztettük az állatok táplálásának irányítására, a szervestrágyák termelésének és kihasználásának javítására. -Az agrokémiai vállalatok építése költséges beruházási tevékenység, amely magában foglalja a műtrágyák és növényvédőszerek raktárainak, továbbá a garázsok, a karbantartó- és kezelőközpontok, a szocialista és adminisztrációs épület építését. Az építkezés költségességét a higiéniai, vízgazdasági, munkabiztonsági és egészségvédelmi követelmények, de sok esetben a gazdasági vasút építésére irányuló követelmények is befolyásolják.

Az agrokémiai központokat a 7. ötéves tervidőszakban a kísérleti üzemeléssel szerzett tapasztalatok alapján a cseppfolyós trágyák és az istállótrágya tárolására szolgáló raktárakkal fogjuk kiegészíteni. Továbbá feltételezzük, hogy sor kerül a műtrágyaraktárak decentralizására, ami lehetővé teszi a trágyázógépek jobb kihasználását és a beruházási építkezések költségeinek a csökkentését.

•— terimés takarmányraktárak.

A tartósított terimés takarmányok előállítása sok tényező függvénye. Ezek közé tartozik a termesztett takarmánynövények szerkezete, az agrotechnika színvonala, a betakarítás és a tartósítás technológiája. Ide soroljuk még a tárolás módját is, amely a tárolt takarmányok minőségét, a tárolási veszteségek nagyságát és az emberi környezetre gyakorolt hatását befolyásolja. A raktárak építésére irányuló igények azonban a tartósítás technológiájától, a termelés összpontosításától, valamint a tárolási és kiszedési munka gépesítésétől függően a fejlődés folyamán lényegesen változnak. Ez az oka annak, hogy sok raktár nincs kellőképpen kihasználva, ugyanakkor további raktárak építésére van szükség.

A 7. ötéves időszakban a meglévő megfelelő raktárakat teljes mértékben ki kell használnunk. A jó minőségű széna biztosítása érdekében, főként a répatermelő körzetekben szénapajták építésével és minden megfelelő szerkezeti anyag felhasználásával számolunk. Ezeket az épületeket 2 millió Kčs-ig terjedő költségekkel kell felépíteni. A takarmányok hideg vagy előmelegített levegő áramoltatásával végzett utánszárítása megoldja a jó minőségű és olcsó terimés takarmányok alacsony energiaigényű termelését. A könnyű fűtőolaj érának emelkedése rákényszerít minket arra, hogy ezzel a módszerrel helyettesítsük a forrólevegős gyorsszárítást.

•— a gyümölcs- és zöldségtermelés épUletei

Ebben a csoportban a legfontosabb beruházások közé tartoznak azok az épületek, melyek az átmenő gázvezetékek kompresszortelepeinek füstgázmelegét hivatottak kihasználni. A hazánkon áthaladó gázvezeték kompresszortelepein a földgáz szállítása közben füstgázmeleg képződik, amely olcsó energiaforrást jelent a hajtatott zöldség és zöldségpalánta termelésére. Az így keletkezett hő felhasználáséra programot dolgoztak ki, és az áthaladó gázvezetékek kompresszortelepei mellett- már hozzáláttak, vagy felkészültek a nagy zöldségtermelő üzemek építésére.

\ 7. ötéves tervidőszakra tervezett beruházások keretében többnyire 2 millió koronáig terjedő költségvetési előirányzattal számolunk a gyümölcs és a zöldség betakarítás utáni kezelését végző gépsorok épületeinek és a kezelőraktárak építésével. Ezeknek a létesítményeknek az építését a kereskedelem, a konzervipar és a mezőgazdasági vállalatok beruházási eszközeinek társítása útján tervezzük megvalósítani.

»— a szarvasmarhatartás épületei

A 6. ötéves tervidőszakban kizárólag a növendékmarha nevelésére szolgáló épületek építését támogattuk, valamint a sertés- és baromfitenyésztés fejlesztési feladatainak megoldásán fáradoztunk. Ezért a . 7. ötéves tervidőszakban, tekintettel a talaj termőerejének fokozására, a gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztésére és mindennemű tárolási veszteségek csökkentését szolgáló beruházások növelésére, az állattenyésztési termelés területén az építkezés elsősorban a szarvasmarhatenyésztésre orientálódik.

Ugyanakkor azonban fokozott figyelmet kell fordítanunk minden létező állattenyésztési objektumra. Kapacitási és beruházási lehetőségeink, valamint a mezőgazdasági termelés belterjességének, összpontosításának és főként szakosításának növekedéséből eredő új szükségletek beruházási igényeinek biztosítása arra kényszerít minket, hogy az állattenyésztési épületek 50—60 éves élettartamával számoljunk.

A 7. ötéves tervidőszakban a 2 millió Kčs költségvetési előirányzatot meghaladó beruházások elsősorban a tehenek és a borjak tartására szolgáló épületek építését szolgálják. A költségvetési előirányzat és a beépített mezőgazdasági földterület csökkentésének érdekében az eddiginél jobban kell kihasználni azokat a megfelelő termelési központokat, ahol már ki vannak építve az utak, a vízvezeték, a villanyvezeték, valamint a szociális és irodai berendezések. Erre az időszakra át kell értékelni a jelenlegi tervmegoldásokat, és jelentős

mértékben kell csökkenteni az energia minden fajtájának szükségletét. Tudatosítanunk kell, hogy energiamegtakarítás nélkül az új beruházási építkezés nem valósítható meg.

Az üszőnevelés és marhahizlalás épületeit a 7. ötéves tervidőszakban csakis 2 millió Kčs-ig terjedő költséggel fogjuk realizálni. Különös figyelmet fogunk fordítani a legeltetéses állattartásra megfelelő feltételek kihasználására, valamint a síkvidéki és hegyvidéki mezőgazdasági vállalatok közötti kooperáció további elmélyítésére az üszőnevelés terén.

A beruházásokat az energiaforrások a 7. ötéves tervidőszakban annyira korlátozzák, hogy csak azokat az épület- vagy gépi beruházásokat valósíthatjuk meg, melyek az adott energialehetőségek között megtakarítást biztosítanak.

A 7. ötéves tervidőszakban a beruházási tevékenység nagyon igényes lesz és megköveteli minden meglevő állóeszköz kihasználását. Nem engedhető meg azok elégtelen kihasználása és a rósz karbantartás miatti idő előtti kiselejtezése. Az építkezések szakaszán támogatni kell a célszerű átalakítást, a korszerűsítést és a szárnyépületek építését, melyek kihasználják az adott berendezéseket (utakat, szociális berendezéseket, irodaépületeket, vízvezetékeket és energiaforrásokat), és mindenekelőtt meggátolják a további mezőgazdasági földterületek beépítését.

A beszerzési költségekre váló tekintet nélkül olcsó beruházásnak tekintjük azt a beruházást, amely a legnagyobb eredményt hozza. Az eredetileg „olcsó" beruházás, amely rövid élettartamú vagy nagy üzemelési költségekkel jár, vagy további befektetéseket követel, végső soron nagyon drága befektetés lehet. Az az olcsó befektetés, melynek megoldása a legkisebb beszerzési költségekkel jár, ugyanakkor nagy teljesítőképességű, megfelelő élettartamú és alacsony üzemelési költségű (legfontosabb az energia-, karbantartási és javítási költségek, valamint az élő munkaráfordítás és a szállítás szükségességének csökkentése).

A járás mezőgazdaságának első fejlesztési tervezetét a 60- as évek elején dolgozták ki az 1970-ig terjedő időszakra. Ennek részeként dolgozták ki, az addigi tapasztalatok és ismeretek alapján, a szervezeti megoldásra vonatkozó javaslatot, amelynek célja a mezőgazdasági termelés szakosítása és összpontosítása volt.

Az 1961—1967-es években kialakították az alapvető szervezeti struktúrát, amely 10 állami gazdaságból — fiók-üzemből állt. Ezek biztosították a legfontosabb mezőgazdasági termékek termelését, és egy üzem a malac- és a baromfinevelésre szakosodott. Egyidejűleg szolgáltató üzemeket is létesítettek, melyek a kitűzött feladatok sikeres megoldásának alapvető feltételei főként a beruházási építkezés területén. Planán létesítették a célépületek és lakások építésére és karbantartására a Mezőgazdasági Építőipari Kivitelező Vállalatot, Tachovon a Műszaki Fejlesztő Vállalatot, amelyre a technológiai berendezések fejlesztését, gyártását, leszállítását és karbantartását bízták. Tachovon létesült a meliorációs berendezések építésére, az újraművelésre, növényvédelemre és tápanyagellátásra az Egyesült Növénytermelési Szolgáltatások üzeme, Záchlumíban pedig a mezőgazdasági technika javítására, a gépi berendezések és pótalkatrészek gyártására egy Központi Műhely. A felsorolt üzemek tevékenységének részévé vált a kombájnős betakarítás. Egyidejűleg létesítették Stríbro községben a számítástechnikai központot és ugyanott • mezőgazdasági laboratóriumot.

A terv szervez részét kezdettől fogva a beruházási építkezés képezte. Az egyes tevékenységek számára meghatározták a szükséges beruházásokat, a növénytermesztésben a talajeröfokozáshoz szükséges befektetéseket és a mezőgazdasági gépek vásárlására szükséges beruházásokat, az állattenyésztésben a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés istállótérségeinek és kapacitásainak az építését.

Továbbá meghatározták a szolgáltató üzem beruházási fejlesztésének elveit. Ami a beruházások és egyes épületek területi elhelyezését illeti, a növénytermesztés és az állattenyésztés összpontosításából és szakosításából tndultak ki, amely kiterjedt az egész járás területére.

Felülvizsgálták az állattenyésztési épületeket és megállapították, hogy 5730 tehén, 10 180 egyéb szarvasmarha, 1848 koca, 9100 sertés, 590 juh, 610 16 és 18 810 baromfi alkalmatlan térségekben van elhelyezve. A megoldási javaslat pontosan meghatározta a szükséges, felépítésre váró istállókapacitásokat. összesen 23 766 fejőstehén, 8280 borjú, 9400 növendékmarha, 7800 hízómarha, 3500 koca, 16 000 hízósertés és 78 000 baromfi elszállásolásáról volt szó. Hasonlóképpen bírálták el a további építkezési igényeket is.

Ami a tanulmány beruházási építkezésre vonatkozó céljainak a következő években való megvalósítását illeti, ha nem is sikerült teljes mértékben realizálni, mégis 1971-ig 7750 tehén, 2500 borjú, 6650 növendékmarha, 2200 koca, 12 000 hízósertés és 51 000 baromfi számára építettek istállókat.

Amint már említettük, a tanulmányban kitűzött célok elérésének feltétlenül szükséges előfeltétele a mezőgazdasági szolgáltatóüzem létesítése volt. A szolgáltatások egy részét a mezőgazdasági vállalatok keretében szervezték meg, pl. a gépek és az épületek javításának alacsonyabb fokozatát. To-