Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 5. szám

akkor respektálnia és támogatnia kell a Járás és kerület ke­retében a szakosítást. A beruházási tevékenység lehetőséget ad a termelés volu­menének, és minőségének lényeges változtatására, a munka­termelékenység, a munkakörnyezet és általában a hatékony­ság növelésére. Terjedelmével és minőségével távlatilag be­folyásolja a termelés általános színvonalát. A beruházási te­vékenység igényes a pénzügyi, kapacitási és anyagi források­kal szemben, ezért annak terjedelmét ezek a források korlát tozzák. A pénzügyi források minden vállalatban az állóeszközök le­írásának függvényei, amelynek nagyságát az állóeszközök élet­tartama és a nyereségrészesedés alapján határozzák meg. A beruházások pénzelésének további forrását a Csehszlovák Ál­lami Bank által nyújtott hitelek és a felettes szerv által nyúj­tott kölcsönök képezik, amelyek az egész népgazdaság ered­ményeinek újraelosztási lehetőségeitől, valamint az állam be­ruházási tevékenységének irányától függnek. A beruházsi tevékenység további meghatározó tényezői közé tartoznak a munkaerő- és vízforrások, az emberi környezet (főként a levegő és a vizek tisztaságának) védelmére irányu­ló követelmények, a higiéniai, állategészségügyi, munkabizton­sági és tűzvédelmi rendszabályok, valamint a területi fejlesz­tési tervek. _ Az erőforrások korlátozottsága és a beruházási szükségle­tek között mindig voltak, vannak és lesznek ellentétek. Ter­mészetes ellentétről van szó, amely a bővített újratermelés előnyeiből és a beruházási lehetőségekből következik. A fel­sőbb szervek általi újraelosztás és ä tervezés következtében ezek az ellentétek gyengültek. Ennek ellenére léteznek és csak annyit ferdíthetünk befektetésekre, amennyi a rendel­kezésünkre áll. A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága A termelés hatékonyságát a beruházások a beszerzési költ­ségekkel, teljesítőképességükkel, a karbantartási, javítási és technológiai anyagráfordítási költségekkel, energia és mun­kaerőszükséglettel (a munkatermelékenység növekedése) be­folyásolják. A mezőgazdaságnak, mint biológiai termelésnek, a beruhá­zások értékelésekor néhány különleges szempontot is figye­lembe kell vennie. Például azt, hogy a termesztett növények fejlődésének ideje alatt ezek nemcsak a tömegüket változtat­ják, hanem minőségi változásokon is mennek át, pl. változik a fehérje-, cukor-, keményítő-, rost- és vfztártalmuk stb. Vagy biológiai változásokon mennek át, vagyis beérnek, elhalnak, a kártevők megtámadják őket, a mezőgazdasági munkák idő­pontjának (szántás, vetés, trágyázás, növényvédelem) hatása a maximális terméshozam elérésének viszonylatában. Ezért a beruházások gazdasági előnyösségének, vagy az ál­lóalap kihasználásának értékelésekor ezeket a behatásokat fi­gyelembe kell venni. Például a búzát a technika érettség el­érésekor azonnal be kellene takarítani. Amennyiben a mező­­gazdasági munkákat nem végzik el az optimális időpontban, a veszteségek minden évben nagyok. Ez a helyzet befolyásolja az állóalap mennyiségét és főként annak kihasználását. A tudományos-műszaki fejlődés lehetőséget nyújt a beruhá­zások kivitelezőinek arra, hogy egyre nagyobb teljesítményű gépeket, berendezéseket és épületeket szállítsanak le. Ez a ciklus a maga módján gyorsuló ütemű és az állóeszközök gyorsabb műszaki (erkölcsi) elavulásához vezet, amely szük­ségessé teszi a rövidebb beruházási ciklus érvényesítését még az olyan teljesen fizikailag nem elhasználódott állóeszköz ki­­selejtezése árán is, amelynek még jelentős értéke van. A fi­zikailag még nem teljesen elhasználódott alapeszköz pótlása abban az esetben lehetséges, ha az új beruházás nagy gaz­dasági hatékonyságú és nemcsak a kiselejtezett állóeszköz maradék értékét képes fedezni, hanem ezenfelül a gazdasági eredményt is lényegesen növeli. A beruházások terjedelmét a jövőben is a pénzügyi erőforrások és a szállítók termelési le­hetőségei korlátozzák. Tudományos-műszaki fejlődés és a beruházások A beruházási tevékenység folyamán a saját érdekünkben kö­telesek vagyunk realizálni a tudomány és a technika legha­ladóbb eredményeit, főként azokat, melyek a kísérleti üze­melés, a kísérleti építkezés és a modellépület keretében bi­zonyították. Ugyanez vonatkozik az újítási javaslatokra is. Nem minden tudományos eredmény vagy újítási javaslat hoz üzemi feltételek között progresszív eredményeket, mivel az új utak keresése nem egyszerű és kockázat nélküli. Ezért a kípróbálatlan vagy befejezetlen tudományos kísérletek reali­zálása kockázatos és sok esetben nem hozza meg a várt ered­ményeket. A tudományos és a műszaki eredmények kísérleti érvénye­sítése a mezőgazdaságban nem jelent egyszerű és rövid le­járatú folyamatot, mivel a termelési ciklus hosszú lejáratú, és ezen felül az egyes években az Időjárás változásainak be­folyása alatt áll. Ezért a mezőgazdaságban csak az átütő ja­vulást hozó eredmények érvényesülhetnek, melyeket rövid próbaidő után ki lehet értékelni. Az új beruházások esetében a beruházó gyakran áll válasz­tás előtt, típusterveket vagy olyan sorozatterveket érvénye­sítsen, melyek a gyakorlatban már beváltak, de a jelenlegi tudományos kutatás szempontjából már elavultak, vagy reali­zálja a legújabb ismereteket, de azzal a kockázattal, hogy ez a módszer az üzemi feltételek között nem feltétlenül érvé­nyesül. Ezért az új módszereket először kísérletek formájá­ban kell kipróbálni. Ezek terjedelme meghatározott, és a fo­lyó beruházásokban csak a típus- és sorozatterveket fogjuk megvalósítani. A típus- és sorozattervek lehetővé teszik az éuületszerkezetek, gépek és technológiai berendezések tömeg­­gyártását, esetleg az egész objektumok leszállítását. A hasz­nálók azután kihasználják a többiek tapasztalatait, gyorsan elérhetik a tervezett teljesítményeket és a gazdasági para­métereket, biztosíthatják a pótalkatrészeket, a szervizt és ja­vítást. A beruházási tevékenység .tekintettel annak realizálására szolgáló erőforrásokra, mindig költséges lesz, és minden dol­gozó felszereltségének, növekedésével a költségek is állan­dóan növekedni fognak. Ezért van szükség az állóeszközök maradéktalan és teljes kihasználására. Az állóeszközök kihasználásának hatását néhány példával dokumentálhatjuk. Az SZK-4-es arató-cséplőgéppel évente 120 hektárt arattak le és az értékleírás 1 ha-ra eső összege 73 Kčs volt. Ha ugyanannyi hektárt az E-516-os arató-cséplőgéppel takarítot­tak volna be, akkor az 1 ha-ra eső értékleírás összege 234 Kčs lett volna, vagyis a négyszerese, tehát ugyanolyan ösz­­szegű, mint amennyiért a gtá takarítaná be. Az 500 férőhelyes tehénistállóban 2500 lit. átlagos tejhozam mellett az értékleírások következtében a jövedelem csaknem 250 ezer Kčs-vel alacsonyabb, mint az ugyanolyan istállóban de 4000 literes átlagos tejhozam mellett. A marhahizlalásban 700 g-os napi és állatonként! súlygya­rapodás mellett ugyanannyi hús termeléséhez 30 %-kal több férőhelyre van szükség, mint a napi és állatonként 1000 g-os súlygyarapodás esetén. A gazdasági eredményeket és a beruházási tevékenység irá­nyát továbbá az állóeszközök helyes kezelése, karbantartása, javítása és élettartama is befolyásolja. Az állóeszközök idő előtti kiselejtezése és rossz kihasználása aránytalanul csök­kenti a beruházási tevékenység technológiára és a kapacitá­sokra való kiterjesztésének a lehetőségét, melyek növelik a termelés mennyiségét és minőségét, korlátozzák a vesztesé­geket, növelik a munkatermelékenységet stb. Ennek következ­tében lelassul az egyes vállalatok műszaki fejlődése. A beruházási termelés módját és hatékonyságát sok évre befolyásolja. Csak a helyesen irányított és megválasztott be­ruházások hozhatnak hasznot az egész társadalom és a válla­lat számára. A beruházások szabályozására az elmúlt években kidolgozták a mezőgazdasági termelés fejlesztési tervezetét. A járási tervezetek képezik a beruházások okszerű és távlati széthelyezésének alapját, meggátolják a nem okszerű, rövid távú beruházások tisztázatlan vállalati távlatok hatása alatti érvényesítését. Beruházások a 7. ötévé tervidőszakban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházási politikáját a 7. ötéves tervidőszakra a CSKP KB 1979 márciusában meg­tartott 13. ülése határozta meg. A beruházási politika elveit „A mezőgazdasági beruházások legfontosabb irányelvei a 7. ötéves tervidőszakra és a további időszakra“ c. dokumentum­ban dolgozták fel, és ezt a Zemédélské noviny hasábjain, va­lamint önálló brosúra formájában jelentették meg. A beruházási tevékenység a 7. ötéves tervidőszakban az elmúlt évek összes jó tapasztalataiból, többek között a típus- és sorozattervek szélesebb körű érvényesítéséből, a talaj ter­mőerejének fokozásából, valamint a beruházási költségeknek a létező objektumok átépítése, kiépítése és korszerűsítése út­ján való csökkentéséből indul ki. Ezek erőforrásai azonban korlátozottak, ezért a döntő fontosságú körzetekbe irányul­nak. Olyan beruházásokról van szó, melyek a) a mezőgazdasági termelés növekedését befolyásolják, pl. a talaj termőerejének fokozása, az agrokémiai vállalatok épí­tése és a szarvasmarhatartás objektumainak építése, b) csökkentik a termelési és tárolási veszteségeket, pl. a ter­més takarmányok, a burgonya, a gabonafélék esetében stb., c) hozzájárulnak az energiaszükséglet és az állóeszközök ki­használásának megoldásához, pl. a gépkarbantartó és ja­vító központok javítóműhelyek építése, kazánházak fel­újítása és korszerűsítése, d) befolyásolják a gyümölcs- és zöldségtermelést, beleértve az átmenő gázvezeték kompresszortelepi füstgázmelegének a kihasználását, e) lehetővé teszik az élelmiszeripari kapacitások és export­­lehetőségek növelését, f) megoldják az emberi környezet védelmének problémáját, ' pl. a szennyvíztisztító berendezésének építése. A 7. ötéves tervidőszak kiemelt beruházási építkezései közé tartozik továbbá a következő létesítmények építése: •— agrokémiai vállalatok Ezek építését az 5. ötéves tervidőszakban kezdtük el; cé­lunk a nagy műtrágyaadagok és növényvédőszerek hatékony kihasználása volt a növénytermelés növelésére és az emberi környezet védelmére. Az agrokémiai vállalatok tevékenységét a 6. ötéves terv­időszakban kiterjesztettük az állatok táplálásának irányítá­sára, a szervestrágyák termelésének és kihasználásának ja­vítására. -Az agrokémiai vállalatok építése költséges beruházási te­vékenység, amely magában foglalja a műtrágyák és növény­védőszerek raktárainak, továbbá a garázsok, a karbantartó- és kezelőközpontok, a szocialista és adminisztrációs épület építését. Az építkezés költségességét a higiéniai, vízgazdasá­gi, munkabiztonsági és egészségvédelmi követelmények, de sok esetben a gazdasági vasút építésére irányuló követelmények is befolyásolják. Az agrokémiai központokat a 7. ötéves tervidőszakban a kísérleti üzemeléssel szerzett tapasztalatok alapján a csepp­folyós trágyák és az istállótrágya tárolására szolgáló raktá­rakkal fogjuk kiegészíteni. Továbbá feltételezzük, hogy sor kerül a műtrágyaraktárak decentralizására, ami lehetővé teszi a trágyázógépek jobb kihasználását és a beruházási építkezé­sek költségeinek a csökkentését. •— terimés takarmányraktárak. A tartósított terimés takarmányok előállítása sok tényező függvénye. Ezek közé tartozik a termesztett takarmánynövé­nyek szerkezete, az agrotechnika színvonala, a betakarítás és a tartósítás technológiája. Ide soroljuk még a tárolás mód­ját is, amely a tárolt takarmányok minőségét, a tárolási vesz­teségek nagyságát és az emberi környezetre gyakorolt hatását befolyásolja. A raktárak építésére irányuló igények azonban a tartósítás technológiájától, a termelés összpontosításától, valamint a tárolási és kiszedési munka gépesítésétől függően a fejlődés folyamán lényegesen változnak. Ez az oka annak, hogy sok raktár nincs kellőképpen kihasználva, ugyanakkor további raktárak építésére van szükség. A 7. ötéves időszakban a meglévő megfelelő raktárakat tel­jes mértékben ki kell használnunk. A jó minőségű széna biz­tosítása érdekében, főként a répatermelő körzetekben széna­pajták építésével és minden megfelelő szerkezeti anyag fel­­használásával számolunk. Ezeket az épületeket 2 millió Kčs-ig terjedő költségekkel kell felépíteni. A takarmányok hideg vagy előmelegített levegő áramoltatásával végzett utánszárí­­tása megoldja a jó minőségű és olcsó terimés takarmányok alacsony energiaigényű termelését. A könnyű fűtőolaj érának emelkedése rákényszerít minket arra, hogy ezzel a módszer­rel helyettesítsük a forrólevegős gyorsszárítást. •— a gyümölcs- és zöldségtermelés épUletei Ebben a csoportban a legfontosabb beruházások közé tar­toznak azok az épületek, melyek az átmenő gázvezetékek kompresszortelepeinek füstgázmelegét hivatottak kihasználni. A hazánkon áthaladó gázvezeték kompresszortelepein a föld­gáz szállítása közben füstgázmeleg képződik, amely olcsó energiaforrást jelent a hajtatott zöldség és zöldségpalánta termelésére. Az így keletkezett hő felhasználáséra programot dolgoztak ki, és az áthaladó gázvezetékek kompresszortelepei mellett- már hozzáláttak, vagy felkészültek a nagy zöldség­­termelő üzemek építésére. \ 7. ötéves tervidőszakra tervezett beruházások keretében többnyire 2 millió koronáig terjedő költségvetési előirányzat­tal számolunk a gyümölcs és a zöldség betakarítás utáni ke­zelését végző gépsorok épületeinek és a kezelőraktárak épí­tésével. Ezeknek a létesítményeknek az építését a kereskede­lem, a konzervipar és a mezőgazdasági vállalatok beruházási eszközeinek társítása útján tervezzük megvalósítani. »— a szarvasmarhatartás épületei A 6. ötéves tervidőszakban kizárólag a növendékmarha ne­velésére szolgáló épületek építését támogattuk, valamint a sertés- és baromfitenyésztés fejlesztési feladatainak megol­dásán fáradoztunk. Ezért a . 7. ötéves tervidőszakban, tekin­tettel a talaj termőerejének fokozására, a gyümölcs- és zöld­ségtermelés fejlesztésére és mindennemű tárolási veszteségek csökkentését szolgáló beruházások növelésére, az állattenyész­tési termelés területén az építkezés elsősorban a szarvas­marhatenyésztésre orientálódik. Ugyanakkor azonban fokozott figyelmet kell fordítanunk minden létező állattenyésztési objektumra. Kapacitási és be­ruházási lehetőségeink, valamint a mezőgazdasági termelés belterjességének, összpontosításának és főként szakosításának növekedéséből eredő új szükségletek beruházási igényeinek biztosítása arra kényszerít minket, hogy az állattenyésztési épületek 50—60 éves élettartamával számoljunk. A 7. ötéves tervidőszakban a 2 millió Kčs költségvetési elő­irányzatot meghaladó beruházások elsősorban a tehenek és a borjak tartására szolgáló épületek építését szolgálják. A költségvetési előirányzat és a beépített mezőgazdasági föld­terület csökkentésének érdekében az eddiginél jobban kell kihasználni azokat a megfelelő termelési központokat, ahol már ki vannak építve az utak, a vízvezeték, a villanyvezeték, valamint a szociális és irodai berendezések. Erre az időszak­ra át kell értékelni a jelenlegi tervmegoldásokat, és jelentős mértékben kell csökkenteni az energia minden fajtájának szükségletét. Tudatosítanunk kell, hogy energiamegtakarítás nélkül az új beruházási építkezés nem valósítható meg. Az üszőnevelés és marhahizlalás épületeit a 7. ötéves terv­időszakban csakis 2 millió Kčs-ig terjedő költséggel fogjuk realizálni. Különös figyelmet fogunk fordítani a legeltetéses állattartásra megfelelő feltételek kihasználására, valamint a síkvidéki és hegyvidéki mezőgazdasági vállalatok közötti ko­operáció további elmélyítésére az üszőnevelés terén. A beruházásokat az energiaforrások a 7. ötéves tervidőszak­ban annyira korlátozzák, hogy csak azokat az épület- vagy gépi beruházásokat valósíthatjuk meg, melyek az adott ener­gialehetőségek között megtakarítást biztosítanak. A 7. ötéves tervidőszakban a beruházási tevékenység nagyon igényes lesz és megköveteli minden meglevő állóeszköz ki­használását. Nem engedhető meg azok elégtelen kihasználása és a rósz karbantartás miatti idő előtti kiselejtezése. Az épít­kezések szakaszán támogatni kell a célszerű átalakítást, a kor­szerűsítést és a szárnyépületek építését, melyek kihasználják az adott berendezéseket (utakat, szociális berendezéseket, irodaépületeket, vízvezetékeket és energiaforrásokat), és min­denekelőtt meggátolják a további mezőgazdasági földterüle­tek beépítését. A beszerzési költségekre váló tekintet nélkül olcsó beru­házásnak tekintjük azt a beruházást, amely a leg­nagyobb eredményt hozza. Az eredetileg „olcsó" beruházás, amely rövid élettartamú vagy nagy üzeme­lési költségekkel jár, vagy további befektetéseket követel, végső soron nagyon drága befektetés lehet. Az az olcsó be­fektetés, melynek megoldása a legkisebb beszerzési költsé­gekkel jár, ugyanakkor nagy teljesítőképességű, megfelelő élettartamú és alacsony üzemelési költségű (legfontosabb az energia-, karbantartási és javítási költségek, valamint az élő munkaráfordítás és a szállítás szükségességének csökkentése). A járás mezőgazdaságának első fejlesztési tervezetét a 60- as évek elején dolgozták ki az 1970-ig terjedő időszakra. En­nek részeként dolgozták ki, az addigi tapasztalatok és isme­retek alapján, a szervezeti megoldásra vonatkozó javaslatot, amelynek célja a mezőgazdasági termelés szakosítása és össz­pontosítása volt. Az 1961—1967-es években kialakították az alapvető szer­vezeti struktúrát, amely 10 állami gazdaságból — fiók-üzem­ből állt. Ezek biztosították a legfontosabb mezőgazdasági ter­mékek termelését, és egy üzem a malac- és a baromfineve­lésre szakosodott. Egyidejűleg szolgáltató üzemeket is létesí­tettek, melyek a kitűzött feladatok sikeres megoldásának alapvető feltételei főként a beruházási építkezés területén. Planán létesítették a célépületek és lakások építésére és kar­bantartására a Mezőgazdasági Építőipari Kivitelező Vállalatot, Tachovon a Műszaki Fejlesztő Vállalatot, amelyre a technoló­giai berendezések fejlesztését, gyártását, leszállítását és kar­bantartását bízták. Tachovon létesült a meliorációs berende­zések építésére, az újraművelésre, növényvédelemre és táp­anyagellátásra az Egyesült Növénytermelési Szolgáltatások üzeme, Záchlumíban pedig a mezőgazdasági technika javítá­sára, a gépi berendezések és pótalkatrészek gyártására egy Központi Műhely. A felsorolt üzemek tevékenységének részé­vé vált a kombájnős betakarítás. Egyidejűleg létesítették Stríb­­ro községben a számítástechnikai központot és ugyanott • mezőgazdasági laboratóriumot. A terv szervez részét kezdettől fogva a beruházási építke­zés képezte. Az egyes tevékenységek számára meghatározták a szükséges beruházásokat, a növénytermesztésben a talaj­­eröfokozáshoz szükséges befektetéseket és a mezőgazdasági gépek vásárlására szükséges beruházásokat, az állattenyész­tésben a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés istálló­térségeinek és kapacitásainak az építését. Továbbá meghatározták a szolgáltató üzem beruházási fej­lesztésének elveit. Ami a beruházások és egyes épületek te­rületi elhelyezését illeti, a növénytermesztés és az állatte­nyésztés összpontosításából és szakosításából tndultak ki, amely kiterjedt az egész járás területére. Felülvizsgálták az állattenyésztési épületeket és megállapí­tották, hogy 5730 tehén, 10 180 egyéb szarvasmarha, 1848 koca, 9100 sertés, 590 juh, 610 16 és 18 810 baromfi alkalmatlan tér­ségekben van elhelyezve. A megoldási javaslat pontosan meg­határozta a szükséges, felépítésre váró istállókapacitásokat. összesen 23 766 fejőstehén, 8280 borjú, 9400 növendékmarha, 7800 hízómarha, 3500 koca, 16 000 hízósertés és 78 000 baromfi elszállásolásáról volt szó. Hasonlóképpen bírálták el a további építkezési igényeket is. Ami a tanulmány beruházási építkezésre vonatkozó céljainak a következő években való megvalósítását illeti, ha nem is sikerült teljes mértékben realizálni, mégis 1971-ig 7750 tehén, 2500 borjú, 6650 növendékmarha, 2200 koca, 12 000 hízósertés és 51 000 baromfi számára építettek istállókat. Amint már említettük, a tanulmányban kitűzött célok el­érésének feltétlenül szükséges előfeltétele a mezőgazdasági szolgáltatóüzem létesítése volt. A szolgáltatások egy részét a mezőgazdasági vállalatok keretében szervezték meg, pl. a gé­pek és az épületek javításának alacsonyabb fokozatát. To-

Next

/
Thumbnails
Contents