Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 5. szám
ф A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének legfiatalabb szakosított alapszervezete, a nemesített házimacskákat tenyésztők alapszervezete Prievidzán székel. Tavaly februárban alakult, s ősszel már kiállítást rendezett, a hasonló szakosítású žillnai alapszervezet- • tel együttműködve. A különös bemutatón 96 cicát csodálhatott meg a szép számú közönség. (so) ■fr Tavaly szeptember végéig a nyitrai Hranku 240 ezer 573 vágóérett házinyulat vásárolt fel a szlovákiai tenyésztőktől. A legtöbb pecsenyenyulat ismét a dunaszerdahelyi körzethez tartozó három járás — Dunaszerdahely, Komárom, Galánta — kjsállattenyésztői értékesítették. Ebben -a körzetben mindegyik járás több nyalat értékesftett, mint a közép- és a kelet-szlovákiai kerület hat körzete együttvéve. Vagyis — vannak még tartalékaink! (vk) A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének hűli alapszervezete fennállása óta első Ízben vállalkozott kiállítás szervezésóle. Ennek ellenére a bemutató jól sikerült, ami részben annak is köszönhető, hogy a közeli települések kisállattenyésztői is eljöttek bemutatni kedvenceiket. A népesnek éppen nem mondható, de aktív szervezet tagjainak további jó munkát klvánunkl (hj) |y| ár többen nyilatkoztak előttem a gereznák kezeléséről, amit én is a prémezés egyik legfontosabb mozzanatának tartok. Prémezés után a gereznákat szárítani kell, de nagyon kell vigyázni, mert — s azt mindenki tudja: — Ha zsír marad a bőrön, az nem szárad, és nem szárad alatta a bőr sem, viszont a zsír avasodni kezd, és a túloldalon a szőr kihull; — Ha hús marad a bőrön az általában kiszárad, de ha a hőmérséklet nem elég alacsony, hamar romlásnak indul, és a gerezna szintén károsodik; — Az avasodó zsír és romló hús szaga s a friss gerezna illata is odacsalogatja a döglegyeket, és ha nem tartjuk valamilyen módon távol őket, rövid idő alatt tönkreteszik gereznáikat. A gereznák húsolásával tökéletes zsírtalanításával és rovarirtókkal, légyriasztókkal kerülhetők el mindezek. A Phylaxia készítményeinek leírását tanulmányozva találtam egy antioxidáns premix nevű készítményt, amelyet az állati fehérjéket tartalmazó tápokba Javasolnak keverni a A nutriagerezna antíoxidános kezelése fehérjebomlás megakadályozása céljából. Miért ne lenne jó ez a gereznák kezelésére is? .— teltem fel a kérdést magamnak, és kipróbáltam. Közvetlenül prémezés után a még nedves, nyers gereznákat (amelyek ki vannak fordítva, a szőrös részük van belül) vékonyan behintettem ezzel а premlx-szel. Húsolást és zsírtalanítást sem előzetesen, sem utólag nem végeztem. Szép napsütéses idő volt, +25 C-fokos hőmérséklettel. Már prépiezéskor a döglegyek raja vett körül, azonban a premlx-szel kezelt, szárításra kiakusztott gereznát nagy Ívben elkerülték, egyetlen sem szállt egyikre sem. A gereznák tökéletesen, hibátlanul száradtak be a zsíros részeken is, és a premix illatán kívül semmi kellemetlen szaguk nem volt. Amikor a gereznákat beküldtem, attól tartottam, hogy a kikészítő talál majd valami kifogásolni valót a premix miatt, de csak érdeklődéssel találkoztam: mit csinálok a prémekkel, hogy olyan egészségesek? Azóta is sok tenyésztőnek adtam tovább módszeremet. (Kistenyésztők Lapja, Magyarország) # Hogyan teleltessük — a dáliagumót? Valahogy úgy, mint a sárgarépát: fagymentes helyen (pl. pincében), homokba ágyazva, egértől, patkánytól védve. És persze névjegyekkel ellátva, hogy ültetéskor tetszés szerint válogathassuk össze a fajtákat, színcsoportokat stb. Ha van tőzegünk, homok helyett azt használjuk. Télen rendszeresen ellenőrizzük a gumók egészségi állapotát és szellőztessük a tárolót. Ha a gumók ráncosodni kezdenek, nedvesítsük meg a tőzeget, (homokot). A rothadó részeket azonnal vágjuk ki, a kezelt gumót kb. egy órára áztassuk be enyhén lila hipermangánoldatba, majd szikkasszuk meg és a vágási felületet vagy akár az egész gumót — szórjuk be faszénporral. Februárban cserépbe ültetve hajtathatjuk: május derekáig meleg szobában tartjuk a s fagyveszély elmúltával kiültetjük a kertbe. • Gigant — a világ legnagyobb karalábéja. A turnovi nemesítő állomáson nemesítették ki kutatóink. A termesztési technológiával szemben igénytelen, tehát otthon a kezdő kertészkedő is megtermelheti. Termése általában S—В kilogrammot nyom, de ettől jóval nagyobb karalábét is termeltek a magjából. Előnye, hogy nem fásodik és akár áprilisig is eltartható. NN 0 Helios —■ a világ első sárga húsú hónaposretek-fajtája. Az olomouci Zöldségtermesztést Kutató és Nemesítő Intézetben nemesítették ki, több mint másfél évtizedes munkával. Előnyei: korai, ellenáll a gyümölcshús elöregedésének és a korai magszárba szökésnek. Szabadföldben és fütetlen fóliasátorban egyaránt termelhető. Hldeghajtatás esetén február derekától, szabadföldi termelésre kora tavasztól augusztus második feléig vethető, 7—< 14 napos Időközökben. Magja szokatlanul nagy és sok tartalék-tápanyagot tartamaz, tehát a fiatal növények gyors kezdeti növekedéssel jeleskednek. Szabadföldben huszonöt nap múlva ad piacképes árut. Kö- I rülbelül 20 cm széles sorokba úgy kell elvetni, hogy a kelő növény kék 30—50 mm re legyenek egymástól. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének tagjai oroszlánrészt vállalnak a parlagföldek hasznosítását szorgalmazó rendelkezés végrehajtásából Fotó: -dek 1 A szakemberek már régen megállapították, hogy a házinyúl valamennyi életfolyamata nagymértékben a környezet feltételeitől függ. Az intenzív fajták nemcsak a szaporaság és a tömeggyarapodás képességét örökítik át utódaikra, hanem környezetük iránti igényességüket is. A nagyhozamú nyúlfajták, illetve „hibridek“ termelését mór nem a szabad természet adott viszonyai, hanem mindinkább a mesterségesen kialakított tartási feltételek határozzák meg. A nyúltenyésztés fejlesztésében elért eredmények lehetővé teszik a tenyészanyák egész évre kiterjedő, folyamatos éltetését. Ennek ellenére a termelés még ma is Idényszerű és a vágónyúl-eladás jelentős része az év második felére jut, mivel sok háztáji tenyésztő téten nem szaporítja a nyulakat. Ez a fiziológiai idényszerüség népgazdasági szempontból nagyon előnytelen. A folyamatos és gazdaságos termelés megköveteli, hogy a nyúltartást a külső (időjárási) tényezőktől, az évszakoktól függetlenítsük, az állatokat az év minden szakában optimális mikroklímában tartsuk. A klimatikus tényezők közül első helyre a nyúl igénye helyezhető, mivel az állatok életfolyamatát, és termelését erősen befolyásolja. Minden fajtára jellemző egy olyan külső hőmérsékleti zóna, amelyben az állat hőegyensúlyban van környezetének hőmérsékletével, vagyis amikor a szervezet sem fűtésre, sem hűtésre nem for-dít energiát. Ezt a hőmérsékleti tartományt „termoneutrális“ vagy semleges hőmérsékleti zónának nevezzük. Budapesten az Allatorvostudományi Egyetem munkatársai a semleges hőmérsékleti tartományt az üresen álló tenyészanyáknál 15—20, a vemhes anyáknál 20—25 C-fok között állapították meg. Az újszülöttek és a növendéknyulak semleges hőmérsékleti zónája a 25—33 C-fokos tartományban található. Ezen a téren végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az egynapos nyúl 35 C-fokos, az 5 napos 30 C-fokos, a 10 napos pedig 25 C-fokos környezeti hőmérsékleten fogyasztotta a legkevesebb oxigént. Az újszülött és a kifejlett nyúl Igénye Igen eltérő. A fejlett nyúl végbélhőinérséklete 38,7—39,2 C-fok, az újszülötté viszont alacsonyabb. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben végzett vizsgálatok során megállapították, hogy életének első két hetében labilis a nyúl hőszabályozó mechanizmusa. Az újszülött nyulak végbélhőmérséklete kísérletileg kialakított, szélsőségesen alacsony hőmérsékleten 3 órán belül 20 C-fok alá sülylyedt, és az állatok rövid időn belül elpusztultak. Ezért télen képes elviselni. Számára a 40 —50 C-fokos hőmérséklet halálos tehet. A fejlett és 6 hétnél idősebb nyúl a hideget viszonylag könnyebben elviseli, de tartása alacsony hőmérsékleten gazdaságossági szempontból nem előnyös. Ha ugyanis a nyúlistálló hőmérséklete 10—12 C- fok alá süllyed, lényegesen nő az állatok takarmányfelvétele, több energiát használnak fel testük hőmérsékletének fennA házinyúl mikroklíma igénye az újszülött nyulak számára — életkoruk 3-ik hetéig — zárt elletőládáról kell gondoskodni, amelyben 20—25 C-fokos Istállóhőmérséklet mellett a szükséges 25—30 C-fokot biztosítani tehet. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a fejtett nyulak, valamint a hat hétnél idősebb növendékek igen kényesek a magas hőmérsékletre: 30 C-fok fölött már jelentősen csökken £f takarmányfelvétel, mérséklődik a tömeggyarapodás, és a tenyészállatok szaporodása is romlik. A kifejtett nyúl saját testhőmérsékleténél magasabb környezeti hőmérsékletet hosszabb ideig nem tartására, és ez a termelés rovására történik. A hőmérséklet mellett — és azzal összefüggésben — a levegő relatív páratartalma az állatok közérzetét, egészségi állapotát és ezen- keresztül a termelését jelentős mértékben befolyásolja. A nyúl számára a nagy relatív páratartalmú levegő — alacsony vagy magas hőmérséklettel párosulva — egyaránt kedvezőtlen. Alacsony hőmérsékleten (10 C-fok alatt) és magas páratartalom (80 sz^zlalék fölött) esetén a nyúl szőre átnedvesedik, hőszigetelése romlik, fokozódik a test hőleadása, ami növekvő takarmányfelhasználást eredményez. Fotó: —bor Továbbá csökken az állatok be< tegséggel szembeni ellenálló-< képessége. A nagy relatív páratartalom magas hőmérsékleten is káros, mert akadályozza a légzés útján történő hőleadást. Számos megfigyelés szerint a nyulak egészségi állapota és termelése 60—70 százalékos relatív páratartalmú levegőn a legkedvezőbb. Élettani szempontból nagyon fontos, hogy az állatok tartózkodási helyén a légáramlás mértékét is helyesen válaszszűk meg. A kutatás során szerzett adatok alapján a nyúl tartózkodási helyén 0,1—0,25 m/sec légáramlást indokolt biztosítani. Magas hőmérsékleten a légáramlás fokozásával elősegíthetjük az állatok hőleadását, ezért 26 Celsius-foknál magasabb istállóhómérsékleten a 0,5 m/sec légáramlás is megengedhető. A házinyúl fényigényére vonatkozólag kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Közismert, hogy a nyúl sötétben is lát, táplálékának jelentős részét éjszaka fogyasztja el. A tenyésztők többsége szükségének tartja — éppen a szaporodás biztosítása érdekében — a napi 12—14 órás világos napszak biztosítását. Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ tudományos kutató
