Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 4. szám

1981. fanuär 24.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

Kiváló eredmények, biztat! távlatok

X dunaszerdahelyt (Dunajská 4 Streda) járás mezőgazdasági (ize- jž meiben javában folynak az élőké- 4 szülétek az évzáró taggyűlésekre, ^ amelyeken nemcsak az előző év í eredményeit értékelik, hanem egy- 4 ben részletesen elemzik a hatodik ^ ötéves tervidőszak feladatainak ^ megvalósításét, s kitűzik a hetedik ^ ötéves tervidőszak első évének ^ főbb céljait. Habár az egyes gaz- 4 daságokban a végleges mérleg még 4 nem készült el, a járási mezőgaz- ^ dasági igazgatóság már értékelte ^ mindazon mutatókat, melyek átte- ^ kintést nyújtanak a járás mező- 4, gazdaságának nagyarányú fejlődé- 4. séről. Ezekről a kérdésekről, vala- 4 mint a hetedik ötéves terv főbb ^ feladatairól Vörös IstváR elvtárs- | sál, a jmi dolgozójával beszélget- \ tünk.

►— Elöljáróban szeretném leszö- 4 gezni — mondotta Vörös elvtárs, 4 m hogy a hatodik ötéves tervidő- ž szak feladatainak teljesítését az £ elmúlt év eredményei számotte- f vően befolyásolták, mert ezeken 4 múlott-az előző évek kiesésének | behozása — amely kiesésért rész- j ben a kedvezőtlen időjárási viszo- | nyok is felelősek. Ha figyelembe i vesszük a feladatok nagyságát és ! a termelés körülményeit, akkor el- i mondhatjuk, hogy sikeres évet zár- j tunk. A járás mezőgazdasági üze- j meinek fejlesztése elsősorban a i gabonatermelésre és a fehérjeprogram megvalósítására, valamint : a szarvasmarha- és sertéstenyész- j tésre összpontosult. Előtérbe került a termelés hatékonyságának a növelése is. Fokozott figyelmet \ szenteltünk a tömegtakermányok, \ a cukorrépa, a zöldség- és gyű- | mölcsrtermesztésben előirányzott 4 feladatok teljesítésére, az állatta- § nyésztésben pedig a hasznosság 4 növelésére és az erötakarmány- 1 fogyasztás csökkentésére. . 2

Gabonafélékből rekordtermést 4 értünk el. Búzából kilenc gazdaság 4 hetven mázsán felüli, árpából pe- | dig tizenhat gazdaság hatvan má- \ zsán felüli hektárhozammal dicse- ^ kedhet. Ennek köszönve a járás 4 mezőgazdasági üzemei több mint 4 tizenháromezer tonnával több ga- 4 bonét adtak az állami alapokba a 4 tervezettnél. A többlettermés révén ^ sikerült behozni az előző évek le- í maradását la. Bár a szakemberek *

tudatában vannak annak, hogy a gazdag terméshez a természeti viszonyok is hozzájárultak, mégis a fő tényező a tudományosan megalapozott fajtaválasztékban, a szakszerű termesztési technológiában, megfelelő növényvédelemben, de nem utolsósorban a gyors betakarításban, a minimális szemveszteségben, a megfelelő tárolásban rejlett.

A kedvezőtlen feltételek ellenére a tömegtakarmányok termesztésében is teljesítették a feladatokat s a gazdaságok többségében kellő mennyiségű téli takarmányalapot teremtettek az állatállományok számára. Előrelépés történt a különböző melléktermékek hasznosításában is. A cukorrépa áruforgalmazási tervét is teljesítették. A kiváló eredmények mellett akadtak azonban hiányosságok is, főleg a kukorica-, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésben. Ezen növények termesztésével kapcsolatos problémákat a helyzet javítása érdekében komplex elemzésnek vetették alá.

Az állattenyésztés szakaszán teljesítették a társadalmi elvárásokat. A gyakorlatban érvényesített takarékossági intézkedések mellett az állatok hasznossága összhangban volt a tervvel. A tejtermelés — évi tehenenkénti átlagban — négyezerkétszáz liter körül alakult. A tej áruforgalmazás! tervét négyszázezer literrel túlteljesítették és száz tehéntől 98,5 borjút választottak el. Sertéshúsból hatezer tonnával többet adtak el a tervezettnél, a napi súlygyanapodási átlag elérte az ötvennégy dekagrammot, emellett jelentős mennyiségű erőtakarmányt takarítottak meg. A Járás baromfitenyésztésére — a nagyméretű megbetegedések következtében — komoly feladatok hárulnak. Ennek ellenére a tojás- és baromfihús-termelésben egyaránt teljesítették a tervfeladatokat.

Sajnos, az egyes gazdaságok között továbbra is aránylag nagy aránytalanságok mutatkoznak, s ez nemcsak a feladatok teljesítésében, de főleg a minőségi mutatókban, a termelés hatékonyságában jut kifejezésre. A különbségek nemcsak a termelésre jellemzőek, hanem a gazdaságok közgazdasági helyzetének alakulására is. Járási méretben ugyan a közgazdasági mutató*4 kát teljesítették, de az üzemek ^ közti aránytalanságok meghaladják ^ az indokolt szintet, .amely az elté^ ró természeti és termesztési félté^ telekből adódik. Ezt alátámasztja 4 az a megállapodás, hogy az üze- 4 mek közötti aránytalanságokat ^ nem lehet csupán az időjárás ro^ vására írni. Ugyanis az eredmé^ nyék elérésében döntő szerepe 4f van az irányításnak, a munlkaszer- 4/ vezésnek, a szakmai felkészültség- 4 nek és a szükséges feltételek meg£ teremtésének.

^ A mezőgazdasági nyerstermelést ^ és az áruforgalmazási tervet járási ^ átlagban túlteljesítették. Az egy 4/ dolgozóra számított munkaterme- 4 lékenység elérte a százötvenkilenc- 4 ezer koronát. A szövetkezetekben ^ a tervezett 270 millió korona tisz^ ta nyereséggel szemben 286 millió ^ koronát, az állami gazdaságokban £ pedig a tervezett ötvenegymillió^ val szemben ötvenhároramilliő ko- 4 róna nyereséget értek el. A gaz- 4 dálkodás rentabilitása is kedve^ zően alakult, mind a tervhez, mind ^ az előző évek valóságához viszo^ nyitva.

^ Kedvezően alakult a mezőgazda- 4f sági üzemek anyagi-műszaki bázi- 4 sának fejlesztése, annak ellenére, ^ hogy a lehetőségek korlátozottab^ bak voltak, mint az előző években. ^ A termelésben elért pozitív ered^ mények visszatükröződtek a gazda- 4 Ságok jövedelmezőségében s kellő 4 forrást jelentettek az alapok meg- 4 teremtésére és az anyagi érdekelt£ ség érvényesítésére.

О © G

4 Annak ellenére, hogy az évente ^ Ismétlődő,kedvezőtlen időjárási ví^ szonyok miatt az évi terméskiesés ^ jelentős volt, a hatodik ötéves terv 4 időszakában a gabonafélék terme^ lésében túlteljesítették az előirány- 4 zott feladatokat. Lemaradás csupán 4 a cukorrépa és a szemes kukorica ^ termelésében mutatkozott. Szeme^ sekből az állami alapokba — az ^ előző ötéves tervidőszak valőságá^ hoz viszonyítva — negyvenegy

4. százalékkal többet adtak el. Ezen 4 túlmenően marhahúsbői három- 4 ezerhatszáz tonnával, tejből pedig ^ hetvennégymilliő literrel többet ér^ tékesítettek. A sertéshústermelés £ harminchárom százalékkal növeke- 4. dett. A beruházások megvalósítá-Az egyes gazdaságokban folytatott fajtakísérletek jelentősen hozzájárulnak a fajtaválaszték tudománya megalapozásához. Fotó: -bim*

4 sára egymilliárd hatvankilencmillló *4 ^ koronát fordítottak. í

^ A hatodik ötéves tervidőszakban '4 4 a mezőgazdasági nyerstermelés ^ ^ 25,7, az árutermelés pedig 33,3 ^ ^ százalékkal növekedett. A szövet- ^ '4 kezetek nyeresége 14,2, az állam! '4 I\ gazdaságoké pedig 10,2 százalék- 4 4 kai volt magasabb, mint az ötödik 4 4 ötéves tervidőszakban. A mezőgaz- | ^ dasági dolgozók átlagkeresete | ^ negyvenegy százalékkal növeke- 4 4, dett. í

^ A tervfeladatok teljesítéséhez a 4 4 szocialista kötelezettségvállalások | 4 teljesítése Is jelentős mértékben 4 '4 hozzájárul. A mezőgazdasági üze- 4 4 mekben tevékenykedő hétszázhét ^ ^ szocialista brigád élen járt a tér- 4 ^ melésben, a munkaszervezésben, a 4 4 szocialista munkaerkölcs és mun- 4 4 (kafegyelem gyakorlásában.

О © О

4t A termelési erők magas színvo- í 4. nala biztosítja azokat a feltétele- 4 4 két, amelyek a hetedik ötéves Ž !\ tervidőszakban a mezőgazdasági | I\ termelés dinamikus fejlesztéséhez 4 szükségesek. Egyik legfontosabb g ^ feladatként jelölték meg a szeme- 4 4 sek termesztésének belterjesítését 4 ) és a termesztés hatékonyságának Ž ^ növelését. Továbbra is fontos fel- | ^ adat a kellő mennyiségű és jő mi- 4 !\ nőségű tömegtakarmány-alap biz- 4 4 tosítása. A bekövetkezendő idő- Ž 4 szakban megkülönböztetett figyel- 4

met szentelnek a földalap védel« me és termőképessége fokozásé* nak.

Az állattenyésztésben a legújabb tudományos-műszaki ismeretek bír* tokában tökéletesítik a biológiai programot és a tejtermelést az élenjáró üzemek szintjére akarják emelni. Továbbá csökkentik az erői takarmány-fogyasztást. A szarvas* marha-tenyésztésben célul tüztéikj hogy száz tehéntől száz darab bor* Jút választanak el.

A gépesítés szakaszán a főfigyel* met a speciális ekék, a vetőgépek és a rakodógépek beszerzésére, a fejési és hűtési technológia tökéletesítésére, a gépek megfelelő karbantartására és javítására, az alkatrészek, az üzemanyaggal való takarékos gazdálkodásra, valamint a gépkezelők szakmai továbbképzésére fordítják. A beruházások megvalósításában előtérbe kerül a gazdaságosság és a célszerűség el* ve, mert a hetedik ötéves tervídő* szakban a beruházási alap az elő* ző időszak összegének csupán hat* vanhárom százalékát teszi ki.

Közgazdasági vonatkozásban sokat várnak az érvénybelépő gazda* ságlrányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedésektől, amelyek végső soron a termelés fokozását és a hatékonyság növelését célozzák.

SVINGER ISTVÁN

■■■■■■■a

Socialista társadalmunk fejlődésének etemét as ötéves tervek határozzák meg. A mögöttünk levő öt esztendő (I. ötéves tervidőszak) számos eredményei, tapasztalatul és tanulsággal gazdagította népgazdaságunkat, s agyban irányt mutatott éa mércét szabott ai újabb ötéves terv feladatainak teljesítéséhez.

Az egy éve egyesített almás! (Jablonov nad Turňou) szövetkezet vezetőit kérdeztem meg afelől, milyen eredményeket értek el a I. ötéves tervidőszakban?

leső János agrármérnök, az afsz elnöke:

— A járás egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete veit a miénk, a görget (Hrbov). Kerek agy eszteadaja „összeházasodtunk“ ■ kedvezőtlenebb (altételek mellett gazdálkodó és amiatt gyengébb eredményeket elérő almáéi szomszédainkkal. Az értékelésben most agy serpenyőre került a két gasdaság eredménye. Az állattenyésztés ötéves tervét 100 százalékra, a növénytermesztést azonban csak 05 százalékra teljesítettük. A hiányzó IS százalék elveszett a mocsarai, lecsapolásra váré földjeinkbe!; ugyanakkor a szélsőséges időjárás is sokat ártott. A rendezetlen földalap miatt nem tudtunk szakszerű vetésforgót sem beütemezni. A szántóterület 84 százalékán szemeseket termeltünk. A tej- és hústermelésben évek óta járási elsők vagyunk. Zöldséggel ellátjuk a falut és a környező falvakat. A felvásárló üzemekkel is jelentős mennyiségű zöldség eladására kötünk évente szerződést, amit teljesítünk ta. A S. ötéves tervidőszakban lényegesen javítottuk a munkakörülményeket. Jelentős mértékben növeltük a dolgozóinkról való szociális gondoskodást, és az egyéb juttatásainkkal enyhítjük a helyi iskola ős óvoda gondjait. Hozzájárulunk falvainkban a kulturális és sportélet fellendítéséhez ts. Elértük, hogv az egész tagság a szocialista brigádmnzgalom tagja lett. 17 kollektívában versenyeznek jobb eredmények eléréséért és a termelés színvonalának emeléséért. Komoly eredményeket értek el a tervteljesftésben és a költségek csökkentésében. Munkájuk hatására javult a tagságnak a szociális-A fejlődés mérföldkövei...

A tél végi lemosó permetezés a vegetációs időszak folyamán nehezen leküzdhető kártevők és kórokozók elleni védekezés hatékonyságát növeli. Ezt az első lemosó permetezést például az almafák esetében a kaliforniai pajzstetű, a levéltetvek, a sodrőmolyok, a bimbólikasztó bogár, a vértetű, a takácsatkák, az almavarasodás stb. ellen használjuk.

Fotó: -blm

i

korszerű istállók felépítésével — már adva vannak és egyre bővülnek a le-' hetőságeink. Fokozatosan megvalósítjuk az állattenyésztés szakosítását és hatékonyabbá tételét. A növénytermeztésben folytatjuk a szőlőtelepítést. Optimális feltételeket teremtünk a búza legjobb előveteményének a vetésforgóban való elhelyezésére.

A területünkön áthaladó Tranzitgázvezeték és az itt felépülő szivatytyúállomás hnlladékhőjének a hasznosítására 12—15 hektár alapterületű üvegház építését tervezzük. Ebből 1981-ben kilenc hektár beépítését végezzük el. Ezzel a vállalkozással biztosítva volna a járás, sőt a kerület nagyobb részének palántaellátása, jelenleg ez az ellátás enyhén szólva elégtelen. Az építkezés költsége 30— 40 millió korona, és országos érdek. Eddig még nem kaptunk hozzá állami támogatást. Egyelőre műszakilag megoldatlan a hőszolgáltatás egyenletessége fa tartalék hő), mivel a szivattyúállomás rendszertelenül üzemel.

Szántóföldi zöldségtermesztésünket a duplájára növelhetnénk, csupán egy zöldségtárolóra lenne szükségünk, mivel a felvásárlók — raktározóhelyiségek hiányában — nem tudják tőlünk rugalmasan átvenni a kitermelt árut. Mi önerőnkből is felépítenénk kétmillió korona ráfordítással egy ilyen raktárhelyiséget, azonban a jmi nem engedélyezi, mert központi rak^ tár építését tervezik.

Melléküzemági termelésünket is bővítjük; gépalkatrészek gyártását tervezzük a Dubnica nad Váhom-i gépgyárral kooperálva. Ezzel is fokozni kívánják a gépesítési részlegen dolgozók munkatermelékenységét. A

termelési feltételek, valamint a termelőeszközök határozzák meg a technológiát és a termelés módszereit a nagyüzemi gazdálkodásban; a művelés eszközeit, technikáját nekünk kell helyesen megválasztani.

Icso János agrármérnök:

— Korszerűsíteni fogjuk az anyagmozgatást, bevezetjük az univerzális emelőkocslkkal való raktárkezelést; megoldjuk a szállítás ésszerűségét. Csupán a rakodógépek beszerzése okoz gondot. Energiatakarékosságra, az adott energiahordozók ésszerű hasznosítására kell berendezkednünk a jövőben.

Társadalmunk jelentős alapokat biztosít a fejlődéshez, csupán a kedvező termelési feltételeket kell megteremtenünk. Az egyesített, efsz-nek nagyszerű a perspektívája. A 7. ötéves terv feladatainak megvalósítását azzal kezdjük el, hogy a tervet részleteiben elemezzük, lebontjuk és közérthetővé tesszük.

Korcsmáros László

te vagyon-tulajdonhoz való viszonya, és jobban érvényesül a szocialista módon dolgozni és élni társadalmi alapelv. Ösztöndíjat fizetünk négy főiskolás és nyolc középiskolás diáknak, szem előtt tartva szakkádereink biztosítását.

■ Milyen tapasztalatokat szereztek az évek során a termelésben, valamint az irányításban?

— Tovább kell emelnünk a dolgozóink öntudatát, hogy egyéni céljaik mellett megértsék össztársadalmi érdekeink alakulását, fejlődését és fontosságát is. Lassú a fejlődés az állattenyésztésben. Itt új férőhelyeket kell létesíteni, avagy a régi istállókat felújítani, és egyben emelni a technikai felszerelés színvonalát és a gépesítés fokát.

Körtvély Károly, a szövetkezet pártalapszervezetének elnöke:

— Az ágazati irányítás bevezetéséhez nincsenek meg a kellő feltételeink; szakemberhiánnyal küzdünk, és a termelés technikai szintje is eléggé alacsony még. Legfontosabb feladatunknak tartjuk befejezni a földalap termőképességének fokozására irányuló munkálatokat. Közel félezer hektár szántóterületünk mocsaras. Sa|nos az erre hivatott vállalat dolgozói minőségen aluli munkát végeznek. Többszáz hektár legelőnk és kaszálónk vár reknltiválásra. A fokozatos szakosodás eredeményeképpen — magas színvonalú, új gazdasági irányítási rendszert akarunk bevezetni.

■ Az elért eredményeket, tapasztalatokat és tanulságokat összegezve, milyenek a termelési és gazdaságfejlesztési elképzeléseik a 7. ötéves tervidőszak első évére?

Körtvély Károly:

— A termelés növelésének első feltétele a talajjavítás. Csak így tudjuk belterjesebbé tenni a gazdálkodást. A termőtalajt nem tudjuk bővíteni, de termőképességét növelhetjük. A tejtermelést (tehenenkénti évi átlagban) 3100 literről 3300 literre, a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodását 85 dekáról 95—100 dekára akarjuk növelni. Ehhez részben >—