Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 4. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. január 24. Lehetőségek a termelésfejlesztésben A szakembereik véleménye szerint a szőlő és a gyümölcsösök termésének növelésére nincs hatékonyabb eszköz, mint az öntözés és a helyes tápanyagutánpőtlás. Ez a kérdés főleg napjainkban vált időszerűvé, amikor egyre több gazdaság új szőlőültetvényeket telepít. Ez abból adódik, hogy a gazdaságok igyekeznek minél jobban kihasználni a gyengébb adottságú földterületeket s erre kétségtelenül a szőlő telepítése a legcélszerűbb megoldás. Ez azonban a hatékonyság növelésének csupán egyik módja. A másik abban rejlik, hogy egyetlen egy növénynél sem lehet öntözéssel és megfelelő tápanyagutánpótlással akkora hatást elérni, mint éppen a szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben. Öntözéssel úgyszólván hatvan-hetven százalékos hektárhozam-növekedés érhető el, az évjáratoktól függő hozamingadozás pedig jelentős mértékben csökkenthető. Az optimális tápanyagutánpótlás hozamnövelő hatása mellett a termények minőségi javulását is eredményezi. Ez egyre nagyobb fontossággal bíró kérdés, hiszen a termények minőség szerint történő felvásárlása befolyásolja a bevételeket. Egyes gazdaságoknak több ezer koronás bevétel is „elúszhat“, ha az öntözésre és a tápanyagutánpótlásra nem fordítanak kellő figyelmet. A szüret időjén tapasztaltam, hogy két szomszédos szövetkezet azonos fajtájú szőlője közül az egyiknél a szőlő cukortartalma két-három fokkal magasabb volt, mert jobban odafigyeltek a a talaj kálium utánpótlására. Mit tehetünk a szőlő, és a gyümölcs termésének növelése, valamint a termény minőségének javítása érdekében? Ezen a téren az utóbbi években több új, korszerű módszer született. Így például az öntözés és a tápanyagutánpótlás továbbfejlesztése szempontjából felbecsülhetetlen lehetőségeket rejt a csepegtető öntözés alkalmazása. E módszer kezdeti nehézségeit sikerült megoldani. Ma már különösen a Magyar Népköztársaságban, a Dánszentmiklósi Tsz-ben értek el kimagasló eredményeket a csepegtető öntözés alkalmazásával, főleg a gyümölcsösökben. , A csepegtető öntözés Szlovákiában is kezd meghonosodni. Több gazdaságnak sikerült a szükséges berendezéseket beszerezni s hamarosan saját tapasztalatokra támaszkodva fejleszthetik a csepegtető öntözés módszerét. A csepegtető öntözésnek számos előnye van. Abból kiindulva, hogy a szőlőültetvényeket és a gyümölcsösöket többnyire könnyű és vízáteresztő talajokra telepítik, elsődleges követelmény az öntözővíz szükségletének csökkentése. A csepegtető öntözésnél csak a gyökér körüli talajréteg ázik át. Egy-egy tő öntözéséhez <-< hozzávetőlegesen tizennégy-tizenhat órás üzemelései — csupán tizenkét liter vízmennyiség szükséges. Az öntözéssel a szükséges tápanyagok is pontosan adagolhatók. A vízben oldható, vagy cseppfolyós nitrogén- és káliumműtrágyák kijuttatása mellett új lehetőség kínálkozik, a nitrogént és foszfort tartalmazó cseppfolyós Fostin alkalmazásra is. A csepegtető öntözéssel megakadályozható a sorok közötti elgyomosodás. A csepegtető öntözéssel kapcsolatban több kérdést tanulmányoznak a kutatók. így például azt, milyen növény legalkalmasabb a sorközök bevetésére, annak érdekében, hogy növelhető legyen a nitrogén megkötése a levegőből. Az egyre nehezebb gépek alkalmazása szempontjából fontos, hogy csak a gyökérzet közelében öntözzünk, mert a növényvédelmi munkálatokat rendszerint az öntözés után végezzük. A hagyományos öntözéssel szemben a csepegtető öntözésnél kisebb mennyiségű víz párolog el a talajból. Az öntözés mellett további fontos kérdés a szőlőültetvények és a gyümölcsösök optimális tápanyagutánpótlása. E téren több éves talapsztalattal rendelkezik a Tokaj-hegvaljai Borkombinát, ahol saját laboratóriumban — a kooperáló gazdaságok részére — a szőlőlevél vegyi elemzését végzik. így évente, de sokszor gyakrabban is, vizsgálják a szőlőlevél tápanyagtartalmát. Az eredmények alapján az egyes tápanyagok szintjéről grafikont készítenek, amely szemléltető képet nyújt az egyes tápanyagok mennyiségéről s ebből következően az optimális tápanyagutánpótlásról is. A vizsgálati eredmények adatai sok hasznos információt nyújtanak a termés mennyiségi és minőségi szabályozásához, főleg a csepegtető öntözés esetében, A múltkori írásomban már rámutattam arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jelenlegi színvonala megköveteli a tényszerű adatokra alapozott termelés irányítását, főleg a tápanyagutánpótlás szempontjából. Ez pedig a széles körben kiépített talaj- és növényelemző hálózat létrehozásával oldható meg. Sajnos, ezzel a közeljövőben nem számolhatunk. Azonban egyes nagyüzemekben, vagy üzemközti társulatok hozzáfogtak a laboratóriumok építéséhez. Ilyen például a Felsőpatonyi (Horná Potéö) és a Dióspatony—Mihályfai Efsz-ek közös labrotóriuma, valamint a légi (Lehnice) szövetkezetben épülő laboratórium. A dunaszerdáhelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor közös mezőgazdasági társulás a szőlő- és a gyümölcstermelés fejlesztése érdekében ugyancsak saját laboratóriumot épített. A jól felszerelt laboratóriumban sajnos, munkaerő hiányában csupán a társulás gazdaságai részére tudják elvégezni az elemzéseket, vizsgálatokat. Ozswald mérnök, igazgató elmondotta, hogy tudatában van annak, menyire fontos a gyümölcsösök tápanyaggazdálkodásának javítása, mert például a nitrogéntrágyát a gazdaságok többségében túladagolták. Erről legjobban az alma rossz tárolhatósága tanúskodik. Élni kell minden lehetőséggel, ami a hozamok növeléséhez és a minőség javulásához vezethet. Erre pedig megfelelő kiindulópontot biztosít a laboratóriumok által összegyűjtött adatrendszer, amely a jövőben nélkülözhetetlen eszköze lesz a korszerű termelési módszerek érvényesítésének. TARR GYULA agrármérnök, az Öntözési Kutatóintézet tudományos dolgozója Egyre több gazdaságban szőlőültetvényeket létesítenek a gyengébb minőségű talajok ésszerű kihasználása végett (A szerző felvétele) A KGST—TAGORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Gyümölcsöző kapcsolat A Bábolnai Iparszerú Kukoricatermesztést Rendszer széleskörű nemzetközi kapcsolatai nem csupán a világon megjelenő új termékek, technológiák hazai megismerését szolgálják, hanem törekszenek az általuk kidolgozott és folyamatosan továbbfejlesztett termelési rendszer külföldi értékesítésére is. A termelési rendszer megalakulásával egyidejűleg széles körű érdeklődés mutatkozott munkája iránt a környező szocialista országok részéről. A Szovjetunióban tavaly — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — kétezernégyszáz hektáron alkalmazták a technológiát a Lvov megyei gazdaságokban. A megye három különböző talajadottságú járásában helyezkedtek el az iparszerű termelési rendszerbe vont területek. A további együttműködés szélesítése érdekében 1980- ban Ukrajna más (Vinnyica, Voliny) megyéiben is .—, valamint a grúzial Chakaja megyében fajtakísérleteket állítottak be a magyar és a szovjet szakemberek. Hazánkban több mezőgazdasági üzemben — 1972-ben kezdődtek a közös fajtakísérletek. Ennek folytatásaként Í979-ben már nyolcszáz hektár nagyüzemi területen a mezőgazdasági szakemberek magyar kollégáikkal együtt kuoricatermesztésl kísérleteket végeztek a csilizradványi (Cilizská Radvaň) Efsz-ben. Az 1980-as év fordulópontot jelentett az iparszerű kukoricatermesztési rendszer eddigi kapcsolata között. A rendszer programja bekerült a csehszlovák—magyar államközi szerződésbe, ezáltal lehetővé vált a gépek és vetőmag eladása is. Ez egyrészt területi bővülésre adott módot, másrészt azt jelentette, hogy a két baráti ország szakemberei tovább léphettek a minőségi követelmények terén, egyre teljesebb technológiát valósíthattak meg, a CSSZSZK-ban. Tavaly három szlovákiai gazdaságban jelentek meg a kukoricatermesztési rendszer szaktanácsadói és gépel. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a Csilizradványi Efsz-ben, a gaíántai járásban a farkasdi (Vlőany) Haladás Efsz-ben, valamint a Vágtornóci (Trnovec) Állami Gazdaságban összesen már kétezer hektáron vetették el a kukoricát. A munkák szervezésében nagy segítséget kaptak a magyar szakemberek „partnerüktől“, a vágsellyei (Safa) kooperációs társulattól, ahol a lelkes szakemberek a termelési rendszer bevezetésén munkálkodnak. Már a vetési munkák során jól vizsgáztak a szakemberek. A traktorosok hamar megkedvelték a Cyclo 400-as vetőgépeket, megszokták az éjszakai vetést, ami eddig számukra Ismeretlen volt. Az időjárás azonban itt is hátráltatta a munkákat. Esőzések nehezítették a vetést, a hideg készleltette a növények fejlődését. A termésbecslések során szerzett tapasztalatok kedvezőek voltak. A kedvezőtlen őszi időjárás — a sok csapadék és a korán beköszöntött hó — késleltette a kukorica betakarítását. Az már most megállapítható, hogy az iparszerű kukoricatermelési rendszerben termesztett kukorica évről évre nagyobb hozamot ad. Az illetékes szakemberek a külkereskedelmi vállalatokkal és kooperációs partnereikkel már az 1981-es és az ezt követó évek fejlesztési programján dolgoznak. A Csehszlovák partnerek kérésére 1981-ben további ötezer hektár területnövelést terveztek be Bábolnán. Ha az együttműködés megvalósul, 1981-ben már kilenc szlovákiai gazdaságban fogják a kukoricát magyarországi technológia alapján termeszteni. A termelési rendszer munkagépeit már az elmúlt évek során kipróbálták a brnói Zbrojovka ZETOR traktorokkal üzemeltetve. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában a magyar szakemberek kielégítő erő- és munkagépkapcsolást tudnak létrehozni, amellyel a magyar viszonyokhoz hasonló technológiai pontossággal lehet valamennyi munkafolyamatot elvégezni. A termelési rendszer szakemberei Bábolnán azt Is elmondották, hogy a műszaki-biológiai háttér még nem minden. Szlovákiában igen jó szakemberekkel ismerkedhettek meg, akik fogékonyak az újra, és céljuknak tekintik a mezőgazdasági termelés folyamatos továbbfejlesztését. Ez az együttműködés a jövőben várhatóan a terméseredmények további növekedésében is megmutatkozik. Az elmúlt időszakban egyre több hazai szakember küldöttsége fordult meg Bábolnán, hogy a helyszínen gyűjtsön személyes tapasztalatokat a további együttműködéshez. Dr. LÄSZL0 LÁSZLÓ porűti országok termelési lüp Szakosítás a bolgár mezőgazdaságban A Bolgár Népköztársaságban a mezőgazdaság jelentős népgazdasági ágazat, mert a nemzeti jövedelem 22 százalékát adja. О bolgár' mezőgazdaság feladatai közé nemcsak a hazai piac ellátása tartozik, hanem jelentős mértékben részesedik az exportfeladatok teljesítéséből is. A mezőgazdasági és élelmisze'rlpari termékek az összkivttelnek mintegy harminc százalékát képezik. A kivitel Jelentőségét az a tény is fokozza, hogy például a dohánytermés nyolcvan és a zöldségkonzervek hetven százalékát külföldre szállítják. A bolgár mezőgazdaságra az utóbbi években — az egy mezőgazdasági dolgozóra számított — termésnagyság és a nemzeti jövedelem növelése volt jellemző. A mezőgazdasági termelés a hatodik ötéves tervidőszakban átlagosan 3,5 százalékkal növekedett, úgy, hogy közben csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. Szemeseket a termőterület 48.7 százalékán termelnek, ebből a takarmányozási célokra felhasznált szemesek részaránya 27,2, az ipari célokra felhasznált szemeseké pedig 9,5 százalék. A további fejlődés értelmében a takarmányozási célokra felhasznált szemesek termőterületének növelése várható. A vetésforgó szerkezeti változtatásával összhangban a mezőgazdasági bruttó termelés szerkezete is változott. A hetvenes évek folyamán például az élattenyésztés részaránya 32.7 százalékról 45,3 %-ra nőtt. Az egy lakosra számított dohány- és zöldségtermelés a Bolgár Népköztársaságban a szocialista országok közül az előkelő első helyen szerepel. Ez a fogyasztásban is visszatükröződik, hiszen a BNK-ban egy lakosra számítva évente például 24—27 kiló paradicsomot, 17 —20 kiló paprikát, 9 kiló vöröshagymát fogyasztanak, és még így sorolhatnánk tovább... A táýlati fejlesztési elképzelések értelmében azzal számolnak, hogy az 1985—1990-es években megváltoztatják a növényi és állati eredetű fehérjék fogyasztásának szerkezetét, jelenleg a növényi és állati eredetű fehérjék 44:56 arányban részesednek a fogyasztásban. A fejlesztési tervezetben célul tűzték, hogy elérik az egy lakosra számított évi 80 kilogrammos húsfogyasztást, úgv, hogy ennek 40 százaléka sertés-, 20—22\ százaléka pedig ba romfihús lesz. A liszt és az ebből készült termékek fogyasztását évi 100—120 kilóra csökkentik. A tej és a tejtermékek fogyasztását Avi 240 kilóra, a tojásfogyasztást pedig 240 darabra növelik. A KGST-tagországok közül a BNK-ban kedvezőek a termelési feltételek úgyszólván az öszszes mezőgazdasági kultúra számára, a gyapot, len, kender és részben a cukorrépa kivételével. Rendkívülien kedvezőek a termelési feltételek a dohány, a korai zöldségfélék, a szőlő, az olajosok stb. esetében. A koraiság és a kiváló minőség szempontjából a BNK jelentős sikereket ér el a nemzetközi piacokon. A jövő időszakban a következő célkitűzések valóra váltásával számolnak: ■ elsősorban azon mezőgazdasági termékek termelésére fordítják a legnagyobb gondot, amelyek jelentős helyet foglalnak el az életszínvonal szüntelen emelkedésében; В az önellátottság elérése majdnem minden mezőgazdasági termékre kiterjed, kivételt csak a déligyümölcs és a textillnari termékek képeznek; В azon mezőgazdasági termékek termelése fog dominálni, ahol a műszaki haladás eredményeként a munkatermelékenység lényeges fokozása várható, fgy főleg az ipari paradicsom, a borszőlő, a cukorrépa és a széles levelű dohány esetében; В részben csökken vagy inkább állandósul a korai paradicsom, a csemegeszőlő és a déli dohány termelése; В úgy, mint a korábbi években, a jövőben Is a kivitel elsősorban a szocialista országokba irányul. Hospodársky zpravodaj (21/1980) TALAJJAVÍTÁS NAGYBAN Ä fehérorosz mezőgazdasági dolgozók az 1976—1980-as években a régi mocsaras, iápos területeken termelték meg a mezőgazdasági terményeknek mintegy a felét. A lecsapolt terület — amely a Fehérorosz SZSZK művelhető földterületének jelenleg egy harmadát képezi — gazdag a tőzeget tartalmazó szerves anyagokban, s a termőképesség viszonylatában is jóval felülmúlja a köztársaság többi agyagos, illetve homokos talaját. Az idén a lecsapolt területek nagysága további százezer hektárral bővül. Az új talajjavító rendszerek kiépítése során az önműködő és gépesített berendezéseket is Igénybe veszik, különösen a talaj nedvességviszonyának szabályozásában. A lecsapolt területek esetleges öntözésére, főleg hosszantartó száraz Időjárás előfordulásakor víztárolókat létesítenek. Komplex gépesítés A bolgár mezőgazdaságra a jelenlegi időszakban a munkatermelékenység lényeges fokozása, az átlagos hektáronkénti terméshozamok növelése és a betakarítási veszteségek csökkentése jellémző. E igényes célkitűzések elérésének egyik útja a mezőgazdasági termelés komplex gépesítése, egyrészt a KGST-országokből exportált, másrészt hazai gyártmányú mezőgazdasági gépek segítségével. A nyolcadik ötéves tervidőszakban (1981—1985) a mezőgazdasági gépparkot elsősorban szovjet gyártmányú K-701-es és T-150-es traktorokkal bővítik, amelyek teljesítménye 220, illetve 110 kW. Ezen kívül a BNK nagy teljesítményű traktorokat dxportál hazánkból és Romániáből. Ugyancsak számolnak az NDK-beli E-516-os kombájnok behozatalával, amelyek segítségével a munkatermelékenységet a kétszeresére növelik, a betakarítási veszteség pedig mindössze 1,2—2 százalék. A gépesítés fokozásához a hazai gépgyártás is nagymértékben hozzájárul. Például a gabonakombájnokra szerelhető adapterek segítségével egy óra alatt három hektár területről takarítható ’ be a napraforgó vagy a szója, ami a korábbinak háromszorosát jelenti. A hegyi, illetve a hegyaljai termelési körzetben történő gazdálkodás kiszélesítésével párhuzamosan a bolgár szakemberek a lejtős területeken alkalmazható traktorok és betakarító gépek fejlesztésének is nagy figyelmet szentelnek. Jelenleg már dolgoznak az úgynevezett hegyi traktorok, amelyeket elsősorban a takarmánynövények betakarítása során hasznosítanak. A nyolcadik ötéves tervidőszakban a szőlő, a dohány és néhány zöldségféle termelését is gépesítik. A nagyobb terméshozamok eléréséhez az ipari trágyák hasznosításának növelése, az új nemesltésű nővé nyi kultúrák Igénybevétele és az öntözési lehetőségek jobb kthasznáslása is nagyban hozzájárul. (HÍZ)
