Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 4. szám

1981. Január 24. SZABAD FÖLDMŰVES .11 A mezőgazdasági termelés eredmé­nyességét, továbbfejlesztésének lehe­tőségét az adott szolgáltatások szín­vonala is jelentős mértékben befo­lyásolja. Az állattenyésztés belterje­­sítésének, a hasznosság további nö­velésének egyik döntő tényezője — a tenyésztői munka, a tartási és ta­karmányozási technolúgla, valamint a higiéniai követelmények betartása mellett — az egészséges állatállomá­nyok kialakítása. A betegségek meg­előzésének, a fellépő fertőző és jár­ványos betegségek leküzdésének szer­vezett, minden mezőgazdasági üzem­re kiterjedő állategészségügyi rend­szerének kialakítását a nagyüzemi körülményekben lényegesen nagyobb a fertőzés veszélye, mint a hagyomá­nyos kisüzemi tenyésztésben. Természetesen ahhoz, bogy az állat­egészségügyi szolgálat betöltse kül­detését, megfelelő mennyiségű gyógy­szerre, védő- és oltóanyagra, diag­nosztikai eszközre van szükség. E te­kintetben kiemelkedő szerepet tölt be a nitrai Bioveta nemzeti vállalat, a­­melynek hatásköre az egész országra kiterjed. A vállalatra igen sokrétű feladatok hárulnak a gyártásban, a szaktanácsadásban, a tudományos-ku­tató- és fejlesztési munkában egy­aránt A vállalat fő küldetése a vé­dőoltóanyagok előállítása és fejlesz­tése, a baromfi és a sertések összes fertőző betegségei, valamint a szar­vasmarha, a ló és a prémesállatok néhány fertőzőbetegsége elleni gyógy­szerek gyártása. Továbbá laborató­riumi diagnosztikai anyagok előállítá­sa egyes vírusos fertőző betegségek kimutatására, valamint különböző dietetikus, ásványi és vitaminos ada­lékanyagok gyártása főleg a növen­dék-állatok tápjába és különböző ke­veréktakarmányokba. — A Bioveta huszonhatéves fenn­állása óta óriási fejlődésen ment ke­resztül, — mondotta MVDr. Dušan Kraviarik igazgató. — Ma a védőoltő­­anyagok gyártásában a legkorszerűbb módszereket alkalmazzuk. A gyárt­mányfejlesztési program keretében számtalan oltó-, diagnosztikai- és a­­dalékanyagot kifejlesztettünk, és az egészségügyi hálózatba szállítottunk. Nagy sikernek számít az, hogy a ser­tések Aujeszky-féle betegsége elleni vakcina gyártási licencét a dán cé­gek tőlünk vásárolták meg. jelentős előrehaladás történt a hasznos mik­­róbák fejlesztésében. Az ezekből elő­állított anyagok — például a gyakor­latban már közismert Baktinokul — beváltnak bizonyultak a tömegtakar­mányok tartósításában. — Bár a termelésben és a kutató­munkánkban nem ment minden prob­lémamentesen — mert az utóbbi é­­vekben a műszaki fejlesztésben le­maradtunk és a régi termelőcsarno­kok már nem felelnek meg a köve­telményeknek — mégis a hatodik öt­éves tervidőszakra előirányzott fel­adatokat valamennyi mutatóban tel­jesítettük, illetve túlteljesítettük. A hetedik ötéves tervidőszak kü­szöbén komoly feladatok hárulnak a vállalatra. A műszaki fejlesztés elő­mozdítása, a termelés hatékonyságá­nak növelése, a gyártmányfejlesztési program ütemének gyorsítása, a tu­dományos munka továbbvitele na­gyobb arányú változást követel az irányításban, a szervezésben és a ter­melésben egyaránt Ezen igényes fel­adatok megvalósítása a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét töké­letesítő komplex intézkedések foko­zatos érvényesítésén alapszik. A vál­lalat vezetői e feladatra jól felké­szültek. Megvannak az átszervezésre irányuló elképzelések, kimunkáltuk a távlati fejlesztés programját. A kom­plex intézkedésekkel kapcsolatban Urban Jozef mérnök, az igazgató gaz­dasági helyettese a következőképpen nyilatkozott: . — Vállalatunkban be akarjuk ve­zetni a belüzemi önelszámoló rend­szert. Megvalósítása érdekében több fontos intézkedést foganasitottunk. Elsősorban át kell értékelni, új ala­pokra helyezni a műszaki-gazdasági normák rendszerét, úgy, hogy az a­­nyagfelhasználás, az energia- és tü­zelőanyagszükséglet, a gépek és be­rendezések, valamint a munkaerő ki­használása minél gazdaságosabb le­gyen, s a célul tűzött feladatokkal összhangban a termelés hatékonysá­gának fokozásához, a munkatermelé­kenység növeléséhez vezessen. E te­kintetben több konkrét intézkedést megvalósítottunk. Így például kimun­káltuk az anyagfelhasználás műszaki­gazdasági normáit és a munkaidő jobb kihasználása céljából új rendszert ve­zettünk be. A munkaidő kezdetét és befejezését a részlegek vezetői sze­mélyesen ellenőrzik. További fontos lépésnek tartjuk a végrehajtási terv részlegek, sőt munkahelyek vagy cso­portok szerinti részletes lebontását. Természetesen ez megköveteli az irá­nyítás és a munkaszervezés szerve­zeti átépítését. Így a vállalaton belül gazdasági egységeket létesítünk. Ezen intézkedések végrehajtása lehetővé teszi n személyi felelősség elmélyí­tését és a differenciált anyagi ösz­tönzést. Ezen túlmenően csökkentjük a tőkés országokból importált anya­gok mennyiségét, s ezeket hazai gyártmányokkal helyettesítjük. Ezt részben már sikerült is megvalósí­tani. Az új intézkedések életbe lépése sürgetőbbé teszi a műszaki fejlesz­tést — vette át a szót MVDr. Michal Spišák termelési igazgatóhelyettes. — A közeljövőben két égető kérdés megoldása áll előttünk. Mindenek­előtt réteges (lamináris) boxokat u­­karnnk beszerezni az NDK-ból az ol­tóanyagot készítő részlegre, hogy e­­zeknek gyártása teljesen steril kö­rülmények között menjen végbe. A másik megoldásra váró feladat a víz tisztasága. Ennek érdekében tervbe vettünk egy központi víztisztító rend­szer beszerelését. Mindkét intézkedés megvalósítása a jelenleg aránylag nagy anyagveszteség csökkenését e­­redményezi. — A műszaki fejlesztés és a mun­kakörülmények további javítása na­gyobb arányú beruházást követel, — mondotta az igazgató. — Cj csarno­kok építésére, a régiek bővítésére lenne szükség. A múltban százmilliós beruházásokat terveztünk. Igaz, ezek­re nem került sor. Ma már szeré­nyebbek vagyunk, s tudatosítottuk, hogy a célul tűzött tervek a kétmil­lióig terjedő beruházások keretében is megvalósíthatók. A diagnosztikai anyagok gyártásá­ban már több éven át próbálkozunk saját SPF-tenyészet — kórokozó anya­goktól mentes állatok tenyésztésének — bevezetésével. Sajnos, ezt nem si­került megvalósítani, mert az új mód­szer licenc vásárlásán múlik, amely­re nem volt keretünk. Reméljük, hogy ebben az ötéves tervidőszakban sike­rül a Lochman cég licencét a szö­vetkultúrák előállítására megvásárol­ni. Ez gyökeres minőségi változást jelentene a diagnosztikai anyagok gyártásában. E tekintetben az eisök lennénk a KGST-tagországokban. A legújabb tudományos ismeretek érvényesítésével továbbra is a figye­lem homlokterébe tartozik a gyárt­mányfejlesztési program megvalósítá­sa. Ennek keretében már az idén több új gyártmányt hoznak forgalom­ba. !gy például bővítik a mikrobio­­tikumok, hasznos mikroorganizmusok előállítását. Ezeknek az anyagoknak az állatok takarmányába keverve fel­becsülhetetlen gyakorlati jelentősége van. Elsősorban védőhatást váltanak ki az egyes fertőző bélbetegségek, valamint emésztési zavarok ellen, má­sodsorban pedig növelik a tömegta­karmányok hasznosulását. A borjak hasmenéses betegségeinek leküzdésé­re Plazbion név alatt új albuminos védő anyagot hoznak a piacra. Ebbél az idén háromezer litert gyártanak, ez a mennyiség 25 ezer borjú kezelé­sét teszi majd lehetővé. Ezen túlme­nően egyszerűsítik a vakcinák ada­golását úgy, hogy a gyakorlati kö­rülmények között nagy létszámú állat­­állományt lehessen kezelni rövid időn belül. Továbbá a csirkék Gumburó vírusos betegsége ellen Fylornis vak­cinát hoznak forgalomba. A gyártás­ra már az idén sor kerül. A vállalat fejlesztési programjának megvalósításában fontos szerepet tőit be a dolgozók kezdeményezésének el­mélyítése. A szocialista brigádok te­vékenysége, a feltaláló és újító moz­galom már ezidáig is nagy segítséget jelentett az igényes célok valóra vál­tásában, Az elkövetkezendő időszak­ban még nagyobb súlyt fektetnek a szocialista versenymozgalom széles­körű kibontakoztatására. Klamarcsik Mária, agrármérnök Segítik a termelés fellendítését Az agrokémiai vállalatokat a növények vegyszeres ke­zelése korszerűsítésének s egyben a jobb termésátlag és hatásfok elérésének az igénye hozta létre. A mező­­gazdaságnak nyújtott segítségük tehát nem szolgáltatási, hanem termelési jellegű. Ez azzal is bizonyítható, hogy a mezőgazdasági üzemek összefogásával, üzemközi vál­lalatokként alakultak meg. Ennél fogva ugyanolyan ter­melési feladatokat teljesítő járási egységek, mint pél­dául a többi üzemközi alapon létesített vállalatok. Ha tehát példásan működnek, az mindenekelőtt a létrehozó mezőgazdasági üzemek érdeme, ha pedig működésük hézagos, akkor a hibák okát az általuk kialakított irá­nyítási szerkezetben, vagyis önmagukban keressék. Az alábbiakban bemutatunk egy olyan kerületet, ahol az agrokémiai vállalatok a kerületi és a járási irányító szervek, továbbá a taggazdaságok közreműködésével a célnak megfelelően segítik a termelés fellendítését. A dél-morvaországi kerület járásainak tizenöt agro­kémiai vállalata mindinkább a növénytáplálás és a nö­vényvédelem szervezett irányításának tudományos bázi­sává válik. A szép termelési eredményekről jó hírnevet szerzett kerület a növények vegyszeres kezelése és táp­anyagpótlása terén is hazánk élvonalbeli kerületei közé sorakozott, és nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy előbbre Jutott a többieknél. Ha a termelést a gazdasági hatékonyság szemszögéből vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az NPK-hatóanyagban ki­juttatott műtrágyák, továbbá a pesticidek jelentős költ­ségtételt jelentenek a mezőgazdasági üzemekben, s nem a véletlen műve, hogy a kerület agrokémiai vállalatai konkrét feladatokat kaptak. Gondoskodniuk kell a mű­trágyák és a pesticidek tudományosan megalapozott gazdaságos hasznosításáról, a minél jobb hatásfok el­éréséről. A mezőgazdasági földterület hektárjára a múlt évben kétszázhetven kiló NPK-hatóanyagnak megfelelő műtrá­gyát, vagyis kétszáz kilóval többet Juttattak, mint húsz évvel ezelőtt. A gazdaságosság elveit tekintve elmond­hatjuk, hogy éz az adag már fedezi némely növényfaj­ták tápanyagszükségletét. Az elkövetkező időszakban azonban a mésztrágya adagját egyharmad résszel növe­lik, de a foszforjuttatás még mindig foghíjas. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben a kerület agro­kémiai vállalatai arra törekednek, hbgy segítsék a mű­trágyák és a pesticidek nagyüzemi hasznosítása során észlelt fogyatékosságok kiküszöbölését. Indokolttá teszi ezt a helyenkénti aránytalanság, mert némely gazdasá­gokban egy kiló hatóanyaggal 7—12 kiló gabonát ter­meltek, míg az élenjáró szövetkezetek harminc száza­lékkal jobb hatásfokkal hasznosították a műtrágyákat. Ajánlják, hogy a Jó terméseredményt elérő sík­vidéki gazdaságoknak hektáronként 300—320 kiló NPK-hatóanyagot juttassanak. Megállapították ugyanis, hogy ennél több műtrágya kijuttatása már pazarlás lenne. Kerületi méretben a növények részére a fokozatosság elvének a betartásával egyre több cseppfolyósított nit­rogént juttatnak. Ezt azért teszik, mert így emberi erőt takaríthatnak meg és jobban kielégíthetik a növények tápanyagigényét, mint korábban, a szilárd halmazálla­potú műtrágyákkal. Jó tapasztalatokra tettek szert ezen a téren a gottwal­­dovi, a kroméfíži és a výškoví járásban, ahol a csepp­folyósított műtrágya elhelyezésére speciális tárolókat építenek. A laboratóriumi komplex elemzéssel közben azt Is megállapították, hogy kerületi méretekben csökkent a termőtalaj szervesanyag-készlete, s ez kedvezőtlenül be­folyásolja a műtrágyák érvényesülését a termelésben. Érthető, hogy az agrokémiai vállalatok ennek az ellen­­súlyozására megbízatást kaptak. Indokolt esetekben a szervestrágya-készlet bizonyos hányadát azokba a kör­zetekbe kell áthelyezniük, ahol arra a legnagyobb szük­ség van. Ezen a téren jelentős sikereket értek el Valaš­ské Mezififii, Modŕice és Uherské Hradisté körzetében. A kerület gazdaságaiban feltérképezték a talajok szer­­vesanyag-készletét, és 1990-ig meghatározták a táp­­anyagpótlás, valamint a szervesanyag-juttatás konkrét teendőit. Ezen feladatok megvalósításában a gazdaságos­ság elveinek a betartására és a termésátlag általános növelésére törekednek t^bai—i A gyökérzöldsé­get nagyüzemileg termelő vállalata­ink kitűnően alkal­mazhatják a ter­més begyűjtéséhez az NDK-ból beho­zott EM jelű gépet. Hazánkba a Zbro­jovka termelési­gazdasági egység kereskedelmi vál­lalatai a hasznos gépet első ízben 1978-ban hozták be. Napjainkban a szakosított vállala­tokban ebből a gépből nyolcvan egységet tartanak számon. A szokásos sorokba vetett gyökérzöldséget — legfeljebb 8 cm sortá­volságig —• könnyűszerrel felszedheti. A termést megtisztítja a levélzet­­től s a mellette haladó pótkocsira, esetleg a földre tisztán rakja le. Üzemelésének minden művelete hidraulikával vezérelhető. A CSKP Ilj munkaszeilemben A lévai (Levice) baromfifel­dolgozó üzem a Szocialista és a Példás Munka üzeme cím vi­selője. Amikor a dolgozók meg­ismerkedtek az Idei évre elő­irányzott Igényes feladatokkal, elhatározták, hogy azok sike­res teljesítését elkötelezett szo­cialista vállalással segítik. Varga Lajos mérnök, üzem­gazdász, arról tájékoztatott, hogy a dolgozók a CSKP XVI. kongresszusát és a párt meg­alakulásának 60. évfordulóját ötvenöt egyéni és hét kollek­tív vállalással köszöntik. A fő kezdeményezést a szocialista brigádok, az arany-, az ezüst­ös a bronzfokozat viselői vet­ték kézbe. Vállalták, hogy húsz tonná­val több baromfihúst és 100 ezer. darabbal több tojást ad­nak népgazdaságunknak terven felül s ezáltal a termelési ér­téket túlteljesítik. Nem feledkeznek meg az üzem- és fűtőanyaggal, továb­bá más energiahordozókkal va­ló takarékosságról sem. Ezen a téren 200 ezer korona meg­takarításra vállalkoznak. A mi­nőségi mutatók betartásával, a rendszeres ellenőrzéssel, egyre jobb minőségű árut juttatnak a fogyasztói piacra. A munkakörnyezet szépítése céljából 2700 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A vá­rosi nemzeti bizottság a dol­gozó anyák újabb húsz gyer­mekét helyezi el az óvodában. Az üzemrészlegek között is­mét megszervezik a szocialista versenyt, s a legjobb ered­ményt elérő részleg munkakö­zösségének az igazgató és a szakszervezeti bizottság ván­dorzászlót adományoz. A CSKP 18. ülése szellemében hatéko­nyan népszerűsítik és valósít­ják meg pártunk gazdaságpoli­tikai és szociális célkitűzéseit. Abel Gábor Nagy lehetőségek kiállítása Brnóban — ebben az évben — február 18—25 közötti időszakban tart­ja nyitva kapuit a „SALIMA 81“ Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállítás. Je­lentőségét növeli az a tény, hogy Brnóban első Ízben kerül sor a part­nerek közötti kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok létesítésére. Eddig a világ országai közül több mint ötszáz vállalat jelentette be részvételét a mintavásár jelleget öltő kiállításon. A SALIMA a KGST ke­retében ugyanis az egyetlen szakosított élelmiszeripari kiállítás, amelynek a fejlesztése a szocialista tábor országainak közös érdeke. Nagy eredménynek minősíthető, hogy a világ országainak egyre több élelmiszeripari és kereskedelmi szakembere látogat a SALIMÄRA. Köztük vannak a KGST és a FAO nagy hírnévnek örvendő specialistái Is. Az idei kiállítás és mintavásár mindenekelőtt az élelmiszeripar nyers­anyagait, az Ízesítő alapanyagokat, a komlót, a malátát, a cukrot, az ásványi és kiegészítő anyagokat, a gabonaféléket, a dohányt, a húst, a tejet, a zöldség- és gyümölcskülönlegességeket, tehát többségben olyan nyersanyagokat mutat be, amelyeket a mezőgazdaság bocsát a feldolgozó ipar rendelkezésére. Feltételezhető, hogy a SALIMA az új köntösben a nagy lehetőségek kiállítása lesz. -in-Utazunk, utazgatunk Sokszor hallhattuk, hogy mennyire nehéz egyes erő- és munkagépekhez pótalkatrészt beszerezni. Kiváncsi emberként három Ízben Is elmentem a bevásárlókkal, s az ebből eredő tapasztalataimat az alábbiakban köz­löm. A téma persze régen elcsépelt, azonban mégis foglalkozni kell vele, mert a mezőgazdasági termelés a Jó anyagellátáson áll vagy bukik. A búslaki tangazdaság anyagbevá­sárlója a közelmúltban körútra in­dult. A járásban nem kapta meg a két korona értékű szímeringet, ezért a vetési időszakban két traktoruk vesztegelt. Végül Szereden (Sered) sikerült beszereznie, persze nagy ü­­zemanyag-pazarlás árán. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) eléggé kicsi város, de sokan a Csal­lóköz fővárosának tartják. Ezért ne­hezményezted, hogy ott az egyszerű munkagéphez nem kapható pótalkat­rész. Például ekevasért Érsekújvárba (Jslové Zámky] kell utazni. Hasonló­an a fogasok hiányzó alkatrészei miatt is stb. Egy kellemes küllemű nö ült az érsekújvári telep irodájábaoi. Azt kér­deztük tőle, hogy meghatározott e­­kékhez kapható-e ekevas. „Ilyen nincs, de majd lesz,“ volt a válasz. A bevásárló szemfüles ember lévén ezért körüljárta a telepet, és csodák csodájára az egyik épület mögött leg­alább harmincezer darab ekevasat fe­dezett fel. Lám csak, Ilyen „szak­­munakerőt“ alkalmaznak á pótalkat­rész-raktárban! Dunaszerdahelyen nincs központi anyagraktár, pedig a járás eddigi ki­magasló, tudományos és világszínvo­nalú termelési sikereivel talán jogo­sult lehetne rá, hogy a pótalkatré­szek némely raktára itt a közelében legyen. Érthetetlen pprsze az is, hogy pél­dául egy ékszíjért, egy gumigyűrűért és más apróságokért miért kell a be­vásárlóknak százkilométereket utazni. Számtalanszor előfordult, hogy öt­­ször-tlzszer ellátogatnak egy-egy központi raktárba, míg megtalálják a szükséges pótalkatrészt. Feltételezhe­tő, hogy ilyen esetek a hetedik öt­éves tervidőszakban, az irányítás és az elosztás tökéletesítése folytán már nem fordulnak ed. Keszi Molnár Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents