Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 4. szám
20 ezer oltványt kínálnak a kertbarátoknak c7eRvezeTt m .два Ersekújvárott (Nové Zámky) a postagalambtenyésztők klubja minden évben megrendezi a postagalambok körzeti kiállítását. A színvonalas bemutatóra tavaly december derekán került sor. A seregszenjlén az érsekújvári és a lévai (Levice) járásból hetven tenyésztő összesen 290 postagalambot mutatott be. Az értékelő bizottság a standard kategóriában Fabé István hímjét és Babin István (mindkettő Érsekújvár) tojóját, a fiatal- galambok kategóriájában pedig Procháczka János (Érsekújvár) hímjét és Lancz Ján (Šurany) tojóját pontozta legkedvezőbben. A sportrepülésben tavaly Varagya Mihály (Érsekújvár) hímje érte el a legjobb eredményt; összesen 9341 km-t repült. A legtöbb kilométert megtett tojó gazdája Petráni Miroslav (Bánov). Az SZSZK bajnokságán az érsekújvári járást Horváth Jenő galambja képviselte legeredményesebben. Az érsekújvári postagalamtenyésztők nemcsak országos, de nemzetközi viszonylatban is elismerést érdemlő eredményeket érnek el a standard postagalambok tenyésztésében és a sportrepülésben. Az immár negyvenévesnél is idősebb szakklub tagjai közül többen sikeresen szerepeltek galambjaikkal az olimpián és a nemzetközi spartakiádam — Szilárd elhatározásunk, hogy ezentúl is biztosítjuk tenyésztőtársaink számára a kedvező rflptetési feltételeket, — hangsúlyozta Bartus László a klub elnöke, —, mert csak így tudnak jól felkészülni a versenyekre. Most vérfrissítést végeztünk, több fiatalt választottunk meg a vezetőségbe, ami bizonyára fiatalos lendületet hoz csoportunk életébe és munkájába. Most az a legnagyobb feladatunk, hogy mielőbb beszerezzünk egy új tehergépkocsit, mert a régi már kiszolgált, s bizony nem alkalmas a galambok szállítására. PhDr. Hofer Lajos, Érsekújvár (Nové Zámky) Szötöoltvämrt keresik Мешке! A gyökeres szőlőoltványok beszerzése immár évek óta sok gondot és bosszúságot okoz a nagyüzemi szőlészeknek és a háztáji termelőknek. A fajtaválaszték szegény, a minőség silány, a kínálat szinte semmilyen, így bizony sokan évek óta halogatják a telepítést. Az ültetőanyag-hiány elsősorban azokat sújtja, akik közvetle'nül telepítés előtt akarnak oltványt vásárolni. A szaporító gazdaságok általában igyekeznek még ősszel eladni, amit csak lehet, hogy minél eredményesebben zárják a gazdasági évet. A múlt őszön sajnos megkéstek a kitermelési, osztályozási és minősítési munkák, s most még néhány gazdaságban van oltvány. De, hogy meddig? A kertésztársak tájékoztatása érdekében közlöm, hogy a Köbölkúti (Gbelce) Efsz körülbelül húszezer gyökeres, második minőségi osztályban elismert szőlőoltványt kínál a szőlőtermesztés iránt érdeklődő kertészkedőknek. Fajtaválaszték: Pannónia kincse, Irsai Olivér, Szentlőrinci, Zöld veltetini. Kisebb mennyiségben még Favorit, Rekord, Periette és Guzal-Kara fajták is kaphatók. Az oltványok kiskereskedelmi ára darabonként 9. korona 50 fillér. A szövetkezet megrendelést nem fogad el, tehát mindenkinek személyesen kell átvennie az igényelt oltványokat. Barta Imre, a gazdaság tapasztalt ágazatvezetője a délutáni órákban várja a* érdeklődőket. А II. osztályú oltvány valaha nagyon silány volt, de amióta szigorították a minőségi normákat és módosították az ültetőanyagok árát, azóta a másodosztályú oltvány is bátran eltelepíthető. A szabvány értelmében alapvető követelmény, hogy az oltvány ne legyen kétévesnél öregebb, a forradás, az alany és a nemes rész között tökéletes legyen, s az oltvány megfeleljen az alábbi követelményeknek: I. osztály II. osztály az oltvány hossza (tőtől a kihajtott rügyig 35 cm 35 cm a hajtások hossza legkevesebb 20 cm 10 cm jól beérett rügyek a hajtásokon 5 db 3 db gyökerek száma 5 db 3 db a gyökerek hossza legkevesebb 15 cm 10 cm A várt siker érdekében — a drágaság ellenére is — mindig inkább a szaporítással megbízott üzemektől vásároljunk szőlőoltványt — és csemetét —, mert a minősített ültetőanyag jó eredmény és egyben termelési biztonságot is jelent. Varga József 1 A siker alapja szakszerű takarmányozás A baromfi eledele növényi, állati és ásványi eredetű anyagokból, valamint vitaminokból áll. A szénhidrátok a hő- és mozgási energia termeléséhez szükségesek és a zsírok képzésében is szerepet játszanak. Zsírokra a hőenergia képzésénél és az idegsejtek fejlődéséhez van szükség. A szénhidrátos takarmányok közé tartozik az árpa, zab, búza. kukorica, köles, rozs, búzakorpa, valamint a burgonya. Az árpa jó baromfitakarmány. Csirkéknek legmegfelelőbb az árpadara (árpagyöngy). A szemesek napi adagjának 30—40 százalékát adhatja. A zab kedvezően befolyásolja a csibenevelést és a tojástermelést. Roszszabbul emészthető, mint az árpa, mert sok héjrészt tartalmaz. A napi adagban 15 százaléknál több ne legyen belőle (kivétel a lúd). Ha csíráztatva adagoljuk, növeli a gúnár megtermékenyítő képességét. A búza igen értékes és a baromfiak egyik legkedveltebb eledele. A kukoricában a legkevesebb a rost, s mivel sok keményítőt tartalmaz, különösen télen jó takarmány. A napi adagban 30—35 százalék mennyiségben fordulhat elő. Mindig más szemessel keverve adagoljuk. A rozsot a baromfi nem kedveli, túladagolása hasmenést okozhat. A búzakorpa elsősorban csirkéknek való, de keverékben tyúkokkal is etethető (Ю ■—15 százalék). A burgonya a szemesek 30 százalékát Is pótolhatja, mivel sok benne a keményítő. A tojós tyúkoknak naponta 6 dkg főtt burgonya adható. Az állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmányok közül elsősorban a hús-, hal- és vérlisztet, továbbá a tejipari melléktermékeket, valamint a tojást és a vért kell megemlíteni. A hús-, hal- és vérlisztből 10—15 százalékot tehetünk a napi adagba. A tejipari melléktermékek (fölözött tej, író, savó), igen alkalmasak a tojós tyúkok és a növendékbaromfi számára, s pótolhatják a hallisztet. Nagyon jó hatása van a savanyú tejnek. A savóban kevés a fehérje, viszont sok a Bi2-vitamin. A túróval jő tapasztalatokat szereztünk a csibenevelésben. A tojást és a vágóhídon vagy a házi disznóöléskor beszerzett vért mindig főzve kínáljuk a baromfinak. A növényi eredetű fehérjében gazdag takarmányok közé soroljuk a borsót, a bükkönyt és a szóját, valamint az olajpogácsákat. A borsót darálva adagoljuk, legfeljebb 10 százalék mennyiségben. A bükköny nem a legjobb baromfitakarmány, viszont annál jobbak az olajpogácsák (szója, len, napraforgó). Naponta 15 százalék mennyiségben adagolhatók. Az élő szervezet számára szükséges ásványi anyagokat mással nem lehet pótolni. Közülük legfontosabb a mész, a foszfor és a klór (legfeljebb másfél százaléknyi konyhasó juttatásával adagolható). A vitaminok jelenlététől függ az élő szervezet valamennyi létfontosságú életfolyamatának alakulása. Ha a szervezetben kevés a vitamin, hiánybetegségek jelentkeznek. A szervezet számára nélkülözhetetlen A vitamin szükséges mennyisége színes marharépa, csikórépa és sárgarépa adagolásával biztosítható. B2-vitamint a sütőipari élesztő, a halzsír és a csíráztatott gabona, D-vitamint pedig a szárított zöldtakarmányok tartalmaznak. A napfény hatására a bőr és a tollzsír is képes D-vltamint termelni. Táplálékon kívül vízre és a zúzógyomor tevékenységét segítő szemcsés homokra és finom kavicsra is szüksége van a baromfinak. Ügyeljünk rá, hogy az itatőban mindig tiszta legyen a víz, s télen inkább langyos vizet adjunk a tyúkoknak. Az ivóvízbe célszerű valamilyen fertőtlenítő szert, például hipermangánt, csipetnyi rézgálicot, esetleg egy-két penicillin-tablettát tenni, persze, nem rendszeresen, csak időnkénti kezelés céljából. Most pedig szóljunk néhány szót a téli takarmányozás hogyanjáról. Kizárólag szemeseket még télen sem tanácsos etetni, mert így nem tudjuk növelni a napi adag fehérjetartalmát. Házilag a következő mődo készíthetünk kiváló keveréket: ledarálunk ötven vagy száz kiló szemest, melyben 30 százalék árpa, 40 százalék búza, 10 százalék búzakorpa és 20 százalék kukorica van. Ha van valamilyen hüvelyes takarmányunk (pl. borsó), abból 5—10 százaléknyit adagolhatunk. Az így nyert keverék fehérjetartalmát élesztősítéssel növelhetjük legegyszerűbben. A reggeli adagot este, a délit pedig reggel kell élesztősíteni. Egy kiló keverék élesztősítéséhez meleg (35—40 C-fokos) vízben elmorzsolunk 1—2 dkg sütőipari élesztőt, majd a 4—5 liter vizet, amely most már csak kb. 30 C-fokos, ráöntjük az egy kiló darára. Az egészet 5—7 órán át állni hagyjuk, de közben kétóránként megkeverjük. Az élesztősítést úgy végezzük, hogy télen a napi adagnak körülbelül 30 százalékát továbbra is őröletlen szemesek (búza, kukorica) adják, s ezeket kora délután szórjuk az állatok elé. A kukorica serkenti a baromfi szervezetének hőtermelését, így a fütetlen ólakban tartott állatok még a hajnali és a kora reggeli órákban sem fáznak. K. Molnár Ferenc 2 A nagyüzemek és háztáji kertészkedök egyaránt azért építenek drága üvegházat, hogy erdményesebbé tegyék a palántanevelést, a korai zöldség- és virágtermelést. A kártevők sajnos sok kertészkedőnek megkeserítették már az életét Fotó: -bor Hogyan Hsuk az üvegházi molyfetűt? (Folytatás az 1. oldalról) ból a molytetük újból kirepüljenek. A molytetú elleni okszerű védekezésnek van egy további követelménye. Történetesen: elejét kell venni ännak, hogy a vásárolt növényekkel újból behurcoljuk ezt a kártevőt. Ezért a vásárolt növényeket megfelelő inszekticidekkel legalább egyszer le kell permetezni, mielőtt üvegházba kerülnek. Ü- gyelni kell arra is, nehogy a munkaruhánkkal vagy a hajzatunkkal átvigyük ezt a kártevőt a már mentesített üvegházakba. Ami a vegyszeres védekezést illeti, nálunk eddig főleg a rövid hatástartamú Actelic 50 ЕС és Lannate 90 W készítményeket alkalmazták. Az NDK-ban újabban jó eredményeket érnek el a hosszabb hatástartamú Ultracid 40 ЕС vagy WP (0,1 %) és a Ripcord 40 ЕС (0,03 %) készítményekkel. Ez utóbbival Magyarországon is igen jó tapasztalatokat szereztek. Mivel ezék az inszekticidek csak a lárvákat és a repülő kártevőket pusztítják el, igen fontos, hogy a rövid hatástartalmú szerekkel négy-öt nap, a hosszabb hatástartamúakkal pedig hét nap elteltével megismételjük a permetezést. Az üvegház hőmérsékleti viszonyaitól függj hogy a permetezést hányszor kell megismételni. Az NDK-ban egy középhőmérsékletű (25 C- fok) üvegház egyetlen molygenerációjának elpusztítására hétnaponként ötször, 15 C-foknál pedig tíznaponként kilencszer megismételt permetezést ajánlanak. Permetezéskor ügyelni kell arra, hogy a permedé a levelek mindkét oldalát érje. Magyarországi tapasztalatok szerint az ismételt permetezések után az üvegház növényállományát továbbra is rendszeresen figyelni kell, és fia csak egy molytetűt is találunk, a permetezést azonnal meg kell kezdeni. Nyáron az üvegházi molytetű az üvegház közelében található, a gyomnövényeken is megél. Ezért az üvegház környékén rendszeresen irtsuk a gyomot, különösképpen a csalánt és a tyúkhúrt. Újabban az NDK-belí VEB Fahlberg-Liszt magdeburgi gyár Fentoxan elnevezéssel új, atkákat is pusztító inszekticidet fejlesztett ki, melynek 0,2 százalékos oldata az üvegházi molytetű szárnyas egyedeire, lárváira és tojásaira is pusztító hatású. Sajnos e kiváló készít; mény használatát nálunk még nem engedélyezték. RENCZÉS VILMOS Darált nutriahús tyúkoknak Napjainkban sok szó esik az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásról, anyagi javaink hatékonyabb felhasználásáról, a melléktermékek, sőt hulladékok hasznosításáról. A nutriatenyésztés területén található igen értékes melléktermékek, az állat húsának nálam nagyon jól bevált hasznosítási módszerét ismertetem. Kipróbálását azoknak a tenyésztőtársaknak javaslom, akik nem riadnak vissza a többletmunkától. Egyes tenyésztők a nutria húsát sütve, főzve vagy kolbásznak feldolgozva ugyanúgy fogyasztják, mint a sertés- vagy baromfihúst. Az emberek nagy többsége azonban idegenkedik tőle. Egyesek sertésekkel, mások kutyákkal etetik föl, persze csak rövid idő alatt, amíg a hús romlani nem kezd. Nem tudják megfelelő adagokban hosszabb időn át beosztani, így a hús nagy része elpocsékolódik. Van, aki megfőz egy-egy nutriát — amíg a készlet tart i—: és kirakja tyúkjainak az udvarra, ahol azok néhány hétig degeszre tömik magukat, azután sóvárogva várják a következő vágást, prémezést. A természetben a növények ugyanolyan szabályok szerint élnek, mint például az ember. A növény >s lélegzik, táplálkozik, érzékeny a külvilág hatásaira, van gyermek- és felnőttkora, idővel megöregszik, megtámadják a betegségek, s végül elhal, mint minden más élőlény. Ha a betegségek és a kártevők nagy-Gvüitsünk fagvMf! mértékben károsítanak, a kultúrnövények bizony elég rövid életűek. A fák életét — egyebek között — a fagyöngy is veszélyezteti. A fehér fagyöngy (Viscum album) vad- és kultúrfákon élősködő örökzöld növény. Szára, bőrnemü levele és fehér bogyótermése ragacsos anyagot tartalmaz, ágai és levelei drogot szolgáltatnak. A fagyöngy többnyire csak a vadon növő fákon (fenyő, nyár, fűz, nyír, éger, akác, tölgy) fordul elő, de volt már rá példa, hogy az almafán és a körtefán is megtelepedett. Magját az erdei madarak ter-Nem állítom, hogy megtaláltam a legtökéletesebb hasznosítási módszert, de eljárásom nagyon egyszerű, könnyű, ősidők óta ismert technológián alapszik. Egy prémezésre kerülő nutria súlya 5—6 kg között van. Egy közepes állományú tenyésztő is évente körülbelül száz állatot prémez le, s ez 200 kg hús. A kizsigerelt, lefejezett, farok és lábak nélküli állatot besózom, és a sóban 4—5 napig állni hagyom, majd 6—8 órán át füstölöm, és utána a padláson felakasztom. így a legnagyobb kánikulában sem romlik meg, és folyamatosan használható. Felhasználás előtt fél napig áztatom, majd főzöm és ledarálom. A darált húst befőttesüvegekbe szorosan benyomkodva, hűtőszekrényben (télen csak fütetlen helyiségben) tárolom. A fejeket és az értékes belsőrészeket (májat, szívet stb.) azonnal megfőzöm és ledarálva tárolom a föletetésig. A darált húsból, valamint a kukorica- és árpadarából; tojópremix, ásványi premix, futor, só hozzáadásával házi tojótápot készítek tyúkjaimnak. Tetra SL jércéket neveltem, melyek májusban kezdtek tojni; egy év alatt 3150 tojást adtak. Tyúkjaim a padlástérben vannak elhelyezve, egy 40 W-os fénycsővel világítok nekik. Többletmunkával jár a hús ilyen felhasználása, azonban nem sajnálom, mert megéri, és másoknak is javaslom. (Kiss A., Kistenyésztők uapja, 1980. 12) jesztik; a csíraképes mag szívógyökereket fejleszt, amelyek áttörik a fa kérgét, behatolnak a fa testébe és elszívja a gazdanövénytől a maga fejlődéséhez szükséges nedvességet és ásványi anyagot. A megtámadott fák rövidesen elhalnak, ha az élősködő fagyöngyöt nem távolitják el róluk. Legegyszerűbb, ha a megtámadott ágat tőből eltávolítjuk. Ha gyümölcsfáról van szó, a nagy gonddal kinevelt ágat senki sem szívesen fűrészeli le. Ilyenkor a fagyöngyöt kell tőből kivágni. Rendszeresen ellenőrizzük a sebet és ha a fagyöngy netán ismét kihajtana, a legkisebb hajtásokat is azonnal távolítsuk el. Így az élősködő növényt fokozatosan legyengítjük, s végül elhal. Mint már említettem, a fagyöngy értékes gyógyszeripari nyersanyag, szára és levele drogot szolgáltat. A legfeljebb 5 mm vastag, levelekkel borított szárrészt 40 C-fokos hőmérsékleten kell szárítani. A beszáradási arány 3:1. A gyűjtés decembertől februárig esedékes. Gyűjtsünk fagyöngyöt, kettős célt szolgálunk vele: megóvjuk a fákat az élősködőktől, s egyúttal enyhítjük gyógyszeriparunk nyersanyag-beszerzési gondjait. Kmosko László agrármérnök
