Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 4. szám
(Шяэгга-ItfUBZOIIINIÍ Kérdés: Van gyönyörű fikuszom, Je kénytelen vagyok megválni tőle, mert kinőtte a szobát. Előbb azonban szaporítani szeretném, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Segítenének egy virágkedvelő idős asszonynak? Z. R., T. Válaszunk: Ha valóban kedveli azt a gumifát (Ficus), nem muszáj tőle megválnia. Ha a túl hosszúra nőtt hajtásokat bekurtltja, viszszametszl, a legfelső alvórügy kihajt, a növény sok új hajtást nevel s lehet, hogy szebb lesz, mint valaha. A nyert szárrészt Kérdés: Kertünkben sajnos úgy elszaporodtak a vakondok, hogy szinte semmit sem tudunk tőlük megvédni. Tudnának ajánlani valami hatásos módszert, hogyan szabadulhatnánk meg tőlük? Id. ]. Gy., j. Válaszunk: Javasolni éppenséggel tudunk néhány módszert, de korántsem biztos, hogy ezzel megC°) biztosítása után már csak fóliát kell húzni a cserépre, ezzel a sikeres meggyökeresedéshez szükséges páratartalom Is biztosított. A gumifa lénye-« gében egész évben szaporíthat tó, de ha legalább hetven szá-« zalékos sikert akar elérni, akkor csak februárban vagy már* dúsban vegye kézbe a kést. A gyökereztetés egyébként öt hat hétig tart. S ha már kísérte-« tezik, ne rekedjen meg a szaporításnál. Az új növényeket úgy nevelje (bokor, alacsony törzsű fa), hogy sokáig d(sz!t-« hessék a lakást. A fiatal, felfelé törő növényt egyszerűen vágja vissza körülbelül 25—30 cm-es magasságban, így elágazásra kényszeríti. A későbbi beavatkozással pedig kialakíthatja az adott viszonyoknak legmegfelelőbb koronaformát, szerét. Egyik szomszédja példáját követve, 5 cm átmérőjű műanyag csőből készített csapdát (lásd a képen), s azt ügyesen a járatokba ágyazta. A műanyag csőből úgy lett csapda, hogy mindkét végére csupán befelé elmozdítható és önmagától visszazáródó födelet erősítettek. így a járatait ellenőrző vakondok gyanútlanul besétál a csapdába, de onnan kijutni már nem tud. Hogy a bennrekedt állatot könnyen ki lehessen rázni, a csapdát két csődarabból tanácsos elkészíteni — így a szétszerelés nem okoz gondot. A 20—25 cm hoszszú csapdával egyszerre két vakondok — esetleg öt-hat egér, mezei pocok — is rabul ejthető. A műanyagból készült csapda előnye, hogy hosszabb Ideig a földben maradhat, mégsem éri károsodás. Ha vadonatúj csőből készítjük, aminek jellegzetes műanyag szaga van, akkor használatbavétel előtt a csapdában helyezzünk el néhány napra egy, más módszerrel (egérfogó, fél dióval alátámasztott kompótospohár stb.) befogott egeret. Ha az így előkészített csapdát megfelelően behelyezik a vakondok járatába, az eredmény, nem marad eU (bor! Szlovákiában egyre többen tenyésztenek háztájiban baromfit. Ez örvendetes. Viszont az már kevésbé, hogy sokan is-, meretek és tapasztalatok hiányában látnak munkához és eredményesség tekintetében ugyancsak elmaradnak az őhajtott színvonaltól. E- gyesek az állatszállások megépítésekor követnek el hibát, mások helytelenül eletik az állatokat, s megint mások már az állomány meg-1 alapozásokar rossz lóra • tesznek. Például a Csallóközben még ma is sokan azt tartják, csak a „markos“ csibe jó. Többen ma is csak szép tollú, nagy testű, délceg járású jércéket vásárolnak, mert azok szépen., mutatnak az udvaron, s ha kés alá kerülnek, lehet belőlük harapni. Aztán meg jönnek és panaszkodnak, Nem mindegy hogy hiába tömik beléjük ■ a sok drága eleséget, nern i és nem akarnak tojni. Minti a minap is az egyik isme-: rősöm. Megkért rá, hát meg- j néztem a tyúkjait. Az álló-, mány tizenöt kornisból meg 1 öt darab első generációjút félvérből (rodejlend x nyu- ■ hemsir) tevődött össze. A keresztezésből származó öti jérce már javában termelt,) viszont a kornisok (tavaszszal vásárolta őket egy kel- , tetőből) csak gömbőlyödtek.1 Megmagyaráztam neki, hogy ■ a kornis igen szép és muta- 1 tós fajta, de aki tojást akar, I az nem alapozhat rá. Hiszen j csak tíz-tizenegy hónapos! korában kezd tojni ős az évi i tojástermelése nem nagyon haladja meg a százhúsz da-i rabot. Hogy szép nagyok? j Meglehet, hiszen naponta legalább 16—18 deka takarmányt fogyasztanak. Viszont a kisebb testű, tojástermelő fajták (hibridek) napi fogyasztása legfeljebb 10—12' dkg, és a már említett ke-; resztezésből származó tyű-' kok évente legalább két-! száz tojást tojnak. S ami j ugyancsak nem elhanyagol-1 ható: héthónapos korban ’ már termelnek. Mindezt csak azért mond-, tam el, hogy mások is tudotosítsák: nem mindegy, i hogy milyen fajtát vagy hjb-! ridet választunk. Nem árta- \ na, ha a Szlovákiai Kisállat-,' tenyésztők Szövetségének helyi szervezetei a téli szakoktatás keretében erre és, az ehhez hasonló problé-1 makörökre is kitérnének, ( hogy küldetésüket teljesítve,' tanácsot adjanak a kevésbé tapasztalt kisállattenyésztőknek és a baromfitartásra váltakozó háztáji állattartóknak. (Mf) oldódik a problémájuk. A vakond ugyanis hasznos állat s az ápolt kertekben általában több jót tesz, mint kárt. Feltételezzük, hogy kertjükben nem véletlenül szaporodott el. Általános tapasztalat, hogy általában ott üt tanyát, ahol sok ínyenc falatot, talajlakó állati kártevőt (lótücsök, drótférgek, hernyók, lárvák stb.) talál. Ahol gyakran istállótrágyázzák (főleg sertéstrágyával) és csak ritkán vagy egyáltalán nem fertőtlenítik a talajt, ott bizony elszaporodnak a talajthelyeztem a televíziót, új csatlakozót kellett beépíteni a falba. Én nem értek az ilyesmihez, hát kihívtam egy szerelőt. Jött és munkához látott. Amikor elkészült vele, megkérdezte: — Ha nincsen kifogása ellene, megpofoznám a rádiót is egy kics-t. Nem veit kifogásom ellene, hiszen szinte új korától úgy recsegett-ropogott szegény, hogy rósz volt hallgatni. Perceken belül szétszedte majd összeszerelte a masinát, s mint aki jól végezte dolgát — a rádióm azóta nem recseg —, körülnézett. A szeme megakadt a virágokon. — Ö szegényt — sóhajtott, s már indult is a virágálvány felé. — Miért nem gondozza rendesen, így soha nem fog virágozni. Még mindig nem tudtam, miről beszél. pedig felhasználhatja szaporításra: a zsenge és félfás hajtásokból három-négyleveles fej-, illetve egyleveles szárdugványokat készíthet. Lehetőleg éles késsel dolgozzon — ha van otthon oltókés, akkor azzal — és a megvágott dugványokat azonnal állítsa 40—50 C-fokos meleg vízbe, mert különben elfolyik a tejszerű növényi nedv. A kemény fejdugvúnyokat vízben kell gyökereztetni, az egyleveles szőrdugványokat gyökereztető ládába vagy cserépbe ültetheti. A leveleket mindenképpen göngyölítse össze és kösse át, hogy kisebb legyen a párologtatás. A dugványok csak üvegházi feltételek közölt gyökereztethetők teljes biztonsággal, de egy kis gondossággal a lakásban is jó eredményt érhet el. A kellő hőfok (25—30 lakó kártevők. S ha még a vakondok sem lennének. , De mert kérdezett, hát válaszolunk. A földbe ágyazott йгез palackkal legfeljebb csak akkor lehet megvédeni az ágyasok növényzetét, ha egy-két vakondok van a kertben. Esetükben azonban komolyabb intézkedésre van szükség. Egyik kertészkedő ismerősöm mesélte, hogy karbidot tett a járatokba, úgy riasztotta el a vakondokat a kertből. Mások petróleummal átitatott szövetdarabokkal értek el állítólag teljes sikert. Szakái József viszont egyenesen örül neki, hogy a vakondok nem kerülik el a kertjét. Időnként elárasztja a járataikat vízzel, persze, nem rosszakaratból, hiszen az állatok 1- dejében elmenekülnek. Viszont a Járataikon könnyen eljuttatható a víz a gyümölcsfák és a szőlő gyökérzónájába. Ha tényleg komoly harcot akarnak folytatni a vakondok ellen, akkor figyelmükbe aján-« lom Zaplatilek kertésztárs mód>—i Ugye még nem virágzott ez a kukac? — Kukac? — kérdeztem viszsza bárgyú képpel. — Talán virágoznia kéne? —< De mennyireI Nekem is van ilyen kukackaktuszom, s minden évben virágba borul. Virágzik a kukac... Persze gondozom is, — mondta s közben kezelésbe vette a növényt. — Hobbi? — Ügy is lehet mondani. Ha már van az embernek néhány cserép virágja, gondoskodjon róluk. Tavaly kaptam ilyen kaktuszt, de közben kihelyeztek egy távoli munkahelyre. Anyámnak lelkére kötöttem, táviratozzon ám, ha virágozni kezd a növény. Távtratozottl Utólag tudtam meg, hogy alig merte feladni szegény a sürgönyt, mert a szöveg úgy hangzott, mint a detektívfilmekben: Virágzik a kaktusz stop anyád stop. Beszélt és közben kitépdeste a satnya hajtásokat, az ujjúval meg a csavarhúzóval fellazította a cserépben a földet. —i Pici, apró a virága, de nagyon szép. Alul rózsaszínű, felüt fehér. Amikor fizettem, némi borravalót is akartam neki adni a jó munkáért, no meg a jó tanácsért. Elhárította. —• Akkor legalább a címét adja meg, hátha akad megint valami javítani való. Meg előfordulhat, hogy tényleg kivirágzik ez a kukac... Eljön? Mosolyogva bólintott és vállára kapta a szerszámostáskát. Olló Ferenc A barkácsolni szerető nyulászok a tanulmányutakon és az élvonalbeli tenyésztőknél tett látogatások alkalmával szerzett tapasztalatok, illetve a szakirodalom útmutatása alapján tetszetős, megfelelő ketrectömböket készítenek állataiknak. De a tenyésztők többsége örömmel venné, ha végre a kereskedelem is forgalmazna korszerű ketreceket. hogy a kerületben évről évre csökken a háztáji szerződéses nyálhizlalás, illetve a baromfitartás iránti érdeklődés. Sajnos a sok-sok panasz megalapozott és jogos. Nem elég hangsúlyozni, hogy a kistermelők, a kertészkedők és a háztáji állattartók munkájára, tevékenységének gyümölcseire szüksége van a népgazdaságnak, meg hogy ösztönözni és támogatni kell a háztáji gazdálkodásra vállalkozókat. Attól még nem lesz jobb a kertek kihasználása, a piaci ellátás. Tenni is kéne már valamit, ami közvetlenül kihat a termelőkedvre. Konkrétan: javítani kell az eszközellátást, bővíteni kell a szakboltok árukínálatát, hatásos vegyi készítmények és kisgépek forgalmazásával meg kell könnyíteni a pihenésre szolgáló szabadidejüket feláldozók munkáját, és természetesen enyhíteni kell az értékesítési gondokat. Csakis így és Kádek Gábor felvétele akkor várhatunk több terméket a háztájiból, ha a kistermelőle érezni fogják, hogy nem csupán erkölcsileg, nem pusztán szóban ismerjük el közérdekű igyekezetüket, hanem a mindennapi gyakorlatban is támogatjuk, segítjük fáradságos —< és valljuk meg őssdntén, nem is kockázattól mentes — munkájukat. Mert a háztáji termelők gondja nem csnpán „háztáji“ gondl Illés Bertalan Nem csupán „háztáji1' gond A kelet-szlovákiai kerület településeit járva, egyre gyakrabban találkozom panaszkodó kistermelőkkel. Kertelés nélkül sorolják az ellátásban jelentkező hiányosságokat. A háztájiban zöldséget és gyümölcsöt termelőknek, állatot tartóknak sok a gondjuk-bajuk. Az eredményes munkához jó minőségű vetőmagra, ültetőanyagra, növényvédő szerekre, fóliára, és a mindennapi munkát könnyítő kisgépekre van szükségük. Kerti traktort, motoros permetezőt és különféle kertészeti kellékeket sajnos egyáltalán nem vagy csak minimális tételekben forgalmaz a kereskedelem. És a nélkülözhetetlen növényvédő szerek kínálata is aránylag szegényes. Ez abból ered, hogy a vegyszerek területi elosztás alapján kerülnek forgalomba, nem pedig az adott vidék termelési hagyományainak és pillanatnyi struktúrájának figyelembe vételével. Sokan kérdezik, hogy nálunk miért nem lebet iparilag készített nyúlketreceket, ketrectömböket kapni? No meg egyéb, a háztáji állattartáshoz szükséges kellékek beszerzése is problémába ütközik. Mások azt nehezményezik, hogy a szakboltokban csak ritkán lehet árpa- éš kukoricadarát venni, s ha van is takarmány, nagyon borsos az ára. Ez sajnos a termelői kedv csökkenéséhez vezet. Ezek után nem csoda, Hogyan irtsuk az üvegházi molvtetOt? Az üvegházi molytetű származásét illetőleg a vélemények különböznek. Egyesek Brazíliából, mások Mexikóból származtatják. Trópusi származásánál fogva Európában az üvegházakban találta meg legmegfelelőbb életfeltételeit. Elsősorban olyan, üveggel vagy műanyaggal fedett növényházakban szaporodott el, ahol hosszabb tenyészidejű, melegigényes zöldséget (uborka, paradicsom), vagy virágféleségeket (gerbera, primula, muskátli, azalea, begónia) termesztenek. A lepkék által rakott tojásokból (egy lepke száz tojást is rak) kelő lárvák és imágók a levelek fonákí részén szívogatásukkal gyengítik a növényeket. A megtámadott levelek elsárgulnak, foltossá válnak és lehullanak. Ennek folytán a fejlődés lelassul, a növények elcsenevészesednek. A molytetű édes ürülékén sokszor a gombabetegségek is elszaporodnak. Az üvegházi molytetű nemzedékeinek száma főleg az U- vegházak hőviszonyaitól függ. Legtöbbször az üvegházakban egyidőben megtalálhatjuk e rovarkártevők minden fejlődési alakját. Dacára annak, hogy az üvegházi molytetüt ős kártételét régóta ismerjük, és flogy számos szakcikk foglalkozott a hatásos védekezés lehetőségeivel, a molytetű mégis annyira elszaporodott, hogy üvegházaink elsőszámú kártevőjévé vált. Lássuk tehát, hogyan is lehet e kártevő ellen védekezni? Nagyon fontos, hogy ahol csak lehet, kihasználjuk a biológiai védekezések korlátolt lehetőségeit. Két lehetőség kínálkozik. Az első: az üvegházat huszonnégy óra idő tartamra mínusz 10 C-fok, vagy negyvennyolc órára mínusz 8 C-fok hőmérsékletnek tesszük ki. Ilyen alacsony hőmérsékleten és jelzett idő alatt, az összes élő imágó elpusztul. Ezt a módszert, természetesen csak üres üvegházakban, ültetés előtt alkalmazhatjuk, vigyázva arra, nehogy az öntözőberendezés csővezetékei befagyjanak. A másik biológiai módszer az üvegházi molytetű imágóínak és lárváinak kiéheztetésén alapszik. Ez különösen olyan esetekben hatásos, ha olyan üvegházakat akarunk molytalanítani, melyekben a molyoknak gazdanövényül nem szolgáló virágokat vagy dísznövényeket (amarillisz, bromélia, ciklámen, orchidea, szegfű, pálma, kaktusz) termesztünk. Az Ilyen kultúrákból elegendő eltávolítani a gyomnövényeket, így élelem híján a molytetű imágói kéthárom nap alatt elpusztulnak* Igen fontos, hogy 'az üvegházból azonnal és maradék nélkül eltávolítsuk a fonnyadt vagy száraz gyomnövényeket is, nehogy a rajtuk levő pupárlümok(Folytatás a 3. oldalon).
