Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
1981. Január 17. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Cél: az igények maximális kielégítése Ha megiszunk egy pohár tejet, megeszílnk egy darab sajtot, talán nem Is Jut az eszünkbe, hogy a vitaminokban és más hasznos összetevőkben gazdag táplálék milyen bonyolult biológiai és technológiai folyamatok révén, hány ember becsületes munkájának a közreműködésével jött létre. A tej előteremtőse tehát néhány bonyolult műveletre oszlik. Közülük nagyon lényeges a termelés, továbbá a feldolgozás művelete. A törekvés célja pedig nem más, mint a fogyasztók igényeinek minél tökéletesebb kielégítése. Perez Gyula elvtárs, a Galántal Tejfeldolgozó Üzem Igazgatója és Milan Bofcák mérnök, üzemgazdász, az eszmecserék során kihangsúlyozta a partnerekkel, vagyis a mezőgazdasági vállalatokkal és a kereskedelemmel való kapcsolatok szükségszerűségét Évek során egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartó szívélyes partneri viszony alakult ki a termelők, a feldolgozó üzem és a kereskedelem között. A tejfeldolgozó üzem a múlt évben harminckilenc millió liter tejet vett át a járás mezőgazdasági vállalataitól. A nyersanyagból 22—25 féle végtermék készült. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben például megduplázódott az ömlesztett sajt gyártása. A stabil termékek közöt tartják számon a kedvelt sonkasajtot, továbbá a SALIMÄ-n aranyéremmel kitüntetett Salaš és Pofovnlk sajtot. A Cadar és a Kaskaval sajtot főleg tejipari alapanyagként és exportra gyártják. Készítenek azonban tejfelt különféle szírtartalommal, kefirt, túrót és egyéb termékeket is. A galántal járás gazdaságaiból a múlt évben mintegy ötvenezer liter „vizezett“ tejet szállítottak a feldolgozó üzembe. Ha figyelembe vesszük az átadott tej összmenyiségét, akkor talán azt mondhatjuk, hogy a vizezett alapanyag elenyésző volt, s ebből nem kellene nagy dolgot csinálni. A tejet azonban csak lelkiismeretlen egyének vizezik. Ezért nagyon rászolgálnak a bírságolásra. A korábbi évek adatai alapján a Mikulás Psota és Éva Flagková munka közben Fotó: Krajcsovlcs F. feldolgozó üzem vezetői elemzést végeztek, s az ismeretanyagok nyomán arra intették a partnereket, hogy ha nem törekednek a kifejt tej minőségi normáinak a betartására, akkor évi átlagban 22 millió koronával önmagukat károsítják! A figyelmeztetésnek hatása lett. A múlt évben a tejnek 9,5 százalékát már az első és a második minőségi osztályban értékesítették. Ezen a téren még korántsem merítették ki a tartalékokat. A tejnek ugyanis több mint a harminc százaléka második és harmadik osztályzatot ért el. Emiatt a mezőgazdasági üzemek a múlt évben hétmillió koronával károsították önmagukat! Ez arra figyelmezteti őket, hogy gondoskodjanak megfelelő hűtőkapacitás beszerzéséről, mert csak így kerülhetők el a veszteségek. A tej első osztályzatú forgalmazása esetén ugyanis a legkorszerűbb hűtőberendezés beszerzési ára egy éven belül megtérülhet. Ott, ahol időben felismerték a lehetőségeiket, nagyon Jól jártak. A zsigárdi (Žiharec) és a nádszegi (Trstice) szövetkezet például a múlt évben az összes tejet első minőségi osztályban adta el a feldolgozó üzemnek. Literenként több mint három korona ötven fillért kaptak. Ugyanakkor a farkasdi (Vlčany), a Veľký Grob-i, a galántai és néhány más szövetkezet csak 2,60—2,80 korona átlagárat ért el literenként, mert gyengébb minőségű tejet forgalmaztak. A farkasdi szövetkezet a minőség eltérései miatt több mint kétmillió koronával önmagát károsította meg! A feldolgozó üzem termelési profilja a közelmúltban a szeredi (Sered) részleg átadásával kibővült. Az üzemrészlegen naponta harmincezer liter tejből tejport készíthetnek. Jelenleg még csak a próbáknál tartanak. A teljes üzemelésre 1981 második felétől kerül sor. A részlegen speciális tápokat is készíthetnek a borjaknak, főleg a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasága részére. A galántai üzem a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatot minden tekintetben szép sikerekkel teljesítette. Ha figyelembe vesszük az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok megvalósítása közötti arányokat, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs olyan tervmutató, melyet magasan túl ne szárnyaltak volna. A legnagyobb eredményt az áruforgalmazás, vagyis a fogyasztói piac ellátása terén érték ei. Ugyanakkor az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység elérte a 589 ezer koronát, s ez a dolgozók elkötelezett helytállásának mindennél jobb bizonyítéka. Az üzemben két ezüstérmes és három bronzérmes szocialista brigád dolgozik. Egy brigád pedig a büszke cím várományosa. A dolgozók szocialista vállalása 680 ezer korona többlettermék előteremtésére irányult. Ezt azonban szinte megduplázták. A hetedik ötéves tervidőszakban azonban még igényesebb feladatok várnak az üzem munkaközösségére. A szeredi részleg belépésével nagy fellendülés várható a végtermékek gyártásában. Évente több mint 44 millió liter tej felvásárlásával számolnak és a sajtgyártást is bővítik. Az árutermelés tekintetében túlhaladják a 96 millió koronát. Az üzem vezetőségének s a dolgozók munkaközösségének fő célja, hogy a mezőgazdasági vállalatokkal és a kereskedelemmel való szoros együttműködés révén maximális mértékben kielégítsék a fogyasztók igényeit HOKSZA ISTVÁN Sikeres harminc év lUem is hinnék, kedves olvasók, hogy környezetünk mennyi titkot rejteget, és milyen élet zajlik le a konténerek mélyén. Egy sor tájékoztató és figyelmeztető terméket láthatunk bennük. Évek óta foglalkozom a szemetesládák tartalmának magánjellegű ellenőrzésével. Számtalan esetben figyelmeztettem lakótársaimat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a kenyérrel való gazdálkodásnak. És mi lett erre a válasz? Ne legyek minden lében kanál, főként ne dugjam az orromat a szemetesládákba. Fájdalom, hogy a Jól gondolt figyelmeztetés célt tévesztett. Már ezért is elhatároztam, hogy Szlovákiában körülnézek. Íme az eredmények: Kassán (Košice) 15 edényt nyitottam fel. Rengeteg volt benne a kenyér. Karéjokat, fél, sőt egész kenyereket, kifliket, szendvicseket és kalácsokat láttam. Nem volt jobb a helyzet Kremnicán, Martinban, Stiavnlcán, Zílinán, Plešťany-ban, Léván (Levice), Losoncon (Lučenec), Zvolenban, de Bytčán sem. Léván sonkát, szalámit, virslit; Martinban pozsonyi kiflit, réteseket; Losoncon az egyik edényben kiállításra emlékeztető cukoripari remekműveket fedeztem fel. Beszédes konténerek Illő, hogy hivatkozzam a CSKP KB 13. ülésének irányelveire, amelyek a takarékosságra intettek. Mi a tulajdonképpeni valóság? Zvolenban például az egyik szemetesládában tizenöt kiflit találtam, a másikban pedig több mint két kiló főtt knédlit eredeti csomagolásban. A második edényben volt még három ló a minőség, de rossz az elosztás Tagadhatatlan, hogy a fôrévť(Bratislava-Prlevoz) pékségben sütött kerek cipónak messze a környéken jő hírneve van. Ezzel magyarázható, hogy a kenyeret kedvelő emberek sokasága gyakran vállalja a sorbanállás áldozatát. Többször előfordult, hogy magam is órák hosszat várakoztam a főrévi kenyérre. Ha szerencsém volt, vásárolhattam egyet belőle, előfordult azonban, hogy többször cipó nélkül tértem haza, mert nem jutott. Az eladónak ugyanis nem az a fontos, hogy a készletből a sorbanállók többségét kielégítse. Neki csak az a fontos, hogy minél hamarabb túladjon a készleten. Jónéhányan egyszerre öt-tíz darab cipót is elvisznek. Az elárusítót azonban ez nem zavarja, pedig a sorban negyvenen-ötvenen, esetleg ennél is többen várakoznak. Azoknak, akiknek az elosztás helytelensége miatt nem jut kenyér, bizony újabb félórácskát kell várakozniuk, amíg a pékek a következő sütetet kiszedik, s ha az Illető a sorban tizedik-tizenötödik vagy esetleg a huszadik, akkor talán neki is jut belőle. Ha persze távolabb áll, akkor további félórát kell neki feláldoznia. Ml lenne az ésszerű? Az, ha az elárusító megnézné, hogy hányán várakoznak a sorban, és asszerlnt osztaná el a cipókat. Amikor tehát sokan várakoznak, legfeljebb két cipót kellene adnia személyenként. Ha pedig kevesen, akkor többet. Persze arra is ügyelnie kellene, hogy a naponként több szállítmányért jelentkezőket, akik egyszerre nyolc-tíz cipót elvisznek, és felárral árusítják, ne szolgálja kií Legcélszerűbb persze az lenne, ha a boltok mindegyikében hasonló jő minőségű kenyeret vásárolhatnánk, mint Főréven. Ezzel a sorbanállás is megszűnne. Még az is megoldás lehetne, hogy olyan elárusítóra kellene bízni a kenyér eladását, aki figyelembe venné a sorbanállók egészének az érdekeit. A már elmondottak szerint végezné a kenyér elosztását. A helyzet megoldása nagyon is időszerű, mert a sorbanállók közül néhányan a kifogásolható elosztás miatt nem az elárusítót .hanem társadalmunkat szidják. Ha azonban nem megoldható a személycsere, akkor Jő kenyér ide, jó kenyér oda, a sütöde működését kell leállítani. (hai) A Jednota Fogyasztási Szövetkezet losonci (Lučenec) Járási vezetősége a múlt év végén ünnepi ülésen méltatta a szövetkezet megalakulásának 30. Jubileumi évfordulóját. A Jubileum egyúttal lehetővé tette a felmérést s a feladatok teljesítésének az elemzését is. Az eredményekről a járási vezetőség elnöke, Ján Šuhaj elvtárs tájékoztatta a jelenlevőket. Az ünnepi ülésen részt vett az SZLKP jb elnökségének a küldöttsége, dr. Milan Grnáč .első titkár vezetésével. Jelen volt továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Bizottságának a képviselője. Július Kvas elvtárs, valamint a járás és a város több vezetője is. Az elnöki beszámolóból megtudtuk, hogy a Jednota az eltelt harminc évben a bolthálózat bővítésére és korszerűsítésére hetven millió koronát fordított. Közel hatezer négyzetméter alapterülettel bővítette a bolthálózatot. Ugyanakkor az éttermek férőhely-kapacitása több mint kétezerhatszáz székkel bővült. A Jednota Járási szállodájában pedig száztizenegy ággyal több hely áll a vendégek rendelkezésére. A beruházások főleg az utóbbi tíz évben bontakoztak ki. Az eltelt időszakban megközelítőleg ötvenhárom millió koronát fordítottak különféle építkezésekre. Ugyanakkor ^“-akcióban további tizenkét millió korona értékű építmény, bolt, korszerű bevásárló központ épült a községben. Elmondható, hogy az adotj lehetőségek között járásunkban a Jednota hatékonyan segítette a kiskereskedelmi hálózat bővítését és korszerűsítését. A bolthálózat fejlesztésével párhuzamban gondoskodtak az áruválaszték bővítéséről és a személyzet szakmai továbképzéséről is. A dolgozók körében megszervezték a szocialista versenyt. Főleg ennek köszönhető, hogy a Jednota határidő előtt teljesíthette a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat. Figyelmet érdemel persze qz is, hogy az 1950-es év valóságához képest 1980-ban a Jednota kiskereskedelmi áruforgalma megháromszorozódott. A jubileumi ünnepségen a vezetőség és a dolgozók harmincéves áldozatkész munkáját méltatva az SZLKP jb elnöksége nevében Czúz Károly járási titkár, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Bizottsága nevében pedig Július Kvas elvtárs mondott köszönetét. Az illetékesek közel száz dolgozót és vezetőt tüntettek ki. Az jünnepi ülést kultúrműsor tarkította. Sikeresen mutatkozott be a dolgozóknak a „Dunajka“ bratlslavai együttes. Csák István A gyors 8s biztonságos ftoMeis lítia kilogramm slmaliszt, három kilogramm fehérbab, zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszer. Egy további szemetesláda tartalmának az ellenőrzésekor a félig rothadt banánok közül egy borítékot húztam ki, amelyben tíz darab tizkoronás könyvsorsjegy lapult. A tulajdonos elfelejtette beváltani. Mennyi bírálat hangzott el, hány újságcikk jelent meg'a takarékosságról. Ez mind falra hányt borsó lenne? A szövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a felvásárló szervezetek és a malomipar dolgozóival szemben valóban tiszteletlenség így hazardírozni, s még hozzá büntetés nélkül. Zvolenban sikerült elérni, hogy a műszaki szolgáltatások számozzák a konténereket. Így sokkal könnyebb a tettesek azonosítása, indokolt esetben megbüntetése, amennyiben felelőtlenül pocsékolják az élelmiszereket. Ján M. Habrovský A múlt év végén — a CSKP kongreszsusának határozata alapján — lényegében befejezték és átadták rendeltetésének a Prága—Bratislava közti autópályát. Az autósztráda, amely több milliárdos költséggel épült, háromszázhét kilométer hosszú és közel hatvan kilométerrel rövidítette meg az utat Prága és Bratislava között. A korszerű autópálya építése bonyolult feladat volt, hiszen hegyes, dombos, sziklás, mocsaras vidéken vezet, és sok nehézséget kellett leküzdeni, amíg elkészült. Nehéz talajviszonyok között a hidak sokaságát kellett felépíteni, és ez a dolgozók szorgalma, hozzáértése ellenére jelentősen hátráltatta a munka ütemét. Tóth Imre, közel harminc éve a Doprastav dolgozója. A legutóbbi tizenegy esztendőben mint darukezelő — hattagú szocialista brigádjával — siettette az autópálya hídjainak építését. Tóth elvtárstól érdeklődtem, milyen nehézségeket kellett leküzdeni a hidak építésénél. — Sok új hidat létesítettünk, s a meglevőket is szélesíteni, illetve kétirányúvá kellett átépíteni. Az autósztráda szlovákiai szakaszán sok gondot okozott a magas vízállás. Volt olyan esztendő, amikor emiatt Jóformán semmit sem tudtunk csinálni Amikor végre leapadt a víz, nem volt se szabadszombatunk, se vasárnapunk. Nemigen ismertük a nyolcórás munkaidőt. Sajnos, elég sok hiba fordult elő a tervezésben és emiatt nehézségekkel járt a vízvezető csövek lerakása s a csatornák építése. Néhány centiméter eltérés is sok bonyodalmat okozott a hidak építésénél. Az is akadályozta a munkát, hogy nem volt tervszerű az építőanyag szállítása. Esetenként a nemzeti bizottságok sem törődtek kellőképpen a dolgozók megfelelő elszállásolásával és más akadályok is befolyásolták a munka ütemét. Előfordult, hogy nem volt elég ács a zsaluzáshoz. Gyakran, darus létemre, nekem kellett a zsaluzást befejeznem, hogy lerakhassuk az építőelemeket. Nem mondom, anyagi és erkölcsi szempontból megbecsülték a munkánkat Több elismerő oklevelet kaptam, s természetesen szocialista brigádunk Is. Nehéz évek voltak, de azért közös akarattal legyőztünk minden akadályt. Nagy öröm volt számomra, büszkén fogtam a volánt, amikor először végighajtottam a sztrádán. — Továbbra is az autósztráda építésén dolgozik? — Egyelőre nem. Most felüljárót építünk Bratislavában. Az elképzelések szerint rövidesen Líbiába utazom, ahol a vállalat hidak építésén dolgozik. Tóth elvtárs Is igazolja, mennyi nehézséget kellett leküzdeni az autósztráda építőinek. A bonyolult munkálatok gyorsasága — a szokatlanul nehéz terepen — elsősorban a hídépítőkön, a sziklarobbantókon és az erdősávirtőkon múlott. Nehéz volt az előkészítés a Bratislava—Bíeclav útszakaszon. Csak a Morva folyón nyolcszáznyolcvan méter hosszú hidat kellett nehéz körülmények között felépíteni. Az autósztrádát — amely D—l es jelzéssel kapcsolódik a nemzetközi hálózathoz — két irányból készítették és a rövidebb, hosszabb szakaszokat időnként igyekeztek átadni. Az építő vállalatok összefogtak, főleg az utóbbi időben minden lehetőt megtettek, az autósztráda munkálatainak mielőbbi befejezése érdekében. Egy autósztráda létrehozása sok tennivalóval jár. Benzinkutakat kellett üzemba helyezni az egyes szakaszokon. Szükség volt azonban kitérőpihenőállomások létesítésére is. A pihenőhelyeken asztalok, padok és tisztálkodási lehetőség áll az utazók rendelkezésére. Sor került motelek építésére, korszerűsítésére, ahol az utazók étkezhetnek, csillapíthatják szomjukat. Három jelentős motel várja jól felkészülve a vendégeket. Közülük kettő — a sekulei és pruhonicei —< a fővárosok közelében van, a domašovi pedig körülbelül félúton. Ezeken a helyeken állnak meg a Bratislava— Prága között közlekedő expressz autóbuszok. Az utasok előnyben részesülnek a kiszolgálásnál. Közismert, hogy november elsejétől megdrágult a repülőgép viteldíja. Az árrendezés sok mindennel indokolható, de talán legjelentősebb az, hogy a világpiacon, és ebből kifolyólag nálunk is, megdrágult az üzemanyag.. A repülőgépen egy utas szállításához tízszer annyi hajtóanyag szükséges, mint például az autóbuszon. Az autósztráda átadása lehetővé tette expressz autóbuszok indítását a két főváros között. Az autóbuszok mintegy öt óra alatt érnek Bratislavából Prágába, illetve onnan vissza, a megállásokkal, pihenőkkel együtt. Ha számításba vesszük a repülőgéppel történő utazást — a repülőtérre való kijutással együtt — akkor láthatjuk, hogy a repülőgéppel történő utazás alig két órával kevesebb. További előny, hogy a repülőgép indítása rossz időjárás esetén bizonytalan, az autóbusz Viszont mindennap rendszeresen közlekedhet, és az utasoknak nem kell érákat várakozniuk. A Bratislava és Trnava közötti autópályán már szintén száguldhatnak az autók és az autóbuszok. A tervek szerint kétezerig mintegy ezerhétszáz kilométernyi autópályát létesítenek az országban, minden bizonnyal könynyebb körülmények között, mint a Prága és Bratislava közötü nehéz terepen. TÓTH DEZSŐ *
