Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-27 / 26. szám

1981. Június 27.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

AZ IGÉNYEKNEK MEGFELELŐEN

A nagyfödémesi (Veiké Ol'any) Béke Efsz egyike a legnagyobb mezőgazdasági üzemeknek a galántai (Galanta) járásban. A négyezer-nyolcszáznegyven hektáron gazdálkodó szövetkezet termelési eredményei — a több éves stagnálás után — az elmúlt évben minden mutatóban javultak. A jobb eredményekre való törekvést egyértelműen pozitív jelenségként kell elkönyvelni.

Ruman József mérnök, a szövetkezet elnöke, aki több mint egy éve irányítja a gazdaságot, eddigi tapasztalatairól így vélekedik:

— Legfontosabb feladatunknak az embereik bizalmának megnyerését, az őszinte elvtársi kapcsolatok megalapozásét tekintjük. Több éves vezetői gyakorlatomból kiindulva az a meglátásom, hogy a vezetési stílust nem lehet minden munkahelyen azonosítani, s annak a helyi körülményekhez kell igazodnia. Az irányítás szakaszán nagy súlyt fektetünk a dolgozókkal való állandó kapcsolatok megerősítésére, a feladatok közős megtárgyalására, s nem utolsó sorban a javaslatok, észrevételek megvitatására.

A mezőgazdasági termelés belüzemi összpontosítása, az ágazati irányítási rendszer alkalmazása kedvezően befolyásolja a termelés növekedését és a munkatermelékenység fokozását. Szövetkezetünkben a termelés belterjesítése és hatékonyságának növelése elsőrendű feladat. Az iparszerű termelési módszerek érvényesítése szükségessé tette a hagyományos munkaszervezés és irányítás megváltoztatását, az ágazati irányítás bevezetését. Tapasztalataink igazolják, hogy a belüzemi munkaszervezés és irányítás dinamikus, állandóan fejlődő folyamat. Tavaly az egy dolgozóra eső évi munkatermelékenységet hatékony intézkedések révén tizenhétezer koronával sikerült növelnünk. Ezzel párhuzamosan javultak a feltételek a bővített újratermelés céljainak megvalósítására. A másik oldalon viszont akadnak még tartalékok az elért anyagköltségek és az elért teljesítmények közötti arányok alakulásában.

Az ágazati irányítás lehetővé tette a dolgozók széles tömegeinek bekapcsolódását az üzem irányításába. Az egyes szakaszokon rendszeresítették a termelési értkezleteket, melyeken átfogó elemzést nyújtanak egy-egy ágazat időtervének teljesítéséről. A dolgozók véleményt nyilváníthatnak, a vezetőség pedig rugalmasan reagál a felmerülő hiányosságok mielőbbi elhárítására.

Nem feledkeznek meg a dolgozók hatékony anyagi érdekeltségéről sem, amely a végleges gazdasági eredmények függvénye.

— Abból az elvből indulunk ki — folytatja a beszélgetést a szövetkezet elnöke —, hogy az anyagi érdekeltség az egyik fő biztosítéka a tervezett termelésnövekedésnek és a gazdaságosságnak. Mindenkor előtérbe

helyezzük azt, hogy minden vezető és a szövetkezet valamennyi tagja megismerkedjen a termelés gazdasági alapelveivel. Mindezt azért teszszük, mert tudatában vagyunk annak, hogy a szövetkezet eredményeiről nem a közgazdász dönt, hanem a termelésben alkotóan részt vevő dolgozók. Serkentő hatása van a differenciált jutalmazási rendszernek is, melynél a mennyiségi és minőségi mutatókat vesszük alapul. Dolgozóink körében ezek az intézkedések megértésre és támogatásra találtak.

ф Milyen főbb feladatok hárulnak a szövetkezet növénytermesztésére, s hogyan biztosítják a gazdaságosság elvének érvényesítését a takarmánygazdálkodásban?

— Fontosnak tartom kiemelni a gabonaprogram megvalósításának komplex értelmezését. Ebben fontos szerepet tölt be a takarmánygazdálkodás. Ezalatt a takarmánybázis jelentős bővítését értem. Vagyis a takarmánynövények hozaménak növelését, a betakarítási és tárolási, valamint a takarmányozási veszteségek csökkentését, a növénytermesztésben felhalmozódó melléktermékek okszerűbb hasznosítását, de főleg a szemeseknek jó minőségű tömegtakarmányokkal való pótlását. Végleg megszüntettük azt a helytelen gyakorlatot, hogy a takarmányadagokat laboratóriumi vizsgálat nélkül állítanánk össze és a takarmányokat ne osztanánk be az istállók, állatcsoportok és időszakok szerint.

Általánossá kell válnia annak a szemléletmódnak, hogy az egységnyi takarmányköltségre jutó állati eredetű termék növekedjen, illetve az egyes termékek önköltségeiben a takarmányok költsége csökkenjen. Tudatosan hangsúlyozom a takarmányok felhasználásának jelentőségét, mert a fő tartalékok ebben rejlenek.

Természetesen minden tekintetben növelni kell a növénytermesztés hatékonyságát. Fontosnak tartjuk a kukorica hozamának növelését. A cukorrépa termesztésében nagy figyelmet szentelünk a minél jobb biológiai anyag beszerzésére. Nem vetettünk el olyan magot, melynek csíraképességét ne ismertük volna.

A növénytermesztés idei feladatainak teljesítéséhez szilárd alapokat teremtettünk. Az ezernégyszáz hektáron termesztett búza és a nyolcszáz hektár vetőterületü árpa állapota kiváló. A gyengébb parcellákon is jobb, mint az elmúlt évben. Az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel szorosan együttműködve háromezerhatszáz

hektár területen szakszerű öntözést végzünk. i

— Az állattenyésztésben lehetőségeink figyelembevételével bizonyos mértékben alkalmazzuk a belüzemi szakosítást — mondja Ruman mérnök. — Tekintettel a beruházások korlátozására, elsősorban önsegélyes alapon, korszerűsítési munkálatokkal járulunk hozzá az állattenyésztési telepek felújításához, örvendetes jelenség, hogy a javuló termelési eredmények révén egyre nagyobb lehetőség kínálkozik ezen munkálatok végzésére, s nem utolsósorban a munkafeltételek javítására is. Jelenleg a legfőbb figyelmet az egyes farmok között fennálló különbségek okainak feltárására, s azok kiküszöbölésére helyezzük. Az objektív okok mellett sajnos akadnak szubjektív hiányosságok is, melyek a munkaszervezésben és az ellenőrzés színvonalában rejlenek. Erre az évre feladatul tűztük ki az eredményekben tapasztalt aránytalanságok kiküszöbölését, mindenekelőtt a tejtermelésben.

Az állattenyésztésben dolgozók kedvező munkafeltételeinek megteremtése érdekében javítjuk a szociális és egészségügyi gondoskodást.

A minőségi mutatók állandó javítása céljából bevezettük az anyagi ösztönzést. Intézkedéseink kedvezően éreztetik hatásukat. Az idén elért napi fejési átlaggal — járási méretben — a legjobbak közé zárkóztunk fel. A tej nyolcvannégy százalékát első minőségi osztályban értékesítettük. Tervfeladatainkat ez év első négy hónapjában száztizenhat százalékra teljesítettük.

Az új irányítási rendszer növekvő igényeket támaszt a vezető beosztású dolgozókkal szemben. Ma már nyilvánvaló, hogy egyetlen vezető beosztásban levő szakember sem elégedhet meg a főiskolán szerzett ismeretekkel. Állandó önművelésre, politikai és szakmai továbbképzésre van szükség.

A szocialista demokrácia alapelve, a kollektív vezetés és döntéshozatal került előtérbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden döntést közösen kell meghozni. A gazdasági tervet, a szövetkezet gazdálkodásának fő alapelveit közösen kell eldönteni, azok gyakorlati megvalósítását azonban már individuálisan. Előtérbe kerül a gazdasági dolgozók felelősségtudatának elmélyítése is, főleg a rájuk bízott feladatok maradéktalan teljesítéséért.

A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése, ahogy azt a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, elképzelhetetlen a tudományosan megalapozott irányítás nélkül, amely a tudományos-műszaki haladás velejárója. Az irányítás tudományágazat, mely rendkívül magas igényeket támaszt a vezető dolgozókkal szemben. A dolgozók munka kezdeményezésének és aktivitásának felkarolása, az elvtársi viszony megteremtése a vezetők és beosztottak között a sikerek alappillérét képezik. A nagyfödémesi Béke Efsz-ben a szövetkezet új vezetősége helyesen ismerte fel az idők szavát. Szocialista mezőgazdasági termelésünk jelenlegi szakaszában ez törvényszerű követelmény, mely továbbfejlődésünk nélkülözhetetlen záloga.

SVINGER ISTVÁN

Friss zöldség

' ✓

A Nyitrai Zöldség- és Virágtermelő Vállalat elsőként hozta piacra a szabadföldi zöldhagymát, amelyet két hektáron termelnek. Az újhagymából naponta kétezer-háromezer csomót szállítanak a felvásárló vállalatnak. így Nyitrát és környékét kellő mennyiségű hagymával látják el. Nemsokára sor kerül a többi zöldségféle szállítására is.

Štefan Kubík, a kertészet vezetője és Labay Helena a szállításra kész hagymát ellenőrzik

A szabadföldi hagymatermesztés is sok munkát igényel. A szorgos asszonyok a tenyészidő folyamán rendszeresen kapálták a hagymát, nehogy a növényzet elgyomosodjon

Kép és szöveg: P. Matis

■■■■■

A növények fejlődésének újszerű értelmezése

A TALAJ MIKROFLÖRAJA ÉS A TERMODINAMIKAI VÁLTOZÁSOK

A növények fejlődési környezetében a talaj mikroorganizmusai nélkülözhetetlenek, mert az anyagcsere legbonyolultabb folyamatait segítik elő, s ezáltal számos fontos biológiai anyag keletkezését teszik lehetővé.

A talajban levő mikroorganizmusok mennyisége a mezőgazdasági rendszer legkevésbé állandó tényezője. Mennyiségi változásai a talajban uralkodó életkörülményektől függenek, így a talaj fizikai tulajdonságaitól, aktív felületétől, termodinamikai viszonyoktól és levegőtartalmátől.

A mikroorganizmusok élő tömege a talaj tömegének 0,03—0,28 százalékát teszi ki. Egyes növények rizoszférájában hektáronként a következő mennyiségű mikroorganizmust mérték: Hereféléknél 1,2—3 tonnát, búzánál 1,1 tonnát, a műveletlen talajokban pedig csupán 100—150 kilót. A mérsékelt égöv időjárási viszonyai között — a talaj nedvesség- és levegőtartalmától függően — a mikroflóra hatszor, de tízszer is regenerálódik. Ugyanazon talaj megmunkálásától függően a mikroorganizmusok mennyisége és fajtája nagypn eltérő lehet. A termodinamikai körülmények változása

— a hőmérséklet különbségéből adódó mozgásváltozás

— a mikroorganizmusok fejlődésére is nagy hatással van. A mikroorganizmusok tömegének erőteljes növekedése és aktivitásuk egybeesik a növények leggyorsabb fejlődési szakaszával. Ez a növények gyökérzetének és föld feletti részének azon fejlődési szakasza, amikor a növény a termodinamikai magyarázat szerint munkát végez, vagyis növekszik. Az összes energiát a növeke-VI. RÉSZ

♦ désre használja fel és nem tartalékol belső energiát.

I Ebben az esetben az U=0.

♦

; A = Q - U I

- A = növekedés, munkavégzés; U = belső energia;

• Q = rendelkezésre álló hőenergia.

Ha a növények egyes fejlődési szakaszaiban ábrá- I zoljuk a belső energiaszint alakulásának változását, azt g látjuk, hogy a munkát végző időszakban a grafikonon mélyhullám formájában jelentkezik.

Ž Kudrna akadémikus megjelölte a talaj mikroorganizmus-tömegének alakulási ábráját, mellyel bizonyítást I nyert, hogy az előbbinek a mélypontjánál, az utóbbi I grafikon kiemelkedő értékeket és magasra növekvő gör• bületet mutat. Tudjuk, hogy a növények maximális munka- J végző fázisa az intenzív növekedés időszaka, amely a I növény kritikus időszakának is nevezhető. Ezt az elő• zőekben a talaj nedvességével kapcsolatban említettük. Ekkor szükséges a rizoszféra kellő nedvességét biztosí-1 tani. Ezek a viszonyok a mikroorganizmusok fejlődésé-2 hez is hasonlóan fontosak. Ahhoz, hogy a mikoorganizmusok a hőmérséklet-különbségből származó energiát

! felhasználhassák, kellő nedvességre van szükség. Ezt

1 szolgálja a kellő levegőtartalom biztosítása is. A felső

2 talajszintlazítás mindkét tényezőre egyformán kihat.

2 A mikroorganizmusok fajtaösszetétele és fejlődése is attól függ, milyen egyensúlyi viszonyok jönnek létre a I talaj nedvesség- és levegőtartalma között. A kritikus

I fejlődési időszakban a baktériumok mennyiségileg túlsúlyba kerülnek a gombák fejlődésének a rovására. J . A tenyészidő végén a baktériumok mennyisége kétharmadára csökken. Ekkor a gombák szaporodnak el és csak kis mértékben képződnek sugárgombák. A beérés után a visszamaradt növényi anyagban főleg a gombák és a baktériumok szaporodnak el. Mindezt az oxigénhiány okozza.

A talaj mikroflórája befolyásolja a gyökérzet szervetlen tápanyagfelvételét Is. A gyökérzet foszforfelvételét a baktériumok 1,9-ről 18,6 százalékra képesek növelni, amit a növény által felvehető vegyületekké alakítanak át. A talaj baktériumflórája nagy szerepet játszik a talaj ásványi nitrogéntartalmának szerves beépülésében is. E folyamat során közvetlen módon a legfontosabb aminosavak alakulnak ki.

A talaj energetikai folyamatainak szabályozásával azt a célt igyekszünk követni, hogy minél nagyobb mértékben befolyásolhassuk a legelőnyösebb mikroorganizmusok fejlődését a talaj aktív felületén, hogy ez a mezőgazdasági rendszer egyik mérhető tényezőjét képezze. A talaj mikrobiológiai és bioenergetikai állapotának jellemzésénél a legnagyobb lehetőségek a talaj Jégzőkapacitásának a megállapításában rejlenek. Arra kell törekednünk, hogy rutinszerűen, lehetőleg közvetlenebb módszerek segítségével tudjuk mérni azt a széndioxid-mennyiséget, melyet a talajból a mikroorganizmusok tevékenysége szabadít fel. Bizonyára ez szolgál majd a talajerő jellemzésének egyik legfontosabb mérhető tünetének. Értékéből mindenkor következtetni lehet a talaj levegő- és nedvességtartalmi állapotára, mely arányban van az uralkodó hőmérsékleti viszonyokkal is.

TARR GYULA, vegyészmérnök

i

♦

!

i

»

♦

I

♦

!

i

♦

!

♦

I

í

i

♦

!

i

i

♦

I

Ifll

I»