Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
Csöpögtető öntözés: a kertben is előnyös Kiskertekben, hétvégi telkeken a csöpögtető öntözés lehet a termesztett növények vízellátásának egyik legjobb módja. Így takarékosan használható fel az egyre szűkösebb mennyiségű és drágább víz. A csepegtetős rendszer is kielégítheti a növ'ények folyamatos vízigényét, mégpedig úgy, hogy előnyeit csak a haszonnövények élvezik. TERVEZÉS- A növények sorában elhelyezhető polietilén csöveken csekély, mindössze 0,3—0,5 atm nyomással betáplált víz energiáját a rajtuk elhelyezhető legfeljebb 0,6— 0,75 mm belső átmérőjű csőspirálokon keletkező súrlódás olyan mértékben felemészti, hogy azokból már csepp alakjában jut ki a víz. Viszont az ilyen öntözéshez használt víz nem tartalmazhat semmilyen eltömődést előidéző szennyező anyagot. A szükséges alacsony nyomás állandó értéken tartásához célszerű egy három méter magasan elhelyezett és úszószeleppel vezérelt vízutántöltésű ejtőtartályt felszerelni. Mivel a vízvezetéshez használható műanyag csövek időállóak, elhelyezésük után hosszú évekig állandóan helyben, a szabadban maradhatnak. Ezért elsősorban olyan évelő növények (szőlő, gyümölcsöt is termő vagy csak díszítő fák és cserjék, növények) esetében kerülhetnek alkalmazásra, ahol nem zavarják a gondozást. A sorba vetett egynyári; vagy évelő zöldségek, virágok és más hasonló szabadföldi, esetleg fólia alatti kerti növények öntözésére is Igénybe vehető a csepegtető módszer, ha vállaljuk, hogy letermésük után esetleg át kell telepíteni a csöveket. KIVITELEZÉS A vížforrásul szolgáló kerti csapnál vagy hidroforral működtetett kútnál kezdjük a csöpögtető öntözőrendszer szerelését. Mindenekelőtt az ejtőtartály biztonságos elhelyezésére alkalmas tartóállványt állítsuk össze. Az állványra kerülő fedeles tartályba még felhelyezés előtt célszerű beszerelni a be- és a kivezető menetes csőcsonkokat, a tartály peremeitől lő—15 cmre. Alkalmas erre minden olyan, hollandi anyával rögzíthető menetes csőcsonk, illetve csatlakoztató cső, amelynek tülső átmérője 16 mm, a ■urata pedig 10 mm. A felső bevezető cső belső végére is most szereljük fel a W. C. tartályhoz használatos üszőgolyós szelepet. A tartályba eseteg bekerülő különféle szennyeződések nem keülhetnek a csőrendszer- Je. Ezért vízszűrőt is íjánlatos elhelyezni az ilul levő kivezető cső:sonk belső végére. A tartály kivezető csö:sonkjára 0 19/16 mm-es összekötő csövet húzzunk. Ezt csatlakoztassuk 16 mm külső átmérőjű csőtoldatok behelyezésével a sorok elején végigvezetett szintén 0 19/16 miliméteres összekötő csőhöz. A sorok előtt húzódó összekötő csőhöz a sorokba kerülő elosztó csöveket a T-idomokkal csatlakoztathatjuk. Az elosztó csövekkel már felszerelt összekötő csövet fél méter mélyen a földbe is süllyezthetük a sorok előtt, mert így gátolja majd legkevésbé a sorközi talajművelést. Egyébként a talaj felszínén, szabadon is maradhat az összekötő cső. Az összekötő csőhöz csatlakoztatott és a növények közé, a sorokba kerülő elosztó csövek szintén elhelyezhetők a talaj felszínén. Például ha a huzalos támrendszer mellett nevelt szőlőnél vagy más növénynél a földhöz legközelebbi íartőhuzalra, a fáknál a egalsó ágcsoportra kerülnek. Két-három méterenként a talajba leszúrt villás végződésű fa karókra vagy tartószemben, illetve- villában végződő huzalidomokra is felhelyezhetők. A már véglegesen elhelyezett elosztó csöveken kell lyukakat készíteni a csöpögtető spirálok számára, a növéryek szerinti térközökkel. Ez cöracélból köszörüléssel kialakított lyukasztó segítségével oldható meg. A csöpögtető spirálok végét határozott nyomással szorítsuk az elosztó csövekbe. ÜZEMELTETÉS A spirálok elhelyezését követően a csőrendszert át kell mosatni a belekerült esetleges szennyeződések eltávolítása végett. A nyitott csöveken a vizet tíz percig engedjük szabadon kifolyni. Utána az összekötő- és az elosztó csövek még szabad végeit hajlítsuk vissza és huzallal vagy csőből vágott karika ráhúzásával rögzítsük. A jól tervezett és összeállított csepegtető öntözőrendszerünk tiszta, illetve jól szűrt vízzel annyira üzembiztos, hogy éjjel, de esetleg még több napig is működtethető, felügyelet nélkül. így a nappali vízkorlátozások idején jól hasznosítható az éjszakai vízkorlátozás nélküli időszak. Egyébként is 8—10 órányi öntözés után ajánlatos 48 órás öntözési szünetet tartani, hogy a kijuttatott víz a talajba szivároghasson. Legfeljebb két-hárob napig öntözzünk folyamatosan. Utána feltétlenül szüneteltessük az öntözést három napig. Egy csöpögtető spirálból a földbe kerülő víz homoktalajon általában egyméteres, középkötött talajon 1,6—i 2 m-es, kötött talajon pedig 1,2 m-es körzetben képes nedvesíteni. (Ezermester, 1980. 6.) ЩЖ árván (Kravany nad Dunajom) hetvenötben alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Harmincötén fogtak öézsze, hogy a kertészkedők tevékenységének tervszerű irányításával megalapozzák és fellendítsék a községben a szerződéses háztáji zöldség- és gyümölcstermelést. A kezdeményezők igyekezetét siker koronázta: a kezdeti nehézségek ellenére sikerült a faluban megoldani felvásárlást, és már az első években bíztató távlatokkal kecsegtető eredményt felmutatni. így az új ösvényt taposók maroknyi csapata csakhamar népes alapszervezetté *-> Ml mindent termelnek a kertben? i—! A család szükségleteinek kielégítésére lényegében mindent, ami egy kertben megtermelhető. A szerződéses árutermelés keretében pedig salátát, karalábét, csemege- és konzervpaprikát m Látom, fóliasátra, sőt flvegháza is van. Talán szegfűt termel az üvegházban? i— Az üvegház negyven négyzetméteres és palántaneveiésre szolgál. Hajtatott zöldséget három és fél áron termelek. A salátát december utolsó napjaiban szoktam elvetni, s az áttűzdelt, megerősödött palánták ra túlságosan kockázatos kísérletezésről. s—i Hogyan, mivel fűti az üvegházat, illetve a fóliaborítású hajtatóházakat? s— Henvennyolcban még olajkályhával meg elektromos hősugárzóval fűtöttem az üvegházban, de az aránylag költségesnek bizonyult. Henvenkilencben az üvegházat is rákapcsoltam a központi fűtésre. A kazánban hulladékfával és szénnel tüzelünk. A salátát tulajdonképpen hideghajtatásos módszerrel termelem, de ha az időjárás megköveteli, fűtéssel biztosítom a növényzet számára legkedvezőbb hőmérsékletet. Ilyenkor előkerülnek a gázpalackos és az elektromos hősugárzók, a régen kidobott kiskályhák, sőt még a disznóöléskor használatos pörzsölők Is. *— Öntözés, növényvédelem, gyomirtás? m A fóliasátrakban állott, langyos vízzel öntözök. Felszereltem két víztartályt, melyekben estére a nap hevétől kel-Eredményes zöldségtermelés -február végén kerülnek kiültetésre, 20X20 cm-es sor- és tőtávolságra. így március végén piacképes árut tudok szállítani, és ha szerencsém van, alig kell fűteni a sátrakban. Kezdetben lemesen felmelegszik a víz, amit kis villanymotor segítségével permetezek ki a növényzetre. Az öntözővízbe időnként lombtrágyát (Flórán) is teszek. a háztájiban duzzadt. Karván tavaly már száztizenöt aktív kertészkedőt tartottak számon, akik a szerződéses árutermelés keretéh belül több mint másfél millió korona értékű zöldséggel és gyümölccsel járultak hozzá a társadalmi igények kielégítéséhez. Psenák József, a Povodie Dunaja vállalat ötvenéves dolgozója, a kertészkedők alapszervezetének alapítótagja és pénztárosa a múlt évben huszonötezer korona értékű zöldséget termelt a kertjében. Minapi találkozásunk alkalmával elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogyan, milyen növényekkel és termelési módszerekkel sikerült Ilyen eredményt elérnie. i—■: A hatvanötös árvíz tetemes kárt okozott a faluban; sok családi ház romba dőlt, és persze a kertek növényzete is kipusztult — emlékezett a másfél évtizeddel ezelőtti eseményekre vendéglátónk. — Mindössze egy kóhajításnyira lakunk a folyótól, így minket sem került el az ár. Tele volt a kert gyümölcsfával. Csaknem mind kipusztul. Irtás közben határoztam el, hogy nem telepítek helyettük újakat, inkább kertészkedni fogok. •— Ahogy elnézem, jó nagy darab ez a föld. Pontosan mennyi? •— Ha a szőlőt nem számítjuk, akkor nagyjából tíz ár. — Tehát van mit csinálni munka után meg a hétvégeken. — Van. De mindenesetre úgy intézzük, hogy ne rabjai, inkább urai legyünk a földnek. A lányom egyetemre jár, a fiam meg katona volt, a feleségemmel kettecskén gazdálkodtunk. Tervszerűen, de ném a mindenáron! haszonszerzés lehetősége miatt. a kicsi, de kemény fejeket fejlesztő Triumf fajtát termeltem, azután áttértem a Kamýk fajtára. Azt hiszem, továbbra is kitartok az utóbbi fajtánál, hiszen lényegesen korábban ad piacképes árut. Más lapra tartozik, hogy a vetőmag-ellátás nem a legjobb! A salátának már földben kéne lennie, de a mag még nem érkezett meg. Pedig megrendeltük ám időben az egész szervezet számára. Sajnos a csemegepaprikával hasonló a helyzet. e-t Tehát a fóliasátrakban március végén kezdi vágni a salátát, amit főnövényként csemegepaprika követ. És a szabadföldi termelés? •— Először karalábét ültetünk, utána meg fűszer- vagy konzervpaprikát, attól függően, hogy mit kér a feldolgozóipar. A Rubin és a Karmen kielégítő hozamot nyújtott, de mert sokan dicsérték, hát tavaly kísérletet tettünk az Ambra fajtával. Igaz, hogy az engedélyezett fajták közül ez a legkorábbi és a konzervpiar is előnyben részesíti, mert kevés a feldolgozási hulladék, viszont sajátos feltételeink közepette tavaly nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket. Akik kitartottak a régi fajták mellett, azok jól jártak, mert a Rubin és a Karmen megint jól termett. Azt hiszem, mi is lemondunk a kistermelő számá-Nővényvédelem? Talajfertőtlenítésre Nematint használok. Kár, hogy a szakboltok kevés kis csomagolású vegyszert kapnak. Az egyébként jól ellátott marcelházai szakboltban csak negyven literes csomagolásban tudtak Nematint adni. Sokan ajánlják, de én a salátát soha nem szoktam csávázni. A paprikamagot viszont Igen. A hajtatóházakban aránylag jó eredményt lehet elérni a Pirimor készítménnyel a levéltetvek irtásában, de még jobban megkönnyítené a kereskedelem a munkánkat, ha ezt a hatóanyagot gázpatronok formájában is nagyobb tételekben forgalmazná. Gyomirtásra a kézikapa a legbeváltabb, hiszen a rendszeres locsolás után amúgy is jót tesz, ha fellazítjuk a földet. A hajtatott paprikában viszont kihasználjuk a Treflant, mert a sűrű növényzetben bizony nem könnyű kapálni. s— Tervek, elképzelések? <— Semmi különös: termelünk úgy, mint eddig. Csak talán kevesebb munkával, hiszen most már a fiunk is segíteni fog. (bor) Ismét a savtompításról Az 1980. év nagyon mostoha volt szőlészeinkhez: kevés volt a napsütéses, meleg idő, ezért a szőlő érése elhúzódott, cukortartalma a kívántnál jóval kevesebb volt. Fokozottan vonatkozik ez a hosszabb tenyészidejű fajtákra (Zöld veltelini, Olasz rizling stb.), melyeknek cukortartalma helyenként a 10 fokot sem érte el. Az újborok savtartalma ennek következtében a kelleténél lényegesen nagyobb, s az első fejtést követően el kell végezni a savtompítást. A hogyanról Mercz A. cikkének közlésével tájékoztattuk olvasóinkat. Most olvasóinknak a cikkben elmondottakkal kapcsolatban feltett kérdéseire válaszolunk. 1. A savtompításhoz szénsavas mészre van szUkség. Ki gyártja és hol kapható? A szénsavas mész (kalciumkarbonát, szlovákul uhličitan vápenatý) a Drogéria szakboltokban kapható (talán a gyógyszertárakban is • — a szerk. megjegyzése). Gyártja a brnói Lachema n. v. 2. A bor savtartalmának egy fokkal való csökkentéséhez mennyi szénsavas mészre van szükség és hogyan lehet legegyszerűbben kimérni? A savtartalom egy fokkal történő csökkentéséhez 100 liter borhoz 6,7 dekagramm szénsavas meszet kell adni. Ez körülbelül négý púpozott levešeskahál tartalmának felel meg. Megjegyezzük, hogy a savtartal"mat nem tanácsos két foknál többel csökkenteni, mert a szénsavas mész — a kémiai törvényszerűségeknek engedelmeskedve előbb a borkősavat köti meg, csak azután az almasavat stb. Ha pedig a borkősavat teljesen elvonjuk, a bor lúgos ízű, élvezhetetlen lesz (túlzott savtompítás). 3. A szakszerű savtompításhoz ismerni kell a bor titrálható savtartalmát. Hol lehet ilyen laboratóriumi elemzést elvégeztetni? A bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti állomásai (Modra, Opatovská Nová Ves, Orechová) a kertészkedőknek nyújtott szolgáltatások keretében díjmentesen elvégzik a beküldött borminták (legalább 1 dl) laboratóriumi elemzését s a titrálható savtartalom megállapításán kívül szaktanáccsal is szolgálnak a savtompításhoz. (Feltételezzük, hogy ha nem is ingyen, de némi térítés ellenében a megfelelő laboratóriumi felszereléssel rendelkező borüzemek is szívesen a kertészkedők segítségére sietnek a savtartalom megállapításában — a szerk. megjegyzése.) (Rv)